Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-06 / 79. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1911 április 6 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Április 6, csütörtök: A cigányszerelem, operett. (Páros 2/s-os bérlet.) „ 7, péntek: A testőr, vígjáték. (Páratlan "/s-os bérlet.) „ 8, szombat: A medikus, életkép, Csortos Gyula vendégjátékával. (Páros '/3-OS.) „ 9, vasárnap d. u.: A vig özvegy, operett. „ 9, „ este : Bob herceg, operett. (Páratlan '/,-os bérlet.) „ 10, hétfő: A karszemélyzet jutalomjátékaként Ditrói Nándor dr és Terestyényi Gyula vendégfelléptével, Viola. (Páros 3/ros bérlet.) „ 11, kedd: Becstelen, szinmü. Bemutató. (Páratlan '/,-os bérlet.) „ 12, szerda: Becstelen, szinmü. (Páros '/,-os bérlet.) „ 13, csütörtök: Opera-előadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt helyárakkal, bérletszünetben. „ 14, péntek: Szünet. „ 15, szombat: Opera-előadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt helyárakkal, bérletszünetben. „ 16, vasárnap d. u.: Dollárkirálynő, operett „ 16, „ este: Sárgaliliom, vidéki történet. (Páratlan '1,-os bérlet.) „ 17, hétfő d. u.: Kareuin Anna, dráma. „ 17, „ este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Bohémia gyásza. (Fővárosi munkatársunktól.) Csipős hideg szél süvített a rákoskeresztúri temető sirbalmai fölött végig, amikor szerdán délután a Márkus József koporsóját adtuk át az örök pihenésnek. Akik a sirt körülállták, a szivük gyökeréig megdideregtek és amikor fölhangzott a gyönyörű gyászének, restelkedve mondogatták egymásnak: — Olyan hideg van, hogy köny szökött a szemembe! A mindig jókedvű, gúnyolódó Satanello koporsója előtt szégyelték könyeiket. Hátha meglátná — onnan túlról — és kinevetné őket. Amikor Sanremoból megjött a halott Márkus József, ugyanakkor érkezett az a szomorú hir is, hogy Münchenben meghalt Zoltán Jenő újságíró, a Magyar Szinház volt igazgatója. El voltunk rá készülve. Évek óta hordozta magában ós magával a gyilkos bajt. Már direktor korában is minduntalan elterjedt az a riasztó hir: — Zoltika halálán van! Zoltika! Ez volt a becéző neve! Olyan fiatal volt, ugy szeretett élni és olyan korán kellett meghalnia! De ő talán már nem is bánta, amikor nem lehetett többé színigazgató. Hiszen ez volt az élete! Amikor 1901-ben megteremtette a Fővárosi Orfeumban a „Tarka Szinpad"-ot, eljegyezte magát Tháliának. Ez volt tulajdonkópen az első kabaré. Ott tünt föl Kornai Berta a „Van-e tehetségem ?" cimü pikáns apróságban és ott mutatta ki először a rendezői fehér fogait. A Magyar Szinház élére került Leszkay Andrással megkezdődtek a küzdelmes, keserves és mégis gyönyörűséggel teljes évek. Soha színháznál nem volt annyi szép, fiatal nő, mint a Zoltán Jenő Magyar Színházában. De Hymennek se volt annyi dolga másutt, mint akkor, abban a muzsa-kalitkában. Egymást érték a házasságok. Akárhányszor panaszkodva dicsekedett is Zoltika: — Ez nem is szinház, mint inkább házasságszerző intézet. A sok soványesztendő után elérkezett a „Vig özvegy" diadalmas ideje. A világhírű Lehároperetthoz egyik fővárosi szinház se mert nyúlni. Zoltán Jenőben meg volt a helyes szimat. Emlékezetes marad a budapesti szinészet történetében a táblásházak hosszú sorozata, uj meg uj jubileumokkal, tapsviharokkal, virágözönökkel, busás bevételekkel. . . melyek eltüntették. az előző évek deficitjét. Ki tudja, hol ért volna véget ez a siker, ha 1907. őszén nem kell átadni a színházat. Hét ragyogó szép „vig özvegy" váltakozott egymással. Az első volt Turchányi Olga, őt követte Felhő Rózsi, azután