Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-19 / 89. szám

1911 április 19 DELHAGYARORSZAG 11 kötelezi, még pedig az általános egyenlő, titkos választójog mellett. Megállapítja tehát hogy ennek a pártnak a kötelessége és föladata a harcnak a parlamentben való meg vívása, a véderőjavaslat tárgyalásának minden eszközzel való meggátlása, mindaddig, amig a választójogi reform az elhangzott királyi ígéretekhez képest megalkotva nincs. A pártgyülós ezért fölszólítja a Justh-pártot ennek a harcnak a megvívására, kimondván egyúttal, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt ugyanezen célért a szervezett mun kásság erejének ós minden eszközének fölhasználásával végsőig elszánt harcot fog vívni, melléje állván mindazoknak, akik a népjogok mellé állanak ós szembefordulva mindazokkal, akik ezt nem teszik. Közgyűlés elölt a hétmilliós kölcsön. — Az aszfaltozás és a jauadalmi palota. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután fontos ügyelt tárgyalására gyül egybe Szeged törvényhatósági bizottsága. Ezen a rendkívüli közgyűlésen tárgyalják a hétmilliós kölcsön, a Tisza Lajos-körut aszfaltozásának és a javadalmi hivatal építésének a kérdését. Mind a három ügygyei keddi ülésén foglalkozott a tanács, amely azt javasolja a a közgyűlésnek, hogy a kölcsönt a Pesti magyar kereskedelmi bank, Magyar jelzálog hitelbank és Első hazai takarékpénztár részvénytársaságokból álló konzorciumtól vegye kölcsön a város, az aszfaltozás munkálatait a legolcsóbb ajánlatot tévő vállalkozóval, a Magyar aszfalt társasággal végeztesse el, a javadalmi hivatalt pedig a Mérey-utca és Mars-tér sai'kán építsék föl. Megírtuk annak idején, hogy a hétmilliós kölcsön ügyével foglalkozott már a pénzügyi bizottság. Két ajánlat volt figyelembe vehető. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banké, amellyel a Magyar Jelzálog Hitelbank ós a Hazai Első Takarékpénztár együttesen tettek ajánlatot, továbbá a Magyar Lászámoló- és Pánzváltóbanké. Az utóbbié volt a kedvezőbb ajánlat, amely szerint 96-os árfolyam mellett, 50 évi törlesztésre 5T9 százalékos annuitással, 25 évi törlesztésre pedig 6 77 százalékos annuitással adta volna meg a bank a kölcsönt. A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a tanács kórjen ujabb, olcsóbb ajánlatokat. Kedden járt le a határidő ós akkor érkeztek meg az ujabbak. A Leszámoló- és Pónzváltóbank azonban most az előbbinél drágább ajánlatot tett. Most 96-os árfolyam mellet ötven évi törlesztésre 5 25 százalékos annuitással ajánlott 5.400,000 koronát és ugyancsak 96-os árfolyam mellett 25 évi törlesztésre 6 82 százalékos annuitással ajánlotta az aszfaltozásra szükséges 1.400,000 koronát. A törlesztés félévenkint, készpénzben fizetendő. A Magyar Kereskedelmi Bank csoportja valamivel kedvezőbb ajánlatot adott, mint előbb. Előzőleg ugyanis 965-os árfolyamot, mostpedig 96 55-os árfolyamot ajánlott. Az annuitás az ötven éves 5.400,000 koronás kölcsönnél 5-19 százalék, a huszonöt éves 1.400,000 koronás kölcsönnél 5.19 százalék. A tanács az utóbbi ajánlatot terjeszti elfogadás végett a közgyűlés elé. Amint ismeretes, a Tisza Lajos-körut aszfaltozási munkálatait illetőleg döntött már a tanács, mert a munkálatokkal a legolcsóbb ajánlattevőt, a Magyar Aszfalt Társaságot bizta meg. A határozat fölebbezés folytán kerül most a közgyűlés elé. A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés utasítsa el a fölebbezést, bizza meg a munkálatok elvégzésével ezt a vállalatot