Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-05 / 78. szám

191.1 április 5 DELMAGYARORSZAG 9 megbűnhődött. Dt amig fontosabb teendőink vannak, nem is gondolhatunk az ilyen részlet­kérdésekre. § Pap a tanítók ellen. A délvidéki szerbek perlekedése gyakran foglalkoztatja a szegedi királyi törvényszék esküdtbiróságát. Ivdcskovics Illés dr görög-keleti lelkészt állította bíróság elé a delibláti szerb tanító testület. Ivácskovics Illés dr a Branik cimü újvidéki szerb lapban azt irta a delibláti szerb tanítótestületről, hogy ők azáltal, hogy a hittan tanítását magyar nyelven gyakorolják, nemcsak a nemzeti eszmé­nek ártottak, hanem a szerb iskolák autonom jogait is megcsorbitották. Árulóknak nevezte a hazafias szerb tanítókat, kiket — szerinte — ezért a tettükért meg kell bélyegezni. A keddi tárgyaláson Ivácskovics dr békés egyezséget ajánlott föl a megbántott tanítóknak, kijelen­tette, hogy az inkriminált cikbon, sem hazafias­ságukat, sem tanítói működésüket, sem becsüle­tüket nem akarta a delibláti tanítóknak meg­sérteni. A tanítók azonban a bocsánatkéréssel nem elégedtek meg s a vádlott lelkész meg­büntetését kérték. A szegedi törvényszék esküdtbirésága helyt adott a tanítók vádjának, de mert adatok beszerzése lett a tárgyalás fo­lyamán szükségessé, a tárgyalást elnapolták. Hfliiny- (MI-ÉP HniMIftHaloia. Hliért tódul a nép? Miért tülekednek oly nagyon az Mert itt látható a mozgó­fényképészet legnagyobb :: :: :: szenzációja :: :: :: A nagyváros ezer me­teres kép (Megrázó részletek a nagyvárosi élet rejtelmeiből.) Közkívánatra még 1 napig t :: szerdán, április 5-én. :: humoros. humoros. Naponta három előadás: délután 5, 7 és 9 órakor. — Vasárnap dél­után 2—11 óráig folytatólagosan. Az Uránia szinház telefonszáma 872. Igazgató-tulajdonos: Abonyi Mihály. Uzlet-átvéteH! SZATMÁRY GÉZA uri­divat üzletét a mai napon átvettem s azt változat­lanul tovább vezetem. Tisztelettel BERECZ I. HMM KIÁLLÍTÁS! -:-1 MIS JELÜK! Kiemelten síimplemo Hsviodor KÖZGAZDASÁG Kötött birtokok és iparosok. Elmondta: Hegedűs Lóránti — Ha hazánkat más országokkal összehason­lítjuk, nem is menve messzebb Ausztriánál, azonnal észre fogjuk venni, hogy monnyivol nagyobb az [iparosság befolyása az országos ügyekre, mint nálunk. Pedig a mi gyáriparo­saink az ötszázhatvan millió állami teherből négyszázhúsz milliót fedeznek. Hogy ez igy van, annak csak egy az oka, nevezetesen, hogy az ipar ós vele az iparos osztály még nem jött szerves összefüggésbe az egész társadalommal. Ha ezen nem segítünk, nyomorunk még nagyob­bodni fog egész a tönkremenósig. Ezt megne­hezíti nálunk a tisztviselő pálya felé való őrüit rohanás. A magyar állam jelenlegi alkalmazottai­nak száma harmincezer, ami a hozzátartozó családtagokkal együtt egy milliót tesz ki. Pedig, mint már a képviselőházban is ki­jelentette, nem nyugdijképessé, hanem életké­pessé kell tenni az ifjúságot. A drágaság kér­désében gyűléseztünk, ankéteztiink, amig aktu­ális volt, holott a drágaság egészséges tüne­mény egészséges országban. Hogy mi mégis annyira nyögünk alatta, annak oka az, hogy nem tudjuk tovább adni a drágaságot fölfelé. Megreked a szegény liksz fizotéses középosz­tályban. Minél messzebbről kerül hozzánk va­lamely áru, annál olcsóbb ós minél közelebb­ről, annál drágább. Kézenfekvő tehát, hogy a drágulást a munkabérek emelkedése idézi elő. Ennek pedig csak örülnünk szabad, mert ez egy uj társadalmi rendnek a fölemelkedését ós a nemzeti munkában való részvételét teszi le­hetővé. Van még egy nagy hibánk is. Németország amely a leghatalmasabb állam Európában — mindent a saját erejéből teremt meg, a német minden hibát a németben keresi. Mi is ezen az uton járunk: mi is minden hibát a német­ben keresünk! Az ipar megteremtésére nem kell sem tőke, sem jókedv, csak ember és munka! De munkaszüneti törvényekkel ipart csinálni nem lehet. Anglia évszázadok munkája után pihen, de mért akarunk pihenni mi, akik még semmit sem csináltunk. Arra kell törekednünk, hogy mennél több embert juttassunk szabad kere­sethez s mennél kevesebb legyen a fiksz fize­téses ekszisztenciák száma. Carnegie könyvet irt arról, hogy lehet valaki milliomos, de a sok eshetőség között épen azt az egyet nem talá­lom, hogy valakit a fiksz fizetéses állás segí­tene be a milliomosok sorába. — Van aztán egy másik nagy bajunk, amely állandó vérveszteségünket, a kivándorlást okozza. S ez a kötött birtokok óriási százaléka. Nem holmi földfölosztást követel, hanem a kö­tött birtokoknak a szabad forgalomba való át­adását. A tulajdonosokat pedig kártalanítsuk állami kötvényekkel. Ha a kötött birtokot föl­szabadítjuk, lesz ipar. Bizonyára olvasta min­denki a legjobb közgazdasági könyvet: Robin­son Crusoet. Nos, Robinson megmutatja a fejlő­dés helyes útját. Először vadászott, másodszor fölturta a talajt, tehát fölszabadította a földet, harmadszor ijjat készített, vagyis megterem­tette az ipart s negyedszer kicserélte a holmi­ját az indiánok kagylóival és itt a regény igen rossz, mert öljön a hajó Robinsonért s elviszi őt a szigetről, ami azért baj, mert különben Robinson az ötödik fejezetben az indiánokkal bizonyára bankot vagy szövetkezetet alakit. Nos, Robinson útjait kellene követni. Előbb kell a földet fölszabadítani s csak azután lehet egész­séges ipart teremteni. Sajnos, nálunk Magyar­országon ezt épen megfordítva csinálják! — Németországban, Belgiumban stb. a föld fölszabadítását nyomon követte az ipar nagy­arányú fejlődése. Nálunk még súlyosabbá teszi a bajt, hogy a nagybirtok a legmagyarabb és legműveltebb vidékeken bénítja meg a gazdasági életet. Legtöbb ugyanis a Dunántúlon és az Al­földön. Az önálló vámterületet is okvetlenül létre fogjuk hozni, még pedig akkor, amidőn a hadsereg költekezése nem fog a pálinkából ki­telni. Az uj kiadások fedezésére ekkor fogyasz­tási határvonalat kell majd fölállítani ós ez lesz az önálló vámterület. De sok nagyzásunkról is le kell mondanunk, mert bizony szegények va­gyunk. Általában Magyarország a színpadon mindig mint hősszerelmes szerepel, pedig he­lyesebb volna, ha mint közgazdasági naiva je­lenne meg. Végezetül három tényezőt nevezek meg, amely iparunk kifejlődésének alapját képezheti. Először az iparos munkásoknak mog kell adni a választó­jogot. Ennek óriási kibékítő hatása egészsé­gessé tenné a társadalom vérkeringését. A köz­jogi politikát kell másodszor a gazdasági kérdé­sekből eltávolítani, hogy megteremje áldásos hatását a sokat csúfolt, de mégis legmagasz­tosabb harmadik tényező: a munka. (—) Nemzetközi baromfi-kiállítás Sze­geden. Vasárnap a szegedi baromfi-és hcizi­nyultenyésztők egyesülete tartotta első évi közgyűlését Jedlicska Béla dr elnöklésével és a tagok élénk részvétele mellett. Jed­licska Béla dr, elnöki megnyitója után Ser­bán János miniszteri tanácsost és gróf Te­leky Józsefnét tiszteletbeli elnököknek vá­lasztotta a közgyűlés és külön jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a mult évi támoga­tásért az egyesületi védnököknek: Gerliczy Ferenc bárónak és báró Lipthay Frigyesnó­nek. A titkári jelentós szerint az egyesületi tagok száma egy év alatt megkétszerező­dött és fönnállása első kilenc hónapjában ezer korona értékű törzsvagyont szerzett. Az évi zárószámadás, mérleg és költségelő­irányzat elfogadása után, a választásokat ejtették meg és külön elfogadták az ez év­ben rendezendő országos baromfi-, galamb­és házinyulkiállitás iránt való tervezetet és az 1914. évben Szegeden tartandó nemzet­közi baromfikidllitdsra vonatkozó előter­jesztés. (—) A tavaszi vásár forgalma. Budapest­ről jelentik : A tavaszi vásár vasárnapi üzleti eredményeiről az eladók nagy elismeréssel nyi­latkoznak s főleg az üveg- és porcellán-osztály­mr hatóságilag engedélyezett Kész férfi- és gyermekruhákban " HOLTZER DÁNIEL = Széchenyi-tér. VÉGELADAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom