Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-28 / 48. szám

6 DÉLMAüYARORSZAG 1911 február 26 tében ünnepeljék meg. A közgyűlés egyhangúlag lelkes éljenzéssel adta meg a fölhatalmazást. A díszközgyűlést alkalmasint novemberben tartják meg. — Telefon a Tátra csúcsán. A magyar kárpátegyesület kezdeményezésére Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a magas Tátrán lévő menházak a völgyben fekvő közeli községekkel telefonösszeköttetést nyerjenek. Ez intézkedés jelentékenyen emelni fogja a tátrai turista-forgalmat, mivel egyrészt megkönnyíti a menházak látogatását és a vezetők megrendelését, másrészt pedig baleseteknél is rendkívül fontos szolgálotokat tehet a távbeszélő. — Lippich Elek sajtópöre. A vizsgálóbíró tudvalevően megtagadta Zala György és Róna József szobrászművészek ama kérését, hogy a Lippich Elek miniszteri tanácsossal va ó sajtópörükben a valóságot bizonyíthassák. Ezt a végzést a vizsgálóbíró azzal okolta meg, hogy a kultuszminiszter Lippich Elek ügyében a fegyelmi eljárást megszüntette. Za'la György és Róna József a vizsgálóbíró végzése ellen a vádtanácshoz fölebbezett, mely ma tartott ülésében a vizsgálóbíró végzését meg semmisít ette s a valódiság bizonyításának helyt adott azzal a megokolással, hogy a fegyelmi biróság nem érdemi, hanem alaki okból szüntette meg Lippich ellen az eljárást. — Halálozás. A szegedi társadalom egyik általánosan ismert és rokonszenves tagját, Szilágyi János építészt vasárnap délután temették el nagy részvét mellett. Szilágyi volt a szegedi zsidótemplom, több középület ős diszes magánház építője. — Levelek gyorsabb kézbesítése. Magyarországon a levelező közönség, amelynek tekintélyes részét a kereskedelmi, ipari és pénzügyi vállalatok teszik, levélpostai küldeményeinek burkolására különböző nagyságú és alakú borítékot használ, a rendeltetési helyet hol a boríték közepére, hol annak alsó részére irja, a bérmentesítésre szükséges frankójegyeket is a boríték címoldalának különböző részére, söt elég gyakran a hátsó oldalra is ragasztja, az emiitett vállalatok pedig ezenkívül a boritékok cim- és hátoldalára minden rendszer nélkül alkalmaznak cégnyomást, reklámábrákat vagy hirdetéseket. Mind ez a rendszertelenség a postai kezelést rendkívül káros módon befolyásolja, A különböző nagyságú és alakú borítékok használatának ós a frankójegyek rendetlen főlragasztásának hátránya már a frankójegyek elértéktelenitósénél érezhető oly annyira, hogy a bélyegzőgépek használata nálunk épen ezekből a körülményekből folyólag lehetetlen vagy legalább a kívánt eredménynyel nem jár azért, mert megelőzőleg a leveleknek nagyság szerint való osztályozása és a reá ragasztott frankőjegyek alkalmazási helyének megfelelő rendezése szükséges. A cim nem egyöntetű alkalmazása ós a rendeltetési helynek rendszertelen följegyzése a boríték különböző részein, a levelezés irányítását teszi nehézkessé és lassúvá/ nemcsak a fölvevő postahivatalnál, hanem különösen a mozgópostáknál, ahol e munkát menetközben kell elvégezni. De károsan befolyásolja a rendeltetési helyen a kézbesítésre való előkeszitóst, a leveleknek a kézbesítő körök szerint való szétosztását és rendezését is, és egyik oka annak, hogy a levelek a postahivatalhoz való megérkezésük után csak órák muiva juthatnak a címzett kezébe. Mindezeknél a körülményeknél fogva az aradi kereskedelmi és iparkamara azzal a kérelemmel fordul a kereskedőkhöz, iparosokhoz és pénzintézetekhez, hogy legalább ők, mint akiknek elsősorban érdeke a postai forgalom gyorsasága és pontossága, hassanak oda, hogy ezek a rendszertelenségek saját levelezésükben szűnjenek meg. Nevezetesen arra kéri a kamara az érdekelteket, hogy kereskedelmi leveleik burkolására lehetőleg egyenlő nagyságú ós alakú borítékokat használjanak, ezeken a