Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1911 április 1 1911 (Közegészség, közigazgatás.) Zelenyák János (néppárti) szerint a közegészségügyi intézmények száma az ország kultúrájának fokmérője. De a közegészségűgyet nem lehet a közigazgatás hatáskörébe utalni, mert a közigazgatást, mint az ököritói és hegyvidéki esetek mutatják, még olyan rettentő nyomor sem tudja fölrázni kábultságából. Nem fogadja el a költségvetést. Szünet után Pál Alfréd a községi és közigazgatás reformját s a községi jegyzők helyzetének javítását sürgette. A községi törvény elavult s annyi bonyodalmas toldás-foldás történt rajta, hogy az életben alig alkalmazható. A vármegyei szervezet reformja csak félmunka lenne a községi reform nélkül. Sümegi Vilmos a közigazgatási tisztviselők, különösen a jegyzők függetlenségének biztosítását kívánta, hogy választások alkalmával a felsőbbség ne presszionálhassa őket. Pető Sándor az általános, egyenlő ós titkos választójogot sürgette. A munkapártnak két feje van ugyan, Tisza István gróf, aki ellensége és a miniszterelnök, aki valószínűen hive a reformnak, de a szónok inkább a miniszterelnök befolyásában bizik s ezért megszavazza a költségvetést. Az ülés egynegyed háromkor végződött. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. április 4, kedd: A balga szűz, szinmü. Márkus Emma vendégfölléptével (Páros "/,-os bérlet.) „ 5, szerda: A boszorkány, dráma. Márkus Emma vendégfölléptével. ('1,-os bérlet). „ 6, Csütörtök: A cigányszerelem, operett. (Páros 31,-os bérlet.) „ 7, péntek: A testőr, vígjáték. (Páratlan 8/s-os bérlet.) „ 8, szombat: Bob herceg, operett. (Páros ' a-os bérlet.) „ 9, vasárnap d. u.: A medikus, szinmü. „ 9, este: Bob herceg, operett. (Páratlan */,-os bérlet.) „ 10, hétfő: A karszemélyzet jutalomjátékaként Ditrói Nándor dr és Terestyényi Gyula vendégfelléptével, Viola. (Páros 31,-os bérlet.) ,, 11, kedd: Becstelen, szinmü. Bemutató. (Páratlan 1/,-os bérlet.) * A kamélins hölgy. Márkus Emiliával a címszerepben idézték ifjabb Dumas darabjának szellemét. S az idézés nem kielégítő. Egy-egy jelenetben mintha kibontakozott volna valami vonzó romantika, valami patinás meseváza, de azért valami mégis hiányzott. Például Dumas szelleme. Banális igazság, hogy Dumas eme darabját szerfölött könnyű játszani. De szerfölött könnyű játszani. De szerfölött nehéz is. Könnyű, ha tragikus sírással, hisztérikus, akár durva fölkiáltásokkal igyekszenek a játszók hatni. És nehéz, ha egy-egy szemrebbenéssel, egy-egy kiáltanivágyás visszafojtásával igyekszenek idézni a fantázia álmodását. Ezt a kettőt: a könnyű ós a nehéz megjátszást helyenkint váltakozva próbálták a nézőnek adni, de nem teljes sikerrel, mert a jobbára hölgyközönség néha sirt és sokszor ásított. Márkus Emilia kaméliás hölgye pedig kedvesen virágszerü volt, de teljesen Nemzeti Szinházszeilemü is. A fel-feltörö erotika, az elfuladó, beteg szomorúság teljes pompájában lengte át a színpadot s a sziveket. A közönség valósággal ünnepelte a vendégmüvésznőt. Figyelemre méltó alakitást adott Armand szerepében Lúgost Béla. őszintén, lehetőleg a darab szellemében játszott. Csiky László Duval Georges szerepében elsőrangút, meglepőt produkált. A többi játszók is elfogadhatóak voltak. Egységes stílus ma is hiányzott. Igaz, hogy egységes szellem is, de mentség lehet, hogy ez mindenesti, idült tünet. * A makrancos hölgy. Schakespeare pajzánul csapongó vígjátékában, A makrancos hölgyben szerepelt vasárilap este harmadszor a vendég, Pethes Imre. Petruchiot alakította azzal a páratlan és tökéletes művészettel, amely