Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-19 / 41. szám

1911 február 19 DELHAGYARORSZAG 5 A légszeszgyár. VI. (Saját tudósítónktól.) A légszeszgyár mostani •rtzetése és vezetősége ellen folytatott jogos és sokszorosan indokolt küzdelmünknek megvan a várt eredménye: foglalkozni fog ezzel az odiózus ügygyei a város tanácsán kivül Fuchs igazgató és Bátori hivatalnok fölöttes hatósága is. A gyár tulajdonosa, a Központi Gáz- és Villamossági Részvénytársaság Szegedre küldte a vezérigazgatóját, Keller Viktor Leót. Vele együtt megjelent Szegeden az egész vállalkozást finanszírozó brüsszeli pénzcsopert embere is. íme, a Délmagyarország küzdelmének legelső eredménye. Más célunk nem volt. Azt hiszsziik, egyik legjelentősebb zsurnalisztikái kötelességünket teljesítettük, amikor a nyilvánosság teljes ellenőrzése ós ereje mellett megirtuk azt, amit mindenki tudott, ami miatt mindenki sérelmet és megrövidítést szenvedett ós amit minden őrködő újságírói lelkiismeretnek a nyilvánosság elé kellett cibálnia. Azt hiszszük, azzal, hogy ennek az egész ügynek hivatalos megvizsgálása egyszerre több irányban is megindul, teljesen célt értünk, mert ha van értelme és jogalapja az ilyen vizsgálatoknak, akkor azok egyoldalulag nem folytathatók le ós ha akár a mi szerkesztőségünkön át, akár közvetlenül hallgatja meg a vizsgálatot teljesítő hatóság vagy magános ennek az egész városnak a panaszait, bármilyen enyhe eljárásnak az eredménye, más nem lehet, minthogy ennek a két embernek föltétlenül el kell Szegedről távoznia. Teljesen hiteles forrásból jelenthetjük különben, hogy Bátorinak a szegedi gyárból való eltávolítása befejezett dolog. Bármily irányban meginduló vizsgálatot a legéberebb figyelemmel fogunk kisórnl. Azon leszünk, hogy ezentúl is megóvjuk a közönség érdekeit, hiszen ezért is van kezünkben a nyilvánosság hatalmas fegyvere. A légszeszgyár mostani vezetősége ellen való panasznak készséggel adunk továbbra is helyet. Gondoskodni fogunk arról, hogy az eddig nyilvánosságra hozott sérelmekért a panaszosok orvoslást kapjanak, a birtokunkban lévő hiteles Írásokat, amelyek mindegyike megdönthetlen és ékesen szóló vádlevél, a tanácshoz juttatjuk. Várni fogjuk a határozatát. A hozzánk érkezett és ma közlésre kerülő két levél közül az elsőt egy fakereskedő, a másodikat egy gyárigazgató doktor fia küldte. Kommentárt ma már teljesen fölöslegesnek tartunk. A levelek: 1. A Délmagyarország tek, Szerkesztőségének Szegeden. Tisztelettol kérem, hogy alábbi panaszombak b. lapjukban helyt adni méltóztassanak. Amikor fatelepemet villanyerőre berendeztem, a Légszesztársulattal arra a megállapodásra jutottam, hogy a nappali áramén hektowattomként 3 fillért, az éjjel fogyasztandó áramért pedig 5 fillért fizetek. ; Közel másfél esztendeig a Lógszesztársulat a megállapodásunkat rospektálta, azonban 1910 október havában nagyot gonuou és egy csodálattal határos levélben arro ®rtesitett, hogy az éjszakai áramol, a. ufélnégy órától' kezdve nein engedélyezi, csakis abban az esetben, ha hajlandó lennek ipari üzem céljaira ugy a nappali, mini az éjjeli áramért hektowattonként 8 Wien fizetni. Tanácscsal is szolgál ugyanezen levélben a Légszesztársulat és azt javasolja, hogy üzememet szüntessem már be félnégy órakor s igy akkor a megállapodáshoz hiven 3 fillért fogok fizetni hektowattonkónt. Hogy mi késztette erre a légszesztársulatot, nem kutatom, noha a légszesztársulat ajánlata alkalmas