Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-28 / 48. szám

1911 február 22 DELMAGYARORSZAG 5 ködik az estélyon az ötödik lionvédzenekar is, mindegyik teremben lesz tehát zene, mindegyik teremben fognak táncolni. Éjfélkor a rendezőség a hagyományos pompá­val temeti el Karnevál herceget. Maga a teme­tés, amelyen a gyászkisórot a színtársulat tag­jaiból alakul, ötletesnek, kellemesnek ígérkezik és egyike lesz annak a sok humoros jelenet­nek, amelyeket nagy gonddal készítettük elő a színészek. Bizonyos, liogy kevés mulatság volt annyira kedélyes, fesztelen, mint aminő a holnap esti lesz. Az előjelek biztosítják a sikert. A közön­ség valósággal kapkodja a jegyeket, amelyekből nagyon kevés vár még eladásra. Ezoket a szín­házi jegypénztár árusítja és akik eddig még nem váltották meg jegyüket, azoknak érdekük­ben áll, hogy ínég kedden délelőtt megszerezzék azt, mert különben leniaradnak a legkedélye­sebb farsangi mulatságról ós arról, hogy egy csodásan pompás éjszakán búcsúzzanak mind­nyájunk nagy királyától : Karneváltól. NAPI_HIREK A Magántisztviselők Egyesülete. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Magántiszt­viselők Egyesülete vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta kilencedik évi rendes közgyűlését, a tagok élénk érdeklődésű mellett. Whmner Fü­,löp elnök megnyitja a közgyűlést, üdvözli a megjelenteket s a határozatképességet, meg­állapítva, bevezető beszédében őrömének ad ki­fejezést afölött, hogy az egyesület fokozatosan fejlődik s továbbra is kitartó, együttes munkál­kodásra hívja föl a tagok figyelmét. Rámutat arra, hogy az illetékes tényezők behatóbban foglalkoznak a magántisztviselők összességót érintő kérdések szabályozásával s remény mu­tatkozik, hogy ezeknek a törekvéseknek meg­valósításához lépésről-lépésre közelebb jut a magántisztviselők egyeteme. Hoffer Jenő alelnök fölolvassa az egyesület működését felölelő, tartalmas évi jelentést. Sziklai Jenő a felügyelő-bizottság jelentését, Klein János pénztáros a zárszámadásokat és , költségelőirányzatot terjeszti elő, Janiikét tu­domásul vesznek és a fölmentvónyeket meg­adják. Engel Sándor dr, ügyész indítványára szava­zás mellőzésével egyhangúlag megválasztották titkárrá Politzer Samut, jegyzőkké Weil Igná­cot Ós Grausz Salamont, könyvtárosokká Fenyő' Mátyást és Schlesinger Lajost. Az ügyvezető bizottság tagjai lettek: AczélGóza, AczélSoma, Biedl Samu dr, Bokor Adolf, Dóry Ernő, Dia­mant Rezső, Donáth Jakab, Gottlieb Jakab, Fényes Marcell, Horváth Jenő, Kertész Jenő, Koóft Elemér, Márer Ármin, Merkler Lajos, Neu Ernő, Pick Jenő, Reiter Izsó, Rindler Alajos, Sólyom Gyula, Spitzer Sándor, Somló Gábor, Schweiger Miksa, Schweiger Sándor, Weil Ödön ós Weil Zsigmond. A felügyelő bizott­ságba: Eigner Henriket, Sziklay Jenőt ós Varga Mihályt választották be. A választás eredményének kihirdetése után az elnök a közgyűlést berekesztette. — Személyi hírek. Benedek János ós ifjabb Erdély Sándor országgyűlési képviselők vasár­nap Szegeden időztek. — Szentgyövgyi brigadéros távozása. Hétfőn tovozott el Szegedről Szentgyörgyi Jó­zsef ezredes, a szegedi 46dk gyalogezred volt népszerű parancsnoka, akit a király dandár­parancsnokká nevezett ki Budapestre. Szent­györgyi brigadéros bucsut veit a hadtest­parancsnokságtól, a hadosztálytól, a dandártól, volt ezredétől, Szeged város hatóságátél. Szent­györgyi József hétfői elutazása alkalmával a helyőrség teljes tisztikara mogjelent Szeged­állomáson és bucsut vett a fiatal dandárparancs­noktóh — A szegcdi gyermekmenhely a drez­dui kongresszuson. Drezdában néhány hét múlva egészségügyi kongresszus lesz, amelyen Magyarország is részt vesz. A