Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-30 / 73. szám

114 DELMAGVARORSZÁÜ 1911 március 25 pénz volt minden fillér, amit a szövetkezettől kaptak, a megszavazott összegből a nagyobbik részt természetesen elengedték — az megmaradt az igazgató ur és kitűnő főtisztviselői számára sáj) gyanánt, Igy azután már pompás veszteségi kimutatásokat lehetett csinálni. Ámde mihamar határt szabott volna a gyönyör ü üzleti föllendülésnek az a körülmény, hogy magának a szövetkezetnek aránylag csak csekély alaptőkéje volt. Segítségére volt azonban Elek Bernátnak az a szerencsés körülmény, hogy akkor nagy pénzbőség duzzadt a financiális magasabb régiókban. Gyors egymásutánban szedte föl Elek Bernát az ötven-hatvanezer koronákat a nagyobb bankoktól. A bankoktól kapott pénzekért átnyújtott váltókat Elek Bernát a saját szövetkezetének zsírójával látta el, holott ilyen müveletekre az alapszabályok nem jogosították föl. De igy aztán elérte, hogy a szerencsétlen tagok a teljes kétszázhatvan koronákig ragadtak meg a veszteségi alapon, de sőt akaratukon kivül olyan adósságokat csináltak, amelyeket még az Ő háromszáz percentes kamatfizetéseikkel sem tudtak a nagy bankoknál kiegyenlíteni. Kieszelte aztán Elek, hogy „részjegyek" alapján is szerez újfajta tagokat, akik tehát korlátlan összegben szavatolnak a veszteségekért. Ezek az uj tagok még csak kölcsönt sem kaptak, hanem ellenkezőleg, ők fizettek be a szövetkezetbe tőkehozzájárulást és a nyereség biztos reményében nemcsak a tőkéjüket vesztették el, hanem még veszteségi hozzájárulásokat is kellett izzadniok. Hamisított mérlegeivel ét ellenállhatatlan svádájával sok embert megfőzött ennek a tervének is Elek Bernát. Agulár Ede húszezer koronát hagyott ott az Elek bankjában. A csalafintaság ennyi csavarjával azonban még mindig nem elégedett meg Elek Bernát, hanem nyilt sikkasztásra is vetemedett. Takarék-'' betéttel bővítette ki a bank üzletkörét. Simon és Breuer kötszergyárosoktól ötezbr koronát csalt ki igy. Amikor a cég visszakérte pénzét, — egyszerűen nem adta ki. Ez a cég volt az első, amelyik sikkasztásért följelentést tett Elek ellen. Takarékbetét cimén vesztették még el a pénzüket: Kardos Lipót kereskedő (ezerhatszáz korona), Axelrad Dávid kereskedő (hatszáz korona); sokkal jelentősebb összegekkel károsultak azonban: íreund Ödön cukrász ós családjának számos tagja, Weisz Lajos papírkereskedő, Harsányi Jenő a Menetjegyiroda másodfőnöke, Lovászy Márton országgyűlési képviselő, Polgár Adolf kereskedő, Litzmann Mór cégvezető, Makláry Gyula gyáros, Hencz Alajos asztalosmester, Fenyvesiné Weltner Rózsi, Török Márk nyomdász, Leipniker Márk tanár, Csillag Károly dr ügyvéd, Dobó Ede papírkereskedő, Rotschild József furnirgyáros, Rebentvurzel József fűszeres ós még rendkivül sokan. A névsor nem folytatható, mert akkor kétezernél több nevet kellene fölsorolni. A takarékbetét azonban nem mind veszett el. Például azok a takarékbetétek, amelyeket maga Elek Bernát és családtagjai tettek be — dehogy vesztek azok el. Elek Bernát ugyanis nemcsak hogy nem elégedett meg azzal, hogy megkoppasztja minden rendü-rangu tagjait, hanem még azzal sem érte be, hogy az igy szerzett pénzt neve alatt még egyszer gyümölcsöztetőleg befekteti a szövetkezet takarékbetétei közé : harmadszori gyümölcsöztetésre nyomban másnap kivette és másutt forgatta, jóllehet a kamatot ezért a „takarékbetétért" továbbra is pontosan fölvette. Igy azután az ő, de csakis az ö takarékbetétei nem vesztek el. Jó családapa volt azonban Elek Bernát. Családja érdekében uj hitelmüveleti intézetet tervezett, részvénytársasági alapon. Itt megint a szövetkezeti tagokat vette elő. Aláíratott velük 50—100 koronás jegyzéseket. Szép pénz gyűlt egybe," — de váratlanul elromlott minden. Lecsapott a szövetkezeti krach ! Elek sem kapott több hitelt a nagyobb bankoktól. Legelőször is ez az uj részvénytársasági terv dőlt dugába. A begyült pénzeket a részvényt jegyzett tagoknak azonban nem adták vissza. Azt mondták, hogy elfogyott az előzetes kiadásokra. A krach azután fölborította az Elek Bernát egész szövetkezeti működését. Ő is, családja is, idejekorán megmentette a pénzét, de a szövetkezet összeomlott. A csőd fenyegetett. Ami egyértelmű a börtönnel, Mert csőd esetén bo kellett volna mutatni a könyveket, a könyvek pedig mind hamisítottuk. A kereskedelmi és váltótörvényszókhez benyújtott évvógi mérlegben például 5000 korona nyereség van feltüntetve, holott néhány hónapra rá már kerek 275.000 korona veszteségről számoltak be az illetékesek a közgyűlésen. Sikkasztással, hűtlen kezeléssel, uzsorával és okirathamisitással vádolják Elek Bernátot. A beadvány csak ugy hemzseg a bizonyítékoktól. Meghatóan kiált föl benne Schillinger Dávid: „Fölvettem négyszáz koronát, fizettom nyolcszáz koronát és még mindig tartozom négyszáz koronával!" Ezidő szerint kétezernél több, részben érzékenyen károsult, részben tönkrejutott ember várja a mai nap óta a fejleményeket. színház, művészet Színházi műsor. Március 30, csütörtök-' A vig özvegy. (Páratlan V»-os bérlet.) „ 31, péntek: Hamlet, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páros 2/a-os bérlet.) Április 1, szombat: Kisértetek, Pethes Imre vendégfelléptével. (Páratlan »/a bérlet.) „ 2, vasárnap d. u.: A muzsikuslány. „ 2, „ este: Makrancos hölgy,. Pethes Imre vendégfelléptével. (Páros V,-os bőrlet). Budapesti Népoperáról. Elmondta Márkus Dezső. — Igaz, hogy az építkezésnek még egészen kezdetén vagyunk, de a szinház novemberre biztosan elkészül. Fivérem, Márkus Géza ós Kallós műépítészek már igen előrehaladtak a tervek kidolgozásában. A szinház vasból ós vasbetonból épül, a fának teljes kiküszöbölésével. A nézőtér háromezer embert képes befogadni ós legyező alakú. A vasbetonnal való építkezés igen gyorsan megy ós hiszem, hogy november tizenötödikén megtarthatjuk a megnyitót. Nougues Quo vadis? cimü operáját fogjuk adni, mely Sienkiewitz regényéből készült s legutóbb került színre a bécsi Volksoperben is. Ha időm engedi, az első előadást én dirigálom, egyébként pedig Grosskopf Márk, első karmesterem, aki most a Volksopernál van, de különben paksi születésü, aminthogy Kreiner Miksa, a szintén a Volksopertői szerződtetett tenorista is magyar. A színészeket azért szerződtetem szeptember elsejétől, hogy a gondos próbálásra elég időnk legyen. A szinház első heteiben egymásután három darabot fogunk bemutatni és hamar megtartjuk egy-két klasszikus operett és vigopera reprizét is. Programom: operákat és operetteket játszani. Operák tekintetében a régiek közül inkább a könnyebben élvezhetőket. Tehát kevésbé Wagnert és Verdit. Ami az operettet illeti, inkább finomabb, graciózusabb muzsikát akarok adni, mint az üres melódiája bécsi slágeroperettet. Röviden : ugy az operák, mint az operettek túlnyomóan a vig opera felé fognak tángálni. Szerzőim még alig vannak, de nem titkolom, hogy a hazai operaszerzöknek csak akkor tárok ajtót, ha igazán kvalitásos munkával jönnek. Rajta leszek, hogy az értékesebb magyar operettkomponisták, akiket a bécsi import teljesen elnyomott, újra teret nyerhessenek. A külföldi újdonságokból csakis a legjobbat választom ki. Humperdinek Königskinderjét és Puccini Nyugat leányát már 1—2 óv előtt magának biztosította az Operaház. A Népopera azonban igy is igon változatos ós eredeti művészi műsorra fog törekedni. Azon leszünk, hogy az 50 fillértől 3 koronáig terjedő helyárak mellett, előadásainkkal közönséget neveljünk a modern operának. Krienercn kivül vidékről szerződtettem néhány fiatal énekest: Pajor Ödönt Kolozsvárról, Szánthó Gáspárt Krecsányitól stb. Énekesnőt vidékről csuk egyet: Sándor Mariskát, Sándor Erzsi húgát Kolozsvárról. A vidéki operettprimadonuák, úgyszintén a pestiek közül egyet sem. Különben is nem lesz kifejezett operettgárdám, mindenki egyaránt köteles operában és operettben föllépni. A fősuly az összjátékon lesz. Azok a hírek, melyek szerint Gábor Józsefet, Ney Hermint, sőt a Berlinből hazakívánkozó Petráss Sárit szerződtettem volna, nem bírnak pozitív alappal. Most tárgyalok több énekessel és épen emiatt nem emiithetek neveket. D® jelzem, hogy az ismertek közül csak kitűnő erőkot szerződtetek, egyébként pedig csupa uj tehetséget. Főrendezőm Mérei Adolf, aki a Quo Vadis V előadásával fog bemutatkozni ós mindjárt számottevő munkája lesz, amennyiben a darab harmadik fölvonása Nóro cirkuszában játszikRendezőnek szerződtettem Megyery Dezsőt is, aki a Népszínháznak és a kolozsvári Nemzetiszinháznak volt igazgatója. Dirigálni fog Grosskopf és magam mellett a fiatal Reiner Frigyes is, most a laibachi szinház karmestere, akinek nevét a hangversenyek közönsége jól ismeri. Magyar embert hoztam haza Párisból is: Szigetiig Dezsőt, akinek kint jelentékeny sikerei voltak ós itt első hangversenymesterem lesz. Teljesen alaptalan hir, hogy az országos szimfóniái zenekar testületileg elszerződött hozzám. Eddig negyven zenészt szerződtettem, köztük alig néhány szimfónikust. Bárkinek megengedhetem, hogy próbát játszón s ha meg' felel, fölveszem. Igy kerültek ezek a Népopera zenekarába. Igen, a szervező munka javában folyik és azért inkább programomról kívántam tájéko* zást adni. Amint kész eredményeim lesznek,-" remélem, már legközelebb — több adatot bo' csáthatok közre, de hangsúlyozom, hogy n®"1 akarok nagyot ígérni, hanem produkálni aG, ami lehetséges lesz. * Felhő Rózsi Szabadkán. A szabadk8' színházban csütörtökön, pénteken és szonib8' ton vendégszerepelni fog Felhő Rózsi, a szegéé' szinház primadonnája. A művésznő Acigányszer lem, A tatárjárás és a IAli cimü operettekbe" lép föl. Kivüle még két érdekes vondógszerep' lője lesz a szabadkai színháznak: Hegyest Ma"'' a budapesti Nemzeti Szinház ós Hegedűs Gyu'"' a Vígszínház tagja. — Köruycy Béla Amerikában. Budap6,s>'. rőt jelentik: Környey Béla, az Operaház oéf szerű művésze nyári szabadságidején vend®l> szereplésre megy Amerikába. Környoyt a2 egyik nagy amerikai imprezárió szerződteG'" A szerződós hat hétre köti le a müvés2 és húszezer dollár honoráriumot biztosit a s2" mára. P * Ekszhumálják Kainzot. Kainz József a Burgszinliáz hires művészéi, halála ideiglenes sirhelybe temotték a döblingi t®11^, tőbe addig is, amig a művésznek szánt sebb temetkezőhely — kripta és emlék -— ,, készül. Néhány hónap alatt megépítettek diszos temotkezö helyet és Kainz porladó 1 . tót most logközelebb ekszhumálni fogják, " ^ aztán átvigyék örök nyugvó helyére ' okszhumálás és az uj temetés alkalmas"' jövö hét egyik napján lesz, talán a jövő vas napon.