Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-22 / 43. szám
1911 február 22 DELMAGYARORSZAG 227 <<<odáiná, niiért kell oly drágán megfizetnie a divat ujitásait. Nagyon sok pénzébe kerül az uj szabás annak is, aki kieszelte, de annak is, aki — természetesen nem tisztességes uton — megszerezte. A világjáró szegedi mérnök. — Mosonyi Emil. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt érdekes ember érkezett szűkebb patriájába: Szegedre. Egy világot járt érdekes ember jött rövid pihenésre haza, a Tisza mellé, ahonnan tiz esztendő előtt elindult, hogy bebarangolja a világot. Tiz év alatt hires ember lett Mosonyi Emilből, akinek érdemeit a külföldön mindenütt elismerték. A magyar mérnök, aki szűknek találta Magyarországot, az uj világban kereste és találta meg a szerencséjét. Hatalmas vállalatok versenyeztek érte, minden munkásságát siker koronázta, fölfedezései ismertté tették a nevét abban a világban, ahol nem strébersóggel és nem intrikával aratnak dicsőséget és hirt az emberek. Mosonyi Emil, Mosonyi Károly volt színigazgató fia Budapesten végezte el a műegyetemet. Amikor megszerezte a mérnöki diplomát, hazajött Szegedre, ahol a szülei laktak. Tele volt nagy tervekkel, dolgozni akart, de nem akadt ember, aki támogatta volna tervei kivitelében. Mosonyi Emil ekkor elhatározta, hogy külföldre megy. Először katonai kötelezettségének tott eleget, a haditengerészetnél szolgálta le önkéntességi idejét, azután mintegy tiz évvel ezelőtt Hamburgban felült egy óceánjáró hajóra ós átvitorlázott az újvilágba. Ettől az időtől kozdve valóságos regény az éiete. Az Egyesült-Államokban öt évig tartózkodott Mosonyi Emil. Különböző bányavállalatoknak volt az alkalmazottja, a Missouri környékén saját találmányú órcörlő malmot épített, amely azonban leégett. Ekkor már nem igen volt maradása a bányánál, tervbe vette, hogy maga csinál valamit ós utazni kezdett. Főképen Közép- ós Dóiamerikában bolyongott. Bejárta az összes országokat a Pacific tői az Atlantiéig, járt olyan vidékeken, ahol előtte még nem volt fehér ember. Jórészt lóháton telte meg az utakat, mert ezen a vidéken még nincsen vasút. Chiapaz, Tabasco, Guatemala, Salvador, Costa-Rica, Honduras, Nicara gua, Panama, Colombia, Venezuela és Mex.co ben jött 1906-ban a nagy pénzügyi pánik, amelynek következtében ez a társaság is íöloszlott, anélkül azonban, hogy a részvényeseket veszteség érte volna. A pénzügyi pánikon kivül az is nagy baj volt, hogy nem lehetett megállapítani, kié az erdők tulajdonjoga. Amikor a kiaknázásra az állítólagos tulajdonostól koncessziót szereztek, előállott az állam és az is követelte a bérösszeget. Diplomáciai beavatkozásra került ilyenkor rendesen a sor, ami kellemetlen volt és a társaság inkább beszüntette az üzemét. Ekkor egy másik társaság szorződtette titkárának Mosónyit. Ez a társaság Copall-lakkot kutatott Délamerikában, de Mosonyi intervenciójára megszűnt működni, mert a kiaknázandó terület annyira nagy és széttagolt volt, hogy nem fizette ki magát a munka. A társulat megszűnése után Mosonyiért a legelőkelőbb vállalatok versenyeztek. Egy newyorki bányavállalat, a Mining Exploration Co. nyolcszáz dollár fizetést ajánlott föl neki, azonkívül kijelentette a szerződésben, hogy