Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-09 / 56. szám

1911 II. évfolyam, 56. szám Csütörtök, március 9 SZÁÍj központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Korona-utca 15. szám c=i Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=3 Városház-utca 3. szám e=» ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . K 24'— félévre . . . R 12'— negyedévre. K 6-— egy hónapra K 2"— Egyes szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . K 28— félévre . . . R 14'— negyedévre. K V— egy hónapra K 2-40 Egyes szám ára 10 fillér TELEFON-SZAM: Szerkosztőség 835 c=i Kiadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 A sínek mentén. ii. Ugy a helyi kereskedelem, mint az ipar nézőpontjából különösen nagy je­lentősége van annak, hogy minél na­gyobb legyen a város idegenforgalma és hogy Szeged központisága minél nagyobb területen minél több várossal szemben kidomborodjék. Aradig, Sza­badkáig, Temesvárig alig-alig van hely­ség, amely számbavehető versenytársa lenne a hatalmasan fejlődő Szegednek és ha olyan vasúti összeköttetések te­remthetők a szomszédos városokkal és községekkel, amelyek egyéb érdekek mellett Szeged érdekeinek is megfelel­nek, a nagygyá való fejlődés útját mér­hetetlenül megkönnyítettük és megrövi­dítettük. Gondoljunk csak arra a reg­geli gyorsvonatra, amelyet röviddel ez­előtt iktattak a menetrendbe Újlaki Antal törvényhatósági bizottsági tag kezdeményezésére. Mekkora idő- és pénzmegtakarítást, a forgalom lebonyo­lításának micsoda megkönnyebbítését és meggyorsítását jelenti az, hogy reg­gel hat órakor gyorsvonat indul Sze­gedről Budapestre és liogy a Budapest­ről este tiz órakor induló gyorsvonattal még aznap vissza lehet jönni. Azt hisz­szük, hogy ennek az uj gyorsvonatnak az elindulása többet basznál a szegedi gazdasági, sőt : a nemzeti érdekeknek is, mint minden beszéd, amit hajnali hat órakor vagy azelőtt mondanak el a legunalmasabb tehervonat buta bum­lizásával versenyezve. Az államvasutak menetrendje kétsé­gen kivül minden igényt kielégít. Az ország egész területét behálózó hatal­mas Máv. nem Szegedért van, jogo­sult helyi érdekek kielégítése is csak abban az esetben kérhető és várható tőle, ha az nagyobb érdekek sérelme nélkül eszközölhető. Talán fölösleges is említeni, hogy a Mávnál minden gazdasági érdekektől támogatott kére­lem figyelembe jön és lehetőleg ked­vező elintézést nyer. Szeged a kért reggeli gyorsvonatot a lehető legrövidebb idő alatt megkapta. Ezzel nem remélt mértékben megkönnyebbült kereskedők­nek, iparosoknak, politikusoknak, or­vosoknak, ügyvédeknek, szóval min­den rendű és rangú embereknek a fő­várossal való közlekedése, aminek mérhetetlen hasznairól tovább beszélni fölösleges. Ezek mellett a nagy arányok mel­lett Szeged fejlődése érdekéből külö­nösebb jelentősége van annak, hogy Szegednek a környékbeli városokkal minél jobb vasúti összeköttetése le­gyen. Sok rendezett tanácsú város és tömérdek község jön itt számításba, amelyek életét erősen bele kell kap­csolni Szeged nappali és éjjeli életébe. Négy hijján ezer község van a dél­vidéknek Szegedet környékező vár­megyéiben. Csanádmegyében, amely­nek vasúton elérhető községeit az arad—csanádi kapcsolja Szegedhez, huszonhét községe van. A terjeszke­dés, az erősödés más értelemben ná­lunk nem magyarázható, minthogy Szegednek valóban és vitathatatlanul az ország második fővárosává kell ki­nőnie, amihez föltétlenül szükséges, hogy nagy környéke legyen, amely szükségleti cikkeit nem Budapesten, hanem Szegeden szerzi be, kulturigé­nyeinek kielégítésére és fokozására minden lehető eszközt itt