Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-15 / 12. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 12 Kardos Rózsika, Németh Katica, Barna Irénke, Zombori Viktorka, Fodor Rózsika, Szarvák Etuska, Metzger Erzsike, Gortva Juliska, Szőllősi Margitka, Katona Juliska, Lugosity Annuska, Krizsán Juliska, Csóti Katica, Román Terike, Prungel Rózsika, Antalfi Etuska, Kenderesi Szabó Annuska, Varga Piroska, Takács Piroska, Batancs Erzsike, Batancs Mariska, Lippai Juliska, Gémes Rózsika, Kelemen Juliska, Vezér Gizuska, Vezér Karolin, Vigh Erzike, Schnitzer Rózsika, Rátz Juliska, Veisz Boriska, Veisz Sarolta, Daka Rózsika. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Januárl5, vasárnap d.u. „ 15, „ este: „ 16, hétfő: „ 17, kedd: „ 18, szerda: „ 19, csütörtök: „ 20, péntek: „ 21, szombat: „ 22, vasdrnap d. u.: „ 22, „ este: „ 23, hétfő: : A vig özvegy, operett; Virágfakadás. — Meguntam Margitot. (Páratlan •/, bérlet.) Virágfakadás. — Meguntam Margitot. (Páros .*/, bérlet) Carmen. (Páratlan */, bérlet.) A testőr. (Páros •/» bérlet.) Ripp van Winkle. (Páratlan >/, bérlet.) A szent liget. (Bemutató) (Páros >/s bérlet.) A szent liget. (Páratlan '/> bérlet.) A cigánybáró. A szent liget (Páros '/, bérlet.) Karenin Anna. (Páratlan '/« bérlet.) Kabaré Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Mindezideig nem nyert teljesülést a szegedieknek az a jogosult vágya ós ambíciója, hogy olyan kabaréjuk legyen, amelynek szervezete, tagjainak névsora, egész művészi programja biztosítékot nyújt arra, hogy a nyári estéken ízléses, sok részében művészi és esztétikus szórakozásban lesz része. A vidéki kabarék nagyrésze nem tudott eddig fölvergődni azért, mert nem volt meg bennük az az előkelő vállalkozási élelmesség és merészség, amely olyan előadások rendezésére sarkalta volna őket, amelyek tulmennek külsőségekben és belső értékben a budapesti Wekerle-féle santának nívójánál. Ahol nagyobb volt ez a vállalkozási kedv, mint például Nagyváradon és Temesvárott, mindenütt bőségesen aratta a babérokat és busásan a jövedelmeket. Bizonyítéka ez annak, hogy a vidéki városok kinőttek az egy színház rendszeréből és a megokosodott publikumnak csak alkalmat kell adni, hogy szórakozási igényeit kielégítse, mindjárt megváltozik a szinházbajárás sablonos képe. Szép és merész, de föltétlenül sikerre vezető vállalkozásba fogott most Sarkadi Vilmos, a budapesti Royal-orfeum egyik tagja, aki Schönfeld Jenővel kibérelte az idei nyárra a szegedi kabaré helyiségét. A művészi vezetést Sarkadi Vilmos látja el, Schönfeld Jenő pedig gondoskodik a megfelelő vezetésről, amelyben már nagy gyakorlata van. Sarkadi már eddig is Komái Bertával, Pallay Rózsival, Szécsi Magdával, Solti Herminnal, Orbán Mariskával, Seress Arankával, Csabán Zsófival és Kola Gézával kötött szerződést. A rendezést Vámos Dezső, a Vígszínház iskolájának tanára, a Royalorfeum tagja látja el. Ilyen kitűnő tagjai lesznek a Vigszinpadnak, de rajtuk kivül nagyon sok érdekes attrakció teszi élvezetessé az előadásokat. Sarkadi május elsején külföldre utazik és gondoskodni fog arről, hogy a legjobb külföldi erőket is elszerződtesse a Vígszinpad részére. Á kabaré titkári teendőit Paál Job újságíró látja el, A helyiséget is átalakítják. Mind a két oldalon fülkéket építenek, lesz meleg konyha is, amelynek a hiányát eddig a közönség nagyon érezte. Nagyon sok más ujitást is megvalósít a vezetőség, amely mindent elkövet, hogy kellemes szórakozást nyújtson a nyári Szegednek. * Meguntam Margitot. — Virágfakadás. Szombat este premióre volt a szegedi színházban. Piórre Wolf egyik kedves, bohó vígjátékát, a Meguntam Margitot cimü kétfőlvonásost játszották, inkább erőszakoltan, mint vidáman, inkább fújtatóval, mint kedves francia espritvel. A kis újdonság meséje — hiszen nincs is meséje — mindössze annyi, hogy Lavernió festő rosszul bánik szeretőjével, Margittal, akit megunt és amikor igy majdnem a kezére játszotta barátjának, Laverniernek, észhez kap, belátja, hogy bizony csak szereti Margitot és feleségül is veszi. Margit kedves, finom és poétikus szerepét, a passiv kissorsu párisi leányt Várnai Janka játszotta, nagyon finoman és igen értelmesen. Szépen, értelmesen beszólt, graciézusan mozgott a színpadon és a szerep csöndes, méla bánatosságát kiválóan érvényre juttatta a második fölvonásban. Tapsot, kihívást és szép virágokat kapott. Partnerei közül Almássy Endre játszotta Laurianet, szokásos hibájához képest majdnem hülyét formálva e kedves, zsómbes festő szerepéből. Ma is látszottak színészi kvalitásai, de ma is durván és rettenetes mértékben aláhuzottan játszott ós szerepnemtudását ötlettelen és nem is ízléses rögtönzésekkel palástolta. Igazán kár, hogy nincs több önkritikája — sok jót produkálhatna. Lugosi Béla, mint Lavernié festő elég rokonszenves volt, a második fölvonásban azonban egyáltalában nem tudta a szerepét, ami még rutinosabb színésznél ishiba. Színpadi beszéde néha nagyon nehezen érthető. Több szorgalommal elég jó lehetett volna. Kende Paula megszokott kedvességével játszott egy kicsiny szerepet ós nyiltszintapsot is kapott. A Virágfakadás cimü régi és műkedvelők által már halálosan kompromittált darabnak fölelevenitése nem volt szerencsés ötlet, — uj és érdemes darabokat kérünk. Ennek a szereplői is: Nagy Dezső, Jnhászné Ágnes, Várnai Janka, Mihó László ós Virághátiné is elevenek és jók voltak. Liszt századik évfordulója. A szegedi (Ászáf) férfikar a napokban Holtser Aladár elnöklésével népes ülést tartott, amelyen többek között a daloskör működése szempontjából azt a jelentőségteljes határozatot hozta, hogy részvételét bejelenti a magyar dalos egyesületek országos szövetsége által 1911. évi julius 1. és 3. napjain Budapesten Liszt Ferepc és Erkel Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából rendezendő országos dalosversenyre. A szegedi férfikar kiváló képzettségű karnagyának, Kőnig Péternek szaktudása, valamint ennek a dalárdának kitűnő hanganyaga kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a biztos siker jegyében fognak versenyezhetni. Az énekpróbák már szorgalmasan folynak s kívánatos, hogy ugy a legközelebbi vasárnapon délután két órakor tartandó, valamint az ezt követő próbákon a tagok minél számosabban vegyenek részt. * Bródy Sándor uj darabja. Bródy Sándor uj színmüve, amely A medikus cimmel legközelebbi bemutatója lesz a budapesti Vígszínháznak, fővárosi történetet visz a színpadra. Az orvosjelőltröl szól, aki már egyetemi hallgató korában leköti magát a leánynak, akinek családja őt tanulmányaiban elősegíti. Ezt a medikust Csortos Gyula fogja játszani, aki ismét elsőrendű művészi föladathoz jut. A darab hősnőjét Varsányi Irón adja, aki Bródy Sándor előző két müvének, a „Dadá"-nak ós a „Tanitónő"-nek női főszerepót is kreálta. Az újdonság két hatalmasan kidomborodó szereplője a, medikus atyja, akit Szerémy Zoltán személyesít ós a leány atyja, akit Fenyvesi Emil játszik. Egyébként az előadásban jóformán az egész férfiszemélyzet közreműködik. Nagyobb "női szerep jutott Harasethy Herminnek, aki egy pesti cselédet ad éj Makay Margitnak, aki egy vidéki leánykát ábrázol. * Fiuk és leányok. Hajó Sándor uj vígjátékát szombaton este mutatták be a budapesti Magyar-szinházban. Hajó az értékesebb magyar talentumok közé tartozik. Amihez Hajó igazán ért, az a darab hangjának egysége, a darab stílusának egységes megcsinálása. A Hajó darabjában az alakok és miliő, a beszédek és elhallgatások mind a Hajó izgató, nevetni tudó, kedves, gyöngéd szatiráju világfölfogásánnk egységes, organitikus megnyilatkozásai. Ha Hajó nj darabja, melynek cime Fiuk és leányok, nem is első ígéretének beváltása, ha csak kiábrándulást nem hoz, már akkor is számottevő eseménye az idei szezónnak. Vígjátékának két fiatal hőse: Jenő (Törzs) és Fred (Várady Ili) első, érintetlen szerelemre ébrednek egymás iránt. De ahelyett, hogy egyesülhetnének a mi társadalmi erkölcseink fonák berendezése mellett, Jenő Jolán (Gombaszögi) a „maitresse1', a sokat tapasztalt nő karjaiba menekül, Fredet pedig a maga szerencsétlenségében a gazdag, kopaszodó Gács (Vágó) kapja meg feleségnek. A szellemes darabot kitűnően játszották és meglepő szép volt a harmadik fölvonás díszlete. * Az Uránia műsora. A szegcdi Urániaszinház mai érdekes előadását zsúfolt ház nézte végig. Különös érdeklődést keltettok a holland vizek fényjátéka, valamint a Szélhámos cimü detektivhistória. A többi képek is nagyon tetszettek, annyira, hogy a közönség többször elragadtatással tapsolt. Ez a műsor még ma, vasárnap kerül előadásra. Vasárnap bemutató lesz. A premiére szenzációja a Kegyenc cimü nyolcszáz méteres szines müfilm lesz. A programon ezenkívül még két igen érdekes, tanulságos, festőiesen szép látványos kép: Líbiai sivatag és Messzina, valamint három nevettető, humoros és komikus kép, továbbá két érdekfeszítő és figyelmet lekötő dráma szerepel. A japánok készülődnek. Katonai körök) ben nagy feltűnést kelt egy hir, amelyet amerikai lapokban most sokat tárgyalnak. Ugyanis fölfedezték, hogy a manillai kikötő teljesen alá van aknázva. A robbanó aknákat a japánok helyezték el a kikötőben, hogy az ellenségeskedés esetleges kitörésekor azoknak segitségével a levegőbe röpíthessék az amerikai hadihajókat. A hírt megerősíti a házkutatás, amelyet a japánok lakásaiban tartottak ós ez alkalommal sok robbantó anyagot találtak. Kiderült továbbá az is, hogy a kikötő erőditvényeinek a közelében több éjszakán egy teljesen sötét hajót lehetett látni, amelyen japánok voltak. A kutatások alkalmával a robbantó szereken kivül nagymennyiségű villamos vezeték sodronyt ls találtak, amelyekkel valószínűleg az aknákat a szárazfölddel akarták összekötni. A kiemelt aknák egészen olyanok, amilyeneket a japánok a japán-orosz háborúba" használtak. Az amerikai hatóságok egy japán kémet is elfogtak, akinél rajzokat és fényképfölvételeket találtak. Katonai ós haditengerészeti körökben érthetően nagy izgatottságot keltett a fölfedezés. Huval katonai parancsnok olyan szigorúan titkolja a híreket, hogy kihirdette, hogy haditörvényszék elé állítja azokat, akik a hiroket nyilvánosságra hozzák. Mindezek a hirek pedig azt mutatják, hogy a japánok — katonanyelven szólva — ugyancsak szárazon tartják a puskaporukat. MA, VASÁRNAP játszik a ROYALBAN Használt ön már BABÉR-SÓSBQRSZESZT?