Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-08 / 55. szám

1911 március 7 DELMAGYARORSZAG 3 kormányelnök programjában kifejtett alapelveket szintén magáénak vallja az egész többségi párt. A részletekre nézve még a kormány sem foglalt állást, semmi veszedelem sincs tehát benne a párt egységességére nézve, ha a többség tagjai között sem alakult még ki a homogén fölfogás. A kormányzói bölcseség épen abban fog állani, hogy a kormány munkálata szerencsésen megtalálja a holyes megoldást. A fogadalmi templom. — ilj költségvetést készit a mérnökség. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi fogadalmi templom kérdése mindig aktuális és mindig alkalmas a vitatkozásra. Szegednek ez a hatalmas, monumentális épülete mindig a tervezés stádiumában van még, mert az arra illetékes tényezők nem tudtak végleges, egyöntetű megállapodásra jutni. A Délmagyarország részletesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek a fogadalmi templom kérdését most megint aktuálissá tették. Kiderült ugyanis, — amint azt^megirtuk — hogy Schulek Frigyes régi, illetve eredeti tervei alapján a fogadalmi templom építése az eredetileg előirányzott költséget majd kétmillió koronával felülmúlja. Ezért a tanács Schulekkal uj terveket készíttetett el, amely tervek szerint a templom méretei kisebbek lennének, de ez a költséget is tetemesen redukálná. A keddi rendkívüli közgyűlésnek a tanács beterjesztette az uj terveket és azt javasolta, hogy azok alapján építsék föl a templomot. Ezzel szemben Ivánkovits Sándor egy olyan értelmű indítványt terjesztett be, hogy mivel Schulek a költségvetés elkészítésénél a budapesti egységárakat vette alapul, azok pedig magasabbak a szegedi áraknál, készíttessen el a tanács a mérnökséggel uj költségvetést és annak alapján határozzon majd. A közgyűlésnek arról a részéről, amelyen a fogadaimi templom kérdését tárgyalták, ez a tudósításunk számol be: Gaál Endre dr ismerteti a fogadalmi templom ügyeinek előzményeit. Elmondja, hogy a közgyűlés annakidején egymilliónégyszázezer koronát szavazott meg a templom épitésére. Schulek Frigyes 'műegyetemi tanár el is készítette a terveket, azok alapján azonban hárommillióháromszázezer koronába kerülne a monumentális épület. Ezt a nagy kiadást a város nem tudná fedezni és ezért a tanács fölszólította Schulek Frigyest, hogy olyan terveket készitson el, amelyeknek a kivitele kevesebb pénzbe kerül. Schulek el is készítette az uj terveket, amelyeket a Déhnagyarország már részletesen ismertetett. Ezek alapján kétmilliószázezer koronába kerülne a templom, amelynek nagysága tizenháromszázalékkal kisebb lenne az eredetileg tervezettnél. A templomban háromezernyolcvankilenc ember térne el. A tanács Schulek jelentését bemutatta az illetékes bizottságnak, azt maga is letárgyalta és most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a fogadalmi templomot az uj, kisebbített tervek alapján készitsék el. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. Pillich Kálmán szerint, ha egy monumentális templomot épitenek, eleget tettek a fogadalomnak. Örömmel elfogadja a tanács javaslatát. Sürgősnek tartja a templom épjtésének az ügyét és ezért azt indítványozza, hogy mivel az egymilliónégyszázezer korona ópitési alap megvan, a töbnlet alapjául a templomföldek bérjövedelmét jelöljék meg és az szolgáljon egy fölveendő kölcsön törlesztési összegéül. A?t is indítványozza, hogy a terv és költségvetés miniszteri jóváhagyása után nyomban fogjanak hozzá &z épitóshez. Ivánkovits Sándor dr nem fogadja el a tanács javaslatát. Az árvíz idején a város lakopsága olyan fogadalmat tett, hogy a