Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1911 január 1 DÉLMAGYARORSZÁG 5 — Tanúja voltam annak, amikor kora reggel, amikor megérkeznek a hajókon és vonatokon az élelmicikkek, három-négy nagykereskedő összevásárolta a portékát. Amiből nagymennyiség érkezett, kivonták forgalomból, elraktározták és mert kevés került piacra, föverték az árát. így drága pénzen is el kelt az áru. Hasonlókép csinálják minden ólelmicikkel állandóan ós a fogyasztók százezrei ki vannak szolgáltatva nyolc-tiz élelmiszer nagykereskedőnek. (A leleplezett konyha.) — Teljesen leleplezem a konyhámat. Lássa mindenki, hogy egy kishivatalnok hogyan él. Elmondom a mult heti, karácsonyhete előtt való heti étlapunkat: Hétfő: Ebéd : Vöröshagymás leves, vasárnapról maradt káposzta főzelék, kirántott májjal. Vacsora : Szalonna ós töpörtyü. Kedd: Köménymagos leves, burgouyafőzelék, negyedkiló sertéscomb sütve. Fóikiló hus öt tagból álló családnak. Vacsora : Délről maradt főzelék és hentestől vásárolt kolbász. Szerda: Burgonyaleves, spenót kirántott zsemlyével. Vacsora: sült burgonya vajjal. Csütörtök: Húsleves, káposzta-főzelék főtt marhahússal. Vacsora ugyanaz, ami az ebédből maradt. Péntek: Bableves, túrós tészta. Vacsora: szafaládé. Szombat : Rántottlevos, vese-velővel. Vacsora: Szalonna, töpörtyü. Vasárnap: Karfiol-leves, kirántott borjúhús, káposzta-főzelék. Vacsora: Ebédtől maradt hus, — Ilyen a menünk hétről-hétre . . . Szeged az 1910. évben. (Saját Uidósitónktól.) Változatos eseményekben gazdag volt az ezerkilencszáztizedik év Szeged történetében. Amióta a város újjászületett, a fejlődés lavinája csaknem minden régiséget elsöpört, Uj, lüktető ós diadalmas élet vonult be a régi, bogárhátú házak közé, de ezek is alig néhány esztendő alatt ugy eltünedeztek a föld színéről, mintha elvarázsolták volna őket. Most hatalmas, modern palotasorok büszkélkednek a nádfödeles házikók helyén. A régi Szeged emberei őszbecsavarodtak már és csöndes rezignációval emlékeznek a múltra. Semmi, semmi nincs már meg a régi Szeged világából... Az idegen, aki husz-harminc évvel ezelőtt járt Szegeden, egy csodálatos, nagy, csillogó várossal áll most szemben, egy nyüzsgő, a fejlődós erejétől duzzadó kis fővárossal, ahol döcögő lóvonatok helyett csilingelő villamosok futkároznak, ahol a paloták ablakaiból ragyogó villanyfény árad ki, ahol a régi, fenyőpallós, kátyús utcákon komprimó domborodik. Aszfalt kompxámé, mely a legelső és csalhatatlan jele egy város kulturális életének. Most következnek a szemrehányások, amelylyel a kulturát illetik. Szeged kulturáját is azzal szokták ócsárolni, hogy még csak embi'ióban van meg, mei't vannak sötét utcák, a külső városrészeket sártenger borítja, sok a szegény, sok a bfinös ember, a társadalom kisvárosias és paraszti jellegű, mert kevés az intelligencia. Ezek a vádak határozottan túlzottak és nem lehet érte megrónni senkit sem. Ugy vagyunk Szegeddel, mint egy pelyhedző bajuszu, növésben levő, egészséges, okos, nagy jövő előtt álló gyex-ekkel, akit meg kellett indítani, akinek irányt kellett mutatni, hogy a maga utján, a maga képességeinek erejéből haladhasson. Pár évtizede csak, hogy Szeged megindult ezen