ós mondja ki egyben a birtokon kivüli fölebbezést is, hogy azonnal megkezdhető legyen a munka. A tanács javasolja továbbá a közgyűlésnek, hogy a javadalmi hivatalt a Mérey-utca ós Mars-tér sarkán építsék föl, miután az épitós költségei a nagy kölcsönben föl vannak véve. Városszabályozási tekintetből a tanács a kiskaszinó mellett levő Maros-utca hót számú háznak és teleknek a megvételét javasolja. A középitési tanács az építési alapból födözi a vétel 13,500 korona költségét. Tanulságok a zeníai tűzvész után. — Séta a romokon. — (Kiküldött munkatársunktól.) Húsvét vasárnapján ünnepi harangbugás helyett, vészkongatás riasztotta meg Zenta ünneplő lakosságát. Az ünneplő város ott tolongott a főtéren, a katolikus templom körül, mikor kigyulladt a városháza. A harangokat félreverték, a megriadt emberek ijedten kiáltozták: — Tüz van, tüz van! A városháza után a templom gyulladt ki. Hivatásos tűzoltó és vízhiány miatt mindkét épület elégett. Zenta városát százhúsz évvel ezelőtt már meglátogatta egyszer a vöröskakas ós ekkor a város teljesen leégett. Megállapította akkor a vizsgálat, hogy Zenta a legveszedelmesebb tűzfészkek egyike. Ez a helyzet százhúsz év után sem igen változott meg, a város a közigazgatási viszonyok elhanyagoltsága miatt ma is valóságos tűzfészek. Zenta városnak mindössze csak három hivatásos tűzoltója van, akik parancsnok nélkül, egy nagyobb tűzzel szemben — mint azt a jelenlegi is megmutatta — teljesen tehetótlenek. És ehez járul még az is, hogy a tűzoltóság „fölszerelése" a leghiányosabb ós a lehető legrosszabb. Mentőponyvát nem tudtak teremteni, mikor emberélet megmentéséről lett volna szó. A súlyos beteg tűzoltóparancsnok meg már három hónap óta szabadságon van és helyettesről Zenta városban, a tűzfészekben, senki sem gondoskodott. A vizsgálat ezeket állapította meg: A tüz a városháza tornyában támadt. Körülbelül délután negyedhatkor fólrevertók a harangokat és alig néhány percre a kongatás után hatalmas, messzevilágitó lángnyelvek csapkodtak ki a városháza tornyából. A toronyban a tüzet Gyurcsik Pál toronyőr vette észre, ki azonban a gyorsan elharapódzó lángok miatt már nem tudott a toronyból lejönni. Gyurcsik élete a legkomolyabb veszélyben forgott, mikor az önkéntes tűzoltók megérkeztek. A tüz körül összegyülekezett emberek nem az épület megmentését kívánta, hanem a toronyban rekedt toronyőrt akarta megmenteni. Gyurcsikot, Csupits István cipész élete kockáztatásával lehozta a toronyból. Mialatt a mentés tartott, a szól a lángnyelveket átcsapdosta a katolikus templom kátrányos tetejére és a templom is csakhamar lángokban állott. A torony félórai égés után nagy robajjal bedőlt, két harang megolvadt. Kettőzött erővel csak reggel négy órára tudták a tüzet lokalizálni. A tüz okát még ezideig nem sikerült pontosan megállapítani. Komáromy Béla bűnügyi rendőrkapitány véleménye szerint a tüz valószínűleg ugy keletkezett, hogy a toronyőr néhány pajtásával mulatozott a toronyban és égő gyufát vagy cigarettát dobtak el. Komáromy rendőrkapitány nyilatkozata különben is igen érdekes. Nyilatkozatában elmondotta hogy Zentán a lehető legrettenetesebb állapotok uralkodnak. Vasár naponkint úgyszólván az egész város részeg. A közrendészet a legkezdetlegesebb fokon áll. A tűzrendészet meg egyáltalában sehogy sincs rendezve A városnak mindössze csak négy hivatásos tűzoltója van, de jelenleg ezek is parancsnok nélkül vannak. Az önkéntes tűzoltók kiképzésére sem fordított soha gondot a város, A fölszerelésük a leghitványabb. Az épületeik meg valóságos tűzfészkek, — még a középületeik is a legbotrányosabb állapotban vannak. Zenta lakossága nem is igen sokat törődött azzal, hogy a rozoga városháza, meg a düledező templom leégett, mert már régen óhajtották ezeknek az épületeknek az újjáépítését. A kár legnagyobb része nem térül meg, mely Komáromy rendőrkapitány számítása szerint három-négyszázezer korona. A tüzeset legközelebbről Gózon Istvánt a plébánost érintette, mert most Zentán nincs hely, hol istentiszteletet lehetne szolgáltatni. Érdekes, hogy a plébános már több izben sürgette a templom renoválását vagy újra épitősót, mert a templom már két hónappal ezelőtt is bedőlt. Komáromy rendőrkapitány hivatalos jelentést adott be a. belügyminiszternek, Vojnich István főispánnak és Mihájlovics Kornél alispánnak, melyben a közigazgatási és tűzbiztonsági botrányokról számol be. Gózon István plébános pedig Csernoch János kalocsai érseknek számol be. Zenta város polgármestere kedden délután négy órára rendkívüli közgyűlést hivott össze. A közgyűlésen izgalmas fölszólalások voltak az állapotok miatt és az előjelekből itólve, a káros tűzesetnek meglesz az a hatása, hogy a hiányokat, botrányokat, tűrhetetlen állapotokat megszüntessék. Kedden kezdték meg a romok eltakarítását, ami nagyon nehezen " megy, mert a falak bedüléssel fenyegetnek. A városháza tetőpárkányai még tegnap leomlottak. A leégett római katolikus templomot Gózon István plébános a Gazdák biztosító szövetkezeténél biztosította tűzkár ellen. Csernoch János, az uj püspök nem hagyta jóvá a biztosítást ós utasította a plébániát, hogy az üzletet a Generalival kösse meg. A Generáli zentai fiókjának nincs tudomása arról, hogy a templom náluk biztosítva volt és igy valószínű, hogy az elégett felszerelések és műtárgyak értéke, melyek közül csak Than Károly negyvenezer koronás oltárképét mentették ki, nem térül meg. A katonai kérdés. — Magyar miniszterek Bécsben. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry gróf miniszterelnök titkárával, Bárczy István dr-ral Hédervárról kedden reggel Bécsbe érkezett, hogy a védőerő-reform dolgában a tárgyalást folytassa. A miniszterelnök a délelőttöt a magyar minisztériumban töltötte s ott fogadta a külügyminiszter képviselőjét, Pallavicini őrgróf osztályfőnököt. A király szerdán külön kihallgatáson fogadja a miniszterelnököt. Héderváry gróf ma délután meglátogatta Bienerth báró osztrák miniszterelnököt és folytatta vele a tanácskozást. Héderváry gróf elutazása óta nem volt jegyzékváltás, de a két miniszterelnök levéleket váltott, amelyeknek tárgya a véderőreform s különösen a Bienerth báró által megpendített uj eszme volt. Ez a levélváltás azonban nem vitte élőbbre a tárgyalást, mert magyar részről az osztrák miniszterelnök javaslatát, mint „a territoriális elve ellen" irányulót, nem fogadták el. A tárgyalás tehát ma épen ott van, a hol mult kedden megszakították és újra annál a kérdésnél kezdődött meg, hogy miképen bánjanak azokkal a magyar alattvalókkal, kik a hadseregben tényleges szolgálatot teljesítenek és akik sem németül, sem magyarul nem tudnak, amikor mint vádlottak a katonai büntető bíróság előtt meg fognak jelenni. Arról van szó, vájjon ilyen esetekben a bírósági nyelv a német szolgálati nyelv vagy a magyar államnyelv legyen-e. Ez a kérdés az eddigi tárgyalás egész folyama alatt a legnagyobb nehézséget okozta S most meg akarják találni a módját, hogy ezen a pehézségen átessenek,