Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

1911 április 2 DELMAGYARORSZAG 5 hogy az állam részéről gondoskodás történjék nagyobb gyermekéről is, de Parlagi Sándorné el akarta taszítani a gyermekét magától, én meg a gyermek ós anya közti kapcsot szoro­sabbá akartam tenni. Turcsányi Imre dr. Áruló nyugfafvány. — A »fárasztási móciszer«. — (Saját tudósítónktól.) Kitűnő íogást csinált hétfőn a szegedi rendőrség. Egy rovottmultu, többször büntetett veszedelmes betörőt kerí­tett kézre, aki szombaton éjjel ós vasárnap estefelé két szegény család lakását fosztotta ki. De ezenkívül is egész sereg apró lopást követett el Szegeden néhány nap alatt, ezek­nek a lopásoknak a károsult ai azonban eddig nem jelentkeztek. Valószínűleg azért, mert a lopott holmik jelentéktelen értékűek. A betörőt Gut János személyében Petrov Mátyás rendőr fogta el a korzón, fölismerte ós bevitte a rend­őrségre. Szerencsés véletlen játszott a rendőr­ség kezére, hogy a betörőre sikerült rábizonyí­tani a lopásokat. Letartóztatták. Az esetről részletes tudósításunk ez: Dékány Pál Szamos-utcai iparos panaszolta tegnap a rendőrségen, liogy szombaton éjjel ismeretlen tettes feltörte a fáskamráját ós onnan öt darab fürészt, több baltát, kést és egész csomó élolmiszort ellopott. Dékány, noha az ellopott holmik kevés értékűek voltak, de szegény ember lóvén, nagyon érzékenyen káro­sult meg. A rendőrség rögtön megindította a nyomozást, do előrelátható volt, hogy semmi eredménye nem lesz, mert nem állott a rend­őrség rendelkezésére a legkisebb nyom sem, amelyből kiindulhatott volna. Vakon tapogató­zott vasárnap estig. Hétfőn aztán panaszt emelt a rendőrségen Komlósi Sándor városi hivatalszolga, aki a Maros-utca 30. szám alatt lakik soktagu csa­ládjával, bogy vasárnap estefelé, mialatt ő és a családja egy műkedvelő szinielőadáson voltak, teljesen kifosztották a lakását, Elvittek belőle minden elvihetőt: az összes ágyneműeket és az összes ruhákat, egy kevés készpénzt, egy pár arany fülbevalót, sőt még az élelmiszere­ket is. Mikor a család este hazatért, megdöb­benve vette észre, hogy az egész lakást kira­bolták. Szaladtak a házbeliekhez — tizennégy lakó lakik Komlósiókon kivül abban a házban — hogy fölvilágosítást kórjenek tőlük, de egyik sem látta a lopást. Ez csak a betörő ügyes­ségére vall. Ugyanabban a házban van egy korcsma s a korcsmáros cselédje vallotta a kiküldött detektívek olött, hogy az udvaron vagy kétszer látott ácsorogni egy alacsony, szürke ruhás, iparoskülsejü fekete férfit, de azt hitte, hogy az a korcsmából ment ki. Kzután a hiányos személyleírás után hajszát indított a rendőrség a tolvaj után. Vasárnap éjjel razziát is tartottak, fölhajszolták a lebujo­kat, korcsmákat, de nem tudtak a nyomára akadni a tolvajnak. Hétfőn délelőtt aztán egyik ólesszemü rendőr, Petrov Mátyás, a korzón igazolásra szólított 'öl egy alacsony férfit, akire feltűnően illett a bemondott személyleírás. A megszólított hat Jánosnak mondotta magát. Petrov rendőr be­kísérte a városházára, ahol megkezdték a ki­hallgatását. Persze a jómadár tagadott a vóg­kV.ZkJlósig. Erre Somogyi Szilveszter dr, le­kapitány kiadta a parancsot a rendőrnek, hogy Qut Jánost motozza meg. A csirkefogo nem ellenkezett. Kifordította az összes zsebeit s előkerült öt korona egynéhány fillér készpénz meg egy nyugtatvdny. Hl a kis p.plr-«eleMet a betörő árulójává. A nyugtatvany Komlós, Sándor nevére volt kiállítva s azt Gut Ja nos tévedésből totte a zsebébe lopás közben. EkKor beismerte, hogy ff a tolvaj, de