Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-15 / 87. szám

1911 április 15 DELMÁfiYARÖRSZÁfi 5 április 15 as. tan. — en regg6 pesebb bér n gyilkossá? mde András amint v»l „egy egy 'ivessélyesei aki most ' 1 tudósi^ Insa volt onkáinak e! •dekes, in0rl •a tekintély' 3 káplárnak t, vasárui? rS kis cselt'11 Andrisnak ikák alázM gőgössé tíf lott vele: inba ne em. szerre nie? mogorvád hoz, ellökte isak táte,! íny kedvé' g a fejed t. egváltozá''' laruhás cse arán, öss'£ ndris fölött negszönt ' , más ut* t szereim*1 ha százsíé közeledő1 i, valami t1 itott a naí idolt, mily6' ndes rágó<í( érlelte mfí „egy golf udvarán''1 i a mellét' leroskadt a halált, tők, Andri'1 rendőrség e' ztkereskeó1'' iga. A rev"1' árolta mfl'' Azt is volt szer6'' is szab'1'1 leány ós t' i részinél' ris s mint'1' dolgot C.S* m rok . . . lék meg. itt megöl'"' lélyes. cágban. lópviselől'O, neg tego'1^ lynál kap0 ól Qniriná'b íivel félért on. A magy 01': romai r ;apitólium< tolmácsé1 Berzeviczy előtt. Mérey követ szombaton dezsönét ad. Kedvező idő esetén vasárnap kirándulnak a magyar képviselők Tivoliba, ahol bankét lesz tiszteletükre. Kedden Nápolyba látogatnak. Berzeviczy Albert ma megjelent a Cartel San Angoléban levő magyar kiállításon. A miniszterelnök Hétlerváron. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délután hédervári birtokára utazik, ahol családjával a húsvéti ünnepekot tölti. A miniszterelnök csak az ünnepek után tér vissza Budapestre. Szegedi prímás az udvarnál. (Saját tudósítónktól.) Fehér Poldit a hires szegedi prímást, nemrégiben hivták meg harmadszor Bécsbe, az udvarhoz, ahol Ferenc Szalvátor királyi herceg gyermekeit tanitj* hegedülni. Az öreg muzsikust nagy szeretettel veszik körül az udvarnál. Mostanában beteg lett s egy darabig udvari orvossal gyógyíttatták azután haza küldték: levegőváltozásra. A prímás hazajött s most Szegeden tartózkodik családja körében. Igen szívesen elbeszélget főúri tanítványairól, akiket nagyon szeret ós hálásan emlékezik meg Blanka főhercegnőről, a gyermekek anyjáról, ki nagy zeneértő és kiváló müvészlélek. Az öreg művész szimpatikus ember, a művész emberek aranyos bohómiájával van megáldva. Beszélgettünk vele. A beszélgetés közbon megmutatta oklevelét, amit Párisban szerzett, boldog mosolylyal vette elő a párisi muzsikus-versenyen kapott aranyérmet. Előrakosgatta emlékeit, közöttük Blanka főhercegnő levelét, melyben a főhercegnő meghívja őt, volt hegedütanitóját, hogy a gyermekeit is vezesse be a magyar zene művészetébe, Blanka főhercegnő, Don Karlos leánya, szintén tanítványa volt Fehér Poldinak, innen ered a főhercegi családdal való ismerettsóg. Blanka főhercegnő levele igy hangzik: Tisztelt Fehér ur! Óhajtanám, hogy körünkbe jöjjön a gyerekeket a magyar muzsikában kiképezni, mert most már ők is akarnak tanulni. Szives válaszát elvárja üdvözlettel Blanka. A levélhez mellékelte a főhercegasszony a gyermekek arcképét is, ezzel a fölirással : Itt küldöm a tanítványai arcképét. Egy kitűnően kidolgozott fényképet mutatott Fehér Poldi. Három kodves 'gyermekarc mosolyog a szemlélőre, két fiu meg egy leány. — Ugy-e kedves, szép fiuk ? — kérdezte szeretettel az öreg muzsikus. — Nagyon szeretik a magyar muzsikát. Egész szépen játszák már a „Csak egy kis leány van a világon" és „Maros vize folyik csendesen" kezdetüeket. Több magyar nótát is tudnak már, de legjobban szeretik mégis azt, amire először tanítottam őket. — Melyik az ? — Maros vize folyik csendesen. Különben a főhercegnő is ezt szereti legjobban. Fehér elmondotta, hogy a főhercegasszony ós a gyermekek csak a zenéről beszélgetnek vele ós nem ritka eset, hogy magyarul szólnak