Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-18 / 64. szám

18 1911 március 18 PRLMAGYARORSZAG adásokat. Fogyasztási és egyenos adók emelése fog bekövetkezni, de némiképen célszerű csak a fogyasztási adó emelése lesz. Hogy az adó­kivetésnél milyen az eljárás, mindenki tudja. Akinek sokat kellene fizetni, eltagadja a jöve­delmét, másokra viszont túlsókat rónak ki. Egyetlen reális alapja a bevételek növelésé­nek csak az állam gazdasági erejének növelése •ehet. Nem fogadja el a költségvetést. Az elnök tiz percre felfüggesztette az ülést. Szünet után a néppárti Sintonyi-Semadam Sándor szólalt föl és kijelentette, hogy nem fogadja cl a javaslatot. Szintén a katonai ter­hek ellen szólt, valamint tillakozott az ujabb adóemelések ellen. (Interpelláció Ököritá miatt.) Az ülés végen Huszár Károly a következő interpellációt intézte a belügyminiszterhez: Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, hogy az ököritói tüzkárosultak javára a társa­dalom által összegyűjtött igon tekintélyes ősz­szog még mindig nincs kiosztva, holott körül­belül száz egyén olyan nyomorba jutott, hogy valóban égető szükségük van a segélyekre ? Minő intézkedéseket lett a belügyminiszter ur, hogy az adományok haladéktalanul kiosz­tassanuk V Kiket terhel o botrányos ügyben a köteles­ségmulasztás V Mit szándékozik a belügyminiszter ur tenni, h°gy a főispán és alispán nyilatkozataiban fönforgó ellenmondásra vonatkozólag, amely a begyült segélyösszeg nagyságára vonatkozik, világosság dorittessék V Hajlandó-e a belügyminiszter a hibás közegek szigorú megfenyitésével példát statuálni, hogy a jövőben hasonló bürokratikus skandalum elő ne fordulhasson? Az ököritói sególylyel kapcsolatban Huszár szóvátette a délvidéki árvízkárosultak javára gyűjtött adományok ügyét is és kérdezte, hogyan osztották szét azokat? (A miniszterelnök válasza.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök nyom­ban válaszolt az interpellációra, kijelentette, hogy igazolásra szólította föl a közigazgatási hatóságokat s utasította a szatmármegyei alis­pánt a segítség azonnal való kiosztására. Az egybegyűjtött összeg körülbelül 140—150.000 korona és szó sincs róla, hogy elkallódott volna belőle valami. Beismeri, hogy az ügy kezelésében kvalifikálhatatlan hanyagság törtónt, ami annál súlyosabb, mert annak idején egész Európa rész­véttel fordult felénk ós a szerencsétlenek se­gítségére sietett s igy az egész európai közvélomónynyel szemben felelősség terhel bennünket. Felelősségre fogja vonni a mulasztó tisztviselőket s szigorúan fog velük szemben eljárni. A krassó-szörénymegyei szerencsétlen­ség dolgában, melyet Huszár szintén érintett, nem fordulhat elő hasonló mulasztás. Energikusan folytatják a kár fölbecslését s ennek megtör­ténte után nyomban szótosztják a gyűjtött segítséget. A miniszterelnök válaszát, melyet csak elő­zetes válasznak jelzett, a Ház egyhangúan tudo­másul vette. Az ülés kettedfél óra után végződött. a ;i­A nemzetközi leszerelés kérdése. London­ul jelentik: Az angol alsóház ülésén MacKenna az admirálitás első lordja félbeszakította Balfour beszédét azzal a megjegyzéssel, hogy az admirali­tás nem osztja Balfour vélekedését a hármas­szövetség 1914. évi előrelátható hajóhaderejót illetőleg. Daillon (nacionálista): Rendkívül nagy szkepzsissel viseltetik arra nézve, hogy az Amerikával való döntőbírósági szerződés, még ha meg is lehetne kötni, közvetlen hatást gya­korolna a fegyverkezésekre. Az ellonzók azt mondja, hogy Angliának a hármasszövetsóg e"on