Mosonyi tetszése szerinti összeget használhat föl kutatási célokra. Egy londoni társaság is ajánlott föl szerződést a tudós mérnöknek, aki azonban egyik szerződést sem fogadta el, hanem Lehmann dr-ral, akit a német kormány küldött ki Délamerikába, hosszabb tudományos útra indult. Bejárták együtt Costa-Ricát, a a Pacificon át Salvadorba és Guatemalába mentek és Lehmann dr a német kormánynak küldött jelentéseiben a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg Mosonyi nagy tudásáról. Mosonyi főként geológiai, etnográfiai, archeológiai szempontból tanulmányozta az országokat, tisztán tudományos szempontból, olyként azonban, bogy tanulmányait egy megalapítandó hatalmas vállalat fölhasználhassa. Több ezer fölvételt készített útközben, óriási gyűjteményt szerzett össze és Vámfiéry Ármin, amikor szakemberektől tudomást szerzett Mosonyi munkásságáról, nyilt ajánló levelet irt hozzá, amelyben azt irja, hogy „Mosonyit olyan embernek ismerem, aki bizalmat érdemel és aszal vissza nem él". A legelőkelőbb angol és amerikai lapok elismerőleg irtak Mosonyiról. Amikor legutóbb Newyorkban volt a folyóiratok a fényképét hozták, a legnagyobb klubbok rendeztek estélyt a tiszteletére és valósággal ünnepelték. A mult héten érkezett Szegedre Mosonyi. A ebben a kis bőrtáskában vannak a terveim. Most még nem nyilatkozom róluk, de azt hiszem itt Magyarországon is szóba kerül még a dolog. Nagy dolgok vannak ebben. Még egy hétig maradok idehaza, akkor Berlinbe megyek, onnan pedig Hamburgon át visszamegyek az Újvilágba, ahol nagy dolgokat fogok még produkálni. Ott érzem ón jól magamat. Ott méltányolják az embert ós ha ér valamit, neve is lehet. A munkájával szerezheti meg. Lelkesen, szinte fanatikusan beszélt. Nem a rajongók fanatizmusával, hanem azoknak az embereknek a hangján, akik megérdemlik a bizalmat és nem élnek azzal vissza. (-ál.) A delegációk. Budapestről telefonálják: A magyar delegáció kedden délután Zichy Ágost gróf elnöklésóvel tárgyalta a zárószámadási és* pénzügyi albizottság jelentését. Miklós Ödön terjesztette elő az 1908. évi zárószámadást, amelyet elfogadtak. Beöthy László a közös pénzügyminisztérium 1911. évi költségvetését ismertette ós javasolta, hogy a legutóbb hozott három határozatot — a közös minisztériumnak Budapestre való áthelyezését, a magyar tisztviselők létszámának emelését, a miniszteri alapoknak magyar értékpapírokban való elhelyezését — újítsák meg. A költségvetést ós a javaslatot a delegáció Miklós Ödön fölszólalása után elfogadta. A közös számszék 1911. évi költségvetésének tárgyalásánál Sághy Gyula azt a kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a közös számszék helyzetét törvényhozási uton oldják meg. Héderváry Károly gróf miniszterelnök megnyugtató kijelentése után a költségvetést elfogadták. A nagy tüz után. — Dolgoznak a műhelymunkások. (Saját tudósitónktól.) Kedden már hideg ós vizes volt minden a szegedi rókusi vasúti műhelyben, ahol vasárnap éjjel a vasút is megolvasztó tüz pusztított el mindent, ami csak elpusztítható voit. A százezreket érő anyagnak csak tönkrement, bekormozott maradványai hevertek szanaszét a földön ós százhetven munkás dolgozott a romok eltakarításán. A leégett ötös számú műhely munkásait