volna arra, hogy annak a mélyére hassak, ezt nem tettem meg, nem is teszem. Képtelenségnek tartom, hogy a városnak a légszeszgyárral kötött szerződése módot nyújthasson arra is, hogy a társulat kénye-kedve szerint nehézségekkel belekényszeritse a fogyasztót abba, hogy üzemének munkaidejét vagy redukálni legyen kénytelen vagy pedig hogy az iparüzemért a világítási áramfogyasztás árában fizesse. En az előbbit választottam. Üzememet akként rendeztem be, bogy hektovattonként az áramot három fillérrel fizethessem. Most hogy a Délmagyarország a lógszesztársulat vezetőségének viselt dolgait a nyilvánosságra hozta, megérlelődött bennem az az elhatározás, hogy a belekényszeritett üzemrövidités folytán keletkezett káraimat a pör utján érvényesíthessem; mert ha a lógszesztársulat csak egy szóval is emlitóst tett volna arról, amikor a villamos üzemet bevezettettem, hogy a fogyasztott áramért majd nyolc fillért leszek kénytelen fizetni, ugy nagyon természetes hogy lemondtam volna arról az élvezetről, hogy a lógszesztársulattal ilyennémü összeköttetésbe kerüljek. Tudta azt a lógszesztársulat, hogy ipari célra rendezkedem be, mórt nem kifogásolta akkor az esetleges éjjeli üzemet. A légszesztársulat számlázása körül is folytonos a panaszom. Nemcsak azért, mert a teljesen rossz óra következtében képtelenebbnél képtelenebb számláikat prezentálnak, hanem ez a tnlmagas számla összege rossz összeadás folytán rendszerint még nagyobb. Hosszú értekezés tárgyát képezi azután amig a lógszesztársulattal sikerül a tévesen összeadott számla összeg különbözetót leiratni. Különösen sok volt a panaszom az árammérő óra miatt. Ez a furcsa szerkezetű mü külön mutatja a nappali áramot és külön az éjszakait s csodálatos, hogy mindezek dacára az óra rendszerint mégis az éjszakai áramot tünteti föl akkor is, ha nappali üzemet folytatok. Számtalan esetben hivtam föl a légszesztársulatot, hogy javíttassa meg az árammérőt, ezt nagy nehezen sikerült is elérnem, azonban ezeknek a „megnézéseknek" semmi gyakorlati haszna nem volt, mert az óra továbbra is rosszul mutatott. Rosszul mutat az még ma is s ha bármennyiszer sürgettem is, sohse fogják azt kijavitani; ellenben minden hónapban pontosan prezentálják a képtelenül magas öszszegü számlát, amelynek kifizetését mindannyiszor megtagadtam. Kénytelen voltam azonban mégis csak kifizetni, mert a légszesztársulat azzal fenyegetett meg, hogy as áramot kikapcsolja ha mm fizetek. Ennek a veszélynek pedig nem tehettem ki az üzememet. Ha még fölemlítem azt, hogy a lógszesztársulat még azt az időt is megfizettette volna velem, amelyek alkalmazöttai mulasztásaiból eredtek, akkor azt hiszem, épen eleget mondtam. Köszönöm a t. Szerkesztőség szívességet, bogy panaszomnak helyt adott, maradtam kiváló tisztelettel: (Sajátkezű aláirás.) pal, sároslábbal, dohányozva mentek be as uri lakásba, ahol történetesen nem volt egy férfi sem. A gázgyári munkások nem tudták a Grüz-égőt beszabályozni s ennek dacára követelték, hogy azt a számlát irják alá, amelyen as is rajta áll, hogy a munkát az alkalmazottak befejezték. De ezt nem tették meg. Erre a két alkalmazott durva kifejezéseket használt s ugy távoztak el a lakásból. Tisztelettel (Sajátkezű aláirás.) A Galilei-kör Szegeden. — Előadás a munkás-otthonban a vallás és tudományról. — (Saját tudósttónktól.) A szegedi munkásotthon Mikszáth Kálmán-utca 22. számú helyiségében szombaton este kezdte meg a budapesti Galilei-kör