kell hajókat épilenie. Vájjon kész-e az Mlenzók arra is, hogy a hármasszövetsóggel mórkőzzön? Pich'on volt külügyminiszternek a katonai tárgyalásokra vonatkozó nyilatkozatait "lotőleg azt mondja üillon, hogy az a nyomasztó impresszió vehető észre, mint hogyha Francia­országgal való szövetség állana fönn. Nem bizo­"yos, vájjon, ha Nagy-Británniának sikerülne az Egyesült Államokkal való szerződóst megkötni, nem-e használnák ezt föl ürügyül további flotta­szaporitásra, nevezetesen nem-e járna azzal a közvetlen hatással, hogy uj német flottatörvényt provokál. Róbert George határozati javaslatát végül kétszáztizenhat szavazattal ötvennégy ellen elvetik. — Berlinből jelentik: A szociál­demokrata párt a birodalmi gyűlésen tegnap terjesztette be előre jelzett inditványát a nemzet­közi leszerelés tárgyában. Az indítvány igy szól: Határozza el a birodalmi gyűlés, hogy fölkéri a birodalmi kancellárt, hogy tekintettel a francia képviselőház ós angol alsóház készségére, amely­lyel hajlandó a fegyverkezést korlátozni, tegye meg a szükséges lépéseket avégből, hogy nemzet­közi megegyezés jöjjön létre az általános fegyver­kezés korlátozására. Szeged és az egyetem. — Elmondta Dániel Ernő báró. — (Saját tudósítónktól.) Dániel Ernő báró, valóságös belső titkos tanácsos, nyugalma­zott kereskedelemügyi miniszter, akit a Dél magyarországi Magyar Közművelődési Egyesület legutóbbi közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel választottak meg a kultúr­egyesület elnökének, pénteken délután Sze­E edre érkezett. Dániel Ernő bárót Perjéssy ászló kereskedelmi és iparkamarai titkár, a DMKE ügyvezető alelnöke fogadta. A báró, aki a "fisza-szállóban szállt meg, este végig­nézte a színházban Hanako társulatának előadását. Szombaton elnökölni fog a DMKE igazgatósági ülésén, előzőleg pedig részt vesz azon az ebéden, amelyet Lázár György dr, polgármester a tiszteletére ad. A Déhnagyarország munkatársa pénteken délután fölkereste Dániel Ernő bárót, aki a szegedi íailtui'áról ós a szegedi egyetem­ről a következő érdekes és értékes kijelen­téseket tette: — Az én nézetem Szeged kultúrájáról a gyermekkorom óta nagyon megváltozott. Hogyha előttem áll az a Szeged, amelyet az árviz előtt láttam ós ami az most, csak­ugyan azt kell mondani, hogy a délmagyar­országi közművelődésnek és kulturának itt van a központja. Ha egyáltalában beszélünk Délmagyarország kultúrájáról, nem lehet azt akkor szétválasztani Szegedtől. Akárhogy is tekintjük a kórdóst: Szeged a gócpontja Déhnagyarország kulturális életének. — Szegednek azonban egy nagy mulaszr tást kell helyrehozni és én azt hiszem, hogy ez a szegediek nagy örömére sikerül is! Ide kell hozni' a harmadik egyetemet. Az egész országban nincs egy város sem, amely annyira alkalmas volna az egyetem cél­jaira, mint Szeged. — Én ugy látom, hogy nagy küzdelem lesz ebben a kérdésben. A városok versen­genek egymással az egyetemért, de ahoz a legtöbb joga Szegednek van. Dólmagyaror­szág képviselői, ón ugy hiszem, hogy párt­különbség nélkül ekszponálni fogják magu­kat a szegedi egyetem érdekében és remé­lem, hogy ennek meg is lesz a kellő ered­ménye.'Erről a kétdésről Kelemen Bélával különben már tárgyaltam is. — Szegednek minden tekintetben meg van a joga ahoz, hogy M egyetemet állítsanak föl. A kormánykörökben még nem nyilat­koznak sem pro, sem kontra ós még nem foglaltak állást. Azok a hirek, hogy a kor­mány döntött már, nem felelnek meg a va­lóságnak. — Én már tárgyaltam ebben a kérdésben a kormány nyal, természetesen erősen kép­viseltem Szeged érdekeit, de választ arra, hogy hol lesz az egyetem, még nem kap- | tam. A magam részéről már husz esztendő óta támogatom Szegednek az egyetemért folyó akcióját és támogatom a jövőben is. — A kormány egyelőre egy egyetemet akar fölállítani, de nem tartom kizártnak azt sem, hogy két egyetemet állítanak, egyet Szegeden, egyet Debrecenben. Így a lehető­séghez képest mind a két város igényeit ki akarják elégíteni, de hogy Szeged jogos igénye kielégítést nyer, azt a magam részéről bizonyosnak tartom. Az osztrák helyzet. — Bienerth miniszterelnök nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Az osztrák pártok veze­tői ma délelőtt megjelentek a miniszterelnök­nél, hogy megismerjék a kormány álláspontját a képviselőház munkaprogramját és a parla­ment munkásságát illetőleg. A tanácskozáson Bienerth báró miniszterelnökön kivül részt vettek Glombinszky dr, Mayer dr, Zalevszki ós Wiesskirchner miniszterek is. A miniszterelnök elsőbben is utalt arra, hogy az utóbbi időben ismételten merültek föl híresztelések a képviselőház föloszlatásáról, va­lamint arról, hogy a kormány maga ís tervezi a képviselőház föloszlatását. Erre vonatkozóan meg kell állapítania azt, hogy a kormány még mindig bizik abban, hogy az erők egyesitése révén sikerül a parlamentet munkaképessé tenni, tehát a kormány nem is gondol ezidő szerint a képviselőház föloszlatására. Mindazáltal el­következhetik a helyzet oly változása, hogy a kormány kénytelen lesz ezekhez az eszközök­höz nyúlni.1 A miniszterelnök kijelentette továbbá, hogy a kormány súlyt vet arra, hogy a képviselőház húsvétig még három javaslatot elintézzen. Az egyik a költségvetési provizórium, a másik a költségvetési provizóriumban kért fölhatalma­zás kölcsön megkötésére, a harmadik pedig az ujoncjavaslat megszavazása. A költségvetési provizórium ügye azért sürgős, mert semmi re­mény sincs arra, hogy a birodalmi gyűlés az idei költségvetést idejében elintézze s igy már­cius 31-ike után ekszleksz állapotba jntna az ország, ami oly precedens-eset, amelyet lehető­leg el kell kerülni. Ami a kölcsönt illeti, — mondotta a minisz­terelnök, — a képviselőháznak kötelessége, hogy a kölcsön megkötésére a fölhatalmazást megadja, minthogy a delegáció a hadsereg rendkívüli Szükségletét megszavazta. A köl­csön-kórdés elintézése már azért is sürgősen szükséges, mert később a pénzpiac helyzete előreláthatóan nem lesz olyan kedvező, mint most. Bienerth báró miniszterelnök beszéde után a többi miniszter is fölhívta a pártok vezetőit, hogy a nehéz helyzetben tegyenek meg min­dent, hogy a parlament ismét munkaképes le­gyen ós a sürgős javaslatokat elintézhesse. A főrendiház elfogadta az ujoncjavasla­tokat. A magyar országgyűlés főrendiháza pén­teken délután öt órakor Csáky Albin gróf el­nökletével ülést tartott, amelyen az elnök ke­gyeletes szavakkal elparentálta Zichy Nep. János, Haller Károly, Zichy Béla, Bornemissza Kálmán grófokat és Horváth Lajost. Á' főrendiház az elhunyt főrendek halálán érzett részvétét meg­örökíti aj egyzőkönyvben. Széchenyi Viktor gróf beterjesztette az igazoló-bizottság jelentését, mely szerint a bizottság Wickenburg Márk gróf fiumei kormányzó, Kenessei Béla erdélyi egyház­kerületi püspök, Dégenfeld József a tiszáninneni evangélikus református ós Dókus Ernő, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka meghívó­levelét igazolta. Scholtz Gusztáv bányai evan­gélikus püspökét pedig ki fogja eszközölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom