Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1911 április 1 1911 (Közegészség, közigazgatás.) Zelenyák János (néppárti) szerint a közegész­ségügyi intézmények száma az ország kultúrá­jának fokmérője. De a közegészségűgyet nem lehet a közigazgatás hatáskörébe utalni, mert a közigazgatást, mint az ököritói és hegy­vidéki esetek mutatják, még olyan rettentő nyomor sem tudja fölrázni kábultságából. Nem fogadja el a költségvetést. Szünet után Pál Alfréd a községi és közigaz­gatás reformját s a községi jegyzők helyzeté­nek javítását sürgette. A községi törvény el­avult s annyi bonyodalmas toldás-foldás történt rajta, hogy az életben alig alkalmazható. A vármegyei szervezet reformja csak félmunka lenne a községi reform nélkül. Sümegi Vilmos a közigazgatási tisztviselők, különösen a jegyzők függetlenségének biztosí­tását kívánta, hogy választások alkalmával a felsőbbség ne presszionálhassa őket. Pető Sándor az általános, egyenlő ós titkos választójogot sürgette. A munkapártnak két feje van ugyan, Tisza István gróf, aki ellensége és a miniszterelnök, aki valószínűen hive a reformnak, de a szónok inkább a miniszterel­nök befolyásában bizik s ezért megszavazza a költségvetést. Az ülés egynegyed háromkor végződött. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. április 4, kedd: A balga szűz, szinmü. Márkus Emma vendégfölléptével (Pá­ros "/,-os bérlet.) „ 5, szerda: A boszorkány, dráma. Márkus Emma vendégfölléptével. ('1,-os bérlet). „ 6, Csütörtök: A cigányszerelem, operett. (Pá­ros 31,-os bérlet.) „ 7, péntek: A testőr, vígjáték. (Páratlan 8/s-os bérlet.) „ 8, szombat: Bob herceg, operett. (Páros ' a-os bérlet.) „ 9, vasárnap d. u.: A medikus, szinmü. „ 9, este: Bob herceg, operett. (Páratlan */,-os bérlet.) „ 10, hétfő: A karszemélyzet jutalomjátéka­ként Ditrói Nándor dr és Te­restyényi Gyula vendégfellépté­vel, Viola. (Páros 31,-os bérlet.) ,, 11, kedd: Becstelen, szinmü. Bemutató. (Pá­ratlan 1/,-os bérlet.) * A kamélins hölgy. Márkus Emiliával a címszerepben idézték ifjabb Dumas darabjának szellemét. S az idézés nem kielégítő. Egy-egy jelenetben mintha kibontakozott volna valami vonzó romantika, valami patinás meseváza, de azért valami mégis hiányzott. Például Dumas szelleme. Banális igazság, hogy Dumas eme darabját szerfölött könnyű játszani. De szer­fölött könnyű játszani. De szerfölött nehéz is. Könnyű, ha tragikus sírással, hisztérikus, akár durva fölkiáltásokkal igyekszenek a játszók hatni. És nehéz, ha egy-egy szemrebbenéssel, egy-egy kiáltanivágyás visszafojtásával igyek­szenek idézni a fantázia álmodását. Ezt a kettőt: a könnyű ós a nehéz megjátszást helyenkint váltakozva próbálták a nézőnek adni, de nem teljes sikerrel, mert a jobbára hölgyközönség néha sirt és sokszor ásított. Márkus Emilia kaméliás hölgye pedig kedvesen virágszerü volt, de teljesen Nemzeti Szinház­szeilemü is. A fel-feltörö erotika, az elfuladó, beteg szomorúság teljes pompájában lengte át a színpadot s a sziveket. A közönség valóság­gal ünnepelte a vendégmüvésznőt. Figyelemre méltó alakitást adott Armand szerepében Lúgost Béla. őszintén, lehetőleg a darab szellemében játszott. Csiky László Duval Georges szerepé­ben elsőrangút, meglepőt produkált. A többi játszók is elfogadhatóak voltak. Egységes stí­lus ma is hiányzott. Igaz, hogy egységes szellem is, de mentség lehet, hogy ez minden­esti, idült tünet. * A makrancos hölgy. Schakespeare pajzá­nul csapongó vígjátékában, A makrancos hölgy­ben szerepelt vasárilap este harmadszor a ven­dég, Pethes Imre. Petruchiot alakította azzal a páratlan és tökéletes művészettel, amely mjp­<len alakításában meg tudja fogni a közönség szivét. Petruchio egyik legnehezebb színpadi szerep, de Pethes csodálatos folyékonysággal, könnyedén tudta megjátszani. De fölösleges is minden kritika Pethes bucsuföllópóséről, arra kell csupán szorítkoznunk, hogy harmadszor is regisztráljuk a sikert és a színházat színültig megtöltött közönség hálás elismerését azért, amit Pethes nyújtott. A makrancos hölgy cím­szerepét Kende Paula játszotta megkapó benső­séggel, találóan. Az összjáték nehezen gördülő, vontatott volt s a szereplök közül többen csak eldadogták a mondanivalójukat s egyik-másik szinész beszédéből nem lehetett megérteni sem­mit. A díszletek szép kopottak voltak, amilye­nek általában szoktak lenni. Pethes Imrét min­den függönygördülós után melegen ünnopelte a közönség és sokszor hivta a lámpák elé. * A férfikar hangversenye. Kitűnően sike­rült hangversenyt rendezett vasárnap délután a szegedi férfikar. A zsidó hitközség házának díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel s elragadtatással tapsolt az egyos szereplőknek. Meglepetés volt Meer Margit és Elefánt Ilonka szereplése. Meer Margit a zongorának s Ele­fánt Ilonka a hegedűnek művésze. Csupa finom elmélyedés, őszinte törekvés, bravúros tudás és az érzések skáláinak visszaadása az ő játé­kuk, nem csoda, hogy annyit várnak a két kis müvószieánytól. Kriener Jenő és Székely Lajos éneke is igaz gyönyörűséget adott a hall­gatóknak. De a műsor minden egyes száma után elementáris erővel zúgott föl a taps. A legteljesebb elismerés illeti a liangversony rendezóseért Kőnig Péter karnagyot ós Holtser Aladárt, a kar elnökét. * Szimfőnikus hangverseny. A szegedi tisztviselők Otthona dísztermében április nyol­cadikán Meák Gyula, Istók Barnabás ós a hon­védzonekar közreműködésével szimfonikus hang­versenyt tartanak. Ez a műsor: 1. Mozart: „Varázsfuvola-nyitány". Előadja a honvédzene­kar. 2. Beethoven: „Zongoraverseny" (C-dur). Zongorán, zenekari kísérettel előadja Meák Gyula. 3. Haydn: „Symphonia" (B-dur); I. Ada­gio. — Vivace; II. Románc. — Allegretto; III. Menuetto; IV. Finale. — Presto. Előadja a hon­védzenekar. 4. Csajkovszky: „Hegedűverseny". (D-dur) I. Allegro moderato. — Hegedűn, zene­kari kísérettel előadja Istók Barnabás. 5. Wag­ner Richárd: „Lohengrin" III. fölvonás elő­játéka. Előadja a honvédzenekar. A hangver­seny felhat órakor kezdődik. * Műkedvelő előadás. A rókusi ifjúsági egyesület vasárnap délután díszelőadást rende­zett a rókosi iskola tornatermében. A falu rosz­szát adták elő s a darabban Csordás György, Stern Dezső, Erdélyi Pál, Szűcs Mariska, Spie­gel Rezsinke és Martinyi Ilonka műkedvelők arattak szép sikert. A darab rendezésének föl­adatát Klein Imre oldotta meg ügyesen. Tárgyalják a kmet-blrtokok meg­váltását. Szerajevóból jelentik, hogy a tar­tománygyülés hétfőn megkezdte a kmet­birtokok megváltásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalását. A javaslat szerint a kmetek­nek kedvező föltételek mellett kölcsönöket adnának s a kormány fölhatalmazást kér, hogy obligációkat bocsáthasson ki. Uj párt Fiúméban. Fiuméből jelentik: Va­sárnap alakult meg Prodam János elnöklésével az uj autonóm-párt. Az alakuló ülésen mintegy háromszáz választópolgár jelent meg és közülük kétszázhuszonkilenc nyomban belépett a Lega Autonoma-ba. Vio Antal képviselő ismertette a pártalakulás szükségességét, mert a régi autonóm-párt a harcot hirdeti ós a lakosságot megfélemlíteni igyekszik. Üdvözli a pártalaku­lást és hangoztatja, hogy az olasz nyelvet res­pektálni kell és hogy a magyarsággal az őszinte barátság kívánatos. A magyarság és olaszság testvériségét kívánatosnak tartja. Friedrich Adeisfeld Antal dr, ügyvéd ismorteti a párt vezérelveit. Az uj párt jó viszonyt kiván a kormánynyal s a város érdekeiért mindig kész lesz síkra szállani. Vio Ferenc volt podeszta kijelentette, hogy Héderváry minisz­terelnöknek nincsen elhorvátositó szándéka, ha ilyesmiről tudna, ellene szegülne. Azután meg­alakították a Lega Autonomát és megválasz­tották az igazgatóságot. A gyermekmenedékhely körül. Turcsányi Imre dr, az ujszegedi állami menedékhely igazgató-főorvosa. Elsősorban neki köszönhető, hogy ez a humánus inté­zet szinte páratlan az országban, igazi mintaintézet, ugy, hogy külföldről is sokan fölkeresték már és a legnagyobb elismerés­sel szóltak, irtak róla. Most az egyik sze­gedi újságban megjelent egy cikk, melyben leközöltek egy, első pillanatra is hihetetlen­nek tetsző panaszt. Turcsányi Imre igaz­gató a panaszos irásra az alábbiakban felel: A Friss Hirek tegnapi számában „a gyermek­menhelytől a polgármesteri hivatalig" cim alatt egy közlemény jelent meg, amelyben a gyer­mekmenhelyet azzal vádolja, hogy egy Parlagi Sándorné nevü asszony gyermekének fölvételét megtagadta s ridegen visszautasította. Ezen közleményben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak mert igenis megnevezett Parlagi Sándornónak Ilona nevü szopós gyermekét föl­venni akartuk, sőt a másik, nagyobb gyerme­két is állami gondozásba óhajtottuk vonni. Aki ismeri a gyermekmenhely vezetőségének inten­cióját és a gyermekvédelmi törvénynek a szel­lemét, az tisztában lehet azzal, hogy minden elhagyott gyermek, akinek fölvétele sürgős, az haladéktalanul, minden esetben, fölvételre ta­lál. Ily esetben nem kívánunk a szülőtől vagy hozzátartozótól semmiféle irást vagy okmányt és ha a gyermek létérdeke meg­kívánja, föltétlenül fölvétetik. A fönnforgó eset­ben Parlagi Sándornónak hathetes csecsemői® jegyzőkönyvi adataink szerint dajkaságba k' volt helyezve Csapó Károlynóhoz Kecskeméti­utca 24 szám alá. Ideiglenesen el volt látva ®s csak azt kérte, hogy ezentúl ne ő fizesse a tar­tásdíjat, hanem az államkincstár. Ekép a gy®1" mek halaszthatatlan fölvétele nem volt indokolt s utasítottuk az anyát, hogy a gyermekvédőin" szabályzat értelmében járjon el és polgármester' beutalást szere/zen be, amely rendes körül­mények között egy, legföljebb két nap alatt * kérvényezőnek a birtokában van. A valóságnak megfelel, hogy én Parlagi Sá"' dornónak megmondottam, hogy csak akkor 1®' gom fölvenni szopós gyermekét ha ő fog!* táplálni. Ettől a rendszertől nem lehet eltén"' mert ha módot adunk az anyáknak, hogy csecs®[ mőjüket maguktól eltaszítva, ne nyújtsák ne® saját gyermeküknek azt, ami nz ő joguk, ^ anyatejet és nem követeljük kérlelhetetlen1 minden esetben, — ha ennek orvosi szemp0"' ból akadály nincsen, vagy egyébb szociális vafl társadalmi okok ezt tiltják, hogy minden a")* táplálja a saját gyermekét, akkor ez nem gyerm® védelem volna, hanem a gyermek életének egészségének a veszélyeztetése. A szegedi Friss Hirek karácsonyi számáb*® „Anyák szoptassátok gyermekeiteket" cini a'" kimutattam, hogy hétszer több gyermek PllS' tul el az idegen emlőn, vagy mesterség®8 tápláltak közül kimutattam azt, hogy gyermek, kit az édesanyja táplál, jobban lődik, nagyobb ellenálló képességgel bir, ri** ban betegszik meg s igy érthető, hogy én,"1 a gyermekvédelem szerény harcosa, — erre álláspontra helyezkedem ós ha másképen CP kednók, akkor bünt követnék el a gy°rn'itö menhelyhez való fölvételt kérő gyermek ® és egészsége ellen. ^ A fönnforgó osotbo ón módot adtam v az anyának, hogy ö maga táplálja csecsem

Next

/
Oldalképek
Tartalom