Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-29 / 24. szám
1911 január 24 DÉLMAGYARORSZÁG 3 anyagi haszon a nagyszabású hajóépitkezések nyomán a polgári társadalomra visszahárul, abból a magyar ipar és kereskedelem kvóta szerint kiveszi a maga részét. A magyar nemzet áldozatkészsége igen nagy; néha oly nagy, hogy szinte eljut az ország teljesítő képességének határáig. Ám elmultak azok az idők, amikor anyagi érdekeivel ez a magas célokra törő, könnyen lelkesülő nemzet nem törődött s e fontos szempontjait egy nemzet életének elhanyagolta. Ma már számol a magyar. s ez jól is van igy. Az előadó nagyszabású beszédének a delegáció tagjai által való lelkes fogadtatása is ezt bizonyítja. A képviselőház ülése. — Folytatják a távszónoklást. — (Saját tudósítónktól.) A komoly munkásság sikere elé folytonos távszónoklásukkal görgetik az egyre nagyobbodó akadályt, az ellenzék katonái. Nem gondolják meg, hogy ez még inkább lejáratja őket a ma már tisztán látó nemzet szemében. Uj dolgot és olyat, ami megállhat, nem mondtak ezek a szónokok a bankvita elején sem. Annál kevésbé mondanak most, amikor már csak variálják különfélekép azokat, amiket az első szónokok mondtak és amiknek tarthatatlanságát számtalanszor bebizonyították már a Házban, a §ajtóban és egyebütt. Bakó József például ma minden szégyenkezés nélkül mondta el, hogy ő a kormányt okolja, amiért nem idejében kezdődött a bankvita. Hát okolja. Ettől az oktalan okolástól ugyan nem fájdul meg a nemzet, de még a kormány feje sem. A „bank" szót ugy fokozta Bakó, mintha a leghajlékonyabb melléknév lenne, beszélt még aztán császárvágásról, nemzetről, boldogságról, hirről és egyebekről — nagy derültség közben. Baross János is elég humorosan kezdte, ő már azonban kegyesebb volt és megengedte, hogy a kormánynak érdemei is vannak. Egyébként Baross ismét nem mutatkozott túlságosan szabadelvű embernek, dehát ez az ő szerencséje. erélyes higanykurának Vonták alá, az eredmény valóban meglepő volt Magam is ismertem egy bankhivatalnokot, aki körülbelül egy fél évi kezelés és következő higanykura után teljesen fölgyógyult, úgyannyira, hogy egy évi megszakítás után nehéz szellemi munkával járó hivatalát ismét elfoglalta. A kisérletek kezdetben a bécsi Allgemeines Krankenhaus elmegyógyosztályán folytak Jaureggi Wagner Gyula udvari tanácsQs vezetése és útbaigazításai mellett, ma azonban már aa összes nagyobb elmeintézetek kísérleteinek e szerrel. Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy Wagner tanár klinikáján az első oltásokat egy hazánkfia, Pilcz Sándor dr tanár végezte 1907-ben. Pilca doktornak Szegeden is laknak előkelő rokonai. Az eddig kezeltek között van egy orvos, gyógyszerész ós egy főgimnáziumi tanár is, akik már-már minden akadály nélkül végzik hivatásukkal járó nehéz kötelességeiket. Nem volna teljes az eredményekről szóló beszámolónk, ha nem iktatnók ide Schlöss űr-nak, a steinhofi elmegyógyintézet igazgatójának véleményét az uj gyógyeljárásról. Schlöss dr, akinek intézetében közel háromezer elmebajos van hatvanöt pavillonban elhelyezve, következőképen nyilatkozik a tuberkulinról: »A paralizis-ellenes tuberkulinoltásokat 1907 óta folytatjuk a steinhofi elmegyógyAz ülésről ez a részletes tudósitás számol be: Elnök: Návay Lajos. Az ülés megnyitása után az elnök elparentálja Trautenfels Emil képviselőt. Jelenti, hogy Pallavicini Ede őrgróf és Apponyi Albert gróf hat heti szabadságot kérnek. (Megadatik.) Apponyi ezenkívül lemond delegacionális tagságáról. Az elnök javasolja, hogy helyébe