Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-28 / 23. szám

1»11 január 24 DÉLMAGYARORSZÁG tályok k&zt folyik, amelyek mindenütt poétikai öntudatra ébrednek és kezdik magukhoz ragadni az államhatalmat. Angolországban az arisztokrácia a kikszus-kulturáva.1 épen ugy wédekezik a középosztályok ellen, mint ahogy ezek fognak védekezni a munkástömegekkel szemben. A képviselőház ülése. — Hock János, az arangszáju. — (Saját tudósítónktól). Hock János _ következett a bankvita szónokai között. És Hock János beszélt is, mint bankügyben aranyszájú szent .János. Mindeneltelőtt rendbehozta a reverendája ráncait és nyomban megállapította, .hogy ugy látja és azt hiszi, öagyon nivós vita volt a bank körül. A képviselők csak néztek, mint Hock János az önálló bankra. Mert Hock bejelentette az áldást, önálló bank képében, mert honszerető szive bálványa csak az önálló bank lehet, annál inkább," mert „nagyon nivós vita volt a hank körül". Természetes, hogy ő is: Hock János, az ismert .aranymondó Jánosa a t. Háznak, szintén nivós beszédet mondott. •Amely után kénytelen lett mindenki megáUapit&ni, hogy „nagyon nivós vita volt a hank körül". De ha olyan hocki nívóra kapaszkodott a vita nivója, vájjon miért van szükség az ellenzék nevében tett eme aranyszájú Hotk-féle kijelentésre, hogy harcolni fogunk tehát addig, amig a házszabályok ki nem csikarják kezünkből a fegyvert. Imigyen mondá legalább Hock János, olyan dörgedelmes szókkal az idézett igéket, hogy a házszabályok kicsi hija, hogy föl nem ébredtek, ellenben egyes képviselők nem ébredtek föl mély álmukból, igy Hock tényleg harcolhatott mindaddig, amig „a házszabá>yok ki nem csikarták kezeiből a fegyvert." -Azaz a „kicsikarásra nem volt égető szükség, Hock jóval dél után abba hagyta mindannak az elmondását, ami rendszertelenül, ellenben minden ötlet nélkül eszébe és aranyszájába jutott. De az ő beszéde után még mindig megmaradt azon a nivón a bankvita, amelyen Hock előtt volt. Nem lett alacsonyabb a nívó. Igaz, hogy magasabb se lett. He ez igy természetes aranyszájú Hock Jánostól. A pénteki ülés negyedtizenegy órakor kezdődött. Elnök: Návay Lajos. Fölolvasták és hitelesitik ámult ülés jegyzőkönyvét. Bölönyi József leteszi a biráló-bizott8aSi tagsági minőségében az esküt. Következik a bankvita. (A bankvita.) Égry Béla az önálló bank mellett foglalt ál'a«t és Falk Miksára hivatkozik, aki évtizedekkel ezelőtt kifejtette, hogy két bank, osztrak és magyar nagyon jól boldogulhat egymás fellett. Pénzügyi szempontokból nem foglalkozik a javaslattal, mert elvégezték helyette oozzáértöbb férfiak. Alkotmányjogi szempontul kifogásolja azonban, hogy az ötödik szászban a kormány föladja a törvényhozás függetlenségének érveit. Határozati javaslatot nyujt be az önálló bank érdekében. (Hock János beszéde.) .Hock János: Nagyon nivós vita folyt a bank Sül és hogy még a szakemberek is sokat taShatnak belőle. A jobboldalról is igen tanulás beszédek hangzottak el. Az ellenzék a Snzet érdekeiért küzd és csak elfogult elmék ^adhatnak meg azon. Politikai becsület-ker: Se az ellenzéknek a harc és ha a politikai ,'Smazkodás mai rendszerében az ellenzék is oehódolna, ugy ebből baj lehetne. Elvégre odaát 86 'átnának szívesen egy ujabb eszkimó-behatolást. (Derültség.) Szükség van az ellenzékre, amely a kormánykyí» és Becsesei szemben védi az ország érdeSt. Harcolni fogunk tehát addig, amig a haz«zabályok ki nem csikarják kezünkből a fegyert- (Helyeslés balról.) A jobboldal ezt csak akkor kifogásolhatja, ha a többségi akarat érvényesülését a házszabályok kijátszásával akarnák lehetetlenné tenni. Erről azonban nincs szó. Mi — többékevésbbé — alapos vitát folytatunk és erre senki sem foghatja rá, hogy ez obstrukció. Nem is lesz obstrukció soha, hacsak erőszak erre nem fogja kényszeríteni az ellenzéket. Rátér a bankszabadalom tárgyára és gazdasági érveket sorol föl az önálló bank mellett és a közös bank ellen. Részletesen beszél a bankkamatlábról is és azt fejtegeti, hogy a kamatláb emelkedésétől nem kell tartani, mert a bankárnak, aki idehozza a tökéjót, a jövedelem a fő. A tőkének a pénz non olet, legfeljebb non scholet. (Derültség a baloldalon.) Sajnálatos dolog, hogy a hazai tőke annyira irtózik a kockázattól, pedig mikor a nemzet érdekeiről van szó, akkor a plutokrácia is megteheti a magáét és az ország elvárhatja, hogy a plutokrácia is letegye a szabadság oltárára a naaga félpercentes kamatáldozatát. (Taps a baloldalon.) Az elnök az ülést tiz percre felfüggeszti. Szünet után Hock János hivatkozik Csetónyi József kitűnő könyvére, melyet a vámközösség és a bankközösség összefüggéséről irt, amelyben bebízonyitotta, hogy közjogi harcaink nem fognak megszűnni mindaddig, mig gazdasági önállóságunkat ki nem vívjuk. A közös bank és a közös vámterület nagy hatalmi érdek, a nagy hatalom azonban nem lehet végcél. Minden nemzet végcélja az, hogy gazdasági és kulturális egyéniségét szabadon kifejthesse. Mi pedig csak terhét érezzük a nagyhatalmi érdeknek, mikor erre a végcélra törekszünk. Polemizál Antal Gézával. (A kalandozó Hock.) Polónyi Géza: Az nagy bank-teológus! (Derültség). Hock János: Antal Géza azt mondta, hogy a paritást a hankjegyek magyar fölirása is bizozonyitja. De hisz az ezüstpónzeken a Viribus unítis is rajta van. Bizony nekünk is csak olyan beleszólásunk van a bank dolgaiba, mint a latinoknak vagy a rómaiaknak. Az elnök figyelmeztette a szónokot, hogy ne kalandozzék el a tárgytól. A figyelmeztetés nagy ellentmondásra és tiltakozásra lázította a baloldalt. Jó negyed órán át tartott a szakadatlan lárma és zajongás s az elnök kijelentette, hogy kérjenek ellene bizalmatlansági szavazatot, ha nem nyugszanak meg intézkedéseiben. Különben a nemzet józanságára apellál s arra bizza a baloldal viselkedésének megítélését. Hock végre is a Ház engedelmét kérte, hogy a tárgytól is eltérhessen s megkezdett gondolatát befejezhesse. Ezután azt fejtegette, hogy az állami iparpártolással és hasonló szurrogátumokkal nem lehet ipart teremteni, ez csak ornemantika, de nem organizmus. Szterényi különben ugy tett a függetlenségi párttal, mint a zsidó honvéd a gödöllői csatában. Előőrsön volt s mikor meglátta az ellenséget, visszaszaladt a táborba s elkiáltotta magát: Magyarok előre! Zsidók szaladjatok. Szterényi is csatatüzbe küldte a függetlenségi pártot a bankért, maga pedig visszaszaladt a kormánypárthoz s viszontbiztosítást kötött a maga javára. (Nagy derültség minden oldalon.) Azzal fejezte be beszédét, hogy a többség a nemzeti sirásás munkáját végzi. A javaslat is ehez a munkához illik, ezért nem fogadja el. (Élénk éljenzés ós taps a baloldalon, a szónokot sokan üdvözlik.) Eitner Zsigmond szólt ezután a javaslathoz. Az ülés félhárom órakor még folyik. Kálmán államtitkár Bécsben. Kálmán Gusztáv kereskedelemügyi államtitkár pénteken reggel hét óra ötvenöt perckor a gyorsvonattal Bécsbe utazott. Az államtitkár utazásának az volt a célja, hogy Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter helyett Magyarország nevében aláirja a Montenegróval kötendő szerződést. Az államtitkár a délutáni gyorsvonattal visszautazott Budapestre, február negyedikén, jövő szombaton este pedig Budapestről Kolozsvárra utazik, hogy néhány napot választói körében töltsön. Az államtitkár ötödikén reggel érkezik Kolozsvárra. Vasárnap és hétfőn Kolozsvárott fog időzni választói között és hetedikén reggel érkezik vissza a fővárosba. A dorozsmai vasút. — Reök Iván előadása. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi mórnőkés épitészegyesület pénteki összejövetelén érdekes előadást tartott Reök Iván műszaki tanácsos, a tápéi kerület országgyűlési képviselője. Reök Iván a dorozsmai vasút kérdését és az annak megvalósítása érdekében elkészült két alternatívát ismertette, alaposan, szakszerűen, nagy hozzáértéssel. Az összejövetelt, amelyen harmincan vettek részt, Csernovics Agenor alelnök nyitotta meg és ő kérte föl Reök Ivánt előadása megtartására. Reök Iván előadása egy óránál tovább tartott, de azért állandóan fenntartotta a figyelmet és az érdeklődést. A vasút kérdéséről ós a tervekről ezeket mondotta el az előadó: Dorozsma és Szeged között most rendes összeköttetés nincs. Elsőrangú, fontos kérdés, hogy a | kényelmes összeköttetést megteremtsék, mert I ennek a nagy magyar községnek sok más baja nyer orvoslást akkór, ha a lakossága Szegedre vasúton járhat be. A vasútnak, amely Szegedet Dorozsmával összekötné, nagyon sok haszna lenne. Emelkedne a vasút mellett lévő földek értéke, a község lakosai könnyebben iskoláztathatnák Szegeden a gyermekeiket, lenne rendes posta ós sok más kérdést is lehetne megoldani. A vasút megvalósítására két terv készült el. (A villamosvasút). Az egyik az, amelyiket Bosenfeld Nándor, a közúti vaspálya társaság igazgatója terjesztett az illetékes körök elé és amely több tanácskozásnak is képezte az alapját. A szakszerűen, nagy körültekintéssel kidolgozott terv ugy kívánja megoldani a vasút kórdósét, hogy Szegedet Dorozsmával villamosvasuttal köti össze. A villamosvasút egy vágányu, rendes nyomtávú lenne. A személyforgalmas villamosüzemmel, a teherforgalmat pedig gőzerővel bonyolítanák le. A vasút Dorozsma nagy utcájáról, a Balázsi-utca végéről indulna ki ós a müut jobb oldalán a rókusi vasúti állomásig haladna. Télen negyven, nyáron husz percenkint közlekednének a kocsik, a teljes pálya hosszát 5 6 kilométerre, az öt kitérőt is beleszámítva abba 6-3 kilométerre tervezik. A költsége az ópitésnek kilóméterenkint 47.000 korona, a felsővezetőknek 8150 korona, az előmunkálatnak 42.000 korona lenne, a váltók és az egyéb költségek 22.555 koronát tesznek ki, a pálya építési költsége tehát összesen 412.000 korona. Az átjárókra 47.000, a magánépitményekre 25.000, jármüvekre 155.000, egyéb költségekre pedig 60.400 koronát irányoz elő a tervezet, az egész vasút építési költsége tehát 700.000 koronát tenne ki. A bevételét a vasútnak igy számította ki a tervezet: Minden nap átlag 634 személy használná a vasutat. Ezeknek 80 százaléka 24, 20 százaléka pedig 12 fillért fizet. Ez a bevétel 50.000 koronát tesz ki egy évben. A podgyászdij 2500 korona bevételt eredményezne, a teherforgalom 9000 koronát, az összes bevétel tehát 61.500 korona lenne. Az üzemköltség naponta 324 kocsikilómótert 23 fillérjével számitva egy évbon 30678 koronát tesz ki, a tehert szállító vonatok 5500 koronás üzemköltségével az egész üzemköltség egy évben 36178 koronára rúgna, tehát a felesleg 25322 korona volna minden esztendőben. Ezzel szemben a 700.000 koronás tökebefektetés öt százalékos amortizációja, leírások stb. 41.440 koronára rúgnak, végeredményben gondoskodni kell évi 16.118 korona fedezetről. Lázár György dr, polgármester a tárgyalások során kijelentette, hógy Szeged város ennok az évi deficitnek negyed esetleg harmad részét fedezné. Dorozsmának tehát évenkint tizenegyezer koronával kellene' hozzájárulnia a kár fede-