hetenként tartandó sorozatos előadásait. Ezeket a sorozatos előadásokat Lóránd Jenő budapesti vegyészmérnök vezette be a vallás és a tudományról szóló előadásával. A munkás-otthon helyisége szinültig megtelt munkásokkal, akiket Versandán László elnök üdvözölt s jelentette, hogy a budapesti Galileikört sikerült megnyerni a vezetőségnek a szegedi munkások számára. Majd fölkérte Lóránd Jenőt, hogy tartsa meg előadását. Mielőtt Lóránd előadását megkezdte volna, jelentette a munkásoknak, hogy a Galilei-kör és ezer diák üdvözlését hozta Szegedre, az itteni munkásságnak. Ezer diák szegődik a munkásság mellé, hogy azzal, amit tanult, szolgálatára legyen a munkás népnek, akit ez a szellemi szolgálat jogosan meg is illet. Ezután áttérve a vallás és tudomány kérdésére, azt a tételt fejtegette, hogy mit tanit a 11 : ! - !i _ J JL sv ni £ 1 ! <1 r.^Aw.n/VMÁ 2. Szeged, 1911. febr. 17. Igen tiszteli Szerkesztő ur! A gázgyári ügyek a közönség egészét érdeklik. Kérem, b. lapjában, nevem említése nélkül, szíveskedjék az alábbi sorokat közzétenni : A közelmúlt napokban egy szegedi gyártelep igazgatói lakásában, többszöri hivás után megjelent a gázgyár két munkása. A két munkáé hangos szóval, féjükön kalapvallás és mit a tudomány, szociális szempontból melyik tanitás hasznosabb, a vallásé-e, vagy a tudományé? Mindkettő tanításokat tartalmaz a világról, mindkettő utasításokkal kivánja ellátni az emberiséget arra, hogy miképen rendezze be az életét. Már most, szociális szempontból melyik tanitást lehet inkább elfogadni? Az előadó szerint egyedül és kizárólag a tudományét. Másodsorban azt a kérdést állította az előadó a munkásság elé, hogy milyen cselekvésekre ösztönöz a vallás ós milyenekre a tudomány. Itt szóba került az is, hogy az erkölcs állandó-e, vagy sem ? A vallás szerint — mondotta az előadó — az erkölcs mindenkoron állandó volt ós lesz, a tudomány azonban kézzelfoghatólag tudja beigazolni, hogy nem, A vallás alázatosságra tanítja az embereket, — a tudomány öntudatra. Ennél a pontnál beszólt az előadó az uri és proletár-erkölcsökről. Ezután azt fejtegette az előadó, hogy mit nyújt a vallás és mit a tudomány? Szerinte a vallás pusztán Ígéretet nyújt, túlvilági Ígéreteket. Idézi az egyház bűneit a történelemből, a vallásháborúkat, az inkvizíciót, a felekozeti elnyomást, a jobbágyok letörését, a klerikálizmust, a babona-terjesztést. Elősorolja ezzel szemben, hogy mit nyújthat még ezután a tudomány, amelyhez a Marxizmus is szorosan hozzátartozik. Végül azt a kontraverziót magyarázta az előadó, hogy mit tanit a vallás a tudományról és mit a tudomány a vallásról. A vallás a tudományt meghamisítja, mert a vallás fölismerte, hogy a tudomány hatalom, tehát küzd ellene, üldözi, elferditi ós végül tagadja. A vallás — úgymond — a kezdetleges, primitiv népek tudománya, ma tehát fölösleges. A munkásság hite a tudomány, melynek egyik része a Marxizmus. Lóránd előadását azzal a kérdéssel fejezte be, hogy melyik jobb : a vallás vagy a tudomány ? Okvetlenül a tudománynak kell jónak lenni, — mondotta — mert azt a vallás meghamisítja, már pedig meghamisítani csak azt szokták, ami jó. A népszerű előadás nagyon tetszett a hallgatóknak, akik az előadót lelkesen megtapsolták. Győztek a franciák. Az egyenlitő körüli afrikai francia gyarmatok kormányzója jelenti hogy francia csapatok Darkubinál megtámadták és megverték Denussi franciaellenes szultán haderejét, Az ellenség háromszáz halottat ha*