megtalál és erősen, intenziven belevegyülhet Sze­ged nappali és éjjeli életébe. Vizsgálni kell tehát, hogy Makóig, sőt Nagy­lakig olyan közlekedést létesitett-e és tart-e fönn az Acsev, amely a mi ká­runkra nem szolgál egyoldalú és más­irányu érdekeket. Szegednek a közvetlen környékét először ebben az irányban kell meg­teremtenie. Egyetlen nagyobb városnak sem hozzáférhető olyan könnyen és gyorsan Szeged, mint Makónak. A Szegeddel való minél jobb összekötte­tés makói érdek is, a makóiak jobban húznak Szegedhez, mint Aradhoz, Sze­ged szeretete mellett Makón már köz­vélemény alakult ki, ami a makóiak okos józanságának és praktikus észjá­Hová megyünk 1 Irta Henri Lavedan. SZEMÉLYEK: Devain ur. Devainné. Germaine 20 éves Jeanne 17 éves Louise 15 éves gyermekeik Agatha 13 éves Blanche 11 éves Egy óra délután. Devain és felesége ket­tősben ülnek szobájukban. A nagy, kettős ágyon öt rózsaszín leánykalap látszik. Az ajtó kinyilik és az öt leányka bejön. Devain ur: Nos, gyerekek ? Kimentek ma­mával ? Meg vagytok elégedve ? Jeanne: Hová megyünk? Devain ur (titokzatosan): Majd megtudod. Ugyan, ez a leánysereg az enyém volna ? Ez lehetetlen. Tulsok van belőletek. El fogok adni valakit. , Louise: Nem, papa, nincs sok belőlünk. Nem, kis apám! Agatha: Nincs elég belőlünk! Louise: Igazán, én szeretném, ha húszan lennénk: Husz Dervain kisasszony! Devain: Az ördögbe is. (Feleségehez for­dul): Hallod ezt! Louise: Mentől több gyerek van . . . annál... Devain: Annál rosszabb kedvű a papa. Agatha: (apjához fordul): Tudod, mit kellene tenned, ha nagyon jó papa akarnál lenni ? Devain: Mit? Agatha: Velünk jönnél. Blanche: Igazán, papa! Devain: Lehetetlen, édes kis macskáim! Blanche Rossz vagy! Agatha: Megnevettetr él bennünket! Devain: Ezt majd elvégzi mama helyet­tem. Agatha : Az nem ugyanaz. Mama, az csak mama, ő mindig komoly és illedelmes, de te szamárságokat is mondasz és gunyolódoi. Devain: Kisasszony, kegyed elfelejtkezik magáról! Louise : Te nem bánod, ha kocsiba ülünk. De mama mindig omnibuszba ültet bennün­ket. Szóval, te sokkal furcsább vagy. (De­vainnéhez): Ugy-e, nem haragszol, hogy ezt mondom? Devainné: Cseppet sem, édesem. Agatha (apjához fordul):De jövő vasárnap velünk jössz, ugyebár? Devain: Egy más vasarnapon, igen. Meg­ígérem. , , , Jeanne: Epen egy eve mondod ugyanezt. És minden vasárnap azokon a csúf köny­veken dolgozol. Agatha: Mivel vagy elfoglalva ma? Devain : Te azt ugy sem ertenéd . . . Agatha: Mondd Germainnek, ő már meg­érti. . , . Devain: Nos, a mezőgazdasági osztály évi kimutatásán dolgozom. Blanche: Huh, be unalmas lehet! Devain: Ellenkezőleg. Szenvedélyesen sze­retem. De ne veszítsetek el annyi időt! Hopp! Rajta! Távozás! Agatha: Milyen kalapot vegyünk? Blanche: A rózsaszint. Germaine: A szépet? Oh, jó lesz ez is. Devain: Dehogy. Csak vegyétek föl a rózsaszint. Azt akarom, hogy a leányaim szépek legyenek és hogy mindenki vissza­forduljon utánuk! Jeanne : De mindebből még nem világo­sodik ki, hová megyünk tulajdonképen. Devain: Kérdezzétek a mamát. Louise: Mama! Agatha: Mama! Devainné (boldogtalanul): Mi a . . . a . . . Ejh, ne beszéljetek mind egyszerre! (Férjé­hez): Segits hát! Devain: Akarod? Nem tudod egyedül el­dönteni ? Devainné: Kérlek, édes barátom, mondd, hová menjünk? Blanche : Igen, drága apácskám. Devain: Menjetek az uj cirkuszba. Blanche: Bevallom, hogy nem nagyon vá­gyom oda. Devainné: És ti? Liouise: Ott már kétszer voltunk. Mindig ugyanazt adják. * Agatha: Mindig. Csupa clownok vannak benne! Devain : Természetesen! Nem lehetnek ma­darak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom