Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-19 / 41. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 Színházi műsor. Február 19, vasárnap „ 19, „ 20, hétfő: „ 21, kedcl: „ 22, szerda: „ 23, csütörtök: d. u.: A szabin nők elrablása, este: A cigánj'szerelem. A muzsikus leány, operett. (Páratlan '/a-os bérlet.) A halhatatlan luinp, operett. (Páros 2/3-OS bérlet,) A sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan s/,-os bőrlet.) Tiszt urak a zárdában, operett. (Páros '/3-os~bérlet.) A Juhászpár jubileuma. 24, péntek: Dollár királynő, operett. (Páratlan Vj-os bérlet.) G.Ternovszky Margit vendég-felléptével. 25, szombat: A medikus, színmű. Bemutató. (Páros Va-os bérlet,) d. u. Rip van Winkle, operett. 20, vasárnap 20, este: A medikus, (Páratlan Va-os bérlet) A medikus (Páros s/3-os bérlet.) d. u: A postás fin és a buga. osto: Tiszt urak a zárdában. (Páratlan 3/a"Os bérlet.) Cigányszerelem, operott. (Páros Va-os bérlet) Sárga liliom. (Páratlan!/a bőrlet.) Váljunk el, vígjáték. (Páros 8/»-os bérlet.) 4, szombat: Jóinadarak, énekes vígjáték. Bemutató. Páratlan Va-°s bérlőt.) d. u.: A kis lord. este: Jőmadarak. (Páros 3/'a bérlet) „ 27, hétfő: „ • 28, kedd n 28, „ Március 1, szerda: „ 2, csütörtök: „ 3, péntek: 5, vasarnap K O, „ A íawaszi képkiáiüíás. A szegedi kultúrpalota knlturátlanul rossz világitásu termeit teletömték uj olajfestményekkel. Szóval kész a tavaszi képkiállítás. Igy először is örüljünk, hogy — hogyis szokták ezt irni? — újra megnyílt a művészi képkiállítás, amely kérem, kultureset az alföldi metropolisban, mert a közönségnek újra olyan műélvezetben lesz része ... és igy tovább, mert még mindig várva-várt művészi és kulturesetnek kell tekinteni egy-egy képkiállitást. Még akkor is, ha az olyan nagyszerű, mint amilyen kisszerű most. Mert amint a rosszul megvilágított termeken végig mentünk, az első gondolatunk az lett, hogy a szegedi, nagybetegen fekvő Károlyi Lajos egy-egy képe művészibb erejű, mint a most Szegedre hordott képek közül száz, hogy épen kerekszámot mondjunk. És Károlyi Lajos mult hónapra bezárt kollektív kiállításából mégis csupán kettőt vásároltak meg. Csak két képét vette meg Back Bernát — aztán pont. Más senki nem vásárolt, egész Szegeden. Sőt, a közönség még ingyen belépődíj mellett is inkább elkerülte a kiállítást, mint amiiy mértékben fölkereste. Bocsánat, ha 0 jelenségre hivatkozunk most és ismételjük azt az impressziónkat, ami épen a mai bemutató alkalmával a rosszul világított termekben kapott meg, hogy a most beállított képek még jó világítás mellett sem volnának jók. Ugyan hogy lehet már ennyi gyönge képet öszehordani ? Vagy az összehordás is művészet? Helyes. De akkor miért olyan munkákat hordanak össze, amelyeknek tulsok százaléka támadás minden ellen, ami csak művészet. És ami a legrosszabb, a munkák és piktorok közül azokat, amelyekről és akikről szó van, éven, kint egyszer, hotekig, a művészet szent nevében, Szeged közönsége elé hordják. És akadnak olyan úgynevezett befolyásos férfiak is, akik az idén már a Károlyi-kiállítás során kifejezték véleményüket, hogy „ne igen vegyük a képeket, mert akkor nem vásárol a közönség a tavaszi tárlaton, igy pedig lesajnálja Szeged publikumát a sok budapesti és más vidéki piktor". Igy mondták kérem. És igy is cselekedének. De azért ez a tavaszi képkiállítás általában véve mégis elég rossz. Hol maradtak a magyar festők, akik uj időkbe lendítették a magyar pikturát? És akik már közönséget is teremtettek, akik kerosztülvitték