Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-28 / 23. szám

DEL«fl(ÍVfiR0RSZl6 1911 január 28 zésóhez. Az előadó Dorozsma község csekély vagyona és egyéb okok miatt tartja nehéznek a terv kivitelét és elmondja, hogy eddig még nem is merték a dolgot a községi képviselő­tesV'ilet elé terjeszteni, mert bizonyosnak látszik, hogy'saz nem hozza még a kivánt áldozatot. (A helyiérdekű.) A másik tervet Hermann Ferenc volt ország­gyűlési képviselő készítette el. ő helyiérdekű vasúttal akarja megoldani a kérdést olyanfor­mán, hogy Halastól Szegedig, Dorozsmán át 62.1 kilométer hosszu vasutat építene. A vasut­vágány0.76móter széles, keskenyvágányu lenne, az épitési tőkét kilométerenkint 30.450 koro­nára tervezi, a vonat átlagsebessége pedig husz kilométer lenne. 1 . A vonal mellett lévő földek értékemelkedése öt és fél millió koronát tenne ki, ha az érték­emelkedést holdankint csak száz koronára teszik. Az épitési költség 1,890.945 korona, ennek ^harmincöt százalékát 661.830 koronás törzs­részvények, hatvanöt százalékát 1,229.115 koro­nás hetvennyolc százalékos elsőbbségi részvé­nyek utján kívánja a tervező megszerezni. Az elsőbbségi részvények öt százalékos jövedelmét garantáljuk. Eddig mintegy 800.000 korona van biztosítva az érdekelt községek és az állam részéről. Az előadót a hallgatóság zajosan meg­éljenezte, Csernovics Agenor pedig meleg szavakban köszönte meg az élvezetes elő­adást. Ezután egyesöleti ügyeket intéztek el és az egyesület májusi avatójának program­jával foglalkoztak. Este a Kass-vigadóban bankét volt, SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Január 28, szombat: Cigányszerelem, operett. (Páros '/s-os bérlet.) „ 29, vasárnap d. u.: A cégér, népszinmü. este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Cigányszerelem, operett. (Pá­ratlan '1,-08 bérlet.) Cigányszerelem operett. (Páros V,-os bérlet.) A sasfiók, szinmü. (Páratlan '/,-os bérlet.) ,, 2, csütörtök: d. a.: A postás fiu és a huga. „ 2, „ este: A kis lord. (Páros 'j, bérlet.) „ 3, péntek: A kis lord. (Páratlan •/, bérlet.) „ 4, szombat: Cigányszerelem, operett. (Páros »/,-os bérlet.) A medikus meséje. Elmondta : Bródy Sándor. (Fővárosi munkatársunktól.) A budapesti Víg­színházban pénteken este óriási sikerrel mu­tatták be Bródy Sándor uj darabját, amelyet általános érdeklődéssel várt a közönség. Maga Bródy Sándor ugyan uton-utíólen hirdette, hogy darabja gyönge, nem jó, de ugyanezt hir­dette „A tanitónö"-röl ós a „A dadá"-ról is, amelyek azóta már az összes elsőrangú kül­földi színpadokat nagy, őszinte sikerrel be­járták. — Nehezen várom a pénteket, — mondta munkatársunknak, amikor ma fölkereste, hogy uj darabjáról megtudjon egyet-mást — az iga­zat megvallva, félek a premiertől. Ez a dara­bom csak egy kis megfigyelés, egy könnyebb fajsúlyú színdarab, — nem több. Ezelőtt jó pár évvel együtt laktam egy medikus barátommal. Neki se volt sok pénze, a szerencse hozzám se igen látogatott el. Szük volt a lakás, összébb­kerültünk, hamar megértettük egymást. Lakó­társamat megfigyeltem, a lelkébe pillantottam és ez megszülettotte „A medikus"-t. Először novellában irtam meg. Kedves, igaz rajz volt. Aztán, amikor irtain többidarabjaimat, eszembe ötlött, hogy mennyi kiaknázható jelenet van elrejtve a kis novellában. Megszerettem a té­mát, foglalkoztam vele, kidolgoztam. Holnap már elő ís adják. Néni tudok eleget tiltakozni; az igazgató, a rendező1 folyton sikereket ero­Iegettek, terveztek, rendeztek, uj díszleteket festettek, egy-egy jelenetet tizszer-kuszszor eljátszottak... — A darab meséje? — Arról szivesen beszélek.. János, a medikus hónapos szobában nyomorog. Róza, Rubin fő­orvos leánya már félig-meddig jegyese. A fő­orvos csak azért támogatja a szegény medikust, hogy ha majd elvégzi tanulmányait, elveszi leányát. De János szivesebben foglalkozik Piri­vel, falubeli ismerősével, akit a kenyérkereset a fővárosba sodor. János apja fölkeresi fiát és elmondja neki, hogy bugának, Aáának kérője akadt ós csak egy pár ezer korona kellene, hogy meglehessen a kézfogó. János érzi, hogy csak az ő házasságával szerezheti meg a pénzt. De, mikor megkéri Róza kezét, hiertelen föltá­mad benne az a gondolat, hogy eladja magát és olyan sértő hangon beszól, hogy a leány visszautasítja. Ebben a pillanatban azonban tudatára ébred annak, hogy szereti a leányt és kitámolyog a házból. Csak később tudta meg, bogy a leány megtakarított pénzét átadta az apjának, bogy huga boldogsága ne omoljon össze. János lelke megrázkódik a nagylelkűség­től ós kétségbeesésében el akarja dobni magá­tól az életet, de szerelme és Róza vallomása visszarántják a sir széléről és végre a két szerető sziv megérti egymást. — Uj darabokon is dolgozik a mester ? — A Nemzeti Színháznak irok egyet. Timár Liza lesz a cime. Régi ideám, sokat pepecselek rajta. Ez, azt hiszem, jó darab lesz. Talán még ebben az évadban színre kerül. Én már elvé­geztem a munkámat, csak egy-két jelenet van hátra. Azokat simitgatom. Azután a Magyar Szinháznak irok egy darabot, de azt csak a jövő évben adhatják elő. — Ugy hallottuk, hogy a mester nem akarta megengedni a Királyidillek előadását Mün­chenben? — A Lustspieltheater a három kis darab kö­zül a Bethlen Gáborról szóló Fejedelem eimü egyfölvonásos szinmüvet adta elő. Egészen az előadásig elleneztem, mert a magyar történelem olyan megvilágításban nem való külföldnek. Most pörölhetném őket. De bizony ugy áll a dolog, eddig ón még solia se pörlekedtem. En­gem már pöröltek sokan, de ón senkit. Most se teszem. Mosolyogva búcsúzott Bródy Sándor: — Ha tart valamire, ne igen foglalkozzék ezzel a darabommal, hiszen csak egy pillanat­fölvétel az életből . . . * A cigányszerelem. (Operett három fölvo­násban. írták Willner A. M. ós Bodanszky Ró­bert. Zenéjót szerzette Lehár Ferenc. Bemutat­ták a szegedi színházban pénteken este.) Ez az operett tipikus Lehár-operett, a nagy hírnévre szert tett bécsi kappolmeiszter összes hibái a legbizarabbul ebben a darabjában járnak tojás­táncot. A meséje mesterkélt, erőltetett, három fölvonáson keresztül az történik, hogy semmise történik. De van benne minden, amit üres operettek törtető mesteremberei föltaláltak és föltálaltak eddig. Gyerek, felsőbb leányiskola, szerelmes, nem szerelmes, cigány, polgár, paraszt, zsidó, kato­likus, szegény asszony, gazdag asszony, pázsit, kocsma, templom a színfalak mögött, harangszó a színfalak mögött, szóval minden, amit szín­padra lehet hozni színfalak között, mögött, előtt. Ma még nevetett, tapsolt a publikum, aki a technika raffinóriáiban ezen a határon is tul fog menni, azt minden bizonynyal meg­kövezik. A zene kevésbé dallamos, mint Lehár egyéb operetteiben, de raffináltabb ós a zajos, teletömött hangszerelésével folyton az imponálni akarásával alkalmatlankodik. Minek ez a nagy komolyság, mikor sokkal kevesebb póz és verejték nélkül sokkal jobban menne. A közreműködő színészek valameanyie valóság­gal harcolt a sikerért. Régen láttuk, hogy mi­lyen imponálóan derék ez a gárda, mennyi iga­zán a tehetséges köztük, micsoda lelkesen tud csatázni vaiamennyi a sikerért. És mennyire sajnáltuk szegény magunkat, hogy ebből az egész gárdából jövőre úgyszólván csak a művezetőhöz lesz szerencsénk. Méghozzá igazgatóiminőségben. Hogy