mjp<len alakításában meg tudja fogni a közönség szivét. Petruchio egyik legnehezebb színpadi szerep, de Pethes csodálatos folyékonysággal, könnyedén tudta megjátszani. De fölösleges is minden kritika Pethes bucsuföllópóséről, arra kell csupán szorítkoznunk, hogy harmadszor is regisztráljuk a sikert és a színházat színültig megtöltött közönség hálás elismerését azért, amit Pethes nyújtott. A makrancos hölgy címszerepét Kende Paula játszotta megkapó bensőséggel, találóan. Az összjáték nehezen gördülő, vontatott volt s a szereplök közül többen csak eldadogták a mondanivalójukat s egyik-másik szinész beszédéből nem lehetett megérteni semmit. A díszletek szép kopottak voltak, amilyenek általában szoktak lenni. Pethes Imrét minden függönygördülós után melegen ünnopelte a közönség és sokszor hivta a lámpák elé. * A férfikar hangversenye. Kitűnően sikerült hangversenyt rendezett vasárnap délután a szegedi férfikar. A zsidó hitközség házának díszterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel s elragadtatással tapsolt az egyos szereplőknek. Meglepetés volt Meer Margit és Elefánt Ilonka szereplése. Meer Margit a zongorának s Elefánt Ilonka a hegedűnek művésze. Csupa finom elmélyedés, őszinte törekvés, bravúros tudás és az érzések skáláinak visszaadása az ő játékuk, nem csoda, hogy annyit várnak a két kis müvószieánytól. Kriener Jenő és Székely Lajos éneke is igaz gyönyörűséget adott a hallgatóknak. De a műsor minden egyes száma után elementáris erővel zúgott föl a taps. A legteljesebb elismerés illeti a liangversony rendezóseért Kőnig Péter karnagyot ós Holtser Aladárt, a kar elnökét. * Szimfőnikus hangverseny. A szegedi tisztviselők Otthona dísztermében április nyolcadikán Meák Gyula, Istók Barnabás ós a honvédzonekar közreműködésével szimfonikus hangversenyt tartanak. Ez a műsor: 1. Mozart: „Varázsfuvola-nyitány". Előadja a honvédzenekar. 2. Beethoven: „Zongoraverseny" (C-dur). Zongorán, zenekari kísérettel előadja Meák Gyula. 3. Haydn: „Symphonia" (B-dur); I. Adagio. — Vivace; II. Románc. — Allegretto; III. Menuetto; IV. Finale. — Presto. Előadja a honvédzenekar. 4. Csajkovszky: „Hegedűverseny". (D-dur) I. Allegro moderato. — Hegedűn, zenekari kísérettel előadja Istók Barnabás. 5. Wagner Richárd: „Lohengrin" III. fölvonás előjátéka. Előadja a honvédzenekar. A hangverseny felhat órakor kezdődik. * Műkedvelő előadás. A rókusi ifjúsági egyesület vasárnap délután díszelőadást rendezett a rókosi iskola tornatermében. A falu roszszát adták elő s a darabban Csordás György, Stern Dezső, Erdélyi Pál, Szűcs Mariska, Spiegel Rezsinke és Martinyi Ilonka műkedvelők arattak szép sikert. A darab rendezésének föladatát Klein Imre oldotta meg ügyesen. Tárgyalják a kmet-blrtokok megváltását. Szerajevóból jelentik, hogy a tartománygyülés hétfőn megkezdte a kmetbirtokok megváltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat szerint a kmeteknek kedvező föltételek mellett kölcsönöket adnának s a kormány fölhatalmazást kér, hogy obligációkat bocsáthasson ki. Uj párt Fiúméban. Fiuméből jelentik: Vasárnap alakult meg Prodam János elnöklésével az uj autonóm-párt. Az alakuló ülésen mintegy háromszáz választópolgár jelent meg és közülük kétszázhuszonkilenc nyomban belépett a Lega Autonoma-ba. Vio Antal képviselő ismertette a pártalakulás szükségességét, mert a régi autonóm-párt a harcot hirdeti ós a lakosságot megfélemlíteni igyekszik. Üdvözli a pártalakulást és hangoztatja, hogy az olasz nyelvet respektálni kell és hogy a magyarsággal az őszinte barátság kívánatos. A magyarság és olaszság testvériségét kívánatosnak tartja. Friedrich Adeisfeld Antal dr, ügyvéd ismorteti a párt vezérelveit. Az uj párt jó viszonyt kiván a kormánynyal s a város érdekeiért mindig kész lesz síkra szállani. Vio Ferenc volt podeszta kijelentette, hogy Héderváry miniszterelnöknek nincsen elhorvátositó szándéka, ha ilyesmiről tudna, ellene szegülne. Azután megalakították a Lega Autonomát és megválasztották az igazgatóságot. A gyermekmenedékhely körül. Turcsányi Imre dr, az ujszegedi állami menedékhely igazgató-főorvosa. Elsősorban neki köszönhető, hogy ez a humánus intézet szinte páratlan az országban, igazi mintaintézet, ugy, hogy külföldről is sokan fölkeresték már és a legnagyobb elismeréssel szóltak, irtak róla. Most az egyik szegedi újságban megjelent egy cikk, melyben leközöltek egy, első pillanatra is hihetetlennek tetsző panaszt. Turcsányi Imre igazgató a panaszos irásra az alábbiakban felel: A Friss Hirek tegnapi számában „a gyermekmenhelytől a polgármesteri hivatalig" cim alatt egy közlemény jelent meg, amelyben a gyermekmenhelyet azzal vádolja, hogy egy Parlagi Sándorné nevü asszony gyermekének fölvételét megtagadta s ridegen visszautasította. Ezen közleményben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak mert igenis megnevezett Parlagi Sándornónak Ilona nevü szopós gyermekét fölvenni akartuk, sőt a másik, nagyobb gyermekét is állami gondozásba óhajtottuk vonni. Aki ismeri a gyermekmenhely vezetőségének intencióját és a gyermekvédelmi törvénynek a szellemét, az tisztában lehet azzal, hogy minden elhagyott gyermek, akinek fölvétele sürgős, az haladéktalanul, minden esetben, fölvételre talál. Ily esetben nem kívánunk a szülőtől vagy hozzátartozótól semmiféle irást vagy okmányt és ha a gyermek létérdeke megkívánja, föltétlenül fölvétetik. A fönnforgó esetben Parlagi Sándornónak hathetes csecsemői® jegyzőkönyvi adataink szerint dajkaságba k' volt helyezve Csapó Károlynóhoz Kecskemétiutca 24 szám alá. Ideiglenesen el volt látva ®s csak azt kérte, hogy ezentúl ne ő fizesse a tartásdíjat, hanem az államkincstár. Ekép a gy®1" mek halaszthatatlan fölvétele nem volt indokolt s utasítottuk az anyát, hogy a gyermekvédőin" szabályzat értelmében járjon el és polgármester' beutalást szere/zen be, amely rendes körülmények között egy, legföljebb két nap alatt * kérvényezőnek a birtokában van. A valóságnak megfelel, hogy én Parlagi Sá"' dornónak megmondottam, hogy csak akkor 1®' gom fölvenni szopós gyermekét ha ő fog!* táplálni. Ettől a rendszertől nem lehet eltén"' mert ha módot adunk az anyáknak, hogy csecs®[ mőjüket maguktól eltaszítva, ne nyújtsák ne® saját gyermeküknek azt, ami nz ő joguk, ^ anyatejet és nem követeljük kérlelhetetlen1 minden esetben, — ha ennek orvosi szemp0"' ból akadály nincsen, vagy egyébb szociális vafl társadalmi okok ezt tiltják, hogy minden a")* táplálja a saját gyermekét, akkor ez nem gyerm® védelem volna, hanem a gyermek életének egészségének a veszélyeztetése. A szegedi Friss Hirek karácsonyi számáb*® „Anyák szoptassátok gyermekeiteket" cini a'" kimutattam, hogy hétszer több gyermek PllS' tul el az idegen emlőn, vagy mesterség®8 tápláltak közül kimutattam azt, hogy gyermek, kit az édesanyja táplál, jobban lődik, nagyobb ellenálló képességgel bir, ri** ban betegszik meg s igy érthető, hogy én,"1 a gyermekvédelem szerény harcosa, — erre álláspontra helyezkedem ós ha másképen CP kednók, akkor bünt követnék el a gy°rn'itö menhelyhez való fölvételt kérő gyermek ® és egészsége ellen. ^ A fönnforgó osotbo ón módot adtam v az anyának, hogy ö maga táplálja csecsem