templomnak kiváló nagynak, impozánsnak és olyan terjedelmesnek kell lenni, hogy abban a város lakossága ünnepélyes alkalmakkor elférjen. A redukált tervek szerint a templom nem lenne ilyen. De más hiba is történt. Schulek az egységáraknál nem a szegedi, hanem a budapesti árakat vette alapul, azok pedig nem helyesek, nem mérvadók, mert drágábbak a szegedi áraknál. Nem szabad a méreteket redukálni. Az utókor mindig a szemére vetné ennek a közgyűlésnek a szükkeblüsógót. Szerinte a mérnöki hivatalt meg kell bizni a költségVetés elkészítésével és ha annak alapján kiderül, amit ő valószínűnek tart, hogy az eredeti tervek alapján való elkészítés sem kerül kétmilliószázezer koronánál többe, akkor ugy kell megcsinálni a templomot, ahogy Schulek Frigyes eredetileg tervezte. Ilyen irányban nyújt be javaslatot. Gaál Endre dr, előadó reflektált a felszólalásokra. Ő is valószínűnek tartja, hogy a mérnöki hivatal számítása redukálni fogja a költségeket, de pontos költségvetést nem lehet készíteni. Itt is, mint mindenkor, utólag majd félhitelről lesz szó. Épen ezért kéri a tanács javaslatának elfogadását. Ivánkovits Sándor dr fölszólalása után Gaál Endre dr, tanácsnok szólalt föl ismét. Fölszólalása után az elnök szavazást rendelt el, annak eredmánye az lett, hogy a közgyűlés huszonkilenc szóval negyvenhét ellen a tanács javaslatával szemben Ivánkovits dr javaslatát fogadta el. A képviselőház ülése. — Elfogadták az ötödik szakaszt. — (Saját tudósitónktól.) Az ötödik szakaszon is tul van már a képviselőház. Változatlanul elfogadták ezt a szakaszt, amely közül annyi érv, ellenérv, aggodalom, támadás és védelem hangzott el. Tegnap hét képviselő beszélt a szakasz ellen, szombaton egyszerűen megszökött az ellenzők a szakasz tárgyalása elől, ma pedig újra bebizonyította Lukács László pénzügyminiszter a szakasz helyességót ós előnyeit. A készfizetések hatálya ezzel a törvónynyel biztosítva van ós csak a készfizetés formális fölvétele fog később meghatározandó időpontban beállani, — mondotta Lukács László és hozzáfűzte, hogy ez is haladás az eddigi állapothoz képest. A Ház többsége a pénzügyminiszter fölszólalása után változatlanul fogadta el az ötödik szakaszt. A mai ülés fél tizenegy órakor kezdődött. Elnök: Kabos Ferenc. A jegyzőkönyvet vezeti: Budnyánszky György. A javaslatok mellett fölszólalókat jegyzi Draskovich János gróf, a javaslatok ellen fölszólalókat jegyzi Hammersberg László. Az elnöki bejelentések után a bankszabadalomról szóló törvényjavaslat ötödik szakaszának tárgyalását folytatták. (As ötödik szakasz.) Ha a banknak megadjuk a törvényjavaslatban biztosítandó jogot, alkotmányunkat kiszolgáltaljuk Ausztriának. Nem fogadta el a javaslatot. Nemes Zsigmond szerint a legnagyobb komolysággal tárgyalandó e szakasz, mert épen az ellenkezője olvasható ki intenciójából, mint amit az ellenzék állit. Lovászu Márton az fejtegeti, hogy az ötödik szakasz alkotmányjogi veszedelmét semmi módon sem lehet eltüntetni, csak ugy, ha az egész szakaszt törlik. (Lukács László beszéde.) Elnök • Szólásra senki sincs fölírva. Ha szólani senki sem kiván, a vitat bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: Az otódik szakasz részletes vitájánál felhangzott beszédek csak visszhangja annak a dörgósnek, mely az általános vita során Apponyi és Andrássy beszédeiből fölhangzott. Akkor sem, most sem győzték meg a szónokot az ötödik szakasz helytelenségéről. A készfizetések hatálya ezzel a törvény nyel biztosítva van és csak a készfizetés formális fölvétele fog később meghatározandó időpontban állani. Ez is haladás az eddigi állapothoz képest. A pénzügyminiszter