Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-21 / 91. szám

1911 április 19 DELHAGYARORSZAG 11 művészettel. Saru van még a talpára kötve és ez az egész öltözef, mely őt a hideg ellen védi. Felém jött és szelíden megszólalt: — Bejártam a világot — mondta — és mindenütt szomorút tapasztalók. Gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, mindnyájan elhagy dk az urat, mind, mind, mind . . . És a hangja egyre emelkedett, szinte harsogott, mintha dorgálna. Megkérdeztem tőle: ki lehet hát, aki a mostani romlott világban is kedves az isten előtt? — Melyik szolga kedves — mondta — az ő ura előtt: nemde, amelyik neki engedelmeskedik és megtartja parancsait, amelyek irva vannak. Fölvette az ágyáról egyetlen könyvét, egy Károlyi Gáspár-féle bibliát és rámutatott: — Itt vannak megirva. Megkérdeztem, milyen vallású? — Azt a vallást követem, — mondta — amely a prófétáké volt, amelyet nem megrontani, hanem betölteni jött Krisztus. — Szóval, nazarónus, szombatos, zsidó ? — Ugy vagyon. Tizennyolc éves koromban kiléptem a protestáns vallásból és köteleztem magam, hogy járok az Ur parancsai szerint. — Alávetette-e magát annak nz aktusnak, amelyet olyan körülményesen szoktak végrehajtani. — Teljesítettem — mondotta — a parancsot: metéljétek körül a ti sziveteket ós ne legyetek keménynyakúak embertársaitokkal szemben. Csak a szívről szól a parancs, mert lélek az isten és mindennek, aki őt tiszteli, lélekben és imádságban kell tisztelnie. Aztán sokat beszélt a remete a szentírás szines, kifejező nyelvén arról, hogyan kell élni. Intett, hogy nem szabad fegyverhez nyúlni. Nem szabad szeszes italt inni, mert jaj azoknak, akik hősök borivásban és híresek részegítő ital keverésében. Nem szabad pénzt gyűjteni, mert ama napon úgyis odadobja az ember ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket magának csinált. Kerülni kell az asszonyt, mert sírba vivő ut az ő háza, amely levisz a halálnak hajlékába . . . A szalontai tanyákon sokat beszélnek a szent remetéről. Nagyon érdekes dolgokat mondott el róla egy jóképű, nagybajuszu béres. — Nom olyan csülkös paraszt volt ám az,— mondta — apja, az öreg Bondár József nemzetes ur, szép tag földje van, itt lakik a szomszédban. A fiából azonban szent ember lett és az öreg nem bánja. Jóska, vagyis a remete se volt mindig ilyen szent. Négy évvel ezelőtt a bátyjával elvertek egy szomszéd falubeli legényt. Akkor a szolgabíró be is záratta a fiatal Bondár Jóskát. Aszondják, valami fehércseléd miatt esett a dolog. Egy haszontalan fehércseléd miatt . . . Nagyváradi tudósítónk még ezeket jelenti ma a remetéről: Rossz húsvétja volt a remetének odaki a zsendülő fünövények között. Sehogyse tudott aludni, csak zengte Dávid zsoltárait. Uram üldöznek engem, uram keresnek engem . . . Igaza volt. Keresték a nagyszalontai remetét, nem ugyan ellenségei, a ir.oabiták, hanem a nagyváradi törvényszék kézbesítői. A nagyvá. radi törvényszék szemólyleirást kórt bizonyos Bondár Imréről, akit lopás miatt országszerte köröztetni kellene. Az átiratban Bondár Imréről igen sok rossz dolog el van mondva, többek közt az is, hogy istentelen ember ós hogy két éve bujkál az igazságszolgáltatás keze elől. Per9ze azonnal Bondór József került gynnubn. A nagyszalontai remetéről nem biztos, mi a