póttag hivassák be. Holló Lajos javasolja, hogy minden költségvetési tárgyaláshoz a delegációba uj tagok választassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Aa elnök: Bejelentésem a törvényen alapult és minthogy napirend előtt semmiféle javaslat határozat tárgya nem lehet, eltekint Holló fölszólalásától. Fölolvassák az interpellációs könyvet, melyben három bejegyzés van. Kettő közülük régebbi, Sümegi Vilmosé a katonai brutalitások és Szmrecsányi Györgyé a Pool szerződése tárgyában. Uj interpellációt Simon Elemér jegyzett be: A Lajtha határfolyónak egy osztrák érdekeltség által szándékolt elvezetése tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez. A Ház délután két órakor tért át az interpellációkra. (Bankszónolcoh.) Bakó József (pártonkívüli függetlenségi) a bankszabadalom meghosszabbítását a nemzet vereségének tekinti. Óhajtja a készfizetések fölvételét is. A jelenlegi kormány mulasztása, hogy a bankvita nem a mult nyáron kezdődött és nem lehetett idején megkezdeni az önálló bank fölállításának előmunkálatait. A gazdasági jólétnek felső fokára, az önállóságra csak ugy juthatunk el, ha az alsó fokára, az önálló bankra eljutunk. (Derültség.) De amíg Ausztria csípős ostorával valóságos császórvágásokat mér reánk, a nemzeti boldogságot csak hiréből ismerhetjük. (Derültség.) Miért gyártsa német ember a bankót, mikor a magyar is csinálhatja azt. Miért keressen számtalan német ember pénzt a bankógyárban, mikor annyi magyar munkás lézeng munkanólkül. (Derültség.) Nem fogadja el a törvényjavaslatot, ellenben határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy a közös bank ügykezelésében ós közgyűlésein a magyar nyelv érvényesüljön. Baross János: Mindenekelőtt megállapítja, hogy az osztrák-magyar banknak az ö különleges privilégiuma fejében különleges köteleintézetben és pedig nagyszerű eredménynyel. A kezelés semmiféle súlyosabb melléktünettel nem jár, csupán a megkivánt lázas állapotot hozza meg, ami azután a gyógyulást eredményezi. Száz beteg közül buszonbárom gyógyult meg teljesen, ami egy eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségnél elég szép számarány. A betegeket három óv óta észleljük, visszaesés mindmáig egyetlen esetben sem fordult elő, ugy hogy a gyógyulás az eddigi tapasztalatok szerint teljesnek mondható. Sok olyan paralytikus beteget kezeltünk, akiket a befecskendezések teljesen meggyógyítottak ós ma előkelő állásokat töltenek be. Az eddigi eredmények valóban nagy haladást jelentenek az orvosi tudományban." Eljött a kor, amely fölolvasztotta a rideg közönyt és a gyógyíthatatlannak hitt betegséggel szemben fölvette a harcot uj tetterővel. Hogy milyen a perspektívája ezen eredménynek, hogy e gyógyeljárásnak milyen tökéletesedése remélhető még, azt a baktériológia fogja megmutatni, amelynek sikerülni fog a gennytermelő baktériumoknak egy a szervezetre veszélytelen, a paralyzisre gyógyitólag ható baktóriumtenyészetét megteremteni. A kisérletek további eredményeiről annak idején részletesen órtesitjük a Délmagyarország olvasóközönségét. Bosenfeld Victor dr, •s. ég kir. főorvos. zettségei is lennének. Kötelessége lenne irányítani az egész pénzügyi életet és elsősorban a mezőgazdasági hiteligényeket kielégíteni; kötelessége lenne odahatni, hogy a pénzvilágban a kisemberek érdekében a szociális ssempontok érvényesüljenek; továbbá, hogy gátat vessen a nemzetiségi pénzintézetek veszedelmes pénzügyi és birtokpolitikájának. A közös banknak kötelessége lenne ebbe az irányba terelni az egész magyar pénzvilágot, amelyben, sajnos, nagyrészt kozmopolita, a nemzet érdekei iránt közömbös kalmárszellem dominál. Támadja a budapesti pénzvilágot, amely a legutóbbi pénzválság idejében és a pénzintézeti kartell megkísérlésében is egyenesen kontra pátriám működött; de különben is évtizedeken át teljesen közömbös volt a mezőgazdasági, szociális és nemzeti érdekekkel szemben. Tudományos alapon fejtegeti a különbséget a mezőgazdaság alaptermészete és a többi közgazdasági ágak között. Ez alapon vezeti le a mezőgazdasági hitel két. főfaját, az ingatlan földhitelt és a mezőgazdasági ingóhitelt. Bizonyítja, "hogy a készfizetések fölvételének elsősorban a földhitelre volna kedvező befolyása. Bár elismeréssel honorálja, hogy a kormány egy régi agrárius óhaj megvalósításaként parcellázási és telepítési célokra egy uj intézetet akar fölállítani, de kifejti, hogy ez csak részben fogja pótolni a hiányokat. Ugyanis a három és fél milliárd magyar földadósságnak fele még ma sem törlesztéses kölcsön, hanem konverziót igénylő drága kamatozó adósság; ennek a megoldása egy uj magyar földtehermontesitós volna, amit megkönnyített volna a készfizetések fölvétele. Foglalkozik a mezőgazdasági szemóLyi ós ingóhitellel. Ezt a nehéz kérdést a kisgazdákra nézve csakis a szövetkezeti eszmével lehet megoldani. A szövetkezeteket a magyar nemzeti demokrácia végvárainak nevezi ós megállapítja, hogy e szociális eszméknek apostolai kizárólag a reakcionáriusoknak hirdetett agráriusok voltak. Ismerteti az olasz és német szövetkezeti mozgalmat, amelyet összehasonlít a magyarral. Ezután szembeállítja a fővárosi kozmopolitikus pénzintózetekkél a nemzetiségek öntudatos pénzügyi és birtok politikáját. A magyar intézetek a nemzetiségi pénzintézetek hazafiatlan törekvéseit még támogatták is visszleszámolási hitel nyújtásával. Tiltakozik az olyan fölfogás ellen, hogy a közgazdasági kérdésekkel nem szabadna összekeverni a hazafiság kérdését, amidőn a modern nemzetek ólethalálküzdelmei épen közgazdasági téren vivatnak meg. Beszédét az ellenzék tapsai közt fejezte be, mire az elnök tiz percre felfüggesztette az ülést. (Ostfy Lajos beszéde.) Szünet után Ostfy Lajos függetlenségi azt fejtegeti, hogy a közös intézmények csak bukott alakjai az osztrák gazdasági és politikai szervezeteknek. Ilyen — úgymond — a közős bank is, amely egyike a függetlenségi törekvéseket akadályozó intézményeknek. Fejtegette azonban á készfizetések káros következményeit, végül csatlakozik Kossuth ós Földes Béla dr javaslatához. Polónyi Géza: Helyteleníti a pénzügyi bizottság előadójának azt az eljárását, hogy a bizottságnak a költségvetésről szóló jelentését egy kormánypárti lapban közzótétette, mielőtt az a Ház elé került. Elnök: Nem állapitható meg, hogy az illető újságnak a pénzügyi bizottság jelentéséről szóló cikke mennyiben födi a pénzügyi bizottság jelentését ós hogy azzal azonos-e, kutatást pedig nem lehet indítani annak kiderítésére, hogy miképen került a jelentés az illető újság birtokába. Kijelenti, hogy helyteleníti, hogy a bizottsági jelentések újságba kerüljenek, még mielőtt azokat a Ház nem tárgyalta le. (Helyeslés.) (Interpellációk.) Ezután az interpellációkra került a sor. Sümegi Vilmos és Hlatky Zoltán több közös hadseregbeli katona öngyilkosságából kifolyólag interpellálnak a honvédelmi miniszterhez. Szmrecsányi György a kivándorlók ügyében interpellált. Khuen-Héderváry Károly válaszolt, de nem adott végleges választ. Szmrecsányi egyes gyanúsításait azonban már most is visszautasítja. Az ülés három órakor végződött.