Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-18 / 64. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 március 18 Csekonics Sándor gróf jegyző fölolvasta a képviselőháztól felküldött ujonclótszám- ós ujoncmegajánlási javaslatokat, melyeket a főrendiház a miniszteri jelentésekkel együtt vita nélkül elfogadott. Elfogadta a központi statisztikai hivatal 1911-ik évi munkatervét is. Elnök az ülést fél hatkor bezárta. Az osztrák bankbizottság ülése. Bécsből jelentik: Az osztrák bankbizottság pénteken ülést tartott, amelyen Mayer dr pénzügyminiszter kérte az eredeti bankjavaslatok elfogadását ós a módosítások elvetését kifejtette, hogy a módosításokba lehetetlen belemennie, mert az eddigi javaslatokat is a legnagyobb áldozatok árán öltöztették mostani alakjába. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Március 18, szombat: Lotti ezredese. Páratlan VJ-°S bérlet.) „ 19, vasárnap d. u.: János vitéz. „ 19, „ este : Halasi Mariska vendégfelléptével Sasfiók, dráma. (Páros a/j-os bérlet.) Parasztok. (Fővárosi munkatársunktól.) Igen érdekes uj tehetség feltűnéséről beszélnek most sokat a Magyar-szinházban. Vajda László, aki az uj ember darabját, a Parasztok cimü négyfölvouásos drámát, rendezi, a legmelegebb elismeréssel magyarázza a benfenteseknek a darab szépségeit és Beöthy László, a szerencsés felfedező, örvendezve dörzsölgeti a kezét, hogy ismét egy értékes talentumot nyert meg a magyar, sőt nem lehet tudni: esetleg a külföldi színpad számára. Súlyos ós véres sorstragódia a fiatal szerző, Barta Lajos darabja. A hangja egészen uj, a darabja alakjai egy mély szociális perspektíva hátterén mozognak. A mai magyar paraszt helyzetéről mond igen sok érdekes dolgot Barta és amit mond, annak roppant éles és ötletes megfigyelések adnak szint. Voltaképen a földéhség körül fox-dul meg a darab. Sok szó esik azonkívül az egykéről is a Parasztokban. Egy fiatal parasztgazda a főalakja a drámának. Ez megházasodik és a fiatal asszonyt odahozza a nagyapja házához. De a nagyapa rideg, kellemetlen, fukar, vén parasztember és kiboszantja a fiatal párt a házából. Erre Sándor — igy hívják a gazdát — elköltözik feleségestül az asszony apjához, a kovácshoz. A következő fölvonás a kocsmában játszik. Ott veszekesznek a kovács, meg a nagyapa, a vén Szujkó. Egyszerre csak beront a Szujkóék másik leányának az ura, Beremenyi és ölre kapva odavágja közéjük Sándort. Rajtakaptam a feleségemmel, — ordítja. Sándor föltápászkodik és eloldalog. Csakugyan hibás. Hogy, hogy nem, csakugyan megtörtént: egy öntudatlan pillanatban elszédült. Most két napig bujdosik a szégyen után. Mikor visszajön, elkezd tárgyalni a Beremenyi-család Sándorékkal. A megcsalt férj visszaveszi az asszonyt, de adjanak két negyed földet. Szujkó kétségbeesetten ragaszkodik a földjéhez és nem ad. Végre is a kovács jön Sándorért ós hazaviszi. Az utolsó fölvonásban a kovács pénzt mutat Sándornak, ez nyul utána, a kovács félreérti, összekapnak és a dulakodásban Sándor megfojtja az apósát. * Ilanakoék második estélyc. Négy kicsi japánok csodálatos művészetét másodszor láttuk pénteken este és megint teljes volt a gyönyörűségünk. Nem értettük azt a nyelvet, amelyen beszéltek, nem értettük a humoruk, az örvendezésiik, szerelmük és haragjuk frezológiáját, (csak sejtjük, hogy finom, színes, egészen keletij de a játékuk, a mimikájuk mindezen keresztül belehelyezett a két kis dráma hangulataiba: éltük, amit a négy színész csinált a színpadon. Hanako megint brilliáns volt. Amikor meghalt szegény Otake, aki olyan groteszk módon topogott be elénk ós akinek tiz-tizenöt perc múlva olyan könyörtelen tragikum szalasztott kecses mandulaszemére vórködöt s összecsapódott a függöny, éreztük, hogy ez a két este olyan kulturesemóny volt, amilyenhez ritkán jutunk Szegeden. Akik szemükre vetik a japánoknak az érdemeiket: bizarrságukat és primitívségüket, azoknak legyen az ő hitük szerint, de az egész európai színjátszás ezekből fejlődött s nagy pillanataiban (most ilyen pillanatot él) visszahajlik feléjük minden hogy ugy mondjuk művészi ateizmus tévedéseiből. Graciózus, szépen hazudó, kokettóriájával ós halálával lelkünket megfogó játékáért Hanakonak még sokszor fogunk köszönetet mondani, amikor ő már a fölkelő nap országában beszélget rólunk furcsa européerekről. * A szinügyi bizottság ülése. A szegedi szinügyi bizottság ma délután tartott ülésén Gaál Endre dr elnökön és Bárdoss Béla osztályjegyzőn kivül Csernovits Agenor, Szmollény Nándor, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp, Ujj József dr bizottsági tagok ős Almássy Endre művezető-igazgató voltak jelen. Engedélyt kapott a művezető a kóristáknak jutalomjáték rendezésére. A jó madarak előadását a bizottság tagjai egyhangúlag kifogásolták, mire Almássy igy védekezett: — Berlinben Reinhardtnál kétszázszor ment ez a darab. Weiner Miksa előtt még ez sem tette jobbá a szomorú végre jutott énekes bohózatot, a bizottság több tagja pedig kételkedett a Reinhardt-fólo kombinációban. Majd a szegedi színészet uj századának történetírója meg fogja állapítani, hogy a Reinhardt vagy szegedi színház publikuma a jobbizlésü ós hogy hol adták valóban A jó madarakat: Berlinben vagy Szegeden. De ennek megállapítása nem ránk tartozik, a szinügyi bizottság ülésén pedig egyéb nem igen történt. * Szimfónikus hangverseny. A szegedi honvódzenekar a szokott ambíciójával készül Fichtner Sándor vezetésével az idei évad utolsó szimfónikus hangversenyére. A koncert műsorán klasszikusok: Mozart, Haydn, Beethoven egy-egy müve, aztán Wagner és Csajkovszki szerepelnek. Szegedi hangversenyen Csajkovszki-szerzemőnyt ezúttal először adnak. A hegedűszólót egy jeles zeneakadémiai hallgató, Istók Barnabás játsza. * Az Ördög századszor. A VigszinházSan szombaton kerül színre századszor az Ördög, Molnár Ferenc világhírű vígjátéka. A szenzációs sikerű magyar darab bemutatóját 1907 április tizedikén tartották meg és ilyformán négy évnél rövidebb idő alatt éri meg a ritka jubileumot, amely eredeti magyar vígjátéknak még alig jutott osztályrészül. Kevéssel a vigszinházi premier után tudvalevőleg a külföldön is megismerték Molnár Ferenc müvét. Zacconi az olasz városokban aratott vele diadalokat és Európa ós Amerika leghíresebb művészei versengtek az Ördög szerepóért. Akárhány eset volt, hogy egy-egy városban egyszerre két színházban is játszották, mint például Szentpótervárott, Prágában, Newyorkbau egyszerre nyolc színházban is adták, még pedig angol német, zsidó-zsargon, olasz nyelven, egyik színházban pedig mozgófényképeket mutattak be az Ördögről. Norvég, dán, holland, cseh, lengyel, román, horvát nyelven is játszották az Ördögöt és elkerült a darab a délafrikai és ausztráliai gyarmatokra is. Az összes előadások száma jóval meghaladja a háromezret. A kulturvilág nagyobb városaiban a Vígszínház rendezése szerint játszották az Ördögöt, amelynek címszerepét egy előadás kivételével nálunk mindig Hegedűs Gyula játszotta. Jolánt két eset kivételével mindig Varsányi Irón adta. Fenyvesi Emilt is csak egy estén kellett helyettesíteni. * Pcthes Imre Szegeden. Pethes Imre, a Nemzeti Színház kiváló művésze, a jövő héten két estén át vendégszerepel Szegeden. A Hamletben és A makrancos hölgy Petrucció szerepében lép föl. * Betyárnóták. Pozsár Antal, az ismert nevű népdalszerző Betyárnóták cimen dalfiizetet adott ki. A csinos kiállítású füzetben két pompás nóta van: Süvölt a szél, sötét az éj ... és Tisza partján van egy kis ház ... A füzet ára egy korona hatvan fillér s Stark Nándor budapesti zenemükereskedőnél rendelhető meg. Rádium a magyar földön. — Kincset találtak a Tátrában. — (Saját tudósítónktól.) Két krakkói tudós szenzációs eredményű kutatást végzett a Tátra galíciai lejtőin. Tudományos észleletek alapján arra következtettek, hogy különösen a koszcielickai völgyben dus rádium-erezetek vannak. A próbálkozás nem volt hiábavaló, megfeszített munka után meglepő mennyiségű szurokórcet találtak, amelyből technikai uton állítják elő a rádiumot. Ez a rendkívüli sugárzóerejü elem valóságos kincs, egy gramja milliót ér s eddig csak Csehországban találtak. Azt lehet mondani, hogy a világnak csak brilliánsban van annyi kincse, mint rádiumban. A nagyszerű fölfedezés értéke még szenzációsabbá válik előttünk, magyarok előtt, ha tudjuk, hogy a magyar Tátrában is találtak rádiumot. Egy krakkói tudós jelentette ki ezt ma a Délmagyarország fővárosi munkatársa előtt s hozzátette, hogy a magyar föld kincsének kiaknázása végett a krakkói egyetem fölhívást intéz a magyar kormányhoz. Nem lehet kételkednünk Morozenitz dr-nak, a krakkói egyetemi kiváló ásványtani professzorának szavaiban és azt hisszük, hogy a kissármási földgáz után a tátrai rádium beláthatatlan értéke fogja gazdagítani az országot. A galíciai kutatásokról Morozenitz Zsigmond krakkói egyetemi tanár igy nyilatkozott: — A hir igaz. Zakopane környékén a magas Tátrában rádiumtclepekre bukkantunk. De nemcsak a galíciai hegyek közt, hanem magyar területen is, körülbelül három kilométernyire a mi határunktól a magyar Tátra felé. A rádiumerek ép oly dúsaknak látszanak, mint a csehországi Johanngeorgstadtban. Kutatásainkat még nem fejeztük be. A krakkói egyetem nagyobb apparátussal aknázza ki most a területet, ahol mórhetetlen kincsek hevernek a föld mélyébon. Föl fogja szólítani az egyetem a magyar kormányt, hogy a Tátrában kezdje meg a kutatásokat. Reméljük, hogy a magyar kormány ép ugy értékeli a tudományos vizsgálódást, mint az osztrák kormány ós haladéktalanul elrendeli a kutatást, amelynek nagy apparátussal kell történnie. Bősen János dr, aki Morozenitz dr-al együtt kutatott ós Krakkó egyetemén az ásvány- és növénytan tanára, ezt mondotta: — Én is megerősíthetem, amit Morozevitz kollégám mondott. Találtunk rádiumot, de bővebben nem nyilatkozhatom. Most Bécsbe megyek és jelentést teszek a kormánynak kutatásaink eredményéről. Hogy ennek a fölfedezésnek milyen tudományos értéke van és micsoda uj lehetőségeket ujit meg, arról egy hires szakember a következőket mondotta a Délmagyar ország munkatársának: — Abban az esetben, ha tényleg egy gazdag rádium-vegyületet találtak, megszűnik az at állapot, hogy országunknak legeslegelső és leg" gazdagabb tudományos intézetei kísérletezhetnek a rádiummal. Hogy a rádium még miuó csodákra képes, azt épen ennek a sokkal szó" lesebbkörü tudományos vizsgálódásoknak kell megállapítani. Mert rádium-kisérlotek eddig <s történtek, eredmények eddig is voltak, az eZ' után következő kutatások célja lesz a rádium csodahatását minél inkább fölhasználni. Ez a fontos: a rádium olcsóbb lesz, aifl1 csak megkönnyíti azokat a tudományos kísérleteket, amelyek segítségével az orvostudomány ós a kémia már is jelentős eredmény0" ket ért el. A magyar területeken a kutatás Magyar Földtani Intézetre vár.