Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-29 / 98. szám

1911 április 30 ________ DELMAGYARORSZAG többi tagja azon a nézeten volt, hogy ez teljesen kidobott pénz volna, mert ugyanezért a munkáért a városi mérnökség csak nyolcezer koronát kér. Eltekintve ettől is, a D.eutgch— Erdélyi cég terve nem használható, metrt az eredeti iránytói annyira eltért, hogy a vasút csak mintegy hat-hét kilométernyi városi földet érintene. Denemlehethasználni a,D.eutsch— Erdélyi tervet azért sem, mert kiindulási pontja a Tisza-pályaudvar, holott ennek a városban kell lennie. A cég által készitett tervet három évvel ezelőtt készítették. A természetben kijelölt irányjelzés, az úgynevezett nyomjelzés azóta majd egészen eltűnt, mert a léceket és egyéb jelzéseket a tanyaiak elhordták. Balogh Károly előadó elmondotta azt is, hogy Lázár György dr polgármester Budapesten tárgyalást kezdett az Általános Hitelbankkal és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a tanyai vasút kiépitése iránt. A Hitelbanknak Szegeden járt képviselője kijelentette, hogy a város legolcsóbban saját kezelésében építtethetné ki és és tarthatná fönn a tanyai vasutal. A Hitelbank egyébként, ha már elkészült a vasút, hajlandó lesz azt üzemben tartani. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amelynek külön osztálya foglalkozik helyiérdekű vasutak létesítésével: illetőleg íinancirozásával, hajlandó a szegedi tanyai vasutat kiépíteni és üzemben tartani, azonban föltételei olyan súlyosak, hogy azok alapján még csak tárgyalni sem lehet. Bizonyos, hogy a közgyűlés most még nem fog a kivitel módja tekintetében dönteni, azonban legcélszerűbb lenne, ha a város maga építtetné meg ós maga is tartaná üzemben a tanyai vasutat. Szesztay László, az eredeti terv készítője is ezen a véleményen van s ő határozottan biztosítva látja a vasút jövedelmezőségét. Riportok Zenta városából. — Intelligencia, amely uan, de nincs. — III. (Saját tudósítónktól.) Azokat az elmaradott zentai állapotokat, amelyekről a tüzkatasztrófából kifolyólag a Délmagyarország hasábjain sorozatosan beszámoltunk, legjobban sinyli Zenta intelligenciája. Nem azért, mintha ebből neki volna a legtöbb kára, hiszen egyformán körül van kerítve a kinai fallal mind a parasztság, mind az értelmesebb elem. Hanem azért, mert az értelmesebbek közömbösen, tétlenül, hozzászólás és suly nélkül kénytelenek nézni, hogy a Zentán többségben levő politikai párt mint vezeti visszafelé a várost. A haladás szükségszerű föltételét emeljük ki akkor, amidőn a függetlenségi párt zentai terror-munkáját a nyilvánosság porondjára hozva, csak ismételjük az ország nagytöbbségének azt a meggyőződését, hogy hasznos munkát csak ott lehet végezni, ahol a mai kormány intenciói és politikája szerint dolgozik a város vezetősége. Zentán pedig, jól tudjuk, mindenben a függetlenségi párt a döntő fórum. Ennek a tagjai pedig ellene vannak midennek, ami kultúrát jelent. És nagyon lesújtó, hogy a város polgármestere és az egész tanács kénytelen meghajolni a függetlenségiek akarata előtt. Kénytélen, de, ugy gondoljuk, nagyon is kelletlenül. Ez az oka aztán annak, hogy Zenta mai polgármestere egyetlen alkotást, intézményt, mely az ő fejéből pattant ki s mely a haladás jegyében született, működése óta nem mutathat föl. És ez csakis a függetlenségi párt bűne. Azé a függetlenségi pártté, amelynek tagjai legnagyobb részt tanulatlan, csekély Ítélőképességű és egyoldalú emberek. Annyira az elavult jelszavak világában élnek, hogy nem képesek sem megérteni, sem megszívlelni azt, amit a náluknál értelmesebbek ajánlanak. Önmagukat tartják a legokosabnak s ez épen elég világot vet a tudatlanságukra. Természetes ekként, hogy az intelligencia tartókodik tőlük, de tartózkodik minden városi ügybe való beavatkozástól. Megdöbbenne, aki egyszer közgyűlést látna és hallgatna végig Zentán. A képviselőtestölet többségben lévő függetlenségi tagjai szomorú viccfigurái az úgynevezett kupaktanácsnak. Ezért van aztán, hogy Zenta értelmisége nem él a városnak. Csak magának. Van ugyan, de a városra nézve nincs. Olyan, mint egy parlagon heverő, erőt és haszont jelentőtermőterület. Amely mellett a megkötött és tudatlan ész észrevétlenül halad el. Pedig ha beismeréssel és egyetértéssel lenne s nem vindikálná magának a többség jogát olyan dolgokban, amilyenekben, ha százszor többség is, laikus és avatatlan — akkor az a bizonyos parlagon heverő termőterület egyszerre megmozdulna, neki fektetné erejét a városnak, belesodródna a közügyekbe, kulturát teremtene, világított, kiépített, portalan utcákat, csatornázást, forgalmat, üzleti élénkséget, vállalkozó szellemet, mindent, ami egy város előrehaladásához szükséges. Csalhatatlanul lehet Ítéletet mondani egy város fölött, ha esőben látjuk. És Zenta fölött különösen, ha esős, sáros idő van, csak a legrosszabb Ítéletet lehet ki. mondani, rosszabbat, mint sok, nálánál sokkal kisebb magyar faluról, például mindjárt Nagy teremiáról. Ebben az ötezer lakosú kis faluban, a viszonyokhoz képest, a legrendezettebb utcák vannak. Esős időben kevesebb a pocsolya és sár, mint Zentán, ahol, ha eső esik, szinte nem lehet járni az utcákon: bokán felül ér a viz. Még a város legforgalmasabb utcáiban is, ahol sok üzlet van és sok minden összpontosul. Nem is szólunk arról, hogy ilyen időben Zenta legtöbb utcájában elakad a kocsiközlekedés. És miért van mindez ? Mert nincsenek csatornák, melyek a vizet levezetik. Eső után szinte olyannak tűnik Zenta, mintha csatakos ingoványban állana az egész város. Az utcák nem azért utcák, hogy azokban járni-kelni lehessen, hanem, mert véletlenül több házat épitettek egymás mellé, két sorban. És ez a csatakosság, az utcák járhatatlansága esőben, a közlekedés fönnakadása: mind-mind a függetlenségi párt bűne. A függetlenségi atyafiak azonban máskép gondolkoznak ; esős időben gatyában és mezítláb kell járni, akkor nem lesz sáros se a csizma, se a nadrág. És akkor nem kell se csatornázás, se utcakövezós, se semmi. Mivel a város értelmisége a közügyekkel egyáltalán nem törődik, természetes, hogy nem is kiván tudni semmiről, ami a várossal történik. Nem érdeklődik semmi zentai ügy iránt, közömbös és magának élő. Ez az egyik oka annak, hogy Zentának nincsen olyan sajtója, amilyennek lennie kellene. Pedig három helyi lap is megjelenik ott, két hetilap és egy, amely hetenként háromszor lát napvilágot. Napilap nincs egyetlen egy sem. És az a hiba, hogy a zentai sajtó sem sokat törődhetik a város közügyeivel, hanem inkább a függetlenségi pártnak él, mint másnak. Nem a közvéleményt irányitja, hanem a közvélemény irányitja őt. Ez pedig minden városi ügyben csak a függetlenségi párt vezetősége. A zentai lehetetlen viszonyok megváltozása pedig csakis az intelligencia közreműködésétől várható. Az értelmiség is hibás abban, hogy tartózkodik mindentől s visszavonul. Tömöriilniök kellene, megmozdulni, agitálni, kérni, megnyerni a kormány támogatását, hogy ezzel is tekintélyessé tegyék magukat a maradiak előtt. Harcolniok kell a szabadgondolkodás szellemében, velük, az ő segítségükkel kell bevonulni Zenta városába mindennek, ami haladást jelent. Ez a bevonulás pedig az elmaradottság szellemének lassú kivonulását és az elmaradottság képviselőinek fokról-fokra való süllyedését, lejárását jelenti. Berlinbe se mehet Péter. Belgrádból jelentik: A Pasics-kormány holnap beadja lemondását. Az uj kormány megalakítására Protics volt belügyminiszter van kiszemelve, minthogy azonban ő az ifju-radikálisok körében nem igen szerezhet magának hiveket, a kabinet alakítását aligha fogja elvállalni. A király ez esetben egy semleges politikust fog a kormányalakítással megbizni. Egyébként Péter szerb király tervezett berlini látogatása ügyében eddig semmiféle közvetlen tárgyalásokat nem folytattak. Royalista összeesküvés. Lisszabonból jelentik: Vizeuban összeesküvést fedeztek föl, amelynek célja az volt, hogy visszahelyezik trónjára Manuel királyt. A royalista összeesküvők a helyőrség több tisztjót és a katonák százait megnyerték tervük számára. A bécsi tanácskozás. — Nem ért véget a tárgyalás. — (Saját tudósítónktól) A közös hadügyminisztériumban ma délelőtt a két miniszterelnök és a két igazságügyminiszter, valamint Schönaich báró közös hadügyminiszter részvételével ujabb tanácskozás volt azoknak az elvi megállapodásoknak megszövegezésére, amelyek Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Bienerth báró osztrák miniszterelnök között a tegnapi napon a katonai büntető pörrendtartás függőben lévő kérdése dolgában létrejöttek. A tanácskozás délelőtt tiz órakor kezdődött és megszakítás nélkül délután háromnegyed két óráig tartott. Azt remélték, hogy a tanácskozást még délelőtt befejezik s a magyar miniszterek délután már visszatérhetnek Budapestre. Az elvi megállapodások megszövegezése dolgában a tanácskozást nem tudták végleg befejezni, de bizonyosra veszik. hogy szombaton a tárgyalásokat végleg lezárják. A mai tanácskozásról a következő táviratokat kaptuk: Bécs, április 28. Székely Ferenc igazságügyminiszter, aki tegnap este ideérkezett, ma délelőtt hosszabb tanácskozást folytatott Héderváry Károly gróf miniszterelnökkel. Délelőtt tiz órakor a két miniszter a közös hadügyminisztériumba ment, ahová ugyanezen időben Bienerth báró osztrák miniszterelnök és Hochenburger igazságügyminiszter is megérkeztek. Bécs, április 28. A katonai büntetőpörrendtartás dolgában ma volt a hadügyminisztériumban az utolsó tanácskozás, amelyen rósztvett a két miniszterelnök, a hadügyminiszter és a két igazságügyminiszter. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy a két kormány között tegnap létrejött elvi meg" egyezést megszövegezzék. A tanácskozást ma nem tudták végleg befejezni. A hadügyminisztériumban tartott értekezlet háromnegyed kettő után ért véget. A tanácskozást délután négy órakor folytatták. Héderváry gróf miniszterelnök egyelőre Bécsben marad. Bécs, április 28. A péntek délután négy órára tervezett tanácskozás a katonai büntetőperrendtartás reformjában történt megállapodások szövegezésére vonatkozólag szombatra maradt. A két miniszterelnök. Két igazságügyminiszter és Schönaich közös hadügyminiszter szombat délelőtt ül össze tanácskozásra. Magyar és osztrák részről egyaránt biztosra veszik, hogy a tárgyalásokat szombaton lezárják. Ennek egyik legvilágosabb dokumentuma az, hogy Khuen-Héderváry Károly gróf eligérkezett arra a vacsorára, melyet a budapesti kereskedelmi és iparkamara ad szombat este tiz órakor a bosnyák ós hercegovinál kereskedelmi és iparkamara budapesti tanulmányúton levő tagjai tiszteletére. KhuenHéderváry péntek délután hivatalos ügyeket intézett el a magyar házban, Székely Ferenc pedig több látogatást tett.