Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-22 / 43. szám

1Ö11 február 22 DELMAGYARORSZAG 225 Különben a képviselőház ma végzett a bankvita során az ellenzék részérői beadott határozati javaslatokkal s belekezdett a ; oankjavaslat részletes tárgyaidsába. Az ülésen Bcrzeviczy Albert elnökölt. Tiz órától egyig a Ház névszerinti szavazással elvétette Polónyi Géza, Jaczkó Pál, Holló Lajos, Bakonyi Samu, Kun Béla és ZUnszky István határozati javaslatait. jj Kgy órakor, mielőtt a Ház a részletes tárgya'asra tért volna át, Batthyány Tivadar gróf a házszabályok cfmén kérdést intézett az elnökhöz az iránt, hogy a bankstntutumot a részletes tárgyalás során szakaszonként fogja-e tárgyalni a Ház s hogy mi az elnökségnek az álláspontja abbén a kérdésben. Borzevicsy Albert elnöki Azt a kívánságot, bogy az alapszabályok szakaszonként tárgyaltassanak, lebetlennek tartja. Ez a kívánság súlyosan beleütközik a házszabályokba és teljesítése a tanácskozás rendjét teljesen fölforgatná. A részletes tárgyalás anyaga csak az lehet, amit a Ház általánosságban előbb elfogadott semmire olyanra ki nem terjeszkedhetik, ami a javaslatban nincs benne, az alapszabályok pedig nincsenek benne. Részletes tárgyalás csak azokról a szakaszokról lehet,-artielyek módosítás alá kerülnek s amelypk függelék gyanánt a javaslathoz vannak illesztve.' A Ház különben, mikor Kítiier Zsigmond határozati , javaslalát, mely nz alapszabályok beterjesztés vt kérte, elvetette, már határozott is ebben a kérdésben, ujabb határozatnak tehát nincs helye. Kéri tehát az ellenzéket, hogy miután a házszabályok megtartása az egész Háznak erdeke, nyugodjanak meg ebben a fölfogásban és a házszabályok ilyetén alkalmazásában. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Bakonyi Samu szerint a bankjavaslatnak leglényegesebb részét épen a bankstatutumok teszik, amelyek az általános tárgyalásnak is anyagául szolgáltak s igy most a részletes tárgyalás alól sem vonhatók ki. PÓlónyi Géza szólásra áll föl. Kgy hang a jobboldalról? Itt az ezredes ur! (Nagy zaj Ós derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: A javaslat cimében benne van, hogy a bankszabadalom s az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés meghosszabbításáról szól, a tárgyalásnak tehát a szerződés ós az alapszabályok szakaszaira is koll terjeszkedni. Ha a Ház csak a módosított szakaszokat tárgyalja és szavazza meg, akkor a törvényből hiányozni fog az a rendelkezés, mely az egész szabadalom reaktivalásáról szól. Berzeviczy Albert nem látja megcáfoltaknak az együttes tárgyalás mellett fölhozott argumentumait. Azt az eljárást, amelyet a bankstatutum tárgyalására alkalmazni akar, két precedens előzi meg: az 1886-iki ós 1899-ilu tárgyalás. Arról, hogy az elnökség korlátozni akarná a szólásszabadságot, jogosan es komolyan beszélni sem lehet. Tanúnak hivja erre az ország közvéleményét. (Helyeslés a jobboldalon.) (A részletes tárgyalás.) A Ház ezután belekezdett a javaslat rósdctes tárgyalásába. , . ,,, . T..rekó A javaslat ciméhez Polónyi Géza és JaczKo Pál terjesztett be módosítást. Jaczko azt indítványozta, hogy a bank cimóbe iktassak De az és szócskát s legyen a cím osztrák es magyar bank. . ••„Io„f; Lukács László pénzügyminiszter k'leJe"/' hogy a banknak, mint bejegyzett cegnek címváltoztatása nehézségekbe ütköznek. Az am különben, hogy a paritás a lényegebon legyen meg s nem a szavakban. Az elnök elrendeli a szavazást. , Fölkiáltások a baloldalon: Nem vagyunk százan 1 Nem