Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-26 / 47. szám

274 ÜÉLMA6YAR0RSZÁG vagyok s készséggel nyújtok a hozzám forduló törvényhatóságoknak részletesebb utmutatást ily intézmények létesítése ügyében. Drágulás minden téren. — Szükségleti cikkek árai. — (Saját tudósítónktól.) A „Berliner Tagblatt"ban Friedel S. dr érdekes csevegést közöl, amelyben összeállítja a szükségleti cikkek árának emelkedését. Ámbár az összeállítás Berlinre vonatkozik, nagyjában és egészében átültethető hozzánk is, hisz nálunk a drágulás egészen olyan, mint a német császárvárosban Az összeállítás tiz évről mutatja ki a drágulási statisztikát. Kezdi mindenekelőtt a ruházaton. Egy négy tagból álló család szükségletének árára nézve a következő táblázatot állítja föl. Megjegyzendő, hogy a család tagjai: férj, feleség, tizenhat éves leány, tizenöt éves fiu és az összeg márkákban van kifejezve : Férj 1900 1911 65— 90 80—125 80—120 120—200 60— 80 80—140 3— 12 7— 18 7— 12 10- 18 3— 16 Utcai ruha Társasági ruha Kabát Utcai kalap Cipő Esernyő Feleség 1900 Utcai ruha 80—200 Bluz 6— 10 Társasági ruha 100—200 Kabát 100—200 Utcai kalap 25— 30 Cipő 7— 16 Esernyő 4— 12 Ulcai ruha Bluz Társasági ruha Kabát Utcai kalap Cipő Esernyő Ulcai ruha Utcai kalap Cipő Esernyő Leány. 1900 25—50 3—10 25—50 25—50 10—15 7—16 3-^12 Fiu. 1900 18—25 5—10 5—10 2— 3 18 1911 100—300 10— 15 150—400 150—400 60—100 10— 25 7— 25 1911 50—100 8— 15 50—100 50—100 25— 40 10— 25' 7— 25 1911 35—50 8—14 8—14 4— 8 A fölállításból látható, hogy kerekszámot véve, szüksége van ma ruházatra a férfinek 400 márkára, az asszonynak 1500-ra, a bakfisnak 330 márkára és a fiatal embernek 96 márkára. Ezzel szemben 1900-ban a szükséglet igy alakult: 270, 500, 165 és 52 márka. Az igazi áremelkedés azonban a női fehérnemüekben jelentkezik. A középosztály nőinek szükségletét tekintve, az árak a következő horribilis emelkedést mutatják: 1900-ban 1 tucat ing 1 tucat alsóruha 6 kis kabát 3 hosszú kabát 12 hálóing 1911-ben 60 márka 108 márka 30 15 21 60 54 36 45 108 84 48 12 pár selyem harisnya 48 „ 12 pár kötött harisnya 36 „ Ilyen az emelkedés az árak tekintetében. Általában nyolcvan százalék áremelkedés, ha a minőségre nem is tekintünk. De még sokszorta nagyobb lesz ez az emelkedés akkor, ha tudjuk, hogy viszont minőségileg ezek a tárgyak sokkal silányabbak, mint voltak 1900rbau. A férfiruháknál is van áremelkedés, azonban ez már szerényebb. 1900 1911 Férfikalap 5. 6.— márka 6. 8.— márka Fracking 7. 8.— „ 10——12.— Ing 3. 4.- „ 5— 7.Nyakkendő 1.50—2.50 „ 2. 4.50 Amint látható, az emelkedés a nyakkendőnél a legnagyobb. No de ezt majd csak elbírják valahogy a férfiak. Azok a fiatalemberek, akik még nem riadtak vissza a házasság gondolatától, alaposan meg fognak rémülni, ha a bútorzat árának emelkedését látják. Ha az ember bemegy a bütorraktárba, ott már nem is kereskedőt talál, hanem művészt, aki az árakról nem is beszél, annál kevésbe a bútor anyagáról, hanem csak stílusról és szerzett tapasztalatokról. És ezek a tapasztalatok rettenetesen drágák. Ugyanazért az ebédlőért, ami 1900-ban 750 márkába kei ült, ma szerény a butorraktáros, ha 1050 márkát kér érte. Egy 750 márkába került uriszoba berendezésért ma ezer márkát fizetünk. Általában a bútorok áremelkedése 25 százalék. Ujabban ismét tiz százalékkal emelték a bútorok árát, de ez még nem általános. Emelkedett a szén ára is rohamosan. Száz brikett 1900-ban 0.90 márkába került, ma 1.25 márkába. Hogy mit jelent ez a drágulás egy télen át, azt sajnos, mindnyájan érezzük. Az élelmiszerek rohamos drágulása nem uj dolog, de azért mégis feltűnő losz, ha látjuk az áremelkedés táblázatát: 1900 1911 71 fillér 89 fillér 76 ff 94 ff 76 ff 96 » 117 ff 130 n 6 ff 8 ff 20 ff 24 ff 50 Jf 70 ff Féi kilogramm marhahús „ „ borjúhús „ „ disznózsír „ „ vaj Egy tojás Teljes tej Gyermek tej És ebben a kimutatásban még nincs benne az utóbbi hónapok rendkivüli áremelkedése, amelyet a viszonyok teívmtoltek és amely a helyzet javulásával remélhetőleg ineg fog szűnni, az árak visszatérnek a rendes kerékvágásba. 1911 február 26 Légyott hármasban. — Megszökött egy férj a feleségével. — (Saját tudósítónktól.) Minden ízében érdekes történetről beszélnek napok óta a szegedi előkelő körökben. A szalonokban, ha két asszony összekerül, már a nadrágszoknya meg a legaktuálisabb szegedi szerelmi história kerül elő és természetesen igen sok rosszakarattal tárgyalják u titokzatos esemény legintimebb részleteit. Az érdekes, meglepő fordulatokkai teljes történet, mely kerek befejezett cselekményénél fogva joggal igényt tarthatna, hogy egy irói toll novellának dolgozza föl, a kővetkező: K. ur (hívjuk igy) szalmaözvegy lett. A kedves felesége férje törhetetlen hűségében vakon bizott, igy gyanutlauul utazott föl vidéken lakó szülei látogutására. K. ur ezek után szabadnak érezte magát, akar csak a madár, mely egyik fáról a másikra röpülhet. Sőt még ennél is szabadabbnak érezte magát. Vig repüigetése közben megismerkedett egy szegedi özvegyasszonynyal, ki előtt természetesen özvegyembernek mutatkozott be. Most már a két özvegy együtt röpült, hol itt, hol ott tünt föl a barátságosan sugdolódzó pár. K. ur később ugyanabban a házban, hol az özvegy lakott, garzon lakást bérelt. Az egész donzsuáni kaland simán folyt volna le, ha K. ur felesége időközben és váratlanul meg nem érkezik. De őnagysága elkövette azt a tapintatlunságot, hogy minden előzetes bejolontés nélkül haza merészkedett jönni. Amikor K.-né a meleg családi fészkét hidegen és üresen találta érdeklődött férje-ura holléte és viselt dolgai iránt. Apropó akadt néhány besúgó ós K.-né agyában egy zseniális boszu terve fogamzott meg. Kendőt kötött diBzesen frizurázott fejére ós egy jó meleg kendőt csavart dereka köré, — inkognitóban akarta végrehajtani tervét. A kendőkkel maszkírozott asszonyt mindenki egy jobbmódu iparosnénak tartotta volna, ha nem a legfeltűnőbb divatú bukj-el szoknyában aprózta volna sietve lépéseit. K.-né egyenesen az özvegy lakása felé tartott, hol szerencséjére, épen az özvegy lakása kiadó volt. Nagy elszántsággal beállított az özvegy lakásába és remegő hangon kérdezte : — Ugye kérem, ez a lakás kiadó? — Igen ez, — felelte gyanú:lanul az özvegy. Majd K.-né óvatosan lecsukta a szoba ajtaját, ledobta a fejéről a kendőt és magából kikelve kiáltotta : — Maga csábította el az uramat ? Az ez után következő szóáradatot a leggyakorlottabb gyorsíró sem tudta volna leírni. A két asszony már majdnem birokra kelt, mikor megérkezett amit sem sejtő K.ur. A két hölgy haragja természetoson most már K. ur felé irányult. A pórul járt férj nem lőhetett egyebet, minthogy két tenyerét a két fülére tapasztotta és földre sütött szemekkel várta a bekövetkezendőket. K.-né végre inegsokkalta a háborúsdit, karon ragadta szepegő férje-urát és vitte magával. Hogy otthon mi történt, aprói csak a rosszmájúak suttognak. Holmi csattanós opizódokut ho/nak kombinációba. Annyi azonban bizonyos, hogy Iv. ur és K.-né felesége, őnagysága eltűntek Szegedről, még pedig együtt, ami igazán újszerű. Sőt a férj Szegeden viselt állami Jrivutalban betöltött állásáról is lemondott a féltékeny felesége kívánságára. A szegény özvegy pedig most igazán minden tekintetben özvegy lett. A leleplezett álarcok. — A szegedi színészek farsangzáró bálja. — (Saját, tudósítónktól.) Húshagyó kedden vége szakad a dinom-dáiiom-szezónnak, azután ismét csönd következik egy esztendeig. Minden névvel ellátott testület, egyesület, kör, csoport, szövetkezet mulatságot csapott már, csak a színészek vaunak még hátra. Ők a farsangi szezón lejárat-napját választották ki, mintegy jelezve ezzel, hogy annak a mulatságnak, amelyet színészek ós színésznők rondoznek, felül kell múlnia az összes eddigieket. Már a mulatság jellege is stilszerüen különbözik az eddigiektől. Álarcos-bál lesz, tehát mindenkinek otthon kell hagyni az iguzi kópét. Elsősorban azonban maguknak a színészeknek ós színésznőknek, akik már hetek óta fáradoznak azon, hogy milyen álarcos alakítást nyújtsanak a hushagyókeddi mulatságon. Persze ez is kulisszatitok, még hozzá olyan féltve őrzött, hogy ember legyen a talpán, aki ki tudja venni közvetlenül a színésznőktől és színészektől. Aki azonban a hét lakat alatt őrzőtt titkok természetrajzát ismeri, az nem is fordul egyenesen oda, ahol azok a nyilvánosság elöl el vannak zárva. Ezeket a titkokat a pletyka, ez esetben a színházi kulisszapletyka őrzi, amely abból a hiu versengésből támad, hogy toalett-dolgában mindegyik fölülakarja múlni a másikat. És nemcsak a színésznők között van ez igy, hanem a színészek között is. íme itt közöljük azt a pletyka-tudósítást, amelyből megtudható, hogy a színészek álarcos bálján ki melyik leghűbb szerepónok toalettjében fog tündökölni: A szinészok bálja az álarcosok hosszú fölvonulásával veszi kezdetét. A tagokat Almássy Endre, mint Gonosz Pista vonultatja föl, utána következik az első pár: Csiky László János vitéznek ós Tóvölgyi Margit Iluskának öltözve. Utánuk Felhő Rózsi Chantecror toalettben, jobbján Mihó László fog lógni mint Veréb Jankó, Oláh Ferenc előbb Cérna a szabó toalettjében jelenik meg, karján Pajor Ágnessel, mint zárdanövendékkel a Tiszt urak zárdában cimü operettből. Második jelenésben Oláh igmáfidi kispappá lesz s mint ilyen a szerepet ós ruhát cserélő