amikor meg­kérdezték, hová tette a lopott holmikat, azt válaszolta, hogy eladta. — Kinek? — kérdezték. — Azt már nem tudom. — Merre lakik? — Azt se tudom. A főkapitány erre egy radikálisabb módszert ajánlott a detektiveknek: — Vezessék ezt a csirkefogót a városban mindenfelé addig, amig meg nem találják a lopott holmikat. Minden egyes házba be kell menni. A detektívek a parancs értelmében csele­kedtek. A „fárasztási módszer" — igy nevezik ezt — bevált. Vagy két óra hosszán keresztül vitték a csirkefogét a városon át mindenfelé, üzletekbe, házakba, de tovább nem birta a já­rást Gut János. Elfáradt ós hogy ne hajszolják tovább, bevallotta, hogy a lopott holmikat az alsóvárosi szérűskertben egy kiszáradt kútban rejtette el. Odavezették. A kut polyvával, ho­mokkal és szalmával volt befödve. Ezt letaka­rították róla ós mindjárt előkerültek a lopott holmik. Tömérdek sok dolog volt odarejtve. Megtalálták a párnákat, dunnákat, ruhane­müeket, mindez Komlósió volt, de találtak ott még sok minden egyebet is. Egy rézüstöt, amelyről bevallotta Gut, hogy a Pusztaszeri­utcából lopta, de az üst gazdája még nem tett följelentést, aztán ablakfüggönyök, cipők, ócska papucsok, edények ós egyebek kerültek elő a kútból. Gut Jánost visszavitték a rendőrségre, a ki­hágási biró foglalkozásnólküli csavargás miatt harminc napi elzárásra itéite. Azután az ügyész­ség fogházába szállítják át s mivel ugyancsak betöréses lopás miatt már fegyházat is ült, valószínű, hogy megint jó bosszú ideig a hű­vösön marad. NAPI_HIREK — Lapunk egyen példányai Buda­pesten, a llohoncsi-dohánytőzsdéhen, Andrássy-ut 4H, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Az Ipartestület Back Bernátnál. Begavári Back Bernát legutóbb kétezerötszáz koronás alapítványt létesített abból a cél­ból, hogy ennek az összegnek a kamataiból elszegényedett iparosok gyermekeit a felső­ipariskolába beirassák. A szegedi ipartestü­let közgyűlése hálás köszönettel vette tudo­másul az alapítványt és megbízta az ipar­testület elöljáróságát, hogy Back Bernátnál jelenjék meg és neki személyesen fejezze ki a testület köszönetét. A küldöttség Pálffy Dániel vezetésével vasárnap délelőtt tizen­egy órakor jelent meg Back Bernátnál, aki­hez Pálffy Dániel intézett lendületes beszé­det. Back Bernát válaszában kiemelte, hogy szerencsésnek érzi magát azért, mert sike­rült a gyáriparosok és a kisiparosok között az érintkezést megkönnyitenle. — A kereskedelmi miniszter gyengél­kedése. Ilieronymi Károly kereskedelemügyi mi­niszter influenzában megbetegedett. Kezelőor­vosa, Korányi Frigyes báró tanácsára a mi­niszter egyelőre ágyban marad. — Giattfelder Gyula felszentelése. Illeté­kes forrásból ugy értesülünk, hogy Giattfelder Gyula dr, csanádi püspök felszentelése április huszonharmadikán lesz a budapesti egyetemi templomban. A fölszenteióst Csernoch János kalocsai érsek, Prohászka Ottokár ós Kohl Medárd püspökök végzik. Az uj csanádi püspök huszonkilencedikén tartja ünnepélyes bevonulá­sát Temesvárra ; beiktatása pedig harmincadikán lesz a temesvári székesegyházban. — A sajtófőnök távozása. Politikai és új­ságírói körökben feltűnést keltett Klein Ödön miniszteri osztály tanácsosnak, a miniszterelnök­ségi sajtóiroda főnökének állásáról törtónt le­mondása. Politikai körökben ma azt beszélték, hogy a sajtófőnöki állás betöltéséről még nem történt végleges intézkedés. — Fejérváry Géza nagybátyja meghalt. Rimaszombatról jelentik, hogv komlóskeresztesi Fejérváry János báró, Fejérváry Géza báró nagybátyja meghalt. Az