Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-06 / 79. szám

attm &3HÜ DELMAGYARORSZAG 1911 április 6 montenegrói kormánynál, mert eljárása sérti az igért semlegességet. A porta hiteles jelen­téseket kapott, hogy a montenegrói kormány megerősíti a határt Törökország felé és csapa­tokat von összej Megfenyegetett osztrák miniszterek. Bécsből jelentik: A szociáldemokrata párt tegnap esti választó népgyülésén Widholz volt képviselő azt fejtegette, hogyha a je­lenlegi kormány a 14. §-sal akar kormá­nyozni, Bienertli és Hohenburger könnyen megjárhatják. Nem volna csoda, ha a foly­ton elviselhetetlenebb nyomornság miatt a nép föllázadna és meglincselné őket. Megtámadott mandátumok. Mohácson Anclrics Tivadar dr, munkapárti képviselőjelöl­tet választották meg a kerület képviselőjévé a néppárti BraJcadur Tamással szemben. A kisebb­ségben maradt párt petícióval támadta meg a választást. A Kúria ma junius hatodikára tűzte ki a petíció tárgyalását. — Holluky Attila, Kovásznán megválasztott munkapárti képviselő mandátuma ellen peticiót nyújtott be a kisebbségben maradt függetlenségi párt. A pe­tíció április huszonhatodikára már ki is volt tűzve tárgyalásra. A kérvény aláírói, Deme Mihály és társai, ma kérvényben azzal fordul­tak a Kúriához, hogy a peticiót vissza kíván­ják vonni. A Kúria első választási tanácsa ma zárt ülésben tárgyalta Sebestyén Mihály elnök­lésével a visszavonó kérvényt és Hollaky Attila mandátuma ellen benyújtott petició dol­gában a további eljárást megszüntette. — A Kúria első választási tanácsában ma délután hir­dette ki az Ítéletet abban a petició dolgában, amelyet a kisebbségben maradt függetlenségi párti Keszler Lipót dr hivei nyújtottak bo ilío­csáry Sándor munkapárti képviselő mandátuma, továbbá Fáy Albert választási és Szakáll István küldöttségi elnökök ellen. A Kúria a választási törvény százhuszonötödik szakasza alapján a peticiót elutasította s a peticiónálókat tizezer­hatszáz korona költség megfizetésére kötelezte. Szegény egyetemi hallgatókért... — Könyuügynökok körúton. — (Saját tudósítónktól.) A könyvkiadó-vállalatok utazó ügynökökkel is árusítják a könyveket. Húsz-harminc esztendővel ezelőtt még jó üzlet volt a könyvügynökség, akkor még sok köny­vet lehetett eladni, de amikor az ügynökök közé szélhámosok is befurakodtak, mind nehe­zebben lehetett beugratni a jó vidékieket. Las­sankint azután a könyvügynökök különféle trükkökkel kezdtek el dolgozni. Fölcsaptak „újságíróknak", a „hírlapíró egye­sület megbízásából" adták el a különféle mun­kákat, a kutyabagosi jegyzőhöz, mint „Mikszáth és Bródy Sándor" állítottak be és igy kínálták eladásra a könyveket. Egy darabig ment is ez a beugratás, azonban a lapok fölvilágosították a közönséget, liogy a Mikszáth rendes nevén Petőfi Izidor, a hírlapíró urnalc pedig mind­össze annyi köze van újsághoz, hogy nem is olyan régen apró papirszallagokra ő irta rá, hogy kinek megy az újság. Igy azután elég rossz üzlet lett a kőnyvügynökösködés. A legutóbbi időben ezen a téren határozott haladás mutatkozik. Most már hölgyek járnak a vidéki városokba könyveket eladni. A könyv­ügynökök mind született grófnők, bárónők, akik persze csak azért foglalkoznak az eladás­sal, mert a könyv hasznát „jótékonycélra" ad­ják a kiadók. Arról persze nem szól a grófnő\'agy bárónő, hogy minden eladott könyv után egy csomó pénzt vág zsebro. Ezzel a trükkel még most is bolonditják a vidéket, amire legjobb példa néhány szegedi eset. Néhány nappal ezelőtt két hölgy jelent meg Szegeden. Beállítottak az előkelőbb szegedi családokhoz és előadták, hogy ők a szegény egyetemi hallgatók érdekében indítottak akciót és azt akarják elérni, hogy az egyetemi hall­gatók ne legyenek kénytelenek pincérek lenni. Nagy bőbeszédüséggel siránkoztak a hölgyek s végül elmondották, hogy egy budapesti vállalat kilencvenhat koronás könyvet adott ki, amely­nek tiszta jövedelme a szegény egyetemi hall­gatóké. A legtöbb helyen be is ugrottak és megrendelték a könyvet, mely „csekély havi három koronás részletekre kapható". Hogy milyen könyv ez, kik irták, nem tud­juk, az mellékes is. Azt sem állítjuk, hogy nem ér meg kilencvenhat koronát, ámbár az ellenkezőjéről sem vagyunk meggyőződve. Azon­ban mégha megér a könyv ennyi pénzt és a legjobb Íróknak a munkája is az, kifogása le­het mindenkinek az elhelyezés ilyen módja el­len és ezzel bizony csöppet sem tesznek szol­gálatot a magyar irodalomnak. NAPI HÍREK Francia idegesség. (Saját tudósítónktól). Idegeskednek a francia újságok. Mihelyt német ügy, német személy fölbukkan a látóhatáron, uniszonó kimondatik fejére a halálos Ítélet. Egyik-másik német újság elkezdett irni arról, hogy a francia idegenlégió­ban egynémely jogtalanságok történnek. Azon­nal megindult a cáfoló cikkek sorozata, egyre­másra jelentek meg iiások a légióban szolgáló fiuktól, akik áradozóan dicsérték az eddig min­denütt barbárnak ismert légióbeli életet és bánásmódot. Egy német gyáros elszerette Lebócque rajzoló feleségét, Lebécque lelőtte a gyárost és a francia újságok abban a pillanat­ban elfeledték, bogy hiszen épen ők szokták csúfolni a fölszarvazott férjet, ők szokták dicsérni a szerelmi sikerek férfiait, ők szokták emlegetni a szenvedély jogát: nekiestek a gyárosban nem a szerelmesnek, hanem a né­metnek. S a Matin például egyenesen ugy magyarázta, hogy ez a német gyáros szimbó­luma a német hóditó politikának: amire meg­fájdul a fogam, az az enyém legyen. Mintha a francia nőhódítók politikáját nem ez a fogfájás dirigálná. Mintha Napoleon nem erőszakosan gázolta volna Európát a csizmájával. Itt van aztán a Zislin elszászlotaringiai rajzoló esete, akit elitéltek német birái. Az Illustration leg­újabb számának címlapján ott a fényképe annak a jolenetnek, amint az elitéltet koszorú­val lepik meg a pályaudvaron. A Le Journal lefújja a páris-berlini aeroplánversenyt. Szeren­csétien Schlichting konstantinápolyi német ezredesnek a gyilkosát egyik párisi lap való­sággal magasztalja s azt irja, hogy a gyilkost Párisban nem agyonlőtték, hanem kidicsérték volna, amiért egy brutális ezredest kivégzett. Pedig Schlichting csak oktatta a török katoná­kat, a szultán megbízásából és brutálitással nem vádolhatják, legalább is akkorával nem, amekkorával rászolgált volna a legyilkolásra. Alig akad újság, amelyik nem részes a néme­tek csipkedésében, meggyanusitásában. Jaurés Humanitó-ja ép ugy nekik támad, mint az Action, a Le Journal ép ugy, mint a Matin s a kisebb lapok velük tartanak. Wozu der Lárm V Mirevaló ez a lárma? Kérdi indignálódva a Berliner Tageblatt legutóbbi vezércikke és igyekszik rámutatni ennek a tintabáborunak a hátterére. A francia tollakat a nemzeti félté­kenykedés vezeti : a németek keleti politikája olyan sikerekkel járt, aminők a potsdami ta­lálkozás és a Bagdad-egyezmény. S most An­golország is kezd barátságos hangon beszélni a németekkel. Voilá, az idegeskedés oka. Persze a betűk, a tinta, a cikkek nem rekompenzál­ják a francia gloire megtépázását. De hát mit tegyenek a szedáni vésztők? Elvesztetik Szu­dánt a németekkel — papíron. Szomorú kis jelenség ez az idegeskedés, ez a papirbombá­zás. Igy nem azok szoktak lövöldözni, akik győznék shrapnellel is. Ez revanche papii" máséból. liené. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a Rohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A kereskedelmi miniszter állapotai. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter állapotában, mint félhivatalosan jelentik, a mai nap íolyamán örvendetes javulás állott be. A miniszter kezelőorvosai megállapították, hogy az influenza szünőben van s a láz megszűnt. A" orvosok megengedték, hogy a beteg miniszter m» már néhány órára elhagyja az ágyát, szobáját azonban még néhány napig nem hagyhatja el. Az orvosok remélik, hogy a legközelebbi na­pokban a miniszter teljesen fölgyógyul. — A szász király Abbáziában. Fiuméből jelentik: Frigyes Ágost szász király tegnap inkognitó Triesztből a Lloyd-gőzössel Abbáziába érkezett. Három leánya ma délelőtt érkezett meg. A királyi család és a kiséret számára a Stefánia-szállóban husz szobás lakosztályt ren­deztek be. A király tiz napig marad Abbáziá­ban. — Serényi miniszter Svájcban. Serényi Béla gróf földmivelósügyi miniszter csütörtökön este rövid időzésre putnoki birtokára megy, onnan pedig beteg fiának látogatására Svájcba utazik. — Az áprilisi nemzeti ünnep. Budapestről jelentik : Az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulóján, április tizenegyedikén, kedden délelőtt tiz órakor a budavári koronázó Mátyás­templomban hivatalos istentisztelet lesz, ame­lyen résztvesznek a kormány tagjai, az egyházi, katonai és polgári hatóságok fejei. Az évforduló napján az iskolákban alkalmi ünnepeket rendez­nek ós az előadások ugy az egyetemen, mint az összes tanintézetekben szünetelnek. — Bánffy Dezső báró állapota.BánffiJ Dezső báró országgyűlési képviselőnek álla­potában az örvendetes javulás egyre tart A beteg jó étvágygyal eszik, környezetével és látogatóival hosszasabban elbeszélget, ágyában felülni azonban még nem tud. Álla­pota iránt igen sokan érdeklődnek. — A kultuszminiszter köszönete. A köz­oktatásügyi miniszter a Szeged-csongrádi taka; rókpénztárnak, amely a szegedi községi elem' iskolába járó szegény tanulók segélyezéséi;® négyszáz koronát adományozott, elismerését éi köszönetét nyilvánította, — A polgármester Budapesten. Lázát György dr, polgármester szerdán délután há­rom órakor az egyetem ügyében Budapesti® utazott. — Uj gimnázium Pécsett. Pécsről je­lentik: Zichy Gyula gróf pécsi püspök más­fél millió korona költséggel és részben j rendelkezésére álló Pius-alapok fölhasználá­sával uj főgimnáziumot létesít Pécsett, mel}' kétszáz, főként horvát-szlavon ifjak befoga­dására internátussal lesz egybekapcsolva. Á még hiányzó költséget az állam adja. M erre vonatkozó szerződést most irták alá é$ eszerint a beruházási államsegély 350.00Ö koronát tesz és ezért az államnak joga lesí tizenkét tanár közül négyet kinevezni, á gimnázium föntartási költségeihez az állató évi kétezer koronánál kezdődő tizenhateze1' koronáig terjedő segélyt ad. részére egész éure hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::

Next

/
Oldalképek
Tartalom