Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-29 / 98. szám

üHMI * 16 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 23 A huszonöt éves kölcsön összege tehát 1,330.000 korona, az ötven éves kölcsön ösz­szege pedig 5,047.438 korona, végeredményben eszerint 6,337.438 korona kell. A községi kötvények árfolyam veszteségére, bélyegre, illetékre és egyéb költségekre 422.562 koronát számítanak, a felveendő kölcsön ősz­szege kikerekítve 6,800.000 koronát tesz ki. A huszonöt éves kölcsönök a költségek hozzászámitásával 1,400.000 koronára, az ötven éves kölcsönök pedig 5,400.000 koronára lesz­nek kikerekitendők, hogy a szükséges tőke teljes összegében rendelkezésre álljon. Az 1,400.000 koronát tevő huszonöt éves kölcsön annuitására szükséges lesz évenkint 94.780 korona. Ennek fedezete a költségvetés­ben már föl van véve. Az 5,400.000 koronás kölcsönnek annuitására szükséges 280.260 korona összegből költség­vetésileg a következő fedezetek vannak biz­tosítva. Az elemi tanyai iskolák építésére fölveendő 760.000 koronás kölcsön 39.444 korona évi annuitását fedezi a költségvetésben előirány­zott 50.000 koronából e célra az állammal kö­tött szerződésben biztosított 40.000 korona. A polgári fiu- ós leányiskolák épitésóre föl­veendő 250.000 koronás kölcsön 12.975 korona évi annuitásának részben fedezetére szolgál a XIII. cim 3. rovaton előirányzott 33.022 koro­nából e célra rendelkezésre álló 8022 korona, e szerint költségvetési uj teher lesz 4953 korona. A zenede épitésóre fölveendő 450.000 korona kölcsön 23.355 korona annuitásának fedezetére szolgál az épületben tervezett üzlethelyiségek és nagyterem jövedelme s az állami segély. A vágóhíd kibővitósóre szükséges 250.000 ko­rona kölcsön 12.975 korona annuitásának fede­zetére szolgál, a szegedi hus- és vásárpénztár által a beruházási tőke után fizetendő bér­összeg. A vágóhídi iparvasut építésére szükségei 900.000 korona kölcsön 4671 korona annuitá­sának fedezetére szolgál ennek az iparvasut­nak évi jövedelme. A katonai kórház építésére szükséges 270.000 korona kölcsön 14.013 koronát kitevő annuitá­sának fedezésére szolgál a katonai kincstár ál­tal fizetendő bértéritmény. A felső ipariskola építésére a kereskedelem­ügyi miniszternek fizetendő 800.000 korona kölcsön 41.520 korona évi annuitására fede­zetül szolgál a költségvetésben már előirány­zott 32.000 korona, uj teher lesz 9520 korona. Javadalmi hivatal épitésóre előirányzott 180.000 korona kölcsön évi 9342 korona annui­tására fedezetül szolgál az épület bérjöve­delme. A vasúti leszámoló és ellenőrző hivatal épí­tésére szükséges 1,100.000 korona kölcsön 57.090 korona annuitására fedezetül szolgál a Máv. által fizetendő téritmény. Két uj tanyai orvosi lak épitésóre szükséges 50.000 korona kölcsön 2595 korona évi annui­tására uj költségvetési teher irányozandó elő. A függő kölcsönök 547.438 korona után a konvertálás folytán fizetendő évi annuitás fejé­ben 28.412 korona, ennek fedezetére szolgál az előirányzott 67.460 korona, minek folytán e cimen. jövőre 39.048 koronával kevesebb teher jelentkezik. Az ntalapi 300.000 korona kölcsön évi 15.570 korona annuitását az utalapi pénztár fedezi. Végül az 5,400.000 koronás kölcsönből a költségekre számolt 352.562 koronának évi annuitása 18.298 korona, valamint az 1,400.000 korona kölcsönben a költségekre számolt 70.000 korona 4739 korona annuitására uj teherként jelentkezik. Ezek szerint az újonnan fedezendő költség­vetési terhek összege lesz 40.105 korona, ezzel szemben a konvertálás folytán a költségvetési teher kevesebb lesz 39.048 koronával, marad költségetési uj teher 1057 korona. Mindössze tehát egyezerötvenkét korona uj teher jelentkezik a hétmilliós kölcsön ré­vén. Ezt könnyű szerrel el tudja viselni a város. Mindenesetre dicséret illeti Balogh Károly pénzügyi tanácsost, akinek finánc­zsenije tette lehetővé, hogy ilyen hatalmas összeghez jusson a város, anélkül, hogy an­nak visszafizetése tetemesen terhelné meg a költségvetést. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Április 29, szombat Sárga liliom. Biró Lajos kon­ferance-ával. Bérletszünetben, fél 8 órai kezdettel. „ 30, vasárnap d. u. Lotti ezredesei. „ „ este: Elnémult harangok. (Gál Gyula vendéggel. Páratlan '/a-°s bérlet.) Május 1, hétfő A becstelenek. (Gál Gyulával. Páratlan '/,-os bérlet.) „ 2, kedd Botrány. (Gál Gyulával, Páros 7,-os bérlet.) * Biró Lajos a szegedi színházban. Biró Lajos, Az Újság főmunkatársa, a kitűnő dráma­író és novellista, akinek egyik szines novellá­ját ma tárcarovatunkban közöljük, — szomba­ton este a szegedi szinházban hosszabb kon­féranszot tart az irodalmi erkölcsről s egyéb aktuális témákról. A konféransz után, mely bizonyára nagy közönséget fog vonzani és az iró szokott brilliáns szellemességével fog gyö­nyörűségére lenni a publikumnak, Biró Lajos nagysikerű színmüvét, a Sárga liliom-ot ad­ják elő. * Cigányszerelcm. Szalma Sándor, a sza­badkai szinház népszerű tenoristája mutatko­zott be a szegedi közönségnek pénteken este. Békefi Lajos helyett játszotta el a cigány sze­repót nagy sikerrel. A közönség nyilt színen is tapsolta, több számát megújrázta. Az elő­adáson mindvégig jól mulatott a közönség, kü­lönösen Felhő Rózsi, Pesti, Nagy, Nagy Aranka játéka tetszett, de a többi szereplőket is sokat tapsolták. * A szinfigyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság pénteken délután tartotta rendes ülését. A távollévő Gaál Endre dr tanácsos helyett Weiner Miksa elnökölt az ülésen, ame­lyen rajta kivül még Wimmer Fülöp, Ujj József dr, Szmollény Nándor, Bárdoss Béla és Almássy Endre igazgató voltak jelen. A bizottság elfo­gadta a két heti műsort. Wimmer Fülöp azt kérdezte, hogy miért van olyan sok vendég­szereplés ós miért olyan rosszak a régi operet­tek reprizei. Almássy azzal védekezett, hogy az utóbbi hetekben még az újdonságok sem képe­sek újdonságot szerezni, ezért kénytelen ven­dégszerepléssel csinálni telt házat. Az operett­előadásokra nézve megjegyzi, hogy jövőre nem lesz panasz, mert Ferenczy Frigyes lesz a ren­dező, akinek országos a neve. A bizottság ülése néhány jelentéktelen ügy elintézése után ezzel véget is ért. * Műkedvelő színielőadás. A rókusi ifjú­sági egyesület vasárnap este félnyolc órakor a rókusi iskola tornatermében előadja Gárdonyi Géza kitűnő darabját, A falusi verebeket. Ez alkalomból emléklapokat és díszokleveleket osz­tanak ki mindazoknak, akik az egyesület fönn­állása óta közreműködtek. * Husz évig temesvári igazgató. Temes­várról jelentik: Krecsányi Ignác színtársulata berekesztette téli szezónját a közönség lelkes ovációja közepette. Utolsó előadásul Molnár Ferenc Testőr-je került szinre, melynek kereté­ben Haraszthy Mici, a temesvári közönség ked­vence, a színésznő szerepében búcsúzott a te­mesvári közönségtől. A művésznőt az első föl­vonás után elhalmozták tapsokkal, virágokkal és értékes ajándékokkal, amit Haraszthy könnye­kig meghatva köszönt meg. Mikor a függöny utoljára legördült, a közönség Krecsányit kivánta látni, aki megjelent a kárpit előtt és szívélyes szavakkal vett bucsut Temesvártól, ahol épen most töltötte be temesvári színigazgatói pályá­jának huszadik óvót. Hálás szavakban köszönte meg