Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-05 / 78. szám
II. évfolyam, 78. szám isin alapján m.Jatalban. LerélMt a válaszolunk, b» ikelve van. ^ványnyal is leket könnyen elfér, s a kiadóhivatal TCA 10. SZÁM. I Szerda, április 5 laládi házal akással a város részén keres a Antal Szeged. :a 15. ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . R 24'— félévre . . . K 12'— egész évre . R 28'— félévre . . . K 14'— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2*— negyedévre. K 7'— egy hónapra R 2'40 Egyes szóm ára 10 fillér Egyes szám ára 10 fillér Mzpontl szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Korona-utca 15. szám c=a Budapesti szerkesztóség és kiadóhivatal IV., •=3 Városház-utca 3. szám c=i >nfélék. ztosa b liau akását inolytói, n por-szivó gátija lakása por:a. Telefon 816. cgszouzációve „Else Jeruint Skarabeus" ona. Megjelent lin kézi Lexi* 54 korona havi ' részletfizetés pható ifj. Árvay Jnyvkereskedéeged, KárászTELEFON-SZAM: Szerkesztóség 835 c=j Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztóség telefon-száma 128—12 Áldozatok és a harmadik egyetem Irta: Szívesig Lehel dr. A törvényhatóság: mai közgyűlése megszavazta a polgármester indítványát és az egyetem céljaira fölajánlott hat millió korona összegét körülbelül tizenegy millió, koronára emelte föl. Szeged városnak ez a határozata a napi események egyszerű krónikájából magasan kiemelkedik és nemzeti kultura és a vidéki városok versenye szempontjából rendkívül érdekes és fontos jelenség. A vidéki nagy városok közös vágya a harmadik egyetem. Fölmerül az a kérdés vájjon az áldozatok harmadik egyetem fölállításának eredményeivel arányban vannak-e? Megadjuk a választ. Igen! Nincs, nem lesz okunk erőinket meghaladó áldozatokról beszélni, mert a kulturális és a gazdasági eredmények várakozásainkat föliil fogják múlni. A német birodalom egyetemei élő példák erre, mert sok város múltját és jelenét egyetemének köszönheti. A tudományosság igaz székhelyei pedig, ugy a németek, mint az olaszok birodalmában mindig a kis egyetemi városok voltak. Nem Berlin, hanem Bonn, Heidelberg, Würzburg, Giessen, nem Róma, hanem Padova és Bologna voltak mindig az igaz tudományosságnak és a tudományos búvárkodásnak őrszemei és ma sem a nagy kapitalisztikus centrumok alkalmasak a tudományok müvelésére, hanem a kisebb vidéki városok. A nagy városok a maguk ipari központosításukkal és nagyobb gazdasági előnyeikkel elvonják a kutatók figyelmét a tudományos búvárkodásaiktól. A gyárak gőzsipjai és kürtői nem előmozdítói a kontemplativ bölcselkedésnek és nem előmozdítói tanulmányszomjas elmélyedésnek sem. Ékesen bizonyítja ezt a magyar példa is. Aki ismeri Kolozsvárt és tanult a budapesti egyetemen is, az tudja, hogy Kolozsvár sokkal alkalmasabb helye az egyetemnek, mint Budapest ! A mai tudományos proletáriátus tultengésének legnagyobb oka egyrészt a budapesti egyetem, másrészt a magyar állam közönye, amelyet a harmadik egyetem kérdéseben tanúsított. 1872 óta nem létesült Magyarországon főiskola. Az alkotmányos korszak beköszöntése óta pedig állandóan és fokozott mértékben kicsi és sziik a budapesti egyetem. Minthogy pedig józan fővel nem is kívánhatjuk azt, hogy bárom-négyezer joghallgató üljön olyan teremben és hallgassa a tanárnak előadásait, amelybe négyszáz hallgató fér be, ezt nem is kívánta meg senki. Innen van az, hogy a gyakorlati jogászi pályán működök legnagyobb része egyetemet csak a vizsgák alkalmával látott és igy Magyarországnak egyetemi grádust eíért két utolsó generációja a tudományos színvonal előnyeit ős az ezzel együtt haladó szellemi qualitásokat vagy egyáltalán nem, vagy nem az egyetemeken sajátította el. Itt elérünk tehát az eredmények kérdéséhez. Az uj tudományegyetem sokban nemzeti és állami komolyság kérdése. Az uj egyetem megszünteti a minden komoly kereteket megcsúfoló túlzsúfoltságot és az egyetemi előadások hallgatásának és a szemináriumi tevékenységnek valódi lehetőségeit biztosítja. Decentralizálja a tudományt és a legújabb tudományos kutatások eredményeihez közelebb hoz, esetleg elő is mozdíthatja az ujabb kutatást, elősegíti tehát az általános emberiség munkásságát. Ujabb tanári generációkat nevel. Megkedvelteti az ifjúsággal a tudoskák alapos Jetéivel együtt imexin-nel esik. A Ciinexánk az élő polospeték is nyom* tulnak. A Cii piszkit, foltot, n hagy. Moly lüli biztos szer. rt mindenütt őraktár: Meák nesváry József, árak és Vajda /eriájában Szeírer gyógyszeszőrvesttí :er, mely a szó;re kiirtja. A szőröket léikül azonnal Szőrök helyé) bársonysimává Több kozme itáson arany i díszoklevéllel Artalmatlandményéért jótlár Júlia, Kosutca 13. II. 5itoktartá ssal ® iáért. 3—36 int 2000 ortal leg-mffrtóbbnak ajönlva. >haló min- j Uyó(ry«ier i jobb dro-át ban «tb. „•$ tAllás. Ml 11 április 4