Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-06 / 79. szám

attm &3HÜ DELMAGYARORSZAG 1911 április 6 montenegrói kormánynál, mert eljárása sérti az igért semlegességet. A porta hiteles jelentéseket kapott, hogy a montenegrói kormány megerősíti a határt Törökország felé és csapatokat von összej Megfenyegetett osztrák miniszterek. Bécsből jelentik: A szociáldemokrata párt tegnap esti választó népgyülésén Widholz volt képviselő azt fejtegette, hogyha a jelenlegi kormány a 14. §-sal akar kormányozni, Bienertli és Hohenburger könnyen megjárhatják. Nem volna csoda, ha a folyton elviselhetetlenebb nyomornság miatt a nép föllázadna és meglincselné őket. Megtámadott mandátumok. Mohácson Anclrics Tivadar dr, munkapárti képviselőjelöltet választották meg a kerület képviselőjévé a néppárti BraJcadur Tamással szemben. A kisebbségben maradt párt petícióval támadta meg a választást. A Kúria ma junius hatodikára tűzte ki a petíció tárgyalását. — Holluky Attila, Kovásznán megválasztott munkapárti képviselő mandátuma ellen peticiót nyújtott be a kisebbségben maradt függetlenségi párt. A petíció április huszonhatodikára már ki is volt tűzve tárgyalásra. A kérvény aláírói, Deme Mihály és társai, ma kérvényben azzal fordultak a Kúriához, hogy a peticiót vissza kívánják vonni. A Kúria első választási tanácsa ma zárt ülésben tárgyalta Sebestyén Mihály elnöklésével a visszavonó kérvényt és Hollaky Attila mandátuma ellen benyújtott petició dolgában a további eljárást megszüntette. — A Kúria első választási tanácsában ma délután hirdette ki az Ítéletet abban a petició dolgában, amelyet a kisebbségben maradt függetlenségi párti Keszler Lipót dr hivei nyújtottak bo ilíocsáry Sándor munkapárti képviselő mandátuma, továbbá Fáy Albert választási és Szakáll István küldöttségi elnökök ellen. A Kúria a választási törvény százhuszonötödik szakasza alapján a peticiót elutasította s a peticiónálókat tizezerhatszáz korona költség megfizetésére kötelezte. Szegény egyetemi hallgatókért... — Könyuügynökok körúton. — (Saját tudósítónktól.) A könyvkiadó-vállalatok utazó ügynökökkel is árusítják a könyveket. Húsz-harminc esztendővel ezelőtt még jó üzlet volt a könyvügynökség, akkor még sok könyvet lehetett eladni, de amikor az ügynökök közé szélhámosok is befurakodtak, mind nehezebben lehetett beugratni a jó vidékieket. Lassankint azután a könyvügynökök különféle trükkökkel kezdtek el dolgozni. Fölcsaptak „újságíróknak", a „hírlapíró egyesület megbízásából" adták el a különféle munkákat, a kutyabagosi jegyzőhöz, mint „Mikszáth és Bródy Sándor" állítottak be és igy kínálták eladásra a könyveket. Egy darabig ment is ez a beugratás, azonban a lapok fölvilágosították a közönséget, liogy a Mikszáth rendes nevén Petőfi Izidor, a hírlapíró urnalc pedig mindössze annyi köze van újsághoz, hogy nem is olyan régen apró papirszallagokra ő irta rá, hogy kinek megy az újság. Igy azután elég rossz üzlet lett a kőnyvügynökösködés. A legutóbbi időben ezen a téren határozott haladás mutatkozik. Most már hölgyek járnak a vidéki városokba könyveket eladni. A könyvügynökök mind született grófnők, bárónők, akik persze csak azért foglalkoznak az eladással, mert a könyv hasznát „jótékonycélra" adják a kiadók. Arról persze nem szól a grófnő\'agy bárónő, hogy minden eladott könyv után egy csomó pénzt vág zsebro. Ezzel a trükkel még most is