Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-04 / 77. szám

1911 április 1 DELMAGYARORSZAG kormány tagjaival. Khuen tehát tegnap arra szorítkozott, hogy álláspontját a király előtt képviselje. A magyar miniszterelnök reggel féltízkor elhajtatott Hofburgba ós tiz órakor külön kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás majdnem féltizenkettőig tartott. Khuon kérte a királyt, hogy járuljon hozzá a vóderőreformnak májusban való előterjesztéséhoz. A bécsi újságírók kérdésekkel ostromolták a miniszterülnököt., de Khuen semmi érdemleges fölvilágosítást nem adott. Sietve átöltözött s aztán kajtatott a hadügyminisztériumba, hol ismét tanácskozott Schönaich báró hadügyminiszterfel. Innen a külügyminisztériumba ment ós hosszabb látogatást tett Pallavicini János őrgróf külügyminiszter-helyettesnél. Délután két órakor együtt ebédolt Lukács László pénzügyminiszterrel ós Hazai Samu honvédelmi miniszterrel, öt órakor minisztertársaival együtt Visszautazott Budapestre. Lukács kihallgatása. A miniszterelnök után Lukács László ment audienciára. Az ő kihallgatása háromnegyed óráig tartott. Az audiencia előtt Lukács lioszuzasan tanácskozott Popovics Sándorral, az Osztrák-Magyar Bank kormányzójával, majd üleyer dr, osztrák pénzügyminiszterrel. Már ez 's mutatja, hogy Lukács tanácskozásai a bankkérdésre vonatkoztak. A magyar bankjavaslat, helyet a képviselőház már megszavazott, mindaddig nem léphet életbe, mig az osztrák törvényhozás is meg nem hosszabbítja a lejárt bankszabadnlmat. A törvény szerint jelenleg is hank-eksz-leksz van, do Lukács annakidején bejelentette a képviselőházban, hogy a parlament utólagos jóváhagyása reményében az osztrák kormánynyal egyetértöleg megegyezett az Osztrák-Magyar Bankkal, hogy a jegybank viszonya a két államhoz május végéig ugyan°'yan marad, mint volt a bankszabadalom lejárta előtt. A zavarok elkerülésére két ut van. ^agy meghosszabbítják a bankszabadalmat Ausztriában a J4. §-sal és minálunk a banktörvény életbeléptetésével, vagy pedig egy pár bönapra újból a két kormány egyezségileg hosszabbítja meg az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát. Valószínű, hogy a magyar miniszterek Bienerth fölgyógyulása után ismét Bécsbe ^nnek és akkor megtörténik a döntés mind a két kérdésben. jT Nem mutatom. Elhiheted, ha mondom. i'iedT A,ldras fölemelte a botját. János fi dobta Ie a zsákot a válláról. Ez az ra'ger agyon akarja ütni. Körülnézett, mit hia^- a kezdbe> b°gy megvédelmezze a amikor Halász András botja odaért ósV,d!>redt- Csodálkozva nézett köröskörül Ét " ' hogy csak álmodott. Hanem a fe*8ák a me^iitötte- Ott volt mellette a belő Abbó1 aJlt ki egy fabusáng, amelybe j7,a£ta hánykolódása közepette a fejét. ^°'kelt a füböl és vállára emelte a zsákot. é8 Ejnye, elaludtam. Már csillagos az ég nem vagyok otthon. •Ébfi6??1 kezdett s csakhamar beért a dabasi erlíjjj • Ctközben jutott az eszébe, hogy álmodott. ÍÓJ °r fölébredt, nem ért rágondolkozni az álmáéit* ^ benyomás elkergette lelkéből a VjSg " Alost, amikor már megszokta az ujat, 6fÖ<fa t a ré£' k<5P- És csaknem olyan •O mint az álmában. Megrettent, ha iia gondolt, bogy Halász András agyon'"őst, amikor őszszel el fogja venni EfcJ sat! • • • Pedig igazán nem tudja megbtad'1,1 a P^nzt. Nincs. Keresett ugyan az fle ••komban a mult héten nyolc forintot, lett olitta- Bolond volt. Kevesebb is elég <W yo'"a. De már akkor nem tudta, mit jJok«zik. majdnem kiért az erdőből, amikor Ü2 r'oejött vele Halász András. Vörös lett rca ős no in jól érpzte magát, Egy tett, Ujabb kihallgatás előtt. A félhivatalos Budapesti Tudósító hétfőn délelőtt kiadott kommünikéi megerősítik jelentésünket. A Budapesti Tudósító ugyanis ezeket közli: Bienerth báró osztrák miniszterelnökkel a •mai napra tervbe vett tanácskozásokat arra való tekintettel, hogy az osztrák kormányelnök ágyban fekvő beteg, cl kellett halasztani. A tanácskozást alkalmasint a legközelebbi napokban tartják meg. Mint a Budapesti Tudósítóval illetékes helyen közlik, KhuenHéderváry Károly gróf miniszterelnök a belügyi tárca költségvetésének elintézése után, előreláthatóan kedden délután rövid tartózkodásra ismét Bécsbe utazik, hogy az osztrák miniszterelnökkel, aki addigra valószínűleg meggyógyul, tanácskozzék. A vasárnapi bécsi tanácskozások alkalmával döntés semmi irányban nem történt. Döntés csak Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök legközelebbi bécsi tartózkodása idején várható. Indemnitás. Mint félhivatalosan jelentik, a király a mai kihallgatásokon fölhatalmazta a magyar kormányt, hogy az indemnitás meghosszabbítását kérje a parlamenttől. A kormány a költségvetési vita tartama szerint fog élni ezzel a fölhatalmazással és az uj indemnitási javaslatot a képviselőháznak egyik legközelebbi ülésén beterjeszti. A miniszterelnök nyilatkozata. Khuen-Héderváry miniszterelnök hétfőn a képviselőház folyosóján ezeket mondotta bécsi útjáról: — Tegnapi tárgyalásaink során végleges megállapodás köztem és az osztrák kormány között nem jött létre. Bienerth báró betegsége miatt akadályozva volt abban, hogy alaposan megtárgyalhasson velünk mindent. A véderőreform javaslatát mi azért beterjesztjük még május folyamán. Semmi törvényes intézkedés nincs abban a tekintetben, hogy a közös és a közösen kezelendő kérdésekre vonatkozó törvényjavaslatokat egyidőben kell-e beterjeszteni vagy tárgyalni. Ez eddig parlamenti szokás ós az illedelmessóg kérdése volt inkább, amely föltételezte mindig a két kormány megegyezését. A jelen esetben azonban mi nem tehetünk arról, hogy az illendőség csorbát szenved. Ez nem mi miattunk történik. Az osztrák választások során, hogy mi megnehezíthetnénk esetleg a véderőreform előterjesztósémintha nem látta volna meg és beljebb került az erdőbe. Halász András azonban észrevette Jánost. Utánakiáltott: — Te vagy az Jani? Kénytelen volt megállani. Kelletlenül válaszolta: — Én hát. Mit akarsz? Ledobta válláról a zsákot és önkénytelenül kihúzott belőle vastag fahusángot. — Haza mégy ? — kérdezte Halász András. — Haza. — Fát viszel? Azt. • _ Ejnye, de szűkszavú lettél egy Idő óta! Mi bajod? — Nincs nekem semmi bajom sem. — Azért. Egy kis ideig maga elé nézett, aztán csöndesen kérdezte: — Te, Jani, add meg mar egyszer a négy forint nyolcvan krajcáromat! Jánosnak elborult az arca. Az a benyomás, amely álmában lenyűgözte, most hirtelen fölújult s teljes erejével betolakodott a lelkébe, ugy, hogy kiűzött onnét minden más érzést. Hirtelen fölkapta a fahusángot, megcsóválta a levegőben s lesújtott vele a Halász András fejére. — Nesze a pénzed — ordította dühösen. Engem akartál te agyonütni, engem? Te gazember! . . . Aztán fölkapta a zsákot a valiara és tovább ment, vei az osztrák kormány helyzetét, — arról szó se lehet. Az ausztriai választásokon más szempontok nyomulnak előtérbe, más jelszavak az irányadók ós irányitók. Sem a véderőreform, sem a katonai pörrendtartás nem oly