elhunyt nyugalmazott törvényszéki biró volt. 1848-ban mint főhadnagy végigküzdötte a szabadságharcot. Szerdán te­metik el Várgedón. — A siketnémáknak. A földmivelósügyi miniszter a szegedi siketnémák intézetének kétezer koronát adományozott. — Adomány. Deutsch Lipót, a szegedi zsidó hitközség elöljárója, neje elhunyta alkalmával háromszáz koronát bocsátott a polgármester rendelkezésére a szegények közt való kiosztás céljából. — Glücklich Vilma Szegeden. A szegedi jótékony egyesület április kilencedikén tartja évi közgyűlését, amelyre egyik előadóul Glück­lich Vilmát, a feministák egyesülete elnökét nyerték még. Előadása tárgya: „Mit tehet a nő a szociális betegségek megelőzésére ?" Glücklich Vilma virárgvasárnapi előadásán kivül tizedikén délután öt órakor a városháza közgyűlési ter­mében „Feminizmus ós leánynevelés" cimen értekezik. Az érdekes előadáshoz belépődíj nincs, az előadás ingyenes. — Sorozzák a legényeket. Hétfőn folytat­ták a szegedi fősorozást az Iskola-utcában. So­rozás alá kerültek az első korosztálybeliek a 221-től a 440 sorszámig. A 220 sor alá került legényből összesen 58 vált be, köztük három önkéntes és egy néptanitó. — Tanárjelöltek, magántanitás, pincérek. Budapestről jelentik: Az Egyetemi Bölcsészet­hallgatók Segélyző Egyesülete vasárnap nagy­szabású diszgyülést rendezett, amelyen Békefi Rémig dr, bölcsészkari dékán a tanárjelöltek­ről és a magántanitásról tartott előadást. Fog­lalkozott azzal az anomáliával, hogy a külön­böző üzleti és tanügyi irodák nem arra való elemeket visznek bele a magántanitásba, a tanárjelöltek pedig kénytelenek hozzájuk nem méltó foglalkozást vállalni. Kifejezte azon való örömát, hogy a pincórsóget egy jogász sem fogadta el, mert ezzel olyan emberek kenyerét veszélyeztették volna, akiknek erre képesíté­sük van. Az egyesület kérni fogja a kultusz­minisztert, gondoskodjék arról, hogy a tanügyi és üzleti közvetitők kezéből vegyék ki a ma­gántanitás jogtalan lebonyolítását. — Harci gyakorlatok a templom to­ronyban. A Bélmagyarország március ti­zenkettedik számában számot adtunk Ujabb annekszió cimen a hadsereg rejtélyes és mindenesetre nagy fontossággal biró maga­tartásáról. A hatalmas méretű sakktáblán sohasem szünetel a mozgás, rajta a hadse­reg a figurákat helyettesíti és a húzásokat eszközli, melyek a leglogikusabb sorrend­beh követik egymást és a hét pecsét alatt őrzött diplomáciai akták munkája. Egyik nagyfontosságú lépés a másikat követi, óriási apparátussal dolgoznak a nagyhatalmak, hogy sakkba ne kerüljenek, vagy saját ér­dekük kockáztatása nélkül hatalmukat nö­veljék. A diplomácia munkája a legnagyobb óvatossággal és legnagyobb diszkrécióval történik. A hadsereg oda lép, azt teszi, amit diktálnak neki. A hadsereg minden lépése, mozgósítása, minden mozdulata, mint tény leszögezve, a diplomácia titkos irányításaiba enged bepillantani. Nagy fontosságot kell tebát a hadsereg minden egyes mozdulatá­nak tulajdonítani, mely nem más, mint egy fontos sakklépés egy bizonyos, előttünk még ismeretlen cél felé. Pancsovai tudósítónk fölötte érdekes katonai eseményről számol be, mely szintén egy nagyfontosságú sakk­húzás, az országok folyton forrongó sakk­tábláján. Pancsován tartózkodik a huszon­harmadik vadászzászlóalj, mely^érdekes har­cászati mozdulataival a pancsovai lakosság figyelmét nagyon lekötötte, március huszon­kilencedikén azonban olyan magatartást ta­núsított, mely félremagyarázhatatlanul sú­lyos következményeknek az előzménye gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom