Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-30 / 73. szám

II. évfolyam, 73. szám Csütörtök, március 30 1. Levélbeli nolunk, he ran. íyal ia leket ínyen elfér. „dóhÍTatal 15. SZÁM. i házat, il a város ii keres il Szeged, Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, £2 Korona-utca 15. szám 1=3 Budapesti szerkesztóség és kiadóhivatal IV., c=J Városház-utca 3. szám c=3 ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . R 24'— félévre . . . R 12 negyedévre. R 6'— egy hónapra H 2 Egyes szám ára 10 fillér ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . R 281— félévre . . . K 14 — negyedévre. R 7'— egy hónapra K 2*40 Egyes szám ára 10 fillér TELEPON-SZAM: Szerkesztőség 835 ca Riadóhivatal 836 Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12 cnzációElse Jerukarabeua" Megjelent lézi Lexikona havi zletfizetés ifj. Árvay ;ereskedéEárászaz oka, hogy parlamenti beszédei a diplomatikus mérséklet levében vannak megfürösztve. S hogy a vita hevében és a rögtönzés tüzében sem szólja el soha magát. A miniszterelnök beszédéből mintegy kiragadjuk a legaktuálisabb részeket, azokat, amelyek a többség soraiban s az ellenzéken is a legmélyebb hatást keltették. Ezek főleg a delegáció tárgyalásaira, az erősebb hajóraj építésének szükséges voltára, a kilences bizottság programjára, a közös számszék reformjára vonatkoznak. Mindezen kérdésekben a kormány álláspontja a lehető legvilágosabb és a legkorrektebb. Apponyi Albert gróf azért támadta élesen a kormányt, mert — szerinte — a delegáció hatáskörét a Dreadnoughtok megszavazásával, az országgyűlés szuverenitásának a rovására, kitágította. Ezeket a közjogi kifogásokat a magyar közjog leendő illusztris tanára már amerikai utja előtt elmondta a tiszteletére rendezett bucsulakomán s íme, nagy útjából visszatérve, elmondta újra, fényes bizonyságául, liogy azokat még az óceán hullámai sem tudták kimosni a fejéből. A miniszterelnök védte a delegációt, mely csak akkor lépte volna tul hatáskörét, ha létszámot állapított A miniszterelnök módszere. Khuen-Héderváry miniszterelnök tegnapi polemikus beszéde a vitában elhangzott egyetlen érdemleges ellenzéki ellenvetést sem hagyott válasz nélkül. Ez a parlamenti udvariasság hozzátartozik Khuen-Héderváry gróf lényéhez s attól elválaszthatatlan. A miniszterelnök konciliáns vitatkozási modorát mi sem jellemezhetné jobban, mint az a körülmény, hogy bár egész beszéde polémia volt, semmi keserűség és fölzudulás nem támadt az ellenzéken nyomában. Tárgyilagosság, finomság és kedves bohómia aranyozza meg nyilai végét. A nyilak, amelyeket biztos kézzel lő politikai ellenfeleire, nincsenek méregbe mártva s igy gyuladást nem okoznak. Bár a miniszterelnök beszéde nyilt és férfias politikai hitvallás volt, sehol olajat nem öntött a tűzre, senkinek jogos érzékenységét nem sértette, senki alá lovat nem adott. Okosság és jólelkiiség jellemzi minden szavát. S ha itt-ott a guny és a szatíra fegyveréhez nyul is, könnyedén, csak a bőrnek a felületét sebzi meg vele. Beszéd közben szinte látszik rajta, hogy minden szavát előbb a hideg ész mérlegére teszi, mielőtt* kimondaná. Ez | volna meg, akár bajókban, akár matrózokban. Vidám leleplezésszámba ment, mikor a miniszterelnök bebizonyította, hogy ha a hajók típusának megváltoztatása, illetőleg a nagyobb tipusu hajókra való áttérés kisebbekről közjogi sérelem : annak elkövetésében a jelenlegi kormány jó társaságban van, — egy ; hajón evez avval a kormánynyal, amelynek Apponyi gróf is egyik jeles tagja volt. Az előbbeni kormány idejében tért tudniillik át a haditengerészet vezetősége a tizenötezer tonnás csatahajók építésére, ami akkor, hét-nyolc ezer tonnáról sokkal nagyobb ugrás volt, mint e tizenötezer tonnáról húszezer tonnára való áttérése a jelenlegi kormánynak. A Dreadnought-hajók építésének okát az ellenzék nem ott kereste, ahol azt valójában megtalálhatta volna : tudniillik egy tettre kész, modern hajóhad megalkotásának a szükséges voltában ; hanem idegen befolyást, hatalmas szövetségestársunk akaratát kutatta a bokrok mögött. Pedig ennél alig képzelhető felületesebb állítás. A mi hajóhadunknak elég nagy föladata lesz az, ami rá a dolgok természeténél fogva vár: tengerpartunknak, kikötőinknek, tengeri kereskedelmünkt alapos el együtt in-nel eszCimexinélő polos1 is nyomk. A Cikit, foltot, •gy. Moly iztos szer. mindenütt raktáron Löcherer ártfa. tág <liölés karról lalom néleredmény. utasítással ők. Csakis íyesen vézett védtt szer a unk utánlanságért, állok. Pákiállitánel kitünSarolta, ássy-ut 38. Hassenreuter •' (Székbe ereszkedett ós fejét tenyerébe hajtva, teljes odaadással hallgatja. Csak pillanatokkal azután, hogy Spitta elhallgatott, pillant föl, mintha most térne magához.) Befejezte, kedves Spitta?! — Köszönöm szépen. — Lássa, kedves barátom, önnel szemben ismét a legkínosabb helyzetbe jutottam: vagy pimaszul a szemébe mondom, hogy az ön előadásmódja szép — ós akkor a lehető legaljasabb hazugságot követtem el! — vagy förtelmesnek találom és akkor csakúgy furcsán vagyunk, Spitta (elsápadva): Igen, a szónoki hév ós minden, ami mögötte megbújik, idegen nekem. Hiszen a teológiát is azért hagytam faképnél, mert a prédikáló hang ellenemre van. Hassenreuter : Vagyis a tragédia kórusait ugy akarja lehadarni, mint a törvényszéki irnok a jegyzőkönyvet, a pincér az étlapot ? Spitta: A „Messinai menyasszony" harsogó bombasztjait általában nem szeretem. Hassenreuter: Mondja ezt még egyszer, kedves Spitta. Spitta: A tényen nem lehet változtatni, igazgató ur: a drámai művészetről való fogalmaink némely tekintetben teljesen elkülönböznek. Hassenreuter: Szegény barátom, hiszen az ön ábrázata e pillanatban valósággal tükörképe a nagyzási hóbortnak és vakmerőségnek. Bocsánat! Ön most a tanítványom és többé nem házitanító nálam! Én! ós ön!? Ön tudatlan, kis kezdő! Ön és Schiller! Friedrich Schiller! Százszor megmondtam, hogy az ön gyermeki, csekély művészi trom alatt násik í még tezik. >r.-tól fillér, fillér, ízives le-hcresW AKOK, 2000 oregmtgbnak inlva. 5 min;)-8«r i dro- 4 ítb. A tanitója, de most ö vesz órákat a színpadi játékban. A jelenet célzatosságát és érdekes,e cniredj«' S(5f?ét emeli az ismert tény, hogy Hauptmann lfÍukorában próbálkozott a szinipályán is. HasSenreuterben pedig első igazgatóját, a strass-