az xiton, a haladás szövevényes utján. És a szemrehányásokkal szemben mit tapasztalunk ? Azt, hogy ez az erőtől duzzadó, egészséges, józan és okos, szép szál gyex'ek - város elhagyta az öreg, történelmi emlékekből éldegélő, maradi magyar városokat. Az ezex-kilencszáztizedik óv is fényesen igazolja ezt a fiatal, minden akadálylyal megküzdeni kész és megküzdeni képes erőt. Uj eszmék, uj tervek, uj alkotások minden vonalon. Élénk, sőt mozgalmas társadalmi élet, fokozódó kulturigények, napról-napra sürgetett komfort-kérdések — ezek mutatják, hogy Szeged kulturális élete hatalmas lendülettel halad előre esztendőről-esztendőre. Természetes, hogy a rohamos fejlődésnek kinövései is vannak. Társadalmi hiányok és bajok, nyomox', szegénység és sok-sok más dolog, amikből könnyen virágot hajthat a biin. Általános vonásokban összegezzük most, az óv utolsó napján, Szeged ezerkilencszáztizedik évének kiemelkedőbb eseményeit. * Szeged iskolái évről-évre szaporodnak. Ebben az évben is több tanyai iskolát állítottak föl. A városban levő iskolák is szűkeknek bizonyultak. Fölépítették a Madách- és Margit-utcai polgári iskolákat. Örvendetes, hogy a magyarosító törekvések is legjobban érvényesülnek Szegeden. A Délvidék idegenajku ifjúsága Szegeden lesz magyarrá. Nagy része van a kultura terjesztésében a D. M. K. E.-nek is, amely a munkásgimnázium tervét kezdeményezte. A munkásgimnázium októberben meg is alakult és eredményesen folytatja áldásos működését. Ismeretterjesztő szépirodalmi fölolvasásokból és előadásokból is bőven volt részünk. A Dugonics-Társaság, a szegedi Társadalomtudományi Társaság, a Képzőművészeti Egyesület szép munkát végeztek az 1910-ik évben. Az év elején eljött hozzánk Mikszáth Kálmán is, nálunk ünnepelte először negyven éves irói jubileumát. A másik nagy alak, akit alkalma volt Szegednek szemtől-szembe megismerni, Prohászka Ottokár volt. Súlyos veszteség érte Szeged hirlapix-odalmát Fuss Géza halálával. A szegedi posta pedig régi és kiváló főnökét vesztette el Gulyás Ferencben. A szegedi irómüvószek ebben az évben is dicsőséget szereztek Szegednek. Károlyi Lajos Szegeden, a szegedi Joachim Ferenc pedig a budapesti tárlaton feltűnést keltettek a festményeikkel. Vigh Ferenc pedig Makó Lajos szobrát készítette el. Ebben az évben készült el Dankó Pista diszes, mtt sirja. Tömörkény István, Móra Ferenc és Cserzy Mihály Szeged irodalmi életének adtak ujabb lendületet. Hollós József dr az orvostudomány terén aratott sikert ebben az évben kiadott és a tüdővész gyógyitásáról szóló könyvével. Sajnos, hogy legelőször Franciaországban méltányolták zseniális müvét. * A város külső képe sok tekintetben uj, egészen uj átalakulást nyert. Huszonnyolc utcát aszfaltoztak ki ebben az évben, egy csomót kiköveztek, a külső városrészek utcái közül sokat feltöltöttek. Az aszfaltozott utvonalakon uj csatornákat is építettek. A fogadalmi templom fölépítésének ügye nagy lépésekkel haladt előre. De a középitkezések között a legfontosabb volt az uj hatszázágyas közkórház ópitése, melynek ügye dűlőre jutott. A Fehértó hasznosításának kórdósében még az óv elején történtek döntő lépések. Ebben az évben fogott hozzá a város az 