a közreműködőket sorbavegyük:: a mű­vezető-igazgató nem játszott. Talán Békefi La­jos intrikálta el a szerepét, dicséretére legyen mondva, mert tökéletesen játszott, szépen éne­kelt. Felhő Rózsi hü maradt ahoz a jó szo­kásához, hogy mindig nagyon jól kell játszani. Nagy Aranka végre ambícióval ját­szott ós énekelt operettben is. Békefjné a régi szorgalommal és erősen izmosodó tehetséggel zajos sikert és tapsokat aratott. De jók voltak a többiek is, mind: Pesti Kálmán, Sümegi Ödön és Mihó László. Hogy Nagy Dezső­nek kellett a zsidó korcsmárost játszania, emiatt minden vétek a művezetés lelkén szárad. Az első előadás persze — ezt megszokhattuk az Almáásy-érában — jelmezes főpróba hatását tette ránk. A díszletek mutatósak, szépek voltak, bár ezekről is lehetne egyet-mást regélni. * Színészek álarcosbálja. A szegedi szin­ház tagjai — amint már megírtuk — álarcos bálát rendeznek. A közönség érdeklődése a bál iránt napról-napra fokozódik, miveí a bál ssóp­sikerünek ígérkezik. A helyárakat és az elővé­teli árakat továbbá az árusító üzleteket a na­pokban fogja közzétenni a rendezőség. * Délibáb. Sümegi Ödön, a szegedi színház tagja, Délibáb cimmel operettet ir. A librettó már közel áll a befejezéshez s a szerzőnek csupán néhány jelenetet kell még kidolgoznia. A darab zenéjét Kun Richárd, a szinház kitűnő karmestere irja, aki szintén rövidesen elkészül munkájával. * Párisi premierek. Február első felében több érdekes premier lesz Párisban. Csupa ki­váló és népszerű francia színpadi iró jelenik meg uj müvével a párisi közönség előtt. A februári újdonságok a következők: Henry Bemstein „Aprés moi" a Comédie Francaise-ben; Henry Bataille „L'Enfant de l'Amour" a Porte-Saint­Martinben; Flers ós Caillavet „Papa" a Gymna­seban; Abel Hermant „Le Cadet de Coutras" a Vaudevilleban; Louis Arius „La Midinette" a Variétésben; Edmond Guiraud „Márie-Victorie" az Antoineban és Maurice Maeterlinck „L'Oiseau bleé" a Réjane-szinháaban. * Filharmónia Szabadkán. A szabadkai filharmónia társaság február nyolcadikán ren­dezi tizedik hangversenyét Lányi Ernő egyleti karnagy vezetése alatt. Geyer Stefi hegedümü­vésznö közreműködésével a szabadkai városi színházban. A hangverseny műsora: 1. Beetho­ven : 3. Szimfónia (Eroica). 2. Goldmark: He­gedűverseny, előadja Geyer Stefi a filharmóniai zenekar kíséretével. 3. Volkmann-Kády: Vi­segrád. 4. a) Dvorak : Larghetto, b) Bach : Ga­votte, c) Mozart: Menuette. Zongorakísérettel előadja Geyer Stefi. 5. Uubay: Csárdajelenet. Zongorakísérettel előadja Geyer Stefi. * A rossz köpeny. Rómából jelentik: Sem Benelli, aki ma legnagyobb reménysége &t olasz drámairodalomnak, uj szinpadi munkán dolgozik. Drámáját, amelynek cime: „II Man­tellaccic" (A rossz köpeny), már befejezte s a mü még az idei tavaszon bemutatóra kerül a római Teatro Argentínában. A jövő szándékai­ról is érdekesen nyilatkozott Benelli egy új­ságírónak. Elmondta, hogy félig elkészült már egy könyvével, amelyben a történeti drámái; nak előmunkálatai közben gyűjtött história' anyagot dolgozta föl. A könyv cime: „IlMagni­fico" lesz ós Lorenzo il Magnificonak, a nagy Medicinek életét fogja tárgyalni. Ami dráma­terveit illeti, kijelentette Benelli, hogy egy ideig modern tárgyú színdarabokat szándékozik irni. Majd csak azután tér vissza a história' drámához. A „Mantellaccic" azonban még tör­ténelmi tárgyú szinmü. * A legjövedelmezőbb színdarab. Henry Savage, az amerikai impresszárió egy ang°' lapban kijelenti, hogy mindeddig a Vig özvegj a legsikeresebb darab a világon. Három éve® » 29, „ „ 30, hétfő: „ 31, kedd: Február 1, szerda:

Next

/
Oldalképek
Tartalom