magyar kormány a magyar gyermekmenhelyek működését ós eredményeit grafikai táblák és egyéb kimuta­tásokkal akarja ismertetni s ezért a belügy­miniszter fölhívta a szegedi gyermekmenhely igazgatóságát is, hogy a szükséges adatokat küldje meg a minisztériumnak. Az adatokat már összegyűjtötték, a gyermekmenhely igaz­gatósága hétfőn küldte ei jelentését a belügy­minisztériumba. — Rákóczi szegedi szobra. Rákóczi Ferenc­nek, a bujdosó fejedelemnek emlékét lovasszo­bor fogja hirdetni nemsokára Szegeden. Ifjabb Vastagh György szobrászművész, aki már elké­szítette a szobor nagy mintáját, ma Szegedre érkezett és megjelent a Rákóczi-szoborbizott­ságnak délután a városházán Jedlicska Béla dr olnöklésével tartott ülésén. A szoborbizottság tudomásul vette a szoborminta megbirálásáról fölvett jegyzőkönyv kedvező tartalmát, aztán a művész óhajához képest elhatározta, hogy a szobrot ugy helyezi el a Széchenyi-térnek a Zsótér-féle házzal átellenes tükrében, hogy az éllel dél felé néz, a majdan emelendő Ferenc­József-szobor felé, amely a városháza előtt fog állani. Megállapította a szoborbizottság, hogy a Rákóczi-szobrot szeptember első felében, szep­tember huszadikáig okvetlen leleplezi és az ün­nepséget egybekapcsolja a szegedi Rákóczi­egyesület zászlóavatási ünnepével. Az ünnepség részletes programjának megállapítására Becsey Károly dr elnöklésóvel albizottságot küldtek ki. Ebben az albizottságban Lázár György dr, pol­gármester is helyet foglal. — Tanárok a közoktatásügyi állam­titkárnál. Budapestről jelentik: Az országos középiskolai tanáregyesület küldöttsége ma délben tisztelgett Négyessy László elnök vezeté­sével Balogh Jenő közoktatásügyi államtitkár­nál. Az elnök az egyesület nevében üdvözölte az államtitkárt hivatalbalépése alkalmából, amit az államtitkár igen melegen köszönt meg. Nagyon örül a tanárok támogatásának, mert tudja, hogy szüksége lesz rá s hogy milyen nagy szerepe van a középiskolának a nemzet tudományos fejlődésében. Beszéde után szives bucsut vett a küldöttség tagjaitól, a tanárságot pedig biztosította jóindulatáról. — Delegációs udvari ebéd. Budapestró'l je­lentik : A budai királyi várpalotában vasárnap este hat órakor volt az első delegációs udvari ebéd, amelyen a király vendégül látta a ma­gyar és osztrák kormány, a delegációk és a diplomácia tagjait. Ebéd után cerclet tartott a király. Rosenberg Gyulát mint régi ismerősét üdvözölte őfelsége. A tengerészeti albizottság munkálatairól érdeklődött tőle. Kifejezte meg­elégedését, hogy olyan szépen haladnak előre. Rosenberg Gyula megjegyezte, liogy az osztrá­kok a tengerészeti szállítások dolgában ujabb nehézségeket okoznak. A király erre ezt mondta: — Remélem, hogy el fognak simulni a nehéz­ségek. Batthyány Tivadar gróffal belső politikai kér­désekről beszélt a király. Láng Lajostól a de­legáció tárgyalásának menetéről érdeklődött. Heltai Ferenctől különösen a tengerészeti és hadügyi bizottságok munkájáról kérdezősködött. Hegedűs Lóránttól ezt kérdezte : — Ugy-e bár, az ön atyja is volt előadó a delegációban? Ön nagyon sokat és szépen dolgozik. Verner Gyulától először a kerületéről tuda­kozódott, azután ezt kérdezte: — Ugy-e, sok a dolguk? Délelőtt a kép­viselőházban, délután a delegációban. Azután azt kérdezte mé£ a király, hogy a delegáció tárgyalásai meddig tarthatnak még. Verner Gyula válaszára megelégedését és örö­mét fejezte ki, hogy jól és simán megy minden. — A fogadalmi templom. Lázár György dr, polgármester a jövő hétfőre vagy keddre rendkívüli közgyűlésre hívja egybe a tör­vényhatósági bizottságot, a fogadalmi tem­plom ügyében. A közgyűlésnek bemutatják a fogadalmi templom uj terveit, költségve­tést és határozatot provokálnak a munkák megkezdésére. — A fehérgyarmati képviselőválasztás. Szatmárról jelentik: A fehérgyarmati választást Sántha Kálmán dr elnök reggel nyolc órakor nyitotta meg. Kilenc órakor Jármy Béla dr Kossuth-párti jelölt pártja kezdte meg a szava­zást. Tizenegy órakor Szunyogh Mihály dr Justh-párti képviselőjelölt pártja szavazott. A rendre katonák és csendőrök ügyelnek. Délután ez volt a szavazatok aránya: Jármy 1749, Szunyogh 949. Jármy megválasztása bizonyosra vehető: A választás csak reggel felé fog vé­get érni. — Apponyi Albert gróf iYewyorkhan. Apponyi Albert grófnak a newyorki Civic Fo­rum meghívására tartott -második előadása Európa politikájával foglalkozott, amelyet két csoportra osztva tárgyalt: külön a nyugati ós külön a keleti kérdést. Az olőadás végén föl­hívta Amerika népét, hogy adjon példát Európa népeinek a békés együttélésre. Az előadást, nagyon mély hatást tett a rendkivül nagyszámú közönségre, viharos tapssal és óljenzóssel fo­gadták. — Csikágóból jelentik: Az a hir, hogy Apponyi Albert grófnak a csikágói magyarság ünnepén való megjelenése botrányba fuladt volna, tendenciózus valótlanság. Épen ellen­kezőleg, Apponyi Albert grófnak csikágói fo­gadtatása is lelkes és impozáns volt. Négy szocialista megkisérlett ugyan közbeszólást megkockáztatni, de ezeket sem bántották, mert Apponyi Albert gróf szót emelt az érdekükben ós igy a négy szociálista Apponyi révén meg­menekült a biztos kidobástól. — Mikszáth özvegye és a király. Budapest­ró'l jelentik : Ma délelőtt általános kihallgatások voltak a budai várban. Több politikus és tit­kos tanácsos jelent meg a felség előtt ós auden­cián volt özvegy Mikszáth Kálmánná és Albert fia is. Déli egy órakor Phia Shidramasasana sziámi követ volt audencián és átadta megbízó­levelét a felségnek. Mikszáth Kálmánná meg­köszönte őfelségének azt a részvétnyilatkoza­tot, melyet férje halálakor hozzájuttatott. — Nagyon fájlalom férjének halálát — mon­dotta a király. Kiváló ember volt s halála nagy vesztesége a magyar irodalomnak. Sokat szen­vedett? Mikszáthné erre elmondotta őfelségének, hogy ura nem sokáig betegeskedett. A jubileummal és a képviselőválasztással járó izgalmak dön­tötték ágyba a betegsége nagyon hamar sirba vitte. — Igazán, mélyen megrendített szegény ura halála — jegyezte meg a király. — Ez a fia, ugy-e bár? — kérdezte azután,Mikszáth Albert felé fordulva. — Talán jogász ? — Nem, felséges uram, felelte Mikszáthné, a kereskedelemügyi minisztériumban segéd­fogalmazó. — Van még ezen kivül gyermeke ? — Igen, felséges uram, van még egy idősebb fiam, szintén Kálmánnak hivják, most a párisi egyetemen tanul. őfelsége ezután igen meleg ós kegyes sza­vakkal búcsúzott el Mikszáthnótól és fiától. — Szegcdi iskolák államosítása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesí­tette a város hatóságát, hogy a szegedi jó­tékony nőegyesiiletek kezelése alatt álló óvóiskolák államosításáról az 1912. évi költ­ségvetésben gondoskodni fog. Azután sor kerül a belterületi olemi iskolák államosí­tására is. — Ötvenéves egyesület. A szegedi zsidó betegsególyzö egyesület Bokor Adolf einökló­sével vasárnap tartotta rendes évi közgyű­lését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a be­terjesztett zárszámadást ós költségvetést, a vezetőségnek köszönetet szavazott és a szoká­sos fölmentvónyt megadta. Az ülésen Bokor Adolf elnök lendületes, szép beszédben emlé­kezett meg arról, hogy az egyesület most töl­tötte bo fennállásának ötvenedik évfordulóját és fölhatalmazást kórt a tagoktól arra, hogy ezt a nevezetes alkalmat díszközgyűlés kere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom