Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-08 / 6. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 21 váltságokkal lehet egy szabad országot kormányozni ; aki azt hiszi, hogy kénye­kedve szerint lehet jogokat és szabad­ságokat elkobozni és kiváltsápokat osz­togatni ott, ahol egyenlő teherviselés és katonavlselési kötelezettség van ! A jogoknak és kötelességeknek ilyen összezavarása okvetlenül anarchiára ve­zetne ; s rokonnépek és nemzetek nem­létéhen nyakunkra hozná őszes szom­szédainknak gyűlöletét és fegyverét. Egyetlen biztos ország a jog, törvény és igazság uralma ! Súlyos válság Ausztriában. (Saját tudósítónktól.) Ha Bienerth azzal, hogy harmadszor is vállalkozott a kabinet­alakitásra, csak a maga hiúságát akarta szolgálni s azt akarta dokumentálni, hogy a király még mindig bizalommal van iránta, ezt a célját elérte ugyan, de az elé, hogy parlamentáris minisztériumot alakítson, szinte legyőzhetetlen nehézségek tornyosul­nak. Prágában a békeakció csehek és néme­tek közt teljesen meghiusult s ezzel minden reménye megszűnt annak, hogy a csehek a kormány támogatói legyenek. A cseh-német békitő-bizottság úgyszólván már végleg be­fejezte eredménytelen munkáját s Thun Ferenc gróf vállalkozott arra, hogy elfog­lalja Csehország helytartói székét a király­nak azzal a kimondott utasításával, hogy ami nem sikerült a bizottságnak, azt pró­bálja meg 5 egyedül. A németek a legnagyobb reménykedés­sel fogadják Thnn gróf kineveztetését és „Csehország Deák Ferencének" nevezik. Hogy mennyi alappal, azt a jövő fogja meg­mutatni. Annyi legalább is kétségtelen, hogy e pillanatban Csehországban a németek kö­zül is, a csehek közül is a legradikálisab­baké a vezető szó s igy óriási munka, majd­nem teljesithetlen föladat az, amit Thun gróf magára vállalt. Természetellenes kiválasztás, Irta Strindberg Ágost, A báró nagy és nemes boszusággal olvasta az „Elet rabszolgáidban, hogy a magasabb társadalmi osztályok gyermekei elpusztul­nának, ha nem vennék el az alsóbb társa­dalmi osztályok gyermekeinek anyatejét. A báró olvasta Darwint és ugy értelmezte, hogy a nemes családok gyermekei az ember­faj fejlődésének előrehaladottabb fokait kép­viselik. Az átöröklés elmélete pedig a dajkák alkalmazásának ellenségévé tette: amikor alsóbb osztálybeli dajkák vére a nemes erekbe jut, bizonyos nézetek, törekvések és fogalmak is átszállhatnának. Tehát az volt az elvi követelése, bogy a felesége maga táplálja majd gyermekét; ha nem lesz elég teje, akkor neveljék üvegen a gyereket. A tehén tejét jogosan vehette el, hiszen a te­henek az ő szénáját ették és enélkül vagy éhen döglöttek, vagy a világra se jöttek volna. A gyermek megszületett. Fiu volt Az apa kissé nyugtalan volt, mig meg nem bizonyo­sodott a terhességről, mert ő maga szegény ördög, de a felesége gazdag volt és 5 csak az esetben juthatott hozzá az asszony va­gyonához, ha a házasságból törvényes örö­kös származott. Öröme tehát nagy és őszinte volt. A fiu amolyan átlátszó kis telivér em­ber volt, bőrét kék erek hálózata futotta be De a vére mégis hitvány volt. Az anyja olyan volt, mint egy angyal, kitűnő enni­valóval táplálták, meleg prémekkel védték az éghajlat támadásai ellen és az az előkelő sápadtság ült rajta, amely annyira jellemzi a fajasszonyokat. A béketárgyalások meghiúsulása ezúttal a