keresztneve, ellenben az tény, hogy épen két éve emelt hajlókot magának a szalontai tanyák között. A nagyváradi rendőrség néhány távirat és telefonkimagyarázás után a nagyszalontai rendőrséget kérte föl a vizsgálat folytatásával. Nagyszalonta rendőrei kivonultak a szentéletü ifjú kunyhójához ós némi vallatás után kiderítették, hogy a nóvkülönbség tényleg fönnáll. A remete József, a keresett tolvaj pedig Imre, egy péksegéd, aki különben a remetének testvérbátyja. Bondár Imre nagymultu ember, 1876-ban született, volt épitőmunkás, péksegéd, kazánfűtő, bejárta Arad-, Békés-, meg Biharmegyót, 1908 julius 20-tól szeptember 20-ig Nagyszalontán lakott, azután Nagyváradra ment. jElemért/ Ferenc nagyváradi rendőrfőkapitány most Dienes István titkosrendőrt bizta meg, hogy nyomozza ki a remete testvérbátyját. Megállapították, hogy Bondár Imre 1909-ben eltűnt Nagyváradról, Nagyszalontára ment és ott nyomaveszett. Ezért gondolták eleinte, hogy poraiból mególedett remete címmel és jelleggel. Az igazi remete azonban most már megint békében dicsérheti az Urat ós esenghet bocsánatért az ő megtévelyedett testvére miatt, mert kiderült az ő ártatlansága. Katonai változások Szegeden. — A helyőrség négy esztendő múlva. — (Saját tudósítónktól. Változások minden vonalon, — ez a szignaturája a szegedi helyőrség közeli jövőjének. A közös gyalogezrednél, az utászoknál, a honvédgyalogezrednél, egyaránt változások lesznek; továbbá a szegedi honvédkerület szekerészeket és tüzérséget kap, honvédutász-zászlóaljak és lovas-gép fegyver osztagok létesülnek s rendezik a szegedi gyakorlótereket is. Mindez természetesen az országos véderőreformok keretében fog történni. Amennyire most meg lehet rajzolni a változásokat, a szegedi katonai helyőrség képe igy fog alakulni négy esztendőn belül: A közös gyalogezredek a reform után három zászlóaljból fognak állni. Igy Szegeden egy teljes közös gyalogezred lesz, zászlóaljként egy gépfegyver-osztaggal. A legénység létszámát némileg növelik, mert a mesteremberek a jövőben nem tartoznak a századok békelétszámába. Ezzel a Mars-téri közös laktanya sürgős kibővitóse elkerülhetetlenné válik. A kibővített laktanyában azonban már nem a 46. gyalogezred lesz, mert azt 1913-ban néhány évre elviszik Szegedről, még pedig vagy Bródba, vagy pedig Budapestre. Az utászoknál szervezeti változás lesz. A szegedi 14. utászzászlóalj a jövőben csak négy századból fog állani, az 5. század, amely ma Boszniában van, elkülönül teljesen az ezrednél. Az utászlegénység száma is szaporodni fog. Nagyobb változások Ígérkeznek a honvédségnél. A honvédség átszervezése folytán a honvódkerületek teljesen hadosstályjellegüék lesznek, ami a kerületi székhely katonai jelentőségót növeli. Most 12,500 legényt soroznak be a honvédséghez évenkint. Az uj javaslat ezt a létszámot a kétszeresére, vagyis 25,000 emberre emelné s ennek a révén növelnék a gyalogság, valamint a lovasság állományát, kifejlesztenék hadosztályokká a honvédkerületi parancsnokságokat ós létesítenének honvódtüzérsóget ós honvédutászcsapatot is. A honvédelmi kormány arra törekszik, hogy a honvédséget kicsiny kereteiből elsőrangú csapattá fejleszsze. A houvódezred is három zászlóaljból áll és igy teljes ezred lesz Szegeden. A gyalogság bókeállományát ötven főről