Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-05 / 78. szám

1911 április 1 DELMAGYARORSZAG prilis 5 kezesre a ?yalására, nenti beielegációl etés elinr 5Ös ügyek ebben az igy lega parla en tehát hogy az lég ebben hozható, ismeret51 függne se, ami a fejlődését thetö, ha igfontolás karendjó>m térit . ^t avagy sem. Az azután természetes, hogy ^ közös hadsereg szervezeti változtatása előbb Jletbe nem léphet, amig azt mindkét állam j törvényhozása el nem intézte, Egy másik téma, amely az osztrák orSz%gyülés föloszlatásának időpontjában függőben maradt: a jegybank kérdése. A mafyar képviselőház a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot már letárgyalta. Előrelátható, hogy legközelebb . elintézi a főrendiház is, hogy az országos határozat azután királyi szentesítéssel tör fénnyé váljék. • Ezzel Magyarország alkotmányosan el"tézte a bank kérdését. Ausztria a maga tolatása szerint fogja a saját viszonyát a iogybankkal rendezni. Két ut áll előtte. Vagy l|jabl) ideiglenes megállapodást köt az osztrák kabinet a jegybankkal, arra az időre, amig a Eeichsrath a szabadalmat meghosszabbítja, , Vagy pedig- az osztrák alkotmány 14-ik szakasza alapján rendeletileg lépteti életbe a , Szabadalom meghosszabbítását. )en gyö- Magyarország nem fog nehézségeket tánormáIisrasz^an' e tekintetben, hogy az osztrák ilat egy- 0rmány melyik utat kövesse. Semmi esetre iz osztrákf°m fo&Ía szorítani az osztrák kormányt a oríkus ésL°^a^ emle^etett 14-ik szakasz alkalmazóg követ-Sáraőben is—I ^ magyar miniszterek bécsi útját, ime, képviselő- rZeknek a témáknak tisztázása tette szükaslatot Eienert báró betegsége miatt dönTörvényPs nem történhetett, de Khuen mai ujabb avaslat is Ftocsi^tja után ez is elkövetkezik. elő a két|~ " ~ ~~ ' -1] „ , Bienerth báró képviselőjelölt. Bécsből jeduasponi)entik. Az osztriik miniszterelnök eddig nem aan tilta- volt képviselő. A mostani választásokon az yarország e'8Ö kerület Rathaus-negyedének választói (ötelezett- járják fölkínálni a jelöltséget Bienerth bárányában. ! rarország-L az akár a — előterlogy azon sztették-e imlcnuiitiis. Budapestről jelentik: Lukács zászló pénzügyminiszter ma törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amelylyel az indemnitásBak junius végéig való kiterjesztését kéri. A törvényjavaslat ez: 1. szakasz. Az 1911. év első négy hónapjában v'selendő közterhekről ós fedezendő állami kikigyókar- adásokról szóló 1910. évi XIX. törvénycikk hativemre, a asszonyok n, mint a >s azt nem járják az nint a ra. és lecsaphiszik, az tálya 1911. év junius végéig kiterjesztetik. 2. szakasz. Az 1887. évi XLV. törvénycikk 4. ^akaszának 2. és .3. pontja hatályon kivül helyeztetnek s azok helyébe a házadó alá tartozó ingatlanok törvényszerű legkisebb értékééit megállapítása céljából a törvényhozás további intézkedéséig a következő rendelkezések 'ópnek: .A házbéradó alá tartozó házaknál a megelőző U gyönyö- évben a házbéradó alapjául szolgáló nyers jöszemem mint sokyalázatosfcák már a . . Tucat, bölcs föl.ott volna, ki nem sziv )lsó csöpp írnak otttartó hüyedelemnek a) Budapest székesfőváros egész területén tizenháromszoros összege; b) olyan helyeken, melyek az 1909. évi VI. törvénycikk ós 10. szakasza értelmében általános házbéraüó alá esnek tizenkétszeres összege; c) másutt kilencszeres összege. 3. A házosztályadó alá tartozó házaknál az előző évi házosztályadónak hatvanszoros összege. ott Helojszakában. iriás torz)lyan volt lörnyetegába kurta, .ővel, viszn siettek, íet, nem (ellettük a sem Az 18g7 éyi XLV törvénycikk 4. szakaszállak utolsó bekezdése olykép módosittatik, "ogy a házbéradó alá tartozó ingatlanokról oly jkióbizouyitványok állitandók ki, melyekben a házbéradó alá tartozó ingatlanokra nézve az Gőzö évi házbéradó alapjául szolgáló nyers Jövedelem van kimutatva. Végül az 1887. évi XLV. törvénycikk 5. szakaszának második bekezdése olykép módosittatik, hogy az 1881. évi XXVI. törvénycikk 25. szakaszában érintett tudományos intézetek és köztanintézetek liázhéradó alá tartozó ingatlanaik értékelósónél a házbéradó alapjául szolgáló jövedelemnek, a) ^udapest székesfővárosban tizenháromszoros összege helyett annak tizenkétszeresével; b) °'yan helyeken, melyek az 1909. évi VI. törvéiiycikk 9. és 10. szakasza értelmében általános házbéradó alá esnek, tizenkétszeres összege helyett annak tizennógyszeresével, c) másutt kilencszeres összege helyett annak összege bevett annak nyolcszoros összegével számítandó, A jelen szakaszban foglalt határozatok mindazon illetékek megállapításánál megfelelően alkalmazandók, melyek e törvény hatálya alatt kerülnek elsőfokú kiszabás alá. Szeged az egyetemért. — Elfogadták Lázár György dr jauaslatát. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város törvényhatósági bizottsága kedd délután rendkívüli közgyűlésen foglalkozott azzal a javaslattal, amelyet Lázár György dr. polgármester indítványára terjesztett a tanács a közgyűlés elé. A Délmagyarország keddi számában egész terjedelmében ismertettük a nagyfontosságú javaslatot, amely arról szól, hogy a város ujabb milliós áldozatokat hajlandó hozni arra az esetre, ha itt állítják föl az egyetemet. Tiz milliónál többet [képvisel annak az áldozatnak az értéke, amelyet Szeged város az egyetemért hajlandó hozni. A keddi rendkívüli közgyűlés egyhangukdkesedéssel éséljenzéssel tette magáóváapolgármester javaslatát. A lelkesedés, az éljenzés Lázár György dr, polgármesternek is szólt, főként neki szólt, aki ebben a kérdésben olyan nagy tevékenységet fejtett ki már eddig Szeged város érdekében. A rendkívüli közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be. Lázár György dr, polgármester elnökölt. Jegyzők : Taschler Endre főjegyző, Ferenczy Béla és Bárdoss Béla aljegyzők. Elnök üdvözli a megjelent bizottsági tagokat és bejelenti, hogy a rendkívüli közgyűlésnek tárgyát a harmadik tudományos egyetem esetére fölajánlott közgyűlési határozat revíziója képezi. Gaál Endre dr, tanácsos : Szeged város társadalma és közönsége a napisajtó utján is értesült már arról az akcióról, amelyet a kormány legújabban megindított és amelynek a célja a harmadik, esetleg egy negyedik egyetemnek a fölállítása. Ennek a célnak az érdekében a kultuszminiszter azoknak a városoknak a képviselőivel, akik az egyetemre igényt tartanak, tárgyalásokba bocsátkozott. Városunk polgármestere, aki kötelessógszerüleg- élénk figyelemmel kisóri a város érdekében történtekot, ezen tárgyalások tudomásul vétele alapján a város tanácsához átiratot intézett. A tanács ezután ismerteti a Délmagyarország legutóbbi számában egész terjedelmében leközölt polgármesteri átiratot, majd visszapillantást vet azokra az akciókra, amelyeket a város az egyetem érdekében eddig folytatott. Fölsorolta Szegednek az egyetemhez való jogait és végül arra kérte a közgyűlést, fogadja el egész terjedelmében a beterjesztett javaslatot és hatalmazza föl a tanácsot, hogy megfelelő módon és időben hozza tudomására a kormánynak, minő áldozatot hajlandó hozni Szeged az egyetem fölállítása esetén. Pillich Kálmán örömmel üdvözli a polgármestert és a tanácsot az indítványért. Konkrét indítványt a maga részéről nem tesz, azonban arra kéri a vezetőférfiakat, hogy a kormány tagjait ós az államférfiakat figyelmeztessék arra, hogy a harmadik egyetem kérdésének a megoldásánál minden személyes tekintetet, egyéni érdeklődést tegyenek félre, az egyes városok iránti szimpátiát rendeljék alá annak az országos érdeknek, hogy az ország javára LCGII c^Gloködni. Obláth Lipót a maga részéről súlyosnak találja az újonnan fölajánlott áldozatokat. Megszavazza a javaslatot, de csak azzal a föltétellel, ha kimondja a közgyűlés, hogy a fölajánlott áldozatokat csak abban az esetben hozza meg, ha a kormány három éven belül megkezdi az egyetem fölépítését. Elnök szavazásra bocsátja a javaslatot, amelyet az egész közgyűlés lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadott. Ezzel a közgyűlés véget is ért, áz ülése. — Vakáció és indemnitás. — (Saját tudósítónktól.) Ha semmi sem bizonyos a világon, az egy halál bizonyos. Valamint az is, hogy a honatyák április kilencedikétől huszonötödikéig húsvéti vakációt tartanak. Igy határoztak ugyanis kedden az elnök javaslatára. Volt a keddi ülésnek még egy fontosabb esemenye is. Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta indemnitáskérő javaslatát. Egyébként pedig a Justh-párti Kun Béla még egyszer elismételte az ismert ellenzéki keservek litániáját s ugy belelovalta magát az imparlamentáris kifejezésekbe, hogy az elnöknek kétszer kellett rászólnia. Lukács György a tüdővész pusztításaira mutatott rá. Kovácsy Kálmán negyvennyolcast pedig a hangosabb, a patentirozott függetlenségiek hatvanhetesnek „bélyegezték", mert a választói jog kérdésében a fokozatos haladást merte ajánlani. Berzeviczy Albert elnök féltizenegykor megnyitotta az ülést ós előterjesztést tett a Háznak az iránt, hogy április 9—24-ig húsvéti szünet legyen. A Ház ehez hozzájárult. A húsvéti szünet után, április 26-án kisorsolják az összeférhetetlenségi bizottság tagjait. Nadányi Gyula sürgős iuterpollációt jegyzett be a magyar ábécés könyvnek egy román iskolában történt elkobzása tárgyában. Az interpellációt az ülés végén mondja el. Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette az ujabb két hónapi indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Kinyomatik és a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Ezután rátért a Ház a napirendre. (Találmányok vedelni e.) Megszakították a költségvetési vitát, hogy a szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak ós védjegyeknek kiállításokon való időloges oltalmáról szóló törvényjavaslatot letárgyalhassák. Mocsáry Sándor, a közgazdasági bizottság előadója ajánlotta elfogadásra a javaslatot, hosszabb beszédben, mire a Ház a javaslatot fölszólalás nélkül elfogadta. A belügyi költségvetés részletes tárgyalása következett. (Kun Béla panaszai.) Kun Béla a közigazgatás reformját sürgette a vármegyei tisztviselők szolgálati pragmatikájának megállapítása alakjában. A csecsemő- és gyermekvédő-egyesületek intenzivebb támogatását, a tüdővészellenes mozgalom fejlesztését sürgette. Sok uj kórházra is szükség van, hogy a meglevő és keletkező emberanyag megévassék. Ez nem szerénytelen kivánság a miniszterelnök úrtól, aki még négyöt évig fogja vezetni a kormányt... (A miniszterelnök ijedten veti szét a karjait, mintha ezt mondaná: Szent isten, csak nem ? Nagy derültség.) Szuhányi Ferenc megtámadta egy jelentéktelen eset alkalmából a sajtót. Tagadhatatlan, hogy vannak kinövések és eltévelyedések, de ezeket maga a tisztességes sajtó teszi lehetetlenné. A megrendszabályozást fölösleges ós igen kétélű fegyvernek tartja. A sajtó ós a szabadkőművesség, amelyet szintén támadtak klerikális oldalról, magasabb irányban munkálkodik, mint azok, akik oly ellenséges indulattal vannak iránta és mihamar ki fogja vetni magából a salakot. Az egyesülési jog ma a főszolgabíró és főkapitány diszkrecionális joga; a nemzeti szabadság egyik legszentebb jogát egyénektől függetlenül, intézményileg kell biztosítani. Közben az elnök kétszer is megszakította beszédét, mert Kun olyanforma kifejezéseket használt, mintha a költségvetést elsikkasztották volna és hogy a mostani államforma nem lenne inyóre. Beszéde után az elnök tiz percre szünetet rendelt el. (A hatvanhetes negyvennyolcas.) Szünet után Lukács György szólalt föl s rámutatott a tüdővész pusztításaira, Kovácsy Kálmán: Válaszol Pető Sándor tegnapi beszédére, amelyben a Kossuth-pártot támadta, mert még nem foglalt állást a választói jog kérdésében, Ily fontos dologban joga van