győzelmes művészetük segítségével, hogy ahol ők megjolennek, abban a városban, abban a kiállításon giccsek, értéktelen, kinyalt munkák helyet nem foglalhatnak, vagy legföljebb arra valók, hogy meglássák, milyen giccsek, milyen értéktelenek azok. És a szegedi képkiállitásról újra elmaradtak az uj prktura legkiválóbb harcosai. Csak természetes, hogy giccseket, értéktelen, kinyalt munkákat kellett helyettök hozni. De ebben célzatosságot is találunk. Öntudatosan, avagy — fogjuk rá — öntudatlanul küldik és hozzák Budapestről Szegedre, évről-évre ezeket és az ilyen remekmüveket. Szeged közönségét rákényszerítik, hogy még csak ne is láthasson Szeged egyetlen, ellenben rosszul világított kultúrpalotájában uj piktúra uj termékeit, de vásároljon összo olyan remekműveket, amelyeknek annyi közük van az uj vagy régi művészethez, hogy... hirtelen nem is találjuk a megfelelő, erős hasonlatot, mert kegyetlennek, durvának kellene a hasonlatnak lennie ! Bizonyára sokan lesznek ós vannak, akik azzal védekeznek, esetleg támadnak is, hogy hiszen a budapesti közönségnek már előbb bemutatták ezeket a munkákat. Ugy van, a budapesti közönségnek is beadták ezeket a képeket. De ez nem bizonyság, hogy a budapesti közönségnek nem rossz képeket adtak be. Csak az a kár most, hogy a szegedi közönségnek ilyen munkát küldtek ós hoztak le és következetesen ilyen munkákat adnak be. Egyért mégis megvigasztal a tulsok remekmű. Megvigasztalhatja a szegedi közönséget, hogy összehasonlítást tehet az örökké mellőzött,' műterem nélkül vajúdó, sokszor éhező és mindig nyomorgó szegedi festők ós a budapesti s más vidéki piktorok között. Mert az összehasonlítás után a szegedi kiállító festőket nagyon-nagyon szeretnünk kell, egytöl-egyig becsülnünk kell! És pénzzel, képvásárlással, városi segítéssel, okosan, művészet iránt eltelt lelkesedéssel segítenünk kell rajtuk, nem pedig szánalmas elismeréssel, Ígérgetéssel kell elintézni őker. Ahogyan eddig tették! Ha a most fölhalmozott képekre futólag tekintünk, rögtön kiragyognak egyes munkák élénk színekkel, pompázva, hangulattal, meleg tónussal gazdagon és sokat Ígérően. És az ilyenek — szinte szivetütő jóleséssel látjuk — ogytői-egyig szegedi festők munkái. A szegediek legyőzték a Budapestről és más vidékről eljötteket? Hihetetlen. És igaz! Pedig Károlyi Lajos is, Szörg József is hiányzanak, hogy másokat no említsünk. Ellenben megjelentek Joachim Ferenc, a sokat kigúnyolt, páratlan küzdő, Hó dg Lajos, a végtelenül finom, sokszor bájos tájimádó, a ragyogó piros színeket táró Heller Ödön s a fekete színnel csodákat adó Papp Gábor, a megizmosodott Nyilassy Sándor, akinek pikturáját én nem szeretem, de a közönség még mindig legjobban szereti. Sőt a kevés szobor közül is határozottanszej/ediifju szobrász munkája a legjobb. Sőt szegedi szobrászé is az egyetlen meglepő: Csáky Józsefé, a Párisban sinylődött, de meglátott szogedi, koldusszegény fiúé. És ha a szegediek erős bevonulását látjuk, lehetetlen, hogy no rajongással Írjunk róluk. Kell, liogy büszkévé tegyen bennünket a szegedi piktorok ereje, amelylyel legyőzték, szinte elórtéktelenitették a sok száz, amúgy so igen értékes, elhozott munkát, amelyek javarésze abban versenyez egymással, hogy melyik erősebb támadás az uj piktúra ellen. Sőt minden oilen, ami művészet! * Az egyes munkákra, elsősorban a szegedi festőkre még visszatérünk. Szalag János. * A Diijjonics-Táraasá|| illése. A szegedi Dugonics-Társaság február tizenkilencedikén, vasárnap délután négy órakor tartja februári rendes fölolvasó-ülósót a városháza dísztermében Lázár György dr elnöklósóvel. Az ülés iránt igen nagy az érdeklődés, amit fokoz Pósa Lajosnak ós Pésánónak a fölolvasása. Kivülök fölolvasnak még: Balassa Ármin dr, a társaság szépirodalmi osztályának az elnöke, Szmollény Nándor és Sz. Szigethíj Vilmos társasági rendes tagok. * A dollárkh'álynő. A jövő Színházi hétnek egyik érdekessége Ternovszky Margit vendégszereplése. E hő 24-ón, pénteken szinro kerül ismét egy vonzó, kedves operett, a Dollárkirúlynő ós unnak a címszerepében fog vendégszerepelni a művésznő. Emelni fogja az előadás érdekességét az, hogy az operett második fölvonásában betétet fog énekelni Ternovszkg Margit. A Szeroiein a cime a gyönyörű müdalnak, amelyet ez alkalomra Kun Richáida szinház karmestere irt. * Shnkespeare-ciltliis. Budapestről jelentik : A Nemzeti-szinház Shukespeare-cÁ\ú\iat tervez, amelynek során színre kerülnének Shakospearo legnehezebben szinrohozható alkotásai is. Igy előadnák Antonius és Cleopalrát. A Shakespeare-darabokat Hevesi Sándor rendezi. A szegedi Rákóczi-szobor. — Leküldték a bírálat jegyzőkönyvét. — (Saját tudósitónktól.) Hirül adtuk, hogy a szegedi Rákóczi-szoborbizottság elnöke : Jedticska Béla dr, királyi közjegyző és a szoborbizottság jegyzője : Szmollény Nándor felsőkereskedelmi iskolai tanár szombaton Budapestre utaztak, hogy megtekintsék a Rákóczi-szobrot és azután idehaza a szoborbizottságnak beszámoljanak, megtegyék az előkészületeket a leleplezésre. A szobor nagy agyagmintáját már február hetedikén megbírálta az országos képzőművészeti tanács szobrászati szakosztálya, azt kivitelre alkalmasnak találta és elfogadásra ajánlotta. A szakosztály most leküldto Lázár György dr, polgármesterhez a bírálatról fölvett jegyzőkönyvöt. Ez a jegyzőkönyv igy szól : Jegyzőkönyv. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács szobrászati szakosztályának 1911 február 7-ón délután négy órakor ifjabb Vastag György szobrászművész műtermében tartott üléséről. Jelenvoltak: Stróbl Alajos, a Szobrászati Mesteriskola igazgató-tanára, Benczúr Gyula főrendiházi tag, Ligeti Miklós szobrászművész, Hóna József szobrászművész, tanácstagok, jelen van továbbá Lázár György dr, Szeged szabad királyi város polgármestere, ifjabb Vastag György szobrászművész és végül Huszka Jenő dr, miniszteri segédtitkár, a tanács jegyzője. Forster Gyula báró, a tanács másodelnöke a megjelenésben akadályozva lóvén, a szakosztály tagjai Benczúr Gyula tanácstag urat kérik föl az ülésen való elnöklósre. Benczúr Gyula az elnöki tisztséget átvévén, a jogyzőkönyv hitelesítésére Ligeti Miklós ós Stróbl Alajos tanácstag urakat kéri föl. Következik a mai ülés napirendje: a szegedi Rákóczi-szobor nagy agyagmintájának megtekintése. A szobrot a szegedi Rákéézi-emlókbizottság rendelte meg ifjabb Vastag György szobrászművésznél. A kis mintát a szakosztály már annakidején elfogadta. A szakosztály a nagy agyagmihtát mogtekintvón, azt átvételre ajánlja. A tanácstagok részéről elhangzott s a részletkérdésekre vonatkozó megjegyzések szóbelileg közöltettek az ülésen jelenlevő müvészszol. Egyéb tárgy nem lóvén, elnök az ülést bezárja. Kmft. Benczúr Gyula s. k., az ülés elnöke. Hitelesítők: Stróbl Alajos s. k;, Ligeti Miklós s. k., Huszka Jenő dr s. k., miniszteri titkár, a tanács jegyzője. (P. H.) A hivatalos másolat hiteléül: Huszka Jenő dr s. k., a tanács jegyzője. I Az alviuci mnndiituui. Magerődön peticiőügyében a Kúria március negyedikén hirdeti ki határozatát.