a közönség pártfogását, mely a hosszú időn át működése iránt megnyilvánult. A vi­déki színészetnél — úgymond — páratlanul áll, hogy egy színigazgató két évtizeden keresztül szerencsés legyen a közönség érdeklődését, pártfogását és áldozatkészségét nemcsak fön­tartani, hanem évről-évre fokozni. A temesvári közönség nagy intelligenciáját ós áldozatkész­ségét hirdeti ez a tény, melyet örömmel hirdet ország-világnak. Szavaira újra fölhangzott » taps és a függöny utoljára legördült. Krecsányi színtársulata tegnap éjjel különvonaton utazott Budára, hol szombaton Luxemburg gróffal kezdi meg a nyári színházi szezónt. Szeged tanyai vasútja. — A tanács javaslata. — (Saját tudósítónktól) A szegedi tanyai vasút kérdése ismét aktuális lett. Esztendők óta folyton napirendre kerül ez a kérdés, döntés azonban nem történik. Érdemi tárgyalásba még eddig nem kezdettek. Most végre a ta­nács javaslatot terjeszt a tanyai vasút ügyé­ben a szombati rendes közgyűlés elé. A tanács egyelőre csak az előmunkálati engedély és az engedélyokirat megszerzésére kór fölhatalma­zást s az épités, valamint az üzemföntartás módját csak később szándékozik eldönteni. A tanács javaslata, amelyet a pénteki elő­készítő tanácsülésen tárgyaltak meg, igy hangzik: — Mondja ki a közgyűlés az alsótanyai gaz­dasági helyiérdekű vasút kiépitósót a Szesztay féle emlékirat alapján. Utasitsa ecélból a város tanácsát, hogy az engedélyokirat megszerzésé­hez szükséges minden munkálatot késedelmet nem tűrő gyorsasággal és pontossággal végezze el. Azonnal kérje a kereskedelemügyi minisz­tertől az előmunkálati engedély megadását s annak nyomán a közigazgatási bejárás meg­tartását. A közigazgatási bejáráshoz szükséges mű­szaki munkálatokkal, tervek átdolgozásával, vagy ujak elkészítésével, az engedélyezési tár­gyaláson fölmerülő tervek átdolgozásával, vagy ujak elkészítésével a város közönsége Szesztay László műegyetemi magántanár-mérnököt bizza meg, akinek díjazása a mérnök- és épitész­egyesület által már megállapított díjszabás alapján fog történni. A közigazgatási bejárási tervek elkészítéséhez szükséges vasúti irány­nak végleges megállapítására kiküldi a köz­gyűlés Lázár György dr polgármestert, Balogh Károly előadó-tanácsost, Bósa Izsó dr, Kósző István dr, Végman Ferenc dr törvényhatósági bizottsági tagokat. A közigazgatási bejárás megtartása után az engedélyezési tárgyalás megtartását rögtön kérni kell s annak alapján az engedélyokiratot kell megszerezni a keres­kedelemügyi minisztertől. Fölhivja a közgyűlés a város tanácsát, hogy az engedélyezési tárgyalás megtartása során hasson oda, hogy a megállapítandó épitési tőke után a kormány ne csak a 20 százalékos leg­magasabb épitési segélyben részesitse Szeged közönségét, hanem még más hozzájárulással, esetleg kamatmentes kölcsönnel is segítse. Az engedélyokiratnak elnyerése után tegyen azon­nal előterjesztést a tanács a közgyűlésnek, hogy mily módon lenne a vasút legelőnyöseb­ben és leggyorsabban kiépíthető és üzembe tartható. Végül fölhatalmazza a város taná­csát a közgyűlés, hogy a szükséges eljárások céljaira 25,000 koronát, amelyet a közgyűlés megszavaz, kiutalványozhasson. Az Erdélyi—Deutsch-féle előmunkálati enge­dély megszerzését a tanács nem javasolja. A tanácsülésen Balogh Károly tanácsos ugyan azt ajánlotta, hogy Wimmer Fülöp in­dítványa szerint vegyék meg a Deutsch ós Erdélyi cég előmunkálati engedélyét és terveit húszezer koronáért, amiért a cég most a ki­adásai megtéritóseül ós végzett munkája fejé­ben harmincezer koronát kér, azonban a tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom