Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-29 / 98. szám

1911 április 23 DELMAGYARORSZAG 19 — Nézetünk szerint mindenkinek és főként a tanügyi kormánynak kötelessége odahatni, hogy a magyar fiatalság ne tóduljon csupán a jogi pályára, hanem szentelje erejét a gyakorlati jellegű technikus pákáknak is. E tekintetben a statisztika igen szomorú képet tüntet föl. Az 1906—907. tanévben a jogi főiskolákon 6135, a technikai főiskolákon csak 1300 hallgató volt beírva. Sokkal jobb az arány más országokban. Ausztriában ugyanazon időben a jogi főiskolákon 10,490, a. technikai főiskolákon pedig 9434 hallgató volt. Ha ez a szaporulat a jogi pályán továbbra is igy tart, a legközelebbi jövőben az ügyvédi karnak lehetetlen lesz megélnie és kötelességét a jogszolgáltatás és a társadalom terén teljesítenie. Befejezésül pedig ezeket: — Kérjük nagyméltóságodat, kegyeskedjék a rendelkezésre álló összes eszközökkel odahatni, hogy ezen fölterjesztésünk tartalma jóakaratulag megmagyaráztassók az érettségi vizsga előtt álló fiatalságnak és a lehetőséghez képest a szülőknek is. Mi nem akartunk túlozni, csak a legjobb szándékkal vázoltuk a meglevő állapotokat s ezek önmagukban véve elég szomorúak. Mindenki, aki az ügyvédi kar boldogulását előmozdítja, az a magyar kulturának tesz szolgálatot. Meg vagyunk győződve arról, hogy nagyméltóságod elsőrendű kötelességének fogja ismerni ez irányban segítségünkre lenni. Budapest, 1911 április 9. A budapesti ügyvédi kamara : Szivák Imre dr, Papp József dr, elnök. titkár. Falóban, — fölterjesztés egyetlen vonallal, eSyetIen szinnel sem túlzott s hisszük, hogy a kultuszminiszter segíteni fogja az ügyvédi kamarát. De hinni akarjuk azt is, hogy az érettségi előtt álló ifjak segíteni fognak — magukon. S nem tódulnak arra a pályára, amelynek szerencsétlen tulprodukciója már eddig is energiákat szárított ki, másfelől vont el erőket. A gyakorlati pályáktól való kárhozatos félelemnek végre meg kell szűnnie. Jogászunk van már elég, most már legyenek kereskedőink is, iparosaink is, technikusaink is; ügyvédi irodánk már van elég, legyenek dolgos gyáraink, — Köszönöm — válaszolta az asszony hidegen. — Elég jól, Feri nincs itthon. — Annál jobb, — mondta Rácz jókedvűen — régen nem beszélgettem már veled egy kicsit. Pedig most még szebb vagy, mint voltál. Az asszony gyanakodva fülelt; Rácz azonban lelkesen dicsérte a szépségét ; gyors, mosolygó szerelmi vallomásokat tett neki ; az asszony fölengedett, nevetett, lefeküdt egy diványra, a lábát kinyújtotta és Rácz ölébe tette. Másnap Rácz megint fölment hozzá. — Te, Juliette, — mondta neki — nézd, én pár héttel ezelőtt vettem ezt a selymet. Meg akartam vele lepni valakit. De inkább neked adom. Az asszony ekkor a nyakába ugrott és össze-vissza csókolta. Harmadnap délután öt órakor Rácz odatelefonozott a Nápolykávóházba. Péterit hivatta a telefonhoz. Péteri odajött. — Kedves Feri, — mondta ekkor nyugodtan bele a telefonba — te nem akartad nekem elhinni, hogy Juliette mindenkivel megcsal, aki nagyon akarja. Ha a kávéházból most elindulsz, félóra alatt otthon lehetsz. Légy otthon ós meglátod. Péteri izgatottan szólt vissza valamit, azután haragosan ordított; Rácz nyugodtan letette a telefonkagylót és ment föl az aszszonyhoz. Husz perc múlva megzörrent az ajtó kilincse. Egy dühös kéz rántotta meg. Azután haragos ökölcsapások döngöttek a fán, utána tébolyodott rúgások. Az asszony réraktáraink, műhelyeink, ne szögezzük magunkat aktákhoz, hanem kapcsolódjunk bele a minden oldalon a világfejlődésbe ós boldoguljunk egyénileg is, en bloc is. A képviselőház ülése. — Beszédek a földmiuelés körül. — (Saját tudósítónktól.) A földmivelésügyi tárca mai vitájában Paizs Gyula, Förster Aurél, lurkovics Vladimír és Jákói Géza vett részt. A vita valószinüen átnyúlik még a jövő hót elejére. Serényi Béla földmivelésügyi miniszter a vita végeztével válaszol a fölmerült észrevételekre. Berzeviczy Albert tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesitése után folytatták a földmivelésügyi tárca költségvetésének általános vitáját. (Telepítési akció.) A Kossuth-párti Pajzs Gyula azt fejtegette, hogy Magyarország közgazdaságának jövője aszerint fog fejlődni, ahogy a magyar mezőgazdaság mai helyzetét irányítjuk. Bár nem ért egyet a földmivelésügyi miniszter politikájával, örömmel látja, hogy helyes gazdasági alapon áll. Örömmel hallotta az előadó beszédéből, hogy a kormány folytatta a telepítési akciót, de a költségvetésben ennek semmi nyoma. Pedig a telepítési akció nagyon fontos. Az önálló nemzeti vámberendezéshez hosszú időn keresztül nagyon kevés reményünk lehet, épen ezért ki kell használnunk azt a kevés előnyt, amit a közös vámterület számunkra magában rejt. Fokozni kell a termést minden irányban. A gazdasági szakismereteket is terjeszteni kell és e miatt javítandó a gazdasági szaktanitás. Temószetesen egy harminchárommilliós nettó földmivelósi budgettel egy ilyen nagy mezőgazdasági ország mezőgazdasági ügyeit intézni nem lehet és az ellenzék is tartozik elismerni, hogy amig nagyobb anyagi erőt nem bocsájtanak a földmivelésügyi miniszter rendelkezésére, az helyesebben nem is gazdálkodhatik. A bortermelés számára meglehetős nagy — kótmillióháromszázezer koronás segélyt állapított meg a földmivelésügyi miniszter, de a tervezett borközraktárba csak hegyi borokat szándékozik beengedni. Serényi Béla gróf: Nem egészen igy van. Pajzs Gyula: Hogy méltóztatott mondani? Serényi Béla gróf: Nem kizárólag hegyi borok számára. miilten nézett Ráczra, azután rámeredt az ajtóra. Rácz egy pillantással végignézte még a szobát, azután nyugodtan odament az ajtóhoz és kinyitotta. A küszöbön megjelent Péteri. Az arca vörös volt, a szemei forogtak, a homlokáról verejtékcseppek hullottak le. Lihegve tekintett be a szobába. Rácz komolyan nézett vele farkasszemet, azután félrelépett az útjából és szótlanul, csak egy mozdulattal mutatta meg az asszonyt. Péteri lihegve, kétségbeesetten, sirásra álló szájjal nézett az egyikről a másikra. Az asszony, aki eddig összekuporodva ült az ágyban, most egyszerre kiugrott, odavetette magát a Póteri lábához, a két karjával átfogta a lábát, ráborult a cipőjére és gügyögve, ártatlanul, panaszosan zokogta: — Ő az oka ... 0 volt rossz ... Ő csábított rá ... Én nem akartam ... Addig beszólt re ... 0 az oka. Rácz fanyar mosolylyal nézett le az aszszonyra és vállat vont. Erre a mosolygásra ós erre a mozdulatra a Péteri piros arca még pirosabb lett; a keze megrándult. — Ő az oka... Én nem akartam — zokogta az asszony. Póteri ekkor egy rántással kiszabadította a lábait az asszony öleléséből, odaugrott Ráczhoz ós ökölbe szorított kézzel belevágott az arcába. Rácz fölkiáltott és védekezni akart, de Péteri üvöltve verte le a védekezését ós mind a két öklével őrjöngve vágta. Pajzs Gyula: Igaz, hogy a hegyi bortermelés válságos helyzetben van, de a homoki bortermelés rovására még sem lehet a hegyi borokat favorizálni. Ha a miniszter ur lemond a homoki borok támogatásáról . . . Serényi Béla gróf: Még nem mondtam le! Pajzs Gyula: . . . legalább a magunk részéről forszírozzuk annak kivitelét. Több százezer hektoliter borról van szó, amely milliókat ér. Egy hang a baloldalon: Be kell hozni a kötelező borivást a hadseregben! (Derültség.) Pajzs Gyula követelte a boritaladó leszállítását, hogy a népet a mértéktelen pálinkaivástól leszoktassuk. (Helyeslés a baloldalon.) Ném fogadta el a költségvetést. (Horvát képviselő magyarul.) Turkovics Vladimír dr horvát képviselő magyar nyelven a földmivelésügyi tárca keretében különösen az erdészeti ügyekre vonatkozólag terjeszt elő kifogásokat, kéri azonban, hogy a Ház ezeket ne tekintse mint gravámeneket Horvátország részéről, hanem mint tényeket, melyek az idők folyamán célszerűtlenekké és politikailag károsakká váltak. Az elnök tiz percre felfüggesztette az ülést. (Szövetkezetek.) Förster Aurél Kossuth-párti szólalt föl és a szövetkezetek fontosságáról, fejlesztésük szükségességéről beszólt. A mezőgazdasági és ipari szövetkezeteket ketté kell választani. A szövetkezetek a demokratikus haladást és fejlődést szolgálják, ezért ajánlja munkájukat a kormány figyelmébe. A javaslatot nem fogadja el. (Élénk éljenzés ós taps a baloldalon. A szónokot sokan üdvözlik.) Jákói Géza elfogadja a költségvetést különös tekintettel arra, hogy a mostani adóviszonyok közt nem lehet az ország gazdasági szükségleteit kielégíteni. Fölhivja a kormány figyelmét az erdőtisztviselők jogos kívánalmaira. Nem hive a szekuralizációnak, de a földéhes nép érdekében szükséges volna a kötött birtok egy részét parcellázni. Mihályi Tivadarnak a Ház megengedte, hogy beszédét holnapra halaszsza. Az elnök az ülést háromnegyed kettőkor berekesztette. Szeged hétmilliós kölcsöne. — Mire áldozzák a pénzt ? — . (Saját tudósítónktól.) Szeged törvényhatósági bizottsága tudvalevően legutóbbi rendkívüli közgyűlésén döntött a hétmilliós kölcsön ügyében és a tanács előterjesztésére ugy határozott, hogy a kölcsönt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt álló konzorciumtól veszi föl 96.55-ös árfolyamon, nagyrészt ötven éves törlesztésre 5.19 százalékos annuitás mellett. A közgyűlési határozatot annak idején részletesen nem ismertették, mert hiszen a közgyűlés jegyzőkönyve nem is volt készen. A jegyzőkönyv most készült el és az érdekes számadatokat tartalmaz a kölcsönt illetőleg. Igy megtudjuk, hogy a kölcsönből Szeged város a következő kiadásokat fedezné : A huszonöt éves törlesztéses kölcsönböl: a tájfajta méneknek fedeztetósi állomásának létesítésére 30.000 korona, az 1910. évi kövezési programban engedélyezett aszfaltozási munkákra 500.000 korona, az 1910. évi kövezési programban engedélyezett aszfaltozási munkákra 800.000 korona; összesen 1,330.000 korona. Az ötven éves törlesztéses kölcsönből: Elemi tanyai népiskolára 760.000 korona, polgári fiu és leány iskolákra 250.000 korona, zenede építésére s telek rendezésre 450.000 korona, Vágóhíd kibővítésére 250.000 korona, vágóhidi iparvasut építésére 90.000 korona, katonai kórház építésére 270.000 korona, felső ipariskola építésére 800.000 korona, javadalmi hivatal építésére 180.000 korona, a vasúti leszámoló és ellenőrzési hivatal építésére 1,100.000 korona, két uj tanyai orvosi lakópületre 50.000 korona, függő kölcsönök konvertálására 547.000 korona ós az utalapi pénztár terhére a csorvai-ut kiépítése 300.000 korona; összesen 5,047.438 korona»