határozatképes a Haz . Az elnök elrendeli a képviselők lását, Az ellenzéki képviselők kiv°""'nsa£iál? számlálás elől, mire a jobboldalon duhos kiai ^Net^égyenlik magukat 1- Nem érdemlik meg itt a helyet I Lopják az ország pénzel Népbolonditók! Nemzeti hosok Az elnök a számlálás után konstatálja a Haz határozatképességét s a többség a címer, tozatlanul elfogadja. Az ülés három órakor végzodott. A* orosz-kinai víhzAIj. ^f^lk az lenlik: A pekingi külügymin.sztér umnak. » itteni kinai követhez intézett ertes.táse szenn a pekingi orosz követ Kínának zékre pdQtt válaszáról megelégedéssel nyua kozott, A légszeszgyár. — A tanács elölt nincs konkrét panasz. — (Saját tudósít ónktól.) A Délmagyar ország mai: kedden meg-jelent számában szóróíszóra leközöltük Pillich Kálmán indítványát, amelyet elsősorban lapunk konkrét adatai alapján Szeged város tanácsa, illetve Szeged közgyűlése elé terjesztett. Ez az indítvány teljesen megfelelt a fölzuduló szegediek kívánságának. Ez — a konkrét panaszokon alapuló inditvány — a tűrhetetlen viszonyok ígyors, szigorú megvizsgálását akarta, kérte. Szóval azt, amit Szeged polgársága akar ós kér. És a szegedi tanács ma elővette PiUieh Kálmán indítványát és foglalkozott a légszeszgyár ügyeivel. És a tanács rövid tanácskozás után kimondta, hogy a közgyűlésnek javasolni fögja, hogy Pillich Kálmán inditvány a fölött térjenek napirendre. Más szóval: ne is foglalkozzon a közgyűlés a légszeszgyári dolgokkal. Mert — a fanács igy indokolta igazán határozott, egyszeri! határozatát — a tanácshoz konkrét panaszok nem érkeztek. Különös a szegedi tanács mai határozata, amely szerint még csak foglalkozni se akarnak a lógszeszgyári ügyekkel. Különös azért, mert a tanács, — amely tehát ezután se akar a légszeszgyári dolgokkal foglalkozni, — eddig se foglalkozott azokkal. Holott Szeged városnak, Szeged lakosságának mindenféle érdekét épen a tanácsnak kellene megvizsgálni, mérlegelni még pedig legelőször, minden más fórumot megelőzőleg. De a tanács eddig nem tette ezt. Rendben volt azért. Legalább ezután várták a panászkodók, hogy ezután teszi. Ezt vártuk. Mindenki ezt várta bizonyosan. Még Fuchs és Bátori társak is. Hiszen a városnak szerződése van a légszeszgyárral és a városnak, gyárnak egyformán érdeke, hogy ekszponensei ugy értelmezzék és érvényesítsék ennek a szerződésnek rendelkezéseit, hogy ne váltsák ki vele az egész fogyasztó közönség fölzúdulását. A tanács előtt igenis konkrét adatok fekusznek, mi rendelkezésére bocsátottuk. Módjában is van, hogy orvosolja ezeket a konkrét panaszokat, kérjen csak a gyár élére olyan igazgatót, amilyen például Steiner volt. Fuchsnak mennie kell, addig nem lesz rend. De rendkivűl különös a szegedi városi tanács indokolása is, amely szerint a tanács eddig konkrét panaszról, konkrét esetről nem tud. Ez az indokolás megdöbbentő. Igy lerázni ilyen ügyet lehetetlen, annál inkább, mert hisz a Délmagyarország csupa konkrét eseteket fölsoroló cikksorozotában a szegedi tanács egyik tagja: Balogh Károly tanácsnok is tudott konkrét esetről. És abban a panaszban is direkt gázbotrányról volt szó. Hisz a Délmagyarországban napok óta csupa konkrét eseteket tártunk föl! Névvel, számokkal, megnevezett esetekkel bizonyítottunk és állandóan hivatkoztunk arra, hogy a fölsorolt esetek áldozatainak nevét, lakását, levelét bármely pillanatban, bárkinek — tehát még a szegedi tanácsnak is — rendelkezésére bocsátjuk. De hivatkozunk még arra is, bogy a légszeszgyár igazi vezetősége is — tehát nem a szegedi algázurak, mint főgarázdálkodók, — szintén tudomást vettek a Délmagyarországban fölsorolt konkrét panaszokrój és már napokkal ezelőtt hallottuk. hogy ebben az ügyben vizsgálatot tartanak. Pedig ez a vezetőség nem is Szeged közönségéért van túlajdonképen. Mint ahogy a tanács ... Bizonyos, hogy. Szegednek a gáziigyben rendszeres kijátszására" ítélt közönsége nem váj-ta a tanács napirendretéritési javaslatát. De bizonyosra vesszük, hpgy a közgyűlés, amelynek tagjai r— ki tudja, hány százalékban ? —1 szintén kijátszott áldozatok is, a Jégszészgyári ügyben nem térnek napirendre •Pillich Káímáíi inditványa fölött. Mert az ilyen riápiréndretérés'nem volna egyéb, mint kihívása á '-ézegedi közöiiség 'ítéletének, nem volna e^iéí), mini buzditása á gázgyári vezetőségnek, liogy csak a megkezdett uton haladjon tovább, .Az ilyen napirehdyetérés erkölcsileg egyszerűen veszedelmessé válna, Vnert a szegedi közönséget rászorítanák arra. a keserű valóságra, hogy két hivatalnok, két. igénytelen ember ugy bánhat el veié, ahogy akár. • Perjéssy László előadása. — A magáníiszíuiselők és az iparkamara. — (Saját tudésitóMüát) A szegedi magántisztviselők egyesületének Kölcsey-utcai helyiségében kedden este kilenc órakor Perjéssy László, a kereskedelmi és iparkamara tevékeny titkára rendkívül érdekes és tanúságos előadást .tartott a magántisztviselője éj* az iparkamarák egymáshoz való viszonyáról. Perjéssy, aki az ipar és kereskedelem terén már számos alkotással és intézményftyel elismertté és maradandóvá tette a nevét; közgazdaságunk történetében, mai I előadásával égy ujabb ipari és kereskedelmi mozgalom megindítására hivta föl a szegedi magántisztviselők egyesületét. Az előadás megkezdése eLőtt Wiiumer Fülöp, az egyesület elnöke. üdvözölte a nagyszámu hallgatóságot, majd fölkérte Perjéssy Lászlót előadásának elmondására. Perjéssy azzal kezdte értékes előadását, hogy nagy előszeretettel és őrömmel foglalkozik a kifejtendő kérdéssel, mert — úgymond — szociális érzésem azt parancsolja, hogy akkor, amidőn egy érdekképviseletnek a szolgálatában állok, ezon érdekképviselet ténykedését kiterjeszsze mikden olyan osztályérdekre, ami kereskedelmünk és. iparunk szolgálatára van. Ismerteti azután az előadó azt a szerepet, amo'iyet a magántisztviselők az ipari ós kereskedelmi életben elfoglalnak. A magántisztviselők a szellemi vezetés föladatát teljesitik s igy közgazdasági tekintetben oly hivatott ós elsőrangú osztály, melynek érdekeiről föltétlenül gondoskodni kell. A. .kereskedelemügyi miniszter kérdést intézett a kereskedelemi ós iparkamarákhoz, hogy helyesnek, jónak ős célszerűnek tartják-e a 66-ik tör.yénycikk megváltoztatását oly irányban, hogy bizonyos szoros kapcsolat jöjjön létre a magántisztviselők és az iparkamarák között. Énnek a kérdésnek most a legteljesebb aktualitása van, bár nem uj keletű, mert fölszinre vetődött már tiz esztendővel ezelőtt is. Most azonban általános mozgalom indult meg e kérdés megoldása céljából. Nálunk — folytatta Perjéssy — a viszonyok, különösen a politikai viszonyok sokkal szükségesebbnek látszó dolgokkal foglalkozik, mint a közgazdasággal, ugy, hogy közgazdaságunk kérdéseinek a íölsziuen lévő kérdésekkel szemben mélyen alárendelt szerepük van. — Sajnos — szóltak közbe néhányan. Az ipartörvjény — folytatta az előadó — a munkáskamarák kérdését is fölvetette. A munkáskamarák a kereskedelmi és iparkamarák kebelében létesülnének, elnököt, osztályelnököt, szóval vezetőséget kapnának s kétféle osztá-