hozzá. — Nagyon szeretnek engem a főhercegek, a leányomat is ismerik, aki most a Zeneakadémia tagja és egyszer hangversenyzett előttük. Fehér Poldi ugy tervezi, hogy amint meggyógyul, vissza megy az udvarba és tovább tanítja a főhercegi tanítványait. — Addig nincs hegedümesterük és felejteni fognak, pedig már elég jól játszanak. Fehér Poldi ezután régibb sikereiről beszélt egyet-mást. Elbeszélte párisi, amerikai útját, de az érdekesebb kalandok elbeszélését máskorra Ígérte kedves szemhunyorítással : — Itt van a családom is, nem mesélhetek el mindent, A krétai kérdés. Konstantinápolyból táviratozzák, hogy a porta megbízta a krétai vódőhatalmaknál lévő nagyköveteit, tegyenek lépést az ellen, hogy a krétai védőhatalmak által hozott határozat ellenére a krétai mohamedán vallási szeriátusi bírósagok ítéleteit görögre fordítják ós a polgári bíróságok a görög király nevében hajtják végre. Perzsia és az oroszok. Pétervárról jelentik : Dól-Perzsiában nagy a forrongás. Az orosz áru bojkottálása megkezdődött. Az orosz kormány valószínűleg előre fogja tolni a határon levő katonaságot. Az albán fölkelés. Podgoricából jelentik : A mohamedánok föladták a harcot Szkutari körül és a katolikusokkal barátkoznak. A török foglyoktól elveszik a fegyvert s arra kényszerítik őket, hogy iga alatt vonuljanak el. A helyzet Marokkóban. Francia forrásból jelentik, hogy Fezben a helyzet jelentékenyen javult, ugy, hogy nincs többé szükség intervencióra. A szerb király látogatóban. — Májusban Budapestre utazik. — (Saját tudósítónktól.) Nyolc éve, hogy Szerbia trónján ül lvaragyorgyevics Péter s csak most válthatja valóra azt a vágyát, hogy az európai udvaroknál hivatalosan fogadják, mint szuverén uralkodót. A londoni udvarnál, de sőt a Nóva partján, Szentpétervárott lem akartak hallani a szerb király hivatalos látogatásáról mindaddig, mig Péter király el nem távolitja környezetéből a királygyilkos tiszteket, akik elterpeszkedtek a belgrádi konakban, minden udvari méltóságot maguknak vindikáltak azon a cimen, hogy a Karagyorgyevics-dinasztia nekik köszönheti trónját. A diplomáciai viszonyt sikerült helyreállítani, a véresemlékü tisztek elszéledtek az udvar tájékáról, az angol kormány újból elküldte követót Belgrádba, a szerb trónörökös már tiszteleghetett a cárnál és most teljesedésbe megy Péter király vágya is. Egymásután meg fogja látogatni az udvarokat és mindenütt szuverént megillető tisztességgel fogják fogadni. Az első látogatás Ferenc József királynak szól. A diplomáciai tárgyalás e részben kedvező eredményre vezetett ós ugy volt, hogy Péter király májusban tiszteleg az ősz uralkodónál Bécsben, de a terv megváltozott. Ferenc József király a megállapított időben Budapesten lesz és hosszabb időt fog a magyar fővárosban tölteni. Mivel pedig a szerb király utiprogramja már meg van állapítva, nem lehetett azt fölforgatni ós Péter király a budai vártakban fogja meglátogatni királyunkat. Berlinből jelentik, hogy ottani diplomáciai körökben ugy tudják, hogy Péter király móg a nyáron külföldi útra indul. Előbb Bécsben fogja meglátogatni Ferenc József királyt, aztán Berlinbe megy és őszre marad a párisi látogatás Falliéres elnöknél. Ennek a Iliinek a kapcsán több hírlapíró a bécsi szerb követségen szerzett információkat ós azt a fölvilágosítást kapta, hogy Péter király tényleg májusban fog bemutatkozó látogatást tenni Ferenc József királynál, de a terv annyiban változott, hogy nem Bécsben, hanem Budapesten. Májusban tudvalevőleg Ferenc József király hosszabb sójourra a magyar fővárosba megy s ehez képest állították össze Belgrádban a király utiprogramját. Két napot fog tölteni Peter király Budapesten és a budai várlakban fog lakni, aztán Bécsbe utazik s egy napig marad itt inkognitóban Hogy mikor fogadja Vilmos német császár a szerb királyt, annak napja még bizonytalan, de mindenesetre még a nyáron, mert az ősz elején Péter király Parisba készül, hogy meglátogassa Falliérest. NAPI HÍREK A Golgota gondolatai. (Saját tudósítónktól.) A Golgota gondolatai mindnyájunkéi, akik erre a szomorú magasságra a szenvedők, a borongók, az élet misztikumaiban tapogatózva járók szemével nézünk föl ós a lelkünknek nemcsak rézsaligetes zónái vannak, hanem ködösek, sejtelmekbe veszők, fjordosak, kísértetiesek is. A Golgota gondolatai végzetesen nagyok ós hidegen fönségesek, nagyon kilendítenek a hétköznapból, odaültetnek a szenvedés, a föláldozás tikkadt csöndjébe, egy fehérre, illatosra fűszerezett holttest mellé, oda a sápadt zöld, piros, kék sirlámpák közé ós onnan nézetik velünk azt a csodálatos káoszt, amit életnek mondunk. Mi a Golgota legnagyobb gondolata ? Az Egyén. Az aktiv, a kezdő, a magát minden meglevők ellenében tavaszosan, ujat aktuáléan jelentkező egyén, aki egy más világot teremtett meg, uj világnézetet koncipiált és ezzel a világgal, ezsel a nézettel akar végigmenni az életen. És megy a primitiv, a rajongó, a termékenyíthető lelkek között, liozsannás, diadalmas utcákon. És meg kell állnia, össze kell ütköznie, össze kell törnie, mikor azokhoz a Ielkokhez ér, akikben a régi, a megállapított keménnyé, tömörré órcesedett: ezeken összezúzza tiszta, sugárzó homlokát. Mert ezek megálljt kiáltanak, ezek törvényt ülnek, ezek ítéletet mondanak és törvényüknek, Ítéletüknek ereje, szöge, pribékje, vesztőhelye van. S ez az örök tragédia. S akik ezer meg ezer tragédiából összefűzzük az élet szintézisét, akik belehehelyezkedünk a tragédiák mindegyik szereplőjébe, a becsukott szemű, sápadt Jézus-arc szája szögletében ott sejtjük a kifejezéstelenül maradt, de észrevett iszonyú igazságot: erők játéka, óriási pánfizikája itt minden, itt igazságok kerülnek szembe és a tornán valamelyik igazságnak az ekszponense összetörik. Mindenki igaznak tartja magát ós mindenki fegyverkezik és a vas mindig erősebb a gondolatnál, a szurony az eszménél és a szent szinódusok és szanhedrinek a rajongó, a tisztaszemü Krisztusoknál. Ez a szenvedés, a megtöretés, a fizikai Iegyőzetós vastörvénye. Ezután a megrendítő halál után jöhet a letörtnek diadala; amikor örökre becsukódott a szenvedőnek az ajka, akkor megszólalhat a páncélos centuriéó: — Valóban, ez az isten fia volt! Akkor megharsan a rehabilitáció éneke és kiséri a gyönyörű sir felé és megszólal újságcikkekben, esszékben, dicsérő művészeti fölfödözósekben, divatot teremt, külsőségekbe fulad. Ne, eddig ne menjünk. A Golgota körül el kell most egy pillanatra felejteni a fölszines, a léha, a divatlelkoket. Most itt a templomok sötétlila hangulataiban, a passzió megdöbbentő kórusa szavánál a szenvedés misztikuma felé forditjuk arcunkat és a Golgota gondolataival foglalkozunk. Jézus sirjának reszkető fényű lámpái között, mik holnap elsápadnak a föltámadás, az Eszme diadalának lángözönében. Leboruló, megtört emberek között, kiknek a szivét szombat este elönti az öröm, ajkukat az ujjongás. • Méné. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a Bohonezi-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — Görögkeletiek iimiepe. Görögkeleti vallású szerbek szombaton ünneplik meg úgynevezett „Virbicá"-jukat, melyet a görögkeleti egyház Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére rendelt. — Ünnepség as Urinők-otthona javára. Az UrinŐk-otthona alapja javára Varga Borbála, Bödőné Trinksz Paula és Zeisler Anna