németek büne. A csehek voltak azok, akik a mult év szeptemberében a német-cseh béke­akció megkezdését indítványozták. De ak­kor a németek egyszerre vérszemet kap­tak. Azt hitték, hogy egyszerre mindent meg fognak kapni a csehektől s a követe­léseiket folyton növelték, folyton ujabb és ujabb koncessziókat akartak a csehektől ki­csikarni s már-már olyan hangon beszéltek Prágában, mintha az volna a helyzet, hogy a cseheknek kényre-kegyre meg kell ad­niok magukat. Bienerthre a békeakciónak ez a teljes meg­hiúsulása némileg váratlanul jött, mert még két nappal ezelőtt magához kérette Fiedler drt, a cseh klub elnökét s megkérdezte tőle, hogy minő föltételek alatt volnának hajlandók a kabinetjét a csehek ép ugy tá­mogatni, mint ahogy a német szabadelvűek és keresztényszociálisták támogatják. Sőt, két tárcát, a földmivelésügyit ós a közmun­kaügyit, hajlandó ebben az esetben cseh po­litikusokkal betölteni. Fiedler azonban, aki akkor már tudta, hogy a békeakciót este végleg félbe fogják szakítani, azt a meg­győződósét fejezte ki, hogy nem akad cseh politikus, aki a jelen viszonyok közt be­lépjen Bienerth kabinetjébe. Bienerth azzal akarta Fiedlert és a cseheket megpuhitani, hogy a miniszterelnöki ós a honvédelmi tárcát leszámítva, ugyanannyi tárcát adott volna kabinetjében a szlávoknak, mint a németeknek, hogy tehát a kabinetben teljes volna a paritás a csehek ós a néme­tek közt. Fiedlert ezek a szirénhangok nem ejtet­ték meg, sőt rámutatott arra, hogy miután a csehek nem vállalkoznak arra, hogy a kabinetbe belépjenek, parlamentáris minisz­terek csak Weisskirchner és Qlombinszki lenne s maga a kormány alapjában hivatal­nok-minisztérium lesz. Bienerthnek arra a kérdésére, hogy egy esetleges hivatalnok-minisztériummal szem­ben hogyan viselkednének a csehek, tekintve, Maga táplálta gyermekét. Nem kellett te­hát parasztasszonyokat fejni, hogy az élet pompáját élvezhessék. Mindez rossz mese volt. A gyermek szopott s tizennégy napig kiabált. Mivel minden gyermek kiabál, ennek mi jelentősége sem volt. De a gyermek so­ványodni kezdett és szörnyen lefogyott. Orvost hivtak. Bizalmas beszélgetés folya­mán megmondta a férfinek, hogy a gyermek meghál, ha tovább is az anyja szoptatja, mert egyrészt tulideges az asszony, másrészt meg nincsen teje. Vegyi vizsgálatot is vég­zett a tejen s egyenletekkel bizonyította be, hogy a gyermeknek éhen kell pusztulnia, ha igy folytatják. Mit tegyenek most, mert a gyermeknek életben kell maradnia. Dajka vagy üveg? Dajkáról még csak beszélni sem lehet. Semmi szin alatt, Próbát teszünk az üveg­gel, noha az orvos dajkát rendelt. A legjobb hollandi tehenet, amelyet a ke­rületi állatkiállitáson az aranyéremmel tün­tettek ki, kűlönfogták és bőven etették jó havasaljl szénával. Az orvos megvizsgálta a tejet s mindent rendben talált Mi sem egy­szerűbb, mint az ilyen üvegből való táplá­lás; miért nem jutott ez már azelőtt is eszükbe. Nem volt szükség dajkára, erre a házizsarnokra, erre a tenyészállatra, aki csak hizlaltatja magát: s azonfölül még va­lami fertőző betegség is megbújhat benne! De a gyerek csak egyre fogyott, egyre ordított. Átkiabálta a nappalt, át az éjszakát. Világos volt: a gyomra fájt. Uj tehén ós uj vegyvizsgálat. A tejet karlsbadi vízzel hígí­tották, de a gyerek mégis csak kiabált. — Itt nincsen más segitsóg, dajkát kell fogadni — mondotta az orvos. — Arról szó sem lehet. Neiu lehet más hogy ennek a hivatalnok-minisztériumnak átmeneti jellege volna, legföljebb három hó­napra volna tervbe véve s csakis állami szükségletek megszavazását tekintené föl­adatának, Fiedler határozott választ nem adott. Bienerth nagyon korrekten viselke­dett, mert azt mondta Fiedlernek, hogy olyan nagy röladatok megoldását, mint pél­dául az adóreformét és a vóderoreformét egy hivatalnok-minisztériummal, véleménye szerint a mai többséggel s egy átmeneti kabinettel eszközölni nem lehet, de kötelezte magát Bienerth arra, hogy azt a három hó­napot is arra fogja fölhasználni, hogy a cse­hek és németek közt a békealkudozásokat folytassa. Friedler referált pártjának s bár Glom­binszki. a lengyel klub elnöke is, aki mi­niszter lesz, megjelent a klubhelyiségben s a cseheket a kabinetbe való belépésre igye­kezett rábeszélni, a csehek hajthatatlanok maradtak. Bienerthre nézve annál nehezebb a hely­zet. mert viszont megjelentek nála a cseh­országi német képviselők s kijelentették, hogy ha a csehek Bienerthtől a legkisebb koncessziót kapják, ők kilépnek a kormány­pártból s ellenzékbe mennek, sőt azt sem engedik meg, hogy a most alakítandó ka­binetben kevesebb legyen a német nemzeti­ségű miniszter, nűnt volt eddig. Ilyen viszonyok közt ül össze nyolc-tiz nap múlva ismét az osztrák képviselőház. A Bienerth-kabinet tehát hivatalnok-minisz­térium lesz s a csehek nagy ellenzéki ak­ciójától félve, Pattai képviselőházi elnök va­lami egyezséget akar kötni a pártokkal, hogy a vezérszónokok beszédideje korlátoz­tassék. Az első ülésen a kormány be fog mutatkozni s valószínűleg Bienerth el fogja mondani a maga programját. Ha a kor­mányprogram fölött meginduló vita véget ér, következik a költségvetés első olvasása, de ez nem vesz majd sok időt igénybe. Utána jön a bankjavaslat második olvasása s az ujoncjavaslat tárgyalása. Az adójavas­gyerek elől elvenni a tejet, ez a „természet" ellen való s azonfölül az átöröklés vesze­delme is itt van. Amikor a báró a természetről ós természet­ellenességről kezdett beszélni, akkor az orvos fölvilágosította, hogy ha a természet erőit szabadon hagynák érvényesülni, akkor* valamennyi nemes család kihalna s földbir­toka a koronára szállana. A természet ezt igen bölcsen rendezte el s az emberi kul­tura csak a természet ellen való balga harc, amelyben végre is az embernek kell elpusz­tulnia. A báró ur fajtája már pusztulásra van ítélve; ez meglátszik azon, hogy a fele­ségének nincsen elegendő tápláléka a gyer­meke számára; hogy az megélhessen, meg kell venni vagy el kell rabolni más anyák tejét. Fajtájuk tehát tisztára rablás utján tudja föntartani magát. — Az is rablás, ha megvesszük a tejü­ket? — Hogyne volna az. Hiszen a pénz, ame­lyen megvesszük a nép anyáinák tejét, munka terméke. S kinek a munkája ter­meli ? A nép munkája, mert a nemesek nem dolgoznak. — De hiszen a doktor szocialista! — Nem, ő csak darwinista. Egyébként neki az is mindegy, ha szociálistának ne­vezik. — De talán csak mégsem járja azt mon­dani, hogy az ember elrabolja azt, amit meg­vásárol. —. Pedig igen is lehet, ha olyan pénzen veszi meg az ember, amiért nem dolgozott meg. — Ha testével nem dolgozott meg érte? — Igen. — De hiszen akkor a doktor ur \s rabló

Next

/
Oldalképek
Tartalom