rendelte ki ide a műhely főnökség, azért, hogy a munkásoknak meg legyen a mindennapi kenyerük.t Hétfőn este Szegedre érkeztek Budapestről Lfoiuiixum, családja, édasanyja, nővérei és fivére laknak itt. déli vidékének minden részét bejárta, ismeri I Eljött, hogy azokat meglátogassa. Amikor ide- " minden zegét-zugát érkezett, csak törve beszélte a magyar nyelvet, ^ Janos irályi tanacsos, allamvasuti igazolyannyira hoer Hovkins és Viauez köztársa- évek éta nem beszélt magyarul. Néhány nap a es hajózási felügyelőség részéről !rirar, js zp ss Professor Mosonyitövol; akik k5zűl az egyik szegedi. Sokan emUtazásai közben a benszülött indianokkai ek . itt is Rósenberg Mórra, aki a tot tartottak a helyszínen. Ez a vizsgálat nem a tüz okát, s a kár nagyságát kutatta, hanem hogy miként lehetne a vasúti műhely teljes üzemét a legrövidebb idö alatt helyreállítani ? Hir szerint a bizottság kifogásolta, hogy a vasúti műhely közvetlenül a pályatest mellett «agyon jó barátságba került. Tökéletesen meg- 'ékeznek még tanulta az indián nyelvet és nem egy indián /^--malomban volt hivatalnok, azután egy elötörzsfönöknek élvezte a vendégszeretetét. Na- kel° buenos-ayres. gabonakereskedő cég vezetőn sok fölfedezést tett útközben és a nem- fje lett. Nemrég halt meg messze a hazájától Vorki, washingtoni földrajzi intézetek elismerd- A fás.k magyar ember az ore^g Horváth, aki 8iih zmxri • fi , .. , • 1 1 •• ' „«/»,. Miksa csaszárral ment ki Mexicoba, Costa- { , ., " ,L„, - Stii T . ° tar rjsrrr ^^ . íek?zik' ^ rkss veszedeiem Ertekes geológiai és etnográfiái leleteit a Ion ^ J* ^ ^ ^ ^ geti az epületeket. A műhely mostani helyét hosszú utazást. egyébként sem tartja a bizottság továbbfejlesztesre alkalmasnak. A templomtéri lakásár, látogattam meg Mo- A bizottság. határozata egyébként a követsonyi Emilt. Napbarnitotta, férfias arca sokat kező. a javitáa a,att lévg kocsikftt vidékj m{._ Mosonyi Emil utjának gyakorlati célja is volt. beszól arról a S°k ^helyek közt fogják szétosztani, a foglalkozás áttanulmányozta ho-y mikópon lehet Dél- Mosonyi nem igen beszél. Az egyikszoba tele HÓlkül maradt szMen munMst Amerika terméL í g zlságaR kiaknázni és - Ibőröndőlcke%j>W költségén más műhelyekbe helyezi át. Ez visszaérkezése után hatalmas alaptőkével meg *•» ^íT^k ZönTLuéTZIi ?m ^f* csak ideiglenes . amik között csak Mosonyi Emil érzi magát felleírű A munkásokat rörrtön visszahelyezik. doni British Muzeumnak, a newyorki, washingtoni, berlini muzeumoknak ajánlotta lol, amelyek meleghangú levélben mondottak köszönetet a ritka dolgokért. . 1 ÍV Ili 1IV JCVUŰVUU — t 'S alakított egy részvénytársaságot, amelynek odahaza yigkedélyü ember-a világot járt mórÜosonyi Commercial Company lett a címe és azonban minden szavából kiórzik a Mosonyi Emil az alelnöke. A társaságnak SainLouisban volt a szókhelye és főképen a DélAmerikában levő hatalmas őserdők faanyagá°ak a kiaknázását tervezte. A munka meg is kezdődött, szép eredmónynyel is járt, de koztudós is. Az irományai között kutat. Egy sárga aligátorbörből készült irományjegyzéket vesz elő, de nem nyitja ki. — Lássa — mondja idegen accentussal — mihelyt az elpusztult osztályok fölépülnek. A leégett épületek építését még a tavasz elején megkezdik.