Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-26 / 47. szám

1911 február 22 DELMAGYARORSZAG 5 Pajor Ágnest mint Opportuwa nővért fogja egy . tcnorlmngu „szolgen"-neí üdvözölni, azután mekeg. Pesti Kálmán niinű testőr baritonhangot! udvarol báli párjának, B. Almássy Júliának, aki Tóti Dorka lesz. Utánuk Nyarai Antal mint Rettegi Fridolini visszaszerződteti a szegedi színházhoz Fodor. Ellát, aki Salome kosztümjében jelenik meg, Lugosi Béla Don Jüannak öltözve Romeo szavaival hódítja meg Várnai Jankát, aki tiroli leány lesz. (Megkérdeztük Várnai Jankát, térden alul ér-e majd a tiroli szoknya vagy felül. Felül, aki azt hiszi —> mondotta naivul sziporkázva —, hogy térden alul ér mnjd a szoknyám. Húshagyó kedd estéjén csak nem fogok térden aluli szoknyát fölvenni. Felül,csakis felül — elégítette ki a naiva kíváncsiságunkat.) Békefi Lajos Vízkereszt, vagy amit akartok toalettet vesz föl, párja Kende Paula lesz, mint Dudakisasszony, Baróthy Antal Niki hadnagy ruhájában a Nebántsvirágnak öltözött Szűcs Irént vezeti a fölvonulásban, Nagy Dezső, mint Sárga Liliom Békefi né-Koppan Margittal vonul föl, ez utóbbi mint sarkcsillag, Koháry Kácsa cigánynak öltözve Virághátyncval táncol, aki a bábaasszony (Magdolna színműből) toalettjében lesz, Virágháty Lajos, mint Időjós és kuruzsló Dobó Katicát, mint Pillangó kisaszszonyt látja el gyógytanácsokkal, Mezey Andor Csillag őrmesternek (Piros bugyelláris) öltözve N. Reményi Sárival, mint Muzsíkusleánynyal vonul föl, Csígc Hózsi suszterinas lesz (Táncos huszárok) és Rásé Idávaí, aki virágárus leánynak öltözik, együtt jelenik meg. Juhász Sándor, a csütörtökön búcsúzott kiváló barit onisja Bogár Imre toalettjében, árvalányhajjal a pörge kalapján vezeti a karján Nagy Irént, aki cukrászleánynak öltözik. Lcnd* vay Mici mint Bocaccio Szabó Károlylyal, a szinésztltkárral vonul föl, aki öeier Jeremiás kosztüm' t fogja viselni. Kiss Sándor mint Monocles báró Nagy Aranka mellett lesz, aki Lancelot ruhájában jelenik meg. Sümegi Ödön mint Falstaff (Vízkereszt) a nimfaruhás Kohárynéval Vonul föl. A diszes sort a többi karénekesek ós énekesnők zárják be egyszerű álarcban. Nekik már nem jutott szerep, bármennyire is könyörögtek érte. Ez az összeállítás már előre Is biztosítja a színészek álarcos báljának sikerét. Az érdek, lödés általános s az érdeklődők közül sokan aziránt tudakozódnak, hogy a színészeken kivül más is vehet-e föl álarcot. Megnyugtatták őket, hogy igen, ami sokat jelent farsang és február utolsó napján. Nem kell kölcsönszmoking és kölcsönfrakk, borotválkozni, fésülködni nem muszáj, mert egy husz filléres álarc elmaszkiroz mindent. Hogyne múlná fölül tehát a színészek álarcos bálja az összes eddigieket V Japán ás Amerika. Washingtonból jelentik: A szenátus elfogadta a Japánnal való szerződést. A szerződés szövegét közzé tették; a szerződés tizenhárom szakaszt tartalmaz. Az első szakasz a szerződő államok polgárainak kölcsönösen bizonyos jogokat engedélyez. A szerződés eszméjét Japán vetette föl, megígérvén egyúttal, hogy a kivándorlást, mint eddig, ellenőrizni fogja. MA, VASÁRNAP 12 II. te. hoiivitnte játszik a ROYALBAN A szegedi „rajzolók". — Hogyan dolgoznak a zsebtolvajok? — (Saját tudósítónktól.) A rendőrségeknek a szervezete a belterületeken mindinkább fejlődik annyira, hogy nagyobbarányu betöréseket a városokban már nehezebben lehet elkövetni. A betörők félnek a rendőrségtől, a kiszabandó büntetésektől, amelyek most már nagyon szigorúak és ezért közülük a legtöbb visszatér régi mesterségéhez: a zsebtolvajláshoz. Különösen a nagyobb városokban igen sok a zsebtolvaj, akiket tetten érni nagyon nehéz, a tolvajlást rájuk bizonyítani még nehezebb. Ha el is fogják őket és sikerül rájuk bizonyítani a bünt, a megtorlás nagyon enyhe és ezért a nagyvárosok legtöbb Minőse zsebtolvaj, tolvajnyelven rajzoló. Ezek a rajzolók, minthogy egy városban hamarosan megismerik őket, bebarangolják az egész országot, kiterjesztik működésűket minden nagyobb városra és például a szegedi zsebtolvajokat a legkülönbözőbb részeiről az országnak küldik haza toloncuton. Minthogy a zsebtolvajokkal szemben nagyon nehéz a bizonyítás, azért azok az utóbbi időben rendkivül nagy mértékben elszaporodtak. Nincs hetipiac, országos vásár az ország bármely részében, ahol nem működnek a rajzolók. A zsebtolvajok mindig ketten vannak. Egyik maga a tolvaj, (a rajzoló) a másik (a falazó), aki a lopás után az ellopott tárcát, vagy egyéb értékes tárgyat a rajzolótól átveszi és azzal gyorsan odébb áll. Egyedül a legritkább esetben dolgozik a zsebtolvaj, mert ebben az esetben, ha véletlenül tetten érik, megtalálhatják nála az ellopott tárgyat és bajba jöhet, mig ha falazóval dolgozik, akkor tettenérés esetén is gyorsan odaadja a bugyellárist a falazónak, az azzal elsiet, a rajzoló pedig méltatlankodva kérheti ki magának az „alaptalan gyanúsítást". A legkülönfélébb módokon követik el a zsebtolvajlásokat. Különösen ott van aratása a rajzolónak, ahol nagy tömeg van együtt. Itt „véletlenül" beleütközik egy idegenbe, elegánsan azt mondja: — Pardon ós az idegen csak később veszi észre, hogy hiányzik a pénztárcája. Máskor az ismeretlen embert, mint ismerőst üdvözöl, majd bocsánatot kér, mort tévedett, de hiszen — Ön ugy hasonlít az én Jóska barátoipral és ezalatt a falazó óvatosan kihúzza a nadrágzsebből a bugyellárist. * A legutóbbi időben a zsebtolvajok rávetették magukat a vasútra. A kupékba való ki- és beszállásnál a rajzolóhoz önkénytelenül is hozzádörzsölődik egyik, vagy másik utas és ez a legjobb alkalom a pénztárca vagy óra eltulajdonítására. Az alvó utas is igen jó médium arra, hogy ne csak a pénzétől, hanem minden ingóságától megfosszák. Rendőrségeink ezekkel a vasúti tolvajainkkal szemben úgyszólván tehetetlenek, mert az utas csak későn veszi észre a kárát, addigra pedig a tolvaj már árkon-bokron tul van. Minthogy pedig minden rendőrság csak a saját területén nyomozhat, ennélfogva a vasúti tolvajokkal szemben az egész ország rendőrsége tehetetlen. Egyedül a budapesti államrendőrség képez kivételt, mert az az utóbbi időben tisztviselőit és detektivjeit az egész országba szétküldi és a főbb vasúti vonalakon úgynevezett vasúti razziákat tart, amelyek mindig eredménynyel járnak.. Előfordult nemrég, hogy a budapesti gyorsvonaton, egy másodosztályú fülkében hárman utaztak. Egy szegedi banktisztviselő, egy temesvári nagyiparos és egy harmadik ismeretlen ur. A szegedi tisztviselő Budapesten lefeküdt és rövidesén el is aludt, A temesvári nagyiparos Cegléden szállt be a vonatba és beszédbe elegyedett az ismeretlen harmadikkal aki beszélgetés közben elmondotta, liogy ő az apja az alvó fiatalembernek. Egyszerre csak igy szólt a temesvári emberhez: — Lássa, milyen könnyelmű az én fiam. Elalszik a vonatban és mindent kilophatnak a zsebéből. Szerencse, hogy nincs itt zsebtolvaj! No én azért megtréfálom az ipsét! Ezzel odament az alvó tisztviselőhöz és szépen elszedte attól a pénztárcáját, óráját, láncát. Még a temesvári iparos nevetett is a ,jóízű tréfán". Közben a fiatalember fölébredt — addigra az „apa" valahol Nagykőrösön leszállt — ós kétségbeesetten vette észre, hogy kifosztották. Kereste, kutatta a holmiját, mire a szomszédja nevetve jegyezte meg: — Ne essék kétségbe ! Csak az édesapja tréfálta meg I Persze kiderült, hogy az „apa" notórius zsebtolvaj volt, de a fiatalember holmija azért nem került meg sohasem. * A szegedi zsebtolvajok rendesen vidéken kapják büntetéseiket. Igy például Nagy Imrét Kecskeméten fogták el, Bödő Imre Szabadkán bukott be, de azért Szegedet sem kímélik a zsebtolvajok. Sshönstein Sándor, Bezdán Ferenc, Frank József (tolvajnéven Billencs), Nagy József (tolvajnéven Cicke), az „igazmondó" Nagy Jóska, Szegeden buktak be. Most a Csillagban, Szamosujvárott, Vácon, Sátoraljaújhelyen töltik büntetéseiket. Ha ezek közül egy rendőrkézre jut ós a rendőrségre kerül, akkor sir, könyörög,' hogy engedjék szabadon, soha életében nem fog többé szülővárosában bünt elkövetni. Ha a könyörgés nem használ, megigéri, hogy mószerer lesz, érdekes dolgokat fog besúgni. Persze nem használ ez sem. A legtöbb szegedi zsebtolvaj azonban toloncuton kerül haza. Ha valahol kitöltötték a büntetésüket, akkor a hatóságok haza küldik őket Szegedre. Nem sokáig maradnak itt. A szegedi rendőrségtől nagyon félnek és rendesen a második, harmadik napon már tovább állnak. * A zsebtolvajok kivétel nélkül gyáva emberek. Ha együtt vannak, a maguk társaságában, akkor nagy hangon fogadkoznak, hogy ezt vagy azt a rendőr tisztviselőt, detektívet „hazaküldik", elteszik láb alól, de ha bekerülnek a rendőrségre, a legcsöndesebb ember válik belőlük. Egyetlen szegedi zsebtolvaj a kivótől: Csányi Jóska István, aki hatóság elleni erőszakért már hat hónapig börtönben is ült. Valahányszor bebukik, csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet öt bekísérni. Legutóbb is, amikor bekísérték, az egyik rendőrirnokot, mert az illetlen viselkedéséért rendreutasította, leütéssel fenyegette meg. A többiek mind gyávák, de egyik sem javul meg soha. Paál Jób. Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget. Rövid idő alatt bámulatos eredmény tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, sápkór, sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhelyiség: Szeged, Báró Jósika-utca 43. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—13-ig.