IdTencvenkét főre pmelnók, ncv, ho?y jövőben minden honvédszázad öt tisztből, illetve zászlósból és kilencvenkót emberből, összesen tehát kilencvenhét főből áll. Igy azután újból előáll a szüksége ama terv megvalósulásának, hogy a Cserepes-soron uj honvédlaktanya épüljön, amely a kétszereződött legénység befogadására alkalmas. A mai két honvódlaktanya egyéb rendeltetést nyerne. A honvédségnél ugyanis minden kerület ssekeréss-csapatot kap, aminek természetes szókhelye a kerületi székhely. A szegedi kerület is kap szekerészeket, kap tüzérséget ós a szegedi II. honvódkerület tarack-tüzérezredét Szegeden helyezik el. Erre nézve a hadvezetőség már megállapodott. A tüzérkaszárnya helyét is kijelölték Felsővároson, a régi szeszgyár helyén. A honvédség egyik igen magasrangu vezérkari tisztje nemrég Szegeden járt és itt újból szemlót tett az uj katonai intézmények elhelyezésének módja felöl és a megállapodás az, hogy Szeged, mint hadosztályparancsnoksági székhely és fontos sztratógiai hely a jövőben két teljes ezredet, egy teljes lovasosztályt, egy tüzérezredet, egy utászzászlóaljat és egy szekerész-csapatot kap. A szegedi kerület tüzórezrede négy ütegből áll hat-hat ágyúval, vagyis az ezrednek huszonnégy ágyúja lesz. A kerület másik tüzórezrede Aradon lesz. Az uj szervezettel a honvódlovasság átszervezése is megtörténik. A teljes önállósítás céljából minden honvédosztálynak meglesz a saját utász-formációja is, még pedig minden hadosztály alighanem honvédutász-zászlóaljat fog kapni három-három századdal, amelyek közül az egyik a távirati szolgálatot, a másik pedig a tehnikai szolgálatot fogja teljesíteni. Nem valószínű azonban, hogy ezzel szaporodik-e a szegedi helyőrség, mert könnyen lehet, hogy a temesvári hadtest utászzászlóalját, amely Szegeden van, leviszik a Duna partjára és a szegedi utászlaktanyába az uj honvódutászzászlóalj költözik be. Ez még eldöntetlen kérdés. Viszont bizonyos, hogy Szegeden nagy egészségi, municiós és élelmezési raktárt szerveznek. Mindezek a változások szükségessé teszik, hogy a szegedi gyakorlótereket rendezzék. Efe151 uj tárgyalásokat kezdenek a várossal. Szeged katonai gócponttá tétele olyan komoly törekvés, hogy a hadvezetőség kifogást emelt, amért a szegedi Rendező-pályaudvar nem alkalmas fokozott forgalom lebonyolítására. Ezért katonai helyről sürgetik a központi pályaudvar létesítését is. A véderőreform-javaslatok elfogadása után megkezdődik a hadsereg és a honvédség átszervezése és 1916 őszén már teljes lesz mindaz, ami egyelőre csupán terv, de olyan, hogy a megvalósulása eminens érdeke a hadvezetőségnek s azért meg is fog történni. Khuen-Héderváry és Bienerth közös andiencián. Bécsi tudósítónk telefonálja : Bienerth báró osztrák miniszterelnök csütörtökön délben egy órakor magánkihallgatáson volt őfelségénél Schönbrunnban. Visszatérve, az osztrák miniszterelnökségre hajtatott, onnan tanácskozás után Khuen-Héderváry grófot látogatta meg ós közölte vele őfelségének azt az óhaját, hogy pénteken a két miniszterelnök együttes audiencián jelenjenek meg. A közös audiencia pénteken délelőtt 10 órakor történik s azt hiszik, teljes megegyezéssel végződik. Khuen-Héderváry Károly gróf csütörtökön több politikus látogatását fogadta, köztük este hat órakor Mennsdorff-Poully báróét.