ezután cáfolja a fölhangzott érveket. Rakovszkynak válaszolva kijelenti, hogy a tizennegyedik szakasz állandó alkotórésze az osztrák alkotmánynak, mig az ötödik szakasz csak ad hoc jelentőséggel bir és az alkotmány egyetlen tótelét sem sérti. A törvényhozás az Osztrák-Magyar Banktól csak szakvéleményt kér, ami egy speciális bankkérdésben nagyon érthető. Az ötödik szakasz csupán a házszabályoknak szerez érvényt. A házszabályoknak az a célja, hogy a törvényhozás tárgyalásait eredményessé tegyék. Micsoda sérelem lehet akkor az ötödik szakasz, amely épen arra nézve foglal intézkedést, hogyha a kisebbség megakadályozná az eredményes működést, ezt mégis biztosithassuk? Nem csorbítja ez a főrendiház jogkörét sem, mert a főrendiháznak bármelyik tagja önálló indítvány alakjában a főrendiház elé viheti a kérdést akkor is, ha az a képviselőházban obstrukció miatt automatice életbelóp. Legsúlyosabb az a vád a kormány ellen, hogy rendeleti uton akar törvényt alkotni. Ez nem áll, mert a törvényben csak diszpozitiv intézkedések vannak ós ha 1903-ban nem volt sérelmes az országgyűlésnek e kérdésnek ilyen módon való elintézése, most sem lehet az. Sághy határozati javaslata nem segitene a helyzeten, mert a szakasz konstrukciója az, hogy a bank köteles jelentést tenni és a kormány ezt a jelentést tárgyalás alá veszi. Igaz, hogy a javaslat stílusa nem elsőrangú, de ezen nem lehet segiteni, mert előbb németül szövegezik meg az osztrákokra való tekintettel. Az a fontos, hogy minél kisebb legyen a differencia a két szövetség közt. Kalandos kombinációnak nevezi Hammersberg aggodalmát, amely abból indult ki, hogy örök időre meg lehet hosszabbítani a bank privilégiumát. (Elfogadták as ötödik szakaszt.) A miniszter végül a szakasz változatlan elfogadását kérte. Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Sághy Gyula a zárszó jogán javaslata mellett szólalt föl. A Ház többsége ezután az ötödik szakaszt változatlanul elfogadta. (A hatodik szakasz.) A hatodik szakasznál Polónyi Géza ismételten kifogásolta, hogy a bankrészvónyesek névsorát nem hozzák nyilvánosságra. A maga részéről föntartja mindazt, amit a részvények birtokosairól az általános vita során mondott s alkalmat fog találni rá, hogy a dolgot a Ház előtt még szóvá tegye. Holló Lajos szólt a szakaszhoz. Lukács László pénzügyminiszter stiláris módosítást ajánlott a szakaszhoz. Wickenburg Márk gróf előadó reflektált az észrevételekre s kérte e szakasz elfogadását. Mielőtt az elnök elrendelhette volna a szavazást. Polónyi Dezső a Ház határozatképességének a megállapítását kérte. Az elnök elrendelte a képviselők megszámlálását s miután kiderült, hogy csak nyolcvankilencen vannak, öt percre felfüggesztette az ülést. Ujabb szünet után nem kérték többé a határozatképesség megállapítását s az elnök elrendelte a szavazást. A Ház a hatodik szakaszt változatlanul elfogadta. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök beterjesztette a hadra kelt seregek sebesültjeinek elhelyezéséről és gyógyításáról szóló genfi egyezmény elfogadására és a magyar-osztrák bankkal való szerződós ideiglenes meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat. A napirend megállapítása után elnök az ülést berekesztette. Fez ostrom alatt. Londonból jelentik: A Reuter-ügynökségnek jelentik Tangerből: Jól értesült forrás megerősíti, hogy Fez környékén a törzsek föllázadtak és a fővárost a külvilágtól elzárták. A szultán mehallákat küldött ellenük, de ezek egyes jelentések szerint súlyos vereséget szenvedtek. Sokan a mehallák tagjai közül eleBtek vagy megsebesültek. A tüzérség is az ellenség kezére került.