borítékokon a frankójegyeket a címoldal jobbfelöli felsőrészére ragaszszák, cégnyomást ós reklámábrát lehetőleg a boríték címoldalán csak a felső balfelöli részen alkalmazzanak és a rendeltetési helyet a boríték jobbfelöli alsó részére irják. Kívánatos volna, ha a nagyközönség is alkalmazkodnék ezekhez a követelményekhez, amivel a leve'ek kézbesítése gyorsabb és pontosabb lesz. — Munkások vasárnapja. A nyilvános vasárnapi előadásokat rendező bizottság vasárnap tartotta meg az állami felsőkereskedelmi iskola vegytani termében az idei tizedik népies előadását a szokott keretekben, a hallgatóság nagy érdeklődése mellett. Előadók Somogyi István állami felsőkereskedelmi iskolai tanár és Veszprémi Vilmos dr, állami főreáliskolai tanár, a munkásgimnázium igazgatója voltak. Az előbbi Az időjárásból, az utóbbi Az uj Magyarország megalapítói-ról cimen tartott magas színvonalon álló hasznos és szép előadást, melyet a hallgatóság taps és éljenzéssel köszönt meg. — Védekezés az árviz ellen. Lázár György dr, polgármester már korábban átiratot intézett a város tanácsához, hogy a tavaszi vizáradások ellen való védekezésre már most intézkedéseket tegyen. Jelölje meg a költségek alapját és rendelje ki az esetleges védelmi munkálatok vezetőit. A mérnöki hivatal azt az előterjesztést tette a tanácsnak, hogy az árvízvédelmi munkákhoz szükséges karhatalom és közerő kirendelésével Bokor Pál polgármester-helyettest, a védővonalak állandó felügyeletének közvetlen ellátásával a tápéi kaputól a vasúti hidig Doránssky Károly városi osztálymórnököt, a vasúti Ilidtől lefelé, a körtöltés bekötésóig Simák Ferenc városi osztálymérnököt bízták meg. A tanács hétfői ülésében magáévá tette ezt az előterjesztést és elhatározta, hogy a védemi munkálatok alkalmával fölmerülendő költségeket a rendkivüli alapból fedezi. A tanács különben az egész ügyet áttette a polgármesterhez, bogy az előterjesztés értelmében ejtse meg a kinevezést és rendelje el a munkák miként való kivitelét. — Szobrot Tolsztojnak. Pétervárról jelentik: Rjepin ismer tnevü orosz festőművész, Tolsztoj lelkes hive megpendítette az eszmét, bogy állítsanak szobrot az elhunyt költőnek. A pótervári képzőművészeti egyesület lelkesen fölkarolta a tervet. Rjepin már el is készítette a szobormintát, de az orosz művészek nem helyeselték, hogy lovasszobrot állítsanak síremlék gyanánt. Abban állapodtak meg, bogy egy begy tövében márványcsarnokot építenek s benne helyezik el Tolsztoj mellszobrát. — Házasságok. Zombori Rónay Aladár kiszombori földbirtokos a napokban lépett házasságra özvegy Rónay Lászlénó született „Nagybudafai Vermes Camilla urhölgygyei. — Özvegy Tranka Béláné leányát, Jolánkát vasárnap vezette oltárhoz a szegedi zsinagógában Deutsch Béla pécsi gyártulajdonos. — Halál-fészek. A Csillag-utcában kint az Isten háta mögött, ahova a szegedi ember is csak hosszas útbaigazítás ós az arra vezető utcákat ellepő feneketlen sártenger szerencsés meguszása után jut el, hol apró fehér házikók között — ma már lakatlanul — disztelenkedik Ábrahám József búza. Külsejére nézve ez is olyan bogárhátú, fehérre meszelt házikó volt, mint a többi. Az egész ház mindössze bárom szobából állt, de azért húrom családnak adott éjjeli szállást. Ma azonban már valóságos halál-fészek ez a" ház. Kidült-bedült falai, felre csúszott fedele nem akadályozza meg, hogy a sivitva nyargaló őszi szél át ne járja a szobákat. A ház vályogbél készített falait, amelyeket a téli hó és az őszi esö elyan lazává tett, hogy egy erösebb szélroham könnyen ^ romba dönthette, fahasábokkal támogatták meg a kis ház lakói. A kis sötét szobákban pedig, ahova nagyobb esőzések alkalmával becsorgott a viz, a tetőzetet gerendákkal kellett alátámasztani. Mindezeknek a veszélyes állapotoknak ellenére is vasárnapig, amig csak rendőrség ki nem lakoltatta a házat, húrom család talált itt menedéket. Szombat éjjel Ábrahám József lakásában, mikor a család mrg az igázok álmát aludta, óriási dörejjel megrepedt a fal. Ábrahániék kétségbeesetten rohantak ki a lakásból, ahol már dideregve, a {élelemtől sápadtan álltak a kis viskó többi lakéi is és rettegve várták, bogy kis vagyonkájukra, szegényes bútoraikra mikor szakad a ház ócska teteje. Sietve, gerendákkal megtámogatták a minden percben leszakadni készülő tetőt és bútoraikat kihordták az udvarra. A roskadozó ház mellett levő kis félszer most a lakása a szerencsétlen családnak. — Száztizcnnéjjyszei' pályázott. A szópszavu irások meg, az újságok cikkei gyakran hangoztatják azt, hogy a jövő Magyarország a tanítóságra van pillérezve, bogy a tanítóságnak a kötelessége kulturemberró nevelni az uj generációt. A jövő felől fuvó szól tehát igen nemes föladatokat röpített a tanítóság felé. Nagy szerencsénk mindenesetre, hogy vannak olyan tanítók, akik ragaszkodnak a mesterségükhöz, hogy ambicionálják a gyermeknevelést. Ilyen ambiciós ideiglenes tanítónő volt Szubadkán Miskolczy Istvánné. Tizenöt évig volt helyettes tanítónő és ezidö alatt száztizenhárom szor pálgázolt arra, hogy rendes tanítónővé véglegesítse az iskolaszék. Most aztán ismét beadta a pályázatát. Az iskolaszók dönt fölötte, liogy alkalmazzák-e Miskolczynét, aki tizenöt évig tanított azért, mert ezerette az apró kis paraszt gyerekeket. — Ilorvillh Mihály szobra Szentesen. Horváth Mihály püspöknek a nagynevű magyar történetirónak emlékszobrot állítanak szülővárosában, Szentesen. A szobor költségeit országos gyűjtés utján szerzik be. Már eddig is szép összeg gyűlt egybe, ugy, hogy a bizottság közelebb foglalkozni fog a kiírandó pályázat ügyével. — Halál a színpadon. A nyitrai katolikus kör vasárnap este kabaróval egybekötött táncmulatságot rendezett, amelynek során szinrekerült Molnár Ferenc Disznótor a Lipótvárosban cimü darabja. Rózsa Lajos mérnök volt a rendező és ő játszotta volna a darab főszerepót is. Alig lépett azonban a színpadra Rózsa Lajos, a szivéhez kapott, hirtelen összeesett és néhány percnyi szenvedés után meghalt. Szívszélhűdés ölte meg. A közönség a tragikus jelenet után rémülten hagyta el a helyiséget. — Az eltűnt pénzeslevél. Titelró'l jelentik: A mult év nyarán a Délvidéki Közgazdasági Bank által föladott, ötezer koronát tartalmazó ajánlott levél, mely a titeli Csajkás takarékpénztárnak volt cimezve, a titeli postahivatalban eltűnt. László szabadkai rendőrkapitány, ki a nyomozást vezette, alapos gyanuokok alapján Kántor János postakézbesitőt letartóztatta és átadta az ügyészségnek, amely azonban Kántort bizonyítékok hijján szabadlábra helyezte. Kántor azóta Titelen tartózkodott ós a minap egy titeli szerb menyecskét Belgrádba szöktetett, Útközben eldicsekedett neki, miként lopta el a pénzeslevelet. Az asszony néhány nap múlva elhagyta Kántort és visszatért Titelre ós a postamesternél följelentette Kántort. A vizsgálatot megindították. Kántort bizonyos ürügygyei Zimonybn csalták Belgrádból s letartóztatták. — A Kelet-ázsiai pestis. Karbinban, mint Pétervárról jelentik, az eltemetett pestises holttesteket kiássák, hogy elégessék. Eddig mintegy hétezer holttestet ástak ki. Bei-Bulindzse város kihalt. A környék lakói rémülten menekülnek. Naponta körülbelül ötszáz halálesetet állapítanak meg. Az egész rendőrlegénység pestisben balt meg, aminek az a következménye, hogy a rablók szabadon garázdálkodnak. Bei-Bulindzse környékén négyezer pestises bulla bever temetetlenül. Kvang Cseng Lu-bél jelentik, hogy a környéken hetvenöt ember balt meg pestisben. A falvakból senkit sem szabad elszállítani. A kereskedelem teljesen pang. Orosz, japán és kinai orvosok hetenkint közegószsógi értekezletet tartanak.