kérdések, amelyek az osztrák kormány chanceait a választásokon bármely irányban megnehezítenék, vagy bármely párt által kihasználhatók volnának. Odaát most egészen másról beszélnek a pártok és az emberek és más kérdések irányítják a választási campagnet. A bankszabadalom tekintetében még igazán nincs döntés. Bienerthtel még nem tudtunk tárgyalni és nélküle a dologban nem lehet megállapodni. Hogy a 14. szakaszt alkalmazzák-e odaát vagy sem, arra nekünk ingerenciánk nincs, nem is lehet ingerenciát gyakorolnunk ilyen ifányban. Nincs okunk azt kivánni, hogy odaát föltegyék rálunk, hogy mi a 14. szakasz alkalmazását kivántuk vagy sürgettük volna. A képviselőház ülése. — Folytatják a vitát. — (Saját tudósítónktól.) A belügyi költségvetés tárgyalását folytatta ma a képviselőház. A munkapártról Szabó János és Pál Alfréd, az ellenzékről Szmrecsányi György, Zelenyák János, Sümegi Vilmos és Pető Sándor vett részt a vitában. Az ülésen Kabtís Ferenc elnökölt. Jármy Béla fehérgyarmati mandátumát véglegesen igazolták. Ezután folytatták a belügyi költségvetés tárgyalását. Az ülést Kábos Ferenc alelnök vezette. Szabó János a gyermekvédelem fejlesztését sürgette s több módosítást ajánlott, hogy az intézmény az élethez simuljon. Elfogadta a költségvetést. (Helyeslés jobbról.) (Nemzetiségi dolgok.) Szmrecsányi György minapi beszédéhez kapcsolta mostani fölszólalását. Akkor a közigazgatásnak a nemzetiségek iránti ellenséges állásfoglalásáról szólt, arról, hogy a közigazgatás egész bürokratikussá lett a központi szellem változása következtében. A legnagyobb gravámene a tót lakosságnak az, hogy mikor egy hivatalos iratot kézbesítenek neki, nem érti meg. Pető Sándor: Amugysem érti, mert egy nyelven sem tud olvasni! Szmrecsányi György: Különösen lehetetlen dolog ez olyan helyen, ahol az egész községben nincs magyarul tudó ember. Lehetetlen helyzet, hogy a biró előtt egy hivatalszolga, vagy a diktandó után iró irnok legyen a hivatalos tolmács nemzetiségi ügyekben. Egy hang (a jobboldalon): Kötelesek tolmácsot tartani I Szmrecsányi György: Törvény szerint igen, de még nem láttam járásbíróságot, amelynek tolmácsai lettek volna. Nem szabad tűrni, hogy a közigazgatási tisztviselők kétharmadrésze kortesmüködóst fejtsen ki . . . Pongrácz János gróf: Mikor a koalició volt uralmon, jó volt az ajánlólevél. Szmrecsányi György: Én ezt az ajánlólevelet nem vettem kézhez, de különben is a pártelnökökhöz szólt. (Zaj.) Kovácsy Kálmán (Pongrác felé): Te is voltál koalíciós, mikor Béla Henrik mellett korteskedtünk! (Nagy zaj ós derültség a baloldalon.) Szmrecsányi György: Még most, a választások után egy évvel is folyik az üldözés a néppárti kortesek ellen. A költségvetést nem fogadja el. Blanár Béla (munkapárti) reflektált Szmrecsányi fölszólalására. Van törvény, amely elrendeli a kézbesítőnek, hogy a nemzetiségi vagy analfabéta félnek az irat szövegét megmagyarázza. Ha ezt meg nem teszi, ellene panasz tehető. De a nemzetiségek nyelvén kiállított hivatalos irás elképzelhetetlen, mert honnan tudja a biróság, hogy ki milyen nemzetiségű ? A nemzetiségi kérdésben csak egy álláspontunk lehet: a honalapító magyar faj szupremáciájának föntartása. Nem helyes ilyen dolgokba a vármegyét belevonni. Az ideál nem egy rezisztáló, hanem a köiigazgató vármegye. A vármegyékben sok rendezni való van: elsősorban a tisztviselők fizetése. Ezzel kapcsolatban megoldandó a közigazgatási szakképzés ügye is, Elfogadja a költségvetést.