Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-15 / 87. szám

302 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 14 1911 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Április 15, szombat: „ 16, vasárnap » 16, ,, 17, hétfő n 17, „ „ 18, kedd 19, szerda „ 20, csütörtök „ 21, péntek „ 22, szombat n 22, „ „ 23, vasárnap „ 23. Opera-előadás a gyermekszanatórium javára. Fölemelt helyárakkal, bérletszünetben, d. u.: Dollárkirálynő, operett, este: Sárgaliliom, vidéki történet. (Páratlan s/,-os bérlet.) d. u.: Karenin Anna, dráma, este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Latabár Árpád vendégfölléptével: A postás fiu és a huga. (Páros ' .'-os bérlet.) Latabár Árpád vendógfölléptével: Lotti ezredesei. (Páratlan - :ros bérlet.) A becstelen. (Páros 3/g-os bérlet.) Délibáb. (Bemutató. Páratlan J/s-08 bérlet.) d. u. A szünidei gyermektelep javára: A kis lord. este: Délibáb. (Páros - :;-os bérlet.) d. u. Terestyényi Gyula fölléptével: Viola. esto: Délibáb. (Páratlan 3 g-os bérlet.) Rohonyi Gyula műfordításai. - Szerb költőktől. — (Saját tudósítónktól.) Rohonyi Gyula, a kiváló igazságügyi államtitkár, Nagybecskerek város képviselője egyik elsőrangú munkása a magyar irodalomnak. Történelmi munkái diszét képezik a magyar történettudománynak és műfordításai, amelyek főleg a szerb költészet elhanyagolt ismertetését szolgálják, a legnagyobb megbecsülésre találnak ugy a szerb, mint a magyar irodalom körében. Hogy Rohonyi Gyula a szerb irodalom ismertetésével a legteljesebb mértékben meg is érdemli az elismerést, azt különösebben nem kell hangsúlyoznunk. Ezzel ö nemcsak irodalmi munkát végez, hanem hathatósan előmozdítja a közös hazában élő nemzetiségeknek a magyarsággal való igaz testvéresülésót. Rohonyi Gyula öt szerb költőnek nagyobbrészt lírai verseit forditotta lo magyarra és e munkájában tekintettel volt arra, hogy az olvasó a legújabb szerb költői nagyságokkal ismerkedjék meg. A fordítások hü tükrei a szerb lírának és az a mindig melankolikus, de soha nem szentimentális, hasonlatokban gazdag, tiszta, nemes érzelmekről szóló költészet, igen hivatott ós szerencsés interprotálóra talált Rohonyiban, aki a versekhez irott rövid költő életrajzokban a szerb irodalom alapos ismerőjének mutatja magát. Rohonyi forditásai nagyon szép, gondosan kicsiszolt munkák, amiknek az irodalmi értékét semmi sem jellemzi jobban, minthogy azokra a Kisfaludy-Társaság is rányomta a maga imprimatúrát, amikor azokat Evlapjaiban közzétette. Es ez már nem a fordított költők, hanem kizárólag a fordító érdeme, aki valóban mindenképen költői gonddal, hivatottsággal végezte műfordítói munkáját. Radicseviss Branko, a modern szerb müköltószet megalapítója, Joanovits János (Zmáj) a szerbek legnagyobb lírai költője, Kosatits Lázár, a ma élő legjelesebb szerb poéta, Santits Sándor és Jakits Miieta verseiből ad Rohonyi szemelvényeket. Ezek az alább közölt versek is kellőképen tájékoztatnak arról, hogy milyen igazi rátermettséggel oldotta meg Rohonyi a vállalt föladatot s hogy mennyire hasznos ós értékes munkát végezett akkor, amikor a szerb irodalom ismertetésére vállalkozott. íme lássunk néhány verset: Halál, halál . . . Halál, halál, sötét halál Eljöttél, hogy elvidd őtot? Az istenért! cl ne szakitsd Köztünk a szent köteléket! S a halál szól: aggódásod, Remegésed látom, értem; Ne félj ... a ti köteléktek Nincs erőm, hogy széjjeltépjem. Ez a viszony, azt ígérem, Megmarad mi volt, a régi; Bár jövőre nem — szeretet, Bánat lesz a neve néki. Jovanovits János. Ha szeretjük egymást . . . Ha szeretjük egymást, lelkem, Mi választ el tőled engem? Tán valami sötét. erő. Vagy a végzet oly vakmerő S az kőztünk az akadály ? S ez erő bogárszemedre S barnahajú szép fejedre, Reád törve, le-leszáll? — De te karjaid kitárva Szállj felém s kebledre zárva Ölelj forró öleléssel, Hévvel engem; s ha talán A kaján, a bőszíts végzet Eme tűztől el nem égett: Akkor majd az öleléstől Fog kimúlni — igazán. Kosztits Lázár. Viharban. Vihar tombol az erdőben Százados fákat ledöntve, S a megáradt patak rohan A ködös völgyet elöntve. A vad szárnyas megriadton Az odúját fölkeresi, Ott hallgatja, hogy menydörög, A villámot onnan lesi. Amikor a sas elbuvik, Fölkeresi fészke táját, S lelkünk rémülettel nézi Az elemek bősz csatáját. A meredek hegyi uton Véled törtetek előre, Büszkén, bátran .. . villámokkal Menykövekkel nem törődve. „Én szeretlek!" ezt kiáltom S szavam a viharban vész el; Emelt fővel dacolok a Villámokkal, ezer vószszel. * Óh édes szerelmem, te gondtalan madár, Miért liagyál el engem ? Mi űzött el téged ? Elköltöztél innen a multak hónába, Itt hagyva magára régi, puha fészked. Óh az én szivemben a tavasz elmúlott, Szép dalod nem tölti be csöndes tanyámat, Amely reményt adott — boldogabb napokhoz... E magány oly szörnyű, majd megöl a bánat. Magam vagyok, mint a letarolt erdőben Elhagyott fenyőfa, melyet vihar tépett. S addig tépte, rázta, amig szójjelszórta Rajt' az egykor hangos, kis csalogányfészket. Jakits Miieta. * Fodor Ella iíni»eplé«e. Húsvét vasárnapján este a Sárga liliom előadásán ünnepli ós búcsúztatja Szeged közönsége a szinház nagytehetségű cs országoshirü drámai szendéjét, Fodor Ellát. A jegyek erre az előadásra már mind elkeltek s igy zsúfolásig megtelt nézőtér fog ismét gyönyörködni abban a nagystílű alakításban, amelylyel Fodor Ella ritka sikerre vitte a szegedi színpadon Biró Lajosnak ezt a drámáját. * A Takarodó — műkedvelőkkel. A SzegedRókusi Ifjúsági Egyesület, amely vasárnap délutánonkínt tartja előadásait a rókusi iskola tornatermében, húsvét vasárnapján Beyerlein ismert katonadrámáját, a Takarodó-t mutatja be. A nógyfelvonásos dráma előadására erősen készülődik az összes műkedvelő-gárda, amely bizonyosan ezúttal is sikert fog elérni. Á darab egyetlen női szerepét, Klárit Kocsis Ilonka játsza, a főbb szerepeket pedig Gyólai Ferenc, Fischer Hugó, Salvo Hugó, Stern Dezső, Erdélyi Pál, Csordás György, Drázsity Pál, Tihanyi Dezső, Gavody József, Kocsis Imre és Fischer Hugó alakítják. A darabot Csordás György rendezi, az előadás fól négy órakor kezdődik. A szerelmes András. — Öngyilkosság a Zsótér-házban. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken rcggel nyolc órakor Szeged egyik legnépesebb bú" palotájában, a Zsótér-házban öngyilkossá? történt. Egy fiatal boltiszolga, Bende Andi'®3 akart megválni az élettől, mert amint va" lotta, halálosan szerelmes volt „egy egj' szerű szobaleányba". A golyó életveszélyest^ megsebesítette Bende Andrást, aki most.; kórházban fekszik. Tragédiájáról tudósít3' sunk ez: Bende András aféle lipikus „Andrisa" volt Széchenyi-téri bérkaszárnya pesztonkáinak fi szobacicáinak. Andris tragédiája érdekes, wer' ő donjuani életet élt és volt akkora tekintély' a cselédek előtt, mint egy virginiás káplárnak Andris született csolédhóditó volt, vasárn»f délutánonkint öt-hat tarkaszoknyás kis cselt' is követte a csizmája sarkát, ha Andrisnak kedve támadt sétálni. A pesztonkák alázk® dása Andrist fölötte büszkévé és gőgössé te'' tók, annyira, hogy sokszor hivalkodott vele: — Nincs az a jány, akit a karomba ne sz°j rithatnók, ha épen ugy tartja kedvem. Az utóbbi napokban azonban egyszorro m®? változott Andris. Csöxdesebb lett, mogorvát1, durvább a bérkaszárnya pesztonkáihoz, ellökt1, elzavarta őket, azok pedig ugyancsak tát0' szájjal hüledeztek Andris változékony kedvé®] Ha kérdezték tőle: — Mi bajod Andris, hogy ugy lóg a fejed/ ráförmedt a kérdezőre ós odébb állt. Később derült csak ki Andris megváltozás nak oka. Suttogni kezdtek a tarkaruhás csf lédek a Zsótór-liáz hatalmas udvarán, össí® bújtak és kárörvendően nevettek Andris fölö" Egyszerre oda lett a tekintély, megszűnt alázkodó fórkőzés Andris közelébe, más ut®; néztek a leányok. Most Andris volt szereim®1 még pedig olyan valakibe, akihez, ha százsH is Andris, nem lehet egykönnyen közeled®] Kisasszonyba volt szerelmes Andris, valami 1®,! büszke iparos leányba, de hallgatott a naí! szerelmével. Hallgatott ós arra gondolt, mily®! jó volna meghalni már. És a csöndes rigóéi szerelem óráról-órára erősebben érlelte rflebenne a végzetes gondolatot, hogy „egy golf ós mindennek vége". Ma reggel aztán a Zsótér-ház udvarán"' egyik homályos szögletében Andris a mellé"1! röpítette a revolvergolyót. Aztán leroskad" földre és vérzőn és jajgatva várta a halált. halál helyett azonban jöttek a mentők, Andr']j a kórházba vitték, aztán jött a rendőrség e' kihallgatta Andrist. Elmondta, hogy Hernyók Pál lisztkoresked® nél volt alkalmazva, mint boltiszolga. A revf] vert már a mult héten vásárolta m^1 de napokig nem tudott határozni. Azt is vallotta, hogy egy olyan valakibe volt szel'6' mes, aki nem is tud róla, de nom is szab® hogy tudjon, mert az illető iparosleány ós k® lapban is szokott sétálni. Ennél a részinél' vallomásnak nagyot sóhajtott Andris s min""' hirtelen rájött volna, hogy bolond dolgot ®sí lekedett, hozzányögte : — Do kár volt minden, élni akarok . . . ij'í Most már könyörög, hogy mentsók meg- r' azonban aligha sikerül. Még délelőtt megol'c rálták, do állapota még igy életveszélyes. I •ié á Magyar képviselők ©1 aszországbaii. E mából jelentik: Berzeviczy Albert képviselői'®, elnök nagy örömmel emlékezett meg teg"!'^ audienciájáról, melyet az olasz királynál kap0 Viktor Emánuel király ez alkalomból Quiriné' ment s ott fogadta Berzeviczyt, akivel féló'®1" beszélgetett a legszívélyesebb módon. A mag) ( parlament tagjait Ernesto Nathan római P° gármester szombaton fogadja a kapitóliun'"1' addig is a községtanács üdvözletét tolmács®0* '