Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-04 / 52. szám

1911 m DELMAGYARORSZÁG 1911 március 4 aláírom, hogy osteris partibus, a hadsereg közül egyéb faktorok egyenlősége mellett előnyben lesz az, amely a nemzeti érzés szempontjából is konszolidáltabb, egységesebb és öntudatosabb. Magam is állítom, nem ma, de mindig állítottam, hogy katonai érdeket is látok abban, hogy a magyar csapatoknál a nemzeti érzés teljes mértékben kifejlődhessék, hogy a magyar csapatoknál meglegyen az az érzelmi közösség tisztikar és legénység közt, amely egy csapatot igazán elő szerves lénynyé varázsol át és meglegyen a hadsereg tisztikara és a magyar társadalom közt is az a teljes érzelmi összhang, amely csak akkor lesz meg, ha a magyar társadalom szine-virága érvényesül a hadsereg tisztikarában is. :— Ezek a szempontok vezettek akkor engem és mindnyájunkat, akik együtt dolgoztunk, amikor a kilences bizottság programjában előtérbe helyeztük a tiszti nevelés kérdését. Abban a meggyőződésben voltunk, hogy szolgálatot teszünk a nemzeti ügynek, sokkal nagyobbat, mint a szolgálati és vezényleti nyelv feszegetése által. Abban a nézetben voltunk, hogy szolgálatot teszünk a hadseregnek, mert az is nyerni fog konzisztenciájában, belértékben, megbizhatóságban, a csapást elviselő erkölcsi erőben, ha a hadsereg magyar részében a tisztikar teljes érzelmi közösségben fog állani a csapatokkal, a legénységgel és a magyar társadalommal. — Azt hiszem az a mag, amelyet elvetettünk, kikelt, a csemete nőtt és fejlődik. Nagy dolgok hosszú időt kívánnak arra, hogy megérjenek. Szerény cserje egy év alatt nő föl, a tölgyfáknak azonban évszázadok kellenek. Nekünk e fejlődést meg kell várnunk türelemmel, bizalommal és azon erős reménynyel, hogy akkor, eltűnni az autót. A fülei zúgtak, káprázat fogta el. És a motorját bőgni hallotta, mintha szét akarna robbani. A Klára szerelme ! Ezt biztosítani kell magának ! Csak ezért a szerelemért volt érdemes élni! Morván ideges kézzel ragadta meg a kormányt. Leszállni már! Minő őrültség ! Valami vonatkozást sejtett már a kis fehér ház és a sárga autó közt, melyet vak és ellenállhatlan vonzalomból követett. Hirtelen megbírta különböztetni a kocsit, amint ott állott az erdő túlsó szélén. És meglátta őket. Azt hitték, hogy a fák eltakarják őket. Tele szájjal csókolóztak. A röpülő gép reszketett, mint a sérült madár, de melynek a sebesülését túlszárnyalja fékezhetlen dühe. Hallatlan gyorsasággal vetette magát rájok, mint a ragadozó állat. Morván elnyerhette volna most a magassági dijat. De lehetetlen volt meghódítani azt a foghatlanabb valamit, mint a lég, tova illanóbbat, mint a viz, mélyebbet, mint a föld: a női szivet. Kettős rémült kiáltás hangzott el. Végre meglátták őt. Klára elájult, du Bois hasztalan védelemre emelte a karját. És Morván hirtelen behunyta szemeit és eleresztette kezéből a kormányt. Az erdőszéli zöld pázsitot a röpülő gép roncsai borították el s az elősiető parasztok három összezúzott véres emberi holttestet húztak ki a roncsok alól. amikor a fa kifejlődött és gyümölcsöt fog hajtani, akkor igenis katonai és nemzeti szempontból meg lesz a lényege annak, amit mint a harcképességet kivánó hazafi és mint magyar emberek egyforma erővel kívánunk. Kihallgatások a királynál. Őfelsége pénteken délelőtt a budai várpalotában magánkihallgatáson fogadta Héderváry Károly gróf miniszterelnököt. A miniszterelnök, aki a király jelenlegi budapesti tartózkodásának idején ez alkalommal utoljára jelent meg kihallgatáson, körülbelül egy óra hosszat időzött a felség szobájában. — Tomasics Miklós dr horvát bán délelőtt tizenegy órakor magánkihallgatáson jelent meg őfelségénél és jelentést tett a horvátországi politikai helyzetről. — Wickenburg gróf osztrák belügyminiszter délután egy órakor kihallgatáson volt őfelségénél. A király a művészetért. (Saját tudósítónktól,) Ferenc József korszakalkotó uralkodásának egyik legjellemzőbb vonása, hogy alatta Magyarország és a magyar nemzet fejlődóso nem szorítkozott egy-egy területre, hanem jelentékeny gyarapodás jutott osztályrészéül a nemzeti munka minden területén. Ferenc József sohasem zárkózott el a szorosabb politikai kormányzás szűkebb határai közé, hanem egy magasabb, szólesebbkörü fölfogás szerint, a nemzeti élet összes jelenségeit és irányait, tehát nemcsak a szorosan vett politikáikat és anyagiakat, hanem a szellemieket is különös gondjaiban részesítette. Ez egyoldalúságoktól ment, a nemzeti élet minden nyilvánulására kiterjedő uralkodói figyelemnek és gondosságnak következménye az a minden téren való föllendülés, amely királyunk uralkodása során mutatkozik s amelyben a politikai ós gazdasági gyarapodást is felülmúlja az a roppant emelkedés, mely hazánkban szellemi téren bekövetkezett. Uralkodásának ezt az általános jellemvonását idézi emlékezetbe királyunknak az a legújabb ténye, amelyet a hivatalos lap tegnapi számában közreadott királyi kézirat jelent be, hogy őfelsége a „magyar művészet iránti érdeklődése jeléül" s az Országos Képzőművészeti Társulat féBSzázados ünnepére ötezer koronás jubileumi dijat alapított. A királyi elhatározásnak nem az alapítás nagysága adja meg jelentőségét, bárha ez a jubileumi dij a legnagyobb minden művészeti alapitványaink között. Igazi jelentősége abban a megbecsülésben van, amelyet a felségnek ez az elhatározása a magyar művészettel szemben tannsit, abban a közösségben, amelyet nemzeti művészetünkkel érez s abban a szándékban, hogy az Országos Képzőművészeti Társulatnak, a magyar művészet dajkájának és nagyranevelőjének félszázados emlékünnepét a maga legfelsőbb tényével is emlékezetessé avassa. Olyan ez, mintha királyunk legnagyobb érdemrendjót adná a magyar művészetnek, mely uralkodásának elején még csak a kezdet kezdeteit járta s aia már egyik erőssége nemzetünknek, mely Európában is elismert nagyokat termett a félszázados fejlődés során. Ebben a fejlődésben, ezt meg kell állapitani, jelentős szerepe van a királynak, mint Maecenásnak is, valamint a királyi család tagjainak. Művészet nem virulhat megértő ós áldozatkész pártfogás nélkül. Ami sokáig fejletlen közviszonyaink közepette az igazi művészet kifejlődéséhez leginkább az áldozatkészség hiányzott s ennek fölkeltése volt a legnagyobb föladat azok számára, akik nálunk termékeny művészeti élet megteremtésén fáradoztak. Ferenc József király mindenkor áldozatkész barátja és pártfogója volt a magyar művészeknek, állandó és legnagyobb vásárlója a művészeti kiállításoknak. Budavári palotáját kívül-belül magyar művészek kép- és szoboralkotásai diszitik s a királyi vár magyar műkincsei évről-évre szaporodnak. Ezáltal a király nemcsak közvetlen anyagi támogatója volt művészetünknek, hanem magatartásával egyenesen példát adott, utat mutatott a társadalomnak a művészet pártolásában. Páldaadás volt az az állandó ós lankadatlan érdeklődés is, amelyet művészi életünk fejlődése ós uj jelenségei iránt mindenkor tanúsított, minden alkalommal ellátogatva nyilvános tárlatainkra, vagy egy-egy müvészünk műtermébe. Uralkodásának nehéz gondjai közepette valóságos kedvtelés és üdülés volt ez számára, fölidézve tán ifjúkorának emlékeit, amikor maga is a bécsi akadémia egyik hires művésztanáránál sajátította el a festés ós rajz művészetét. Az uralkodó ilyetén előszeretete és példaadása mellet nem csoda, ha félszázad alatt nagyra nőtt nemcsak a magyar művészet, hanem azoknak száma is, akik a művészet iránt érdeklődnek, akiknek lelki szüksége a művészet szeretete. A királyi megemlékezés fölidézi előttünk a nagy haladást, amely művészeti téren is osztályrészül jutott nemzetünknek s a magyar kulturvilág hálával tekint e baladás egyik nagy tényezőjére, a legelső magyar Maecónásra. A képviselőház ülése. — Elfogadták az első két szakaszt. — (Saját tudósitónktól.) Már csak Justhék birják a csöndes obstrukciót s egyúttal bírják a Ház csöndes részvétét is. A tulajdon atyafiaik az obstrukcióban, Kossuthék sem érdeklődnek a részletes vita iránt, néppártit nagyitóval is alig lehet fölfedezni a teremben s most már mindenki tisztában van vele, hogy a részletes bankvita rövidesen befejeződik. Az egész szóáradatban Holló Lajos hamleti beismerése a legérdekesebb: azt emlegette, hogy az ellenzék munkájára eleve rásütötték a hiábavalóság bélyegét. Ugy látszik, az ellenzék maga is tisztában van vele, hogy ez a bélyeg mennyire illik az ő obstrukciós munkájára s érzi a maga csöndes kis tragikumát. A mai ülésen egyébként elfogadták az első szakaszt s a többi valószínűleg gyors tempóban fogja követni az elsőt. A mai ülést negyed tizenegykor nyitotta meg Návay Lajos elnök. Napirend előtt Hegyi Árpád összeférhetetlenségi bejelentést tett a december hónap folyamán Esztergomban megválasztott gróf Széchényi Emil ellen. A grófnak egyik birtokát — Hegyi szerint — a hadügyi kormány bérli s ez inkompatibilis a képviselőséggel. A bejelentést az összeférhetetlenségi bizottság elé utasították. (Lovászig és Holló.) A részletes bankvita során Lovászy Márton módosítást nyújtott be az első szakasz harmadik bekezdéséhez olyan értelemben, hogy „az alapszabályok változatlanul maiadnak" helyett „újból életbelépnek" teendő. Követelte, hogy a közgyűlés Budapesten és Bécsben fölváltva legyen és a főtanácsban legalább két magyar állampolgár foglaljon helyet. Nem fogadta el az első szakaszt. Holló Lajos parlamenti komédiának nevezte a törvényjavaslat tárgyalását, mert az ellenzék munkájára eleve rásütötték a hiábavalóság bélyegét. — Ez ugy van! — helyeselték a baloldalon. Részletesen bírálta a szakaszt. Az első bekezdésnél kifogásolta, hogy az „érvényben lévő bankalapszabályok" kitételt a pénzügyminiszter módositani kivánja. A második bekezdésnél a bankfiókok fölállítása ellen szólt, mert itt Ausztriát kifejezetten előnyben részesitik. A bank budapesti igazgatóságának jogkörét ki kell bővíteni, önállósítani, mert a mostani működés nem egyéb ekszpedició munkakör betöltésén telhetné a azzal, ha r a bécsi és Módosít! záloglevele bank üzlet Félegy é kért. Szünet i benyújtott az elnök te újra kiterjt Bakonyi hogy a par betöltésébe Wickenbi kasz ellen Polónyi által félreé kaszt a péi megszavazt A másodi 8an fejteget tári intézc egészen ki szabályai e birtokosság hogy ne h árhullámzás külön törvé közraktári Az elnök dos ilyen i bankstatutu Polónyi G terjesztett közraktári err<*l jelenté Lukács Lá hogy a közr az ö, hanem taskörébe t statutummal Lovászy JV megállapítás ..,A jobbold tak ezt a k« —, Hiszen Pénzét! Mit zék főié. .. Az elnök lasat s miut vánnak, felfL ? jobboldali 'nditványától . A Ház ezu lanul elfogad A dcleqti Budapestről íafkat való "efejezni. A Zichy ®»és?n által íS költsé Ödön báró JOkozott Ti< fal a részév jasztói jogra £nök válasz ;aaszaban 1 tfíjverkezés eí áz első P°ssuniust. 'dan hozzáf Ue9edüs Lo 2les tét^ Jdetnleges ^ombaton nete • a tárj . Megunva Gk; Izga, *8, a"gol a,S( *k a másod fölállott v,ta berek lavas|ata fölt ellen olvas