1914-ik évben Szegeden rendezendő országos kiállítás előkészületeihez. Ezek voltak a kulturális élet főbb mozzanatai az ezei-kilencszázlizedik évben. Nagyon mozgalmas volt a politikai élet is, különösen az év elején, amikor a szegedi munkapárt hatalmas tábora megalakult. Az alakuló gyűlésen Tisza István gróf mondott nagyfontosságú politikai beszédet. Elnökké a munkapárt Rósa Izsó dr-t választotta meg. A választások nem voltak uagyon izgalmasak. Ellenjelölt nélkül választotta meg az első kerület Bánffy Dezső bárót, a második kerületben pedig Kelemen Béla győzött. Itt addig volt csak izgalom, amig Kelemen ellenjelöltje vissza nem lépett. A városatya-választások már sokkal mozgalmasabbak voltak, mint a képviselőválasztás. A munkapárt három kerületben állított jelölteket, akik csaknem valamennyien bekerültek a törvényliatósilgi bizottságba. A bűnügyek közül országos ésdeklődóst keltett : A Kerw-ttgy, a Simon—Pstrovits-för, a Muzsay-gy\ 1 k o ss á g és a Vlachovits-ügy. De ezek egyike sincs még teljesen befejezve. A Kern-ügyben még körülbelül hetvenhét rendbeli sikkasztás fölött kell Ítélkeznie a bíróságnak, a Simon—Petrovits-ügy aktái fölebbezós folytán már a szegedi táblán vannak, Muzsay János főhadnagy gyilkossági bünügyében még nem Ítélkezett a hadbíróság, Vlachovits János volt nagykikindai rendőrkapitány ügyében pedig a bizonyítási eljárás kiegészítését rendelte el a szegedi tábla. Az inkább helyiérdekű bűnügyek közül nagyobb érdeklődést keltett Ungár Lipót vasúti pénztáros sikkasztása, Hegedűs Károly bankszolga betörése a May-bankba, továbbá Illés János és Illés Rozál pénzhamisítók kézrekeritése. Ebben az évben helyezték hűvösre a következő országosan köröztetett betörőket és tolvajokat: Resch Aurélt, Kvandnk Jánost, Konecsni Lajost, Sipos Istvánt ós Klein Endrét. Az öngyilkosságok száma is szaporodott. Ezek között a legszomorúbb volt Kozma Endréé, szegedi fiatal honvédzászlós harmincöt koronás cipőszámláját nem tudta rendezni s efölötti bánatában a Tiszába ölte magát. Wertier Adolf, az ujszegedi kendergyár munkavezetője azon a napon röpített golyót a szivébe, amikor a felesége Oderfurtban szintén öngyilkosságot követett el. Werner meghalt a szegedi kórházban, az asszony ellenben fölgyógyult Oderfurtban. Azután, az őszszel Szegedre jött ós a fór# sirjánjmegmórgezte magát. Otthon, Oderfurtban, hét kicsi gyermek sirt keservesen. * Ezeket az eseményeket csak dióhéjban idézzük most föl, azzal a megjegyzéssel, hogy igen sok eset történt, minden napuak megvolta szenzációja avagy az érdekessége. MA, VASARNAP a II. ki honvédzenekar játszik a ROYALBAN Árjegyzék ingyen és bérmentve Az összes alkatrészek kaphatók! ION! NK! DUDÁL lilcsiiraálküli íiioélkiili amerikai lesre beszélőgépek és zenélőgépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és kerékpárokat legjutányosabban árusítjuk. — Nogy mechoniKoi iavitú-miiliely! KLEIN ÉS TRRSfl Oroszlán-uíca. — Telefon 59. > N et l N » X P W P *í l N » *r w 1 sr p £ 14 Árjegyzék ingyen és bérmentve Olcsó fÜÉ'H UIUUU IUI.IIU ,, [0|,rösí. JUTKOYICS GÉZA [a- és síénlelepe, Kossuth lojos-supiil 41. sióm. Telefon 686. : (a rókusl templommal szemben.) : Telefon 686