Bárdi Gabi, Sziklai Szeréna, Zilahiné-Singhoffer Vilma, Szoyer Ilonka ós Küry Klára. Mindegyik ugyanazt az öltözőt örökölte az elődtől. Mindegyik szépített, díszített a rózsaszín tapétás kicsike boudoiron. Szoyer Ilonkáé volt a legelmésebb ötlet, ő a hét vig özvegy fotográfiáját berámáztatta és az öltöző falára függesztette. Azzal a „végrendelkezés"-sel, hogy az a kép onnan sohse távolittassék el. Szegény Zoltán Jenő, aki annyi szerzőt juttatott színpadra, nem tudta elérni, hogy az ő darabját is előadják. Pedig volt drámairói ambíciója is. Irt egy darabot, melylyel végigházalta az összes színházakat — eredmény nélkül. Mindenütt elismerték az írói kvalitásait, de nem tartották szinpadkópesnek. Jellemző, hogy 5 maga se merte szinro hozni a saját darabját. Erősebb volt benne a színigazgatói érzék az iréi hiúságnál. * A boszorkány. P. Márkus Emilia vendégszereplésének harmadik, utolsó estéjén Victorien Sardou idegrázó, igazi Sardou-technikáju darabjában, A boszorkányban játszott. Szenvedélyes, csupa temperamentum Zoraga volt, akinek forró tragikus szerelmét, szenvedéseit elfojtott lélegzettel, a gyönyörködés önfeledtsógóvel nézte a publikum, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat. Finoman, elmélyedéssel játszotta meg az apácának készülő, vizionárius Juana szerepót Fodor Ella, akinek ez az alakítása ép olyan értékes esemény volt a szegedi színpadon, mint a budapesti művésznő vendégszereplése. A többi szereplő igyekezett a legjobbat adni, amit adhatott. * Primadonnából kabarédiva. Szegedieket érdeklő hirt közöl ma Az Est, ezeket irván: Előbb a szegedieknek, majd a szabadkaiaknak volt dédelgetett primadonnája Felhő Rózsi, aki csakugyan a legelső a vidéki primadonnák sorában. Felhő Rózsi azonban, ugy látszik megunta a vidéken termő babérokat, erre vall legalább, hogy fölszerződött a fővárosba, Nagy Endre kabaréjába. A primadonnával különben tárgyalásokat folytat a Vígszínház is, amelyek ha eredményre vezetnek, Felhő Rózsi tagja lesz ugy a színháznak, mint a kabarénak. * Gyermekszanatóriumi monstre előadás. A maga nemében páratlanul vonzó műsor fogja Szeged közönségét gyönyörködtetni azon a nagyarányú monstre müvószestón, mely április tizenharmadikán csütörtökön ós tizenötödikén szombaton fog a szegedi városi színházban lefolyni, a legmagasztosabb cél érdekében: a Zichy János gróf vallás és közoktatásügyi miniszter kormányzósága alatt álló Országos Gyermekszana• tórium Egyesület javára. A kiválóan humanitárius cél érdekében nem kisebb müvésznagyságok, mint B. Sándor Erzsi, Szoyer Ilonka, Székelyhidy Ferenc az Operaház művészei, Márkus Dezső az Operaház karnagya és Hajós Böske az Operaiskola jeles alt-énekesnöje fognak egy estén közösen gondoskodni arról, hogy a közönség bőséges kárpótlásban részesüljön, amiért a bérletszünetes előadáson fölemelt helyárakat állapított meg a szinügyi bizottság. A szenzációs díszelőadás műsora a következő: Első nap B. Sándor Erzsi, Szoyer Ilonka és Székelyhidy Ferenc vendégfelléptével Hoffman meséi. Ebben a babát B. Sándor Erzsi, Antóniát és Stellát M. Szoyer Ilonka, Hoffmant Székelyhidy Ferenc adják. Ugyanez estén tartandó díszhangverseny műsora a következő: 1. Messenet Manón: Cavotteje; b) Aubert: Kacagó dal, énekli M. Szoyer Ilonka. 2. Radames áriája az Aidából, énekli Székelyhidy Ferenc. 3. De Lara: Ária a Messalina operából, b) Brahms Sapphói óda, énekli Hajós Böske. 4. Donisetti: Linda, zenekari kísérettel énekli B. Sándor Erzsi. Április tizenötödikén szombaton a műsor a következő: I. rósz a Pillangó kisasszony első fölvonása B. Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc föllóptével. II. rész M. Szoyer Ilonka az Operaház művésznőjének föllóptével a Denevér második és harmadik fölvonása. III. rósz Díszhangverseny: L a) Ária a Sámson és Delilából, b) Bizet: Carmen Habanera. Énekli: Hajós Böske zeneakadémiai operaónekesnő. 2. Radames románca Aidából: Énekli: Székelyhidy Ferenc. 3. Arditi: II. Bacció. Énekli: B. Sándor Erzsi. 4. Jelenet a Remete csengetyüjéből. Énekli: M. Szoyer Ilonka. A monstre díszelőadás helyárai a következők: Földszint és I. emeleti páholy 25 korona, II. emeleti páholy 15 korona, zsöllye (3 korona, diszpáholy 7 korona, I. rendű körszék 5 ós II. rendű körszók 4 korona. A többi helyeket a rendes napi árban árusítják. * Szentgyörgyi István Jubilál. A magyar színjátszás egyik büszkesége : Szentgyörgyi István április huszonkettedikén ünnepli ötvenedik évfordulóját annak, hogy színész lett. A régi szellemnek egy igaz apostola ő, aki ugy világit nekünk, mint az elmúlt idők dicsőségének egy fénylő sugara. A Szentgyörgyi István ünnepe a magyar kultura ünnepe lesz. Az ünnepi estén — április huszonkettedikén — hét órakor a Kolozsvári Országos Nemzeti Színházban A sárga csikó fog szinrekerülni, Gelecsőri pusztabiré szerepében Szentgyörgyi Istvánnal. * Csortos Gyula Szegeden. Csortos Gyula, a Vigszinház kitűnő művésze, a mostani vendégszereplések során két estén át játszik e héten a szegedi színházban. Csortost a kvalitásai, amelyek a főváros egyik legelőkelőbb színházában megnyitották előtte a művészi utat, Szegeden fejlődtek ki. Mióta eltávozott Szegedről, nem is volt „itthon", annál kedvesebb most ez a két estére szóló visszaérkezése. Pénteken Molnár Ferenc legújabb színpadi müvében, A testőr-ben lép föl, szombaton pedig Bródg Sándor A medikus-ában. Mindkét szerepet ő kreálta ós juttatta páratlan diadalra a Vígszínházban. Az előadások a rendes bérlet keretében folynak le. Ferrer emléke. Madridból jelentik : A kamarában a Ferrer-pörről szóló folytatólagos vita során Laeicrva volt miniszter a Ferrert terhelő tanúvallomások alaposságát bizonyítja. Rámutat arra, hogy Ferrer közvetlenül résztvett forradalmi mozgalmakban és munkássztrájkok inscenálásában és személyesen működött közre az 1909. évi barcellonai események szitásában. Hevesen támadja a republikánusokat és szociálistákat, akik a Ferrer-pört ürügyül használták föl, hogy rohamot intézzenek a konzervatív kormány ellen. A Maure-kabinet szigorúan teljesítette kötelességót. Ferrer anyagi bizonyítékok alapján igazságosau és törvényesen Ítéltetett el. Az indemnitás. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán délután Lukács László pénzügyminiszter részvételével Erdélyi Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen az indemnitásról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Hegedűs Lóránt előadó ismertette a javaslatot, amelyet elfogadásra ajánlott. Bakonyi Samu a politikai bizalom kérdésének tekinti az ügyet és azért a javaslatot nem fogadja el. lallián Béla azt tartja, hogy az országnak inkább szüksége van az indemnitásra, mint a kormánynak. A javaslatot elfogadta. Lukács reflektál ezután még az észrevételekre, majd a bizottság általánosságban is, részleteiben is elfogadta a javaslatot. Horvát képviselők tanácskozásai. Zágrábból jelentik: Pejacsevics Tivadar gróf a pártonkívüli tartománygyülósi klub tagjait szombat délután négy órára hivta össze ülésre, ugyanakkorra a függetlenségi centrumklubot közös tanácskozásra. A magyar országgyűlés horvát tngjai vasárnap délelőtt tizenegy órakor tanácskoznak.