bolonditják a vidéket, amire legjobb példa néhány szegedi eset. Néhány nappal ezelőtt két hölgy jelent meg Szegeden. Beállítottak az előkelőbb szegedi családokhoz és előadták, hogy ők a szegény egyetemi hallgatók érdekében indítottak akciót és azt akarják elérni, hogy az egyetemi hallgatók ne legyenek kénytelenek pincérek lenni. Nagy bőbeszédüséggel siránkoztak a hölgyek s végül elmondották, hogy egy budapesti vállalat kilencvenhat koronás könyvet adott ki, amelynek tiszta jövedelme a szegény egyetemi hallgatóké. A legtöbb helyen be is ugrottak és megrendelték a könyvet, mely „csekély havi három koronás részletekre kapható". Hogy milyen könyv ez, kik irták, nem tudjuk, az mellékes is. Azt sem állítjuk, hogy nem ér meg kilencvenhat koronát, ámbár az ellenkezőjéről sem vagyunk meggyőződve. Azonban mégha megér a könyv ennyi pénzt és a legjobb Íróknak a munkája is az, kifogása lehet mindenkinek az elhelyezés ilyen módja ellen és ezzel bizony csöppet sem tesznek szolgálatot a magyar irodalomnak. NAPI HÍREK Francia idegesség. (Saját tudósítónktól). Idegeskednek a francia újságok. Mihelyt német ügy, német személy fölbukkan a látóhatáron, uniszonó kimondatik fejére a halálos Ítélet. Egyik-másik német újság elkezdett irni arról, hogy a francia idegenlégióban egynémely jogtalanságok történnek. Azonnal megindult a cáfoló cikkek sorozata, egyremásra jelentek meg iiások a légióban szolgáló fiuktól, akik áradozóan dicsérték az eddig mindenütt barbárnak ismert légióbeli életet és bánásmódot. Egy német gyáros elszerette Lebócque rajzoló feleségét, Lebécque lelőtte a gyárost és a francia újságok abban a pillanatban elfeledték, bogy hiszen épen ők szokták csúfolni a fölszarvazott férjet, ők szokták dicsérni a szerelmi sikerek férfiait, ők szokták emlegetni a szenvedély jogát: nekiestek a gyárosban nem a szerelmesnek, hanem a németnek. S a Matin például egyenesen ugy magyarázta, hogy ez a német gyáros szimbóluma a német hóditó politikának: amire megfájdul a fogam, az az enyém legyen. Mintha a francia nőhódítók politikáját nem ez a fogfájás dirigálná. Mintha Napoleon nem erőszakosan gázolta volna Európát a csizmájával. Itt van aztán a Zislin elszászlotaringiai rajzoló esete, akit elitéltek német birái. Az Illustration legújabb számának címlapján ott a fényképe annak a jolenetnek, amint az elitéltet koszorúval lepik meg a pályaudvaron. A Le Journal lefújja a páris-berlini aeroplánversenyt. Szerencsétien Schlichting konstantinápolyi német ezredesnek a gyilkosát egyik párisi lap valósággal magasztalja s azt irja, hogy a gyilkost Párisban nem agyonlőtték, hanem kidicsérték volna, amiért egy brutális ezredest kivégzett. Pedig Schlichting csak oktatta a török katonákat, a szultán megbízásából és brutálitással nem vádolhatják, legalább is akkorával nem, amekkorával rászolgált volna a legyilkolásra. Alig akad újság, amelyik nem részes a németek csipkedésében, meggyanusitásában. Jaurés Humanitó-ja ép ugy nekik támad, mint az Action, a Le Journal ép ugy, mint a Matin s a kisebb lapok velük tartanak. Wozu der Lárm V Mirevaló ez a lárma? Kérdi indignálódva a Berliner Tageblatt legutóbbi vezércikke és igyekszik rámutatni ennek a tintabáborunak a hátterére. A francia tollakat a nemzeti féltékenykedés vezeti : a németek keleti politikája olyan sikerekkel járt, aminők a potsdami találkozás és a Bagdad-egyezmény. S most Angolország is kezd barátságos hangon beszélni a németekkel. Voilá, az idegeskedés oka. Persze a betűk, a tinta, a cikkek nem rekompenzálják a francia gloire megtépázását. De hát mit tegyenek a szedáni vésztők? Elvesztetik Szudánt a németekkel — papíron. Szomorú kis jelenség ez az idegeskedés, ez a papirbombázás. Igy nem azok szoktak lövöldözni, akik győznék shrapnellel is. Ez revanche papii" máséból. liené. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a Rohonczi-dohány tőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A kereskedelmi miniszter állapotai. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter állapotában, mint félhivatalosan jelentik, a mai nap íolyamán örvendetes javulás állott be. A miniszter kezelőorvosai megállapították, hogy az influenza szünőben van s a láz megszűnt. A" orvosok megengedték, hogy a beteg miniszter m» már néhány órára elhagyja az ágyát, szobáját azonban még néhány napig nem hagyhatja el. Az orvosok remélik, hogy a legközelebbi napokban a miniszter teljesen fölgyógyul. — A szász király Abbáziában. Fiuméből jelentik: Frigyes Ágost szász király tegnap inkognitó Triesztből a Lloyd-gőzössel Abbáziába érkezett. Három leánya ma délelőtt érkezett meg. A királyi család és a kiséret számára a Stefánia-szállóban husz szobás lakosztályt rendeztek be. A király tiz napig marad Abbáziában. — Serényi miniszter Svájcban. Serényi Béla gróf földmivelósügyi miniszter csütörtökön este rövid időzésre putnoki birtokára megy, onnan pedig beteg fiának látogatására Svájcba utazik. — Az áprilisi nemzeti ünnep. Budapestről jelentik : Az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulóján, április tizenegyedikén, kedden délelőtt tiz órakor a budavári koronázó Mátyástemplomban hivatalos istentisztelet lesz, amelyen résztvesznek a kormány tagjai, az egyházi, katonai és polgári hatóságok fejei. Az évforduló napján az iskolákban alkalmi ünnepeket rendeznek ós az előadások ugy az egyetemen, mint az összes tanintézetekben szünetelnek. — Bánffy Dezső báró állapota.BánffiJ Dezső báró országgyűlési képviselőnek állapotában az örvendetes javulás egyre tart A beteg jó étvágygyal eszik, környezetével és látogatóival hosszasabban elbeszélget, ágyában felülni azonban még nem tud. Állapota iránt igen sokan érdeklődnek. — A kultuszminiszter köszönete. A közoktatásügyi miniszter a Szeged-csongrádi taka; rókpénztárnak, amely a szegedi községi elem' iskolába járó szegény tanulók segélyezéséi;® négyszáz koronát adományozott, elismerését éi köszönetét nyilvánította, — A polgármester Budapesten. Lázát György dr, polgármester szerdán délután három órakor az egyetem ügyében Budapesti® utazott. — Uj gimnázium Pécsett. Pécsről jelentik: Zichy Gyula gróf pécsi püspök másfél millió korona költséggel és részben j rendelkezésére álló Pius-alapok fölhasználásával uj főgimnáziumot létesít Pécsett, mel}' kétszáz, főként horvát-szlavon ifjak befogadására internátussal lesz egybekapcsolva. Á még hiányzó költséget az állam adja. M erre vonatkozó szerződést most irták alá é$ eszerint a beruházási államsegély 350.00Ö koronát tesz és ezért az államnak joga lesí tizenkét tanár közül négyet kinevezni, á gimnázium föntartási költségeihez az állató évi kétezer koronánál kezdődő tizenhateze1' koronáig terjedő segélyt ad. részére egész éure hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::