Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-14 / 171. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1910 december 14 vezére harminc olyan embernek, aki velem egyformán gondolkozik, mint többnek, akik széthúznak. A bankjavaslatok. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután Lukács László póna. ügyminiszter részvételével és Láng Lajos elnöklósével folytatta a bankjavaslatok vitájátA javaslatok ötödik szakaszát a bizottság Apponyi Albert gróf indítványára együttesen tárgyalta a módosított alapszabályok 1., 82. ós 111. cikkelyével. Apponyi utalt arra, hogy a pénzügyminiszter egyes kijelentéseiben túlzásra ragadtatta magát. Lukács rögtön válaszolt Apponyi szavaira. A lényeg az, hogy a paritás föntartása iránti kötelezettség tulajdonképen nem egyób^ mint maga a készfizetés és nem mindegy, hogy vájjon kötelezzék-e a bankot arra, vagy a bank a maga jószántából teljesítse azt. Mezó'ssy Béla és Földes Béla felszólalása után Bakonyi Samu utalt arra, hogy a javaslatok nem vitték kö" zelebb a bankügyet a készfizetések fölvételéhez Holló Lajos pedig azt kérdezi, hogy mikor r emélhetg a készfizetések fölvételének ideje. Tisza István gróf Holló egyik kijelentésére megjegyzi, hogy ha konstatálni akarjuk Magyarország hitelfölvételét, akkor csak azokat a váltókat kell vizsgálnunk, amelyek Magyarországon állíttattak ki. A Magyarországról benyújtott váltók a hitelfölvételnek 39 5 százalékát teszik ki. Szerinte a készfizetések fölvételének csupán szubjektív akadályai vannak ós ezek ott csúcsosodnak ki, hogy Ausztriában a készfizetések fölvételében hatalmi kérdést látnak. A maga részéről haladást konstatál a bankügyben, már csak azért is, mert a kormány nem vitte törésre a dolgot. Ezután ismét Apponyi szólalt föl majd Lukács, aki kijelentette, hogy a készfizetések fölvétele akkor történik meg, amikor nem lesznek objektív akadályok, a szubjektív akadályokat pedig ez esetben elhárítják. Végül a bizottság nagy többsége az ötödik szakaszt és azzal együtt a módosított alapszabályok 1., 82. ós 111. cikkelyét változatlanul elfogadta. Az üló» ezzel véget ért, holnap folytatják. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. December 14, szerda: „ 15, csütörtök : „ 16, péntek: „ 17, szombat: „ 18, vasárnap » 18, „ „ 19, hétfő: „ 20, kedd: „ 21, szerda: „ 22, csütörtök: „ 23, péntek: „ 24, szombat: „ 24, vasárnap A balga BZÜZ. (Páratlan '1,-os bérlet.) A muzsikusleány. (Páros '/,-os bérlet.) A kis szökevény. (Páratlan Vs-os bérlet.) Karenin Anna. Bemutató. (Páros "¡,-os bérlet.) d. u.: Denevér, operett, este:Karenin Anna (Páratlan '1,-os bérlet.) Karenin Anna. (Páros 1l,-os bérlet.) A kormánybiztos, szatirikus korrajz. Páratlan 2/s bérlet. III. Richárd, tragédia. Páros '1,-os bérlet. Carmen, opera. (Páratlan V,-os bérlet.) Carmen, opera. (Páros '1,-os bérlet.) Szünet. :A muzsikusleány. Bérletszünetben. * Egy szegény ifjú története. A jó Feuillet Oktávnakegyiknégyfölvonásos színmüvét, amelyben minden érték megboldogult, újította ma föl a színtársulat. Ebben a darabban így beszélnek az emberek: El innen! El! Jövók, menók, irók, olvasók, stbek. Amilyen ósdi ez a magyar stilus, a szintén Feleki Miklós fordítása, olyan ósdi ennek a darabnak a technikája, a megírási módja, a karakterrajzolása, a cselekvénye, a fölópitési módja. És a szegedi színház — a modern, az uj irányok, a megerősödés felé törő — egész komolyan elővette ezt a darabot, a szerepek újra betanulásával fárasztotta a szinészeit ós siiceriilt elérnie ismét — üres házat. Kár volt. Az előadás ugyan nem szabadult föl teljesen — mert nem szabadulhatott! — a darab avas izétől, azért szorgalmas készülést ós dicséretre méltó készültséget mutatott. Fodor Ella melegen átérzett, komolyságokra törő játékának megvolt a hatása. Várnay Janka két rövidke jelenetben ragadta el a közönséget. Atmássy Endre igyekezett valamit kihozni rettenetes Derblayszerepéből, sikerült is. A többiek is jók voltak. Csak egy hiányzott — más darab I ! És ez baj. * Molnár Ferenc beteg. Molnár Ferenc, a kitűnő magyar iró, Az ördög, A Liliom ós A testőr szerzője, mint részvéttel értesülünk, betegen fekszik a fővárosi Vöröskereszt-kórházban. A kitűnő irót margitszigeti lakásán ismételten idegrohamok érték, ugy hogy orvosának ajánlatára bevitette magát a kórházba. Molnár Ferenc baja ugyan muló természetű, de mégis a leggondosabb ápolásra és feltétlen nyugalomra van szüksége Ezért egyelőre senkit be nem bocsátanak hozzá. * A németalföldi festészetről. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület az Uránia mozgófónyképszinház Deák Ferenc-utca 22. szám alatti helyiségében vetített kópék kíséretében fölolvasó-estólyeket rendez. Az első sorozatos fölolvasásokat begavári Back Bernát tartja „A németalföldi festőművészet fejlődéséről." Az első fölolvasás. 14-én, szerdán délután fólhat órakor lesz, az e sorozatba tartozó többi előadás pedig 28-án, 1911. évi január 11. és 25., február 8. és 22., úgyszintén március 8. és 22. napján, mindenkor félhat órakor lesz. * Újházi és a király. A hivatalos lap mai száma kellemes meglepetést szerzett Újházi Edének, a Nemzeti Színház nagy művészének és mindazoknak, akik szerető tiszteléssel és hódolással vannak a magyar színművészet e ragyogó alakja iránt. Ma reggel a következő, iegfelsőbb kézirat jelent meg a hivatalos *apban: — A személyem körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére megengedem, hogy Újházi Edének, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának, a magyar színművészet terén eredményekben gazdag 40 évi működésével szerzett érdemeiért, elismerésem tudtul adassék. Ferenc József s. k. Khuen-Héderváry Károly gróf s. k. A királyi kéziratból kiviláglik az is, hogy Újházi Ede a negyven esztendős művészi jubileumát üli. Soha csendesebb, soha nesztelenebb Jubileumot nem láttunk még, mint ez. * Karenin Anna. A szegedi színházban naponta folynak a próbák a szombati újdonságból, Giraudnak Karenin Anna cimü drámájából, amelynek a külföldön mindenfelé páratlan nagy sikere volt. A szegedi társulat elsőrendű szereposztásban hozza színre. * A testőr Bécsben. Molnár Ferenc uj vígjátéka, A testőr február 11-én kerül bemuta" tásra a bécsi Volkstheaterben. A darab német cime Der Garde-Offizir. * A Mai Színlap szépségversenye. A szavazatok mai aránya ez : Várnay Janka 3947, lodor Ella 3357, Tóvölgyi Margit 1565, Lendvay Mici 1399, Nagy Aranka 1079, Felhő Rózsi 604, Kende Paula 227, Békefiné 55, Szűcs Irén 50, Nagy Dezsőné 7, Juliászné 5, a kar tagjai közül: Dobó Katica 534, Kőháriné 320, Szabó Károlyné 217, Csige Rózsi 78, Nagy Irén 76, Utasi Alfonza 42, Virághátyné 20, Básó Ida 18, Csikyné 8, Csajághiné 3, Szokol Margit 2. * Az Egy test, egy lélek Aradon. Kóbor Tamásnak a Magyar Színházban osztatlan tetszés mellett szinrekerült drámája, az „Egy test, egy lélek" legközelebb Aradon is 6zinrekerül. Az előadásnak külön érdekességet kölcsönöz, hogy a két főszerepet Góthék játsszák, akik ebben a darabban kezdik meg december tizenötödikén kilenc estére terjedő vendégjátékukat. Az Egy test, egy lélek szinrehozatalát Aradon nagy érdeklődéssel várják. * Hoffmannsthal Elektrája. Szombaton, december tizenhetedikén érdekes bemutatója jesz a Nemzeti Színháznak. Ekkor kerül először színre Hugó Hoffmansthalnak, a német uj romantika legkiválóbb poétájának egyfölvonáSos tragédiája, az Elektra, amely tulajdonkópen Sophokles Elektrájának egy hozzánk közelebb álló átdolgozása. Hoffmannsthal a mai emberek érzésével nézi és a modern ember érzésével alkotja meg a nikaenei királyleány félelmes tragédiáját. A darab első bemutatója 1903-ban volt Berlinben, a Kleines Theaterben, ahol akkor még Reinhardték játszottak. A címszerepet Gertrúd Eysoldt kreálta és a kiváló német művésznő ebben a szerepben aratta egyik legnagyobb sikerét. Utóbb Párisban Susanne Desj)réa vitte diadalmas sikerre Hoffmannsthal tragédiáját. A magyar előadásban, amely Váradi Antal fordításában kerül bemutatóra, Török Irma játszsza a címszerepet. * Lehár uj operettjei. Nincs termékenyebb operett-zeneszerző Lehár Ferencnél. Megint két darabja készült el. Az egyiknek cime: Éva, a másikó Végre egyedül. Mind a két operett a Theater an der Wien szinpadán fog először színre kerülni. Kosztics Lázárról — egy szegedi barátja. (Saját tudósítónktól.) Szürke hirecskók jelentették vasárnap, hogy Kosztics Lázár, a kiváló szerb költő Bécsben meghalt és holttestét lakóhelyére, Zomborba fogják szállítani, ahol eltemetik. Az elszállítás megtörtént, Kosztics Lázárt már el is temették azzal az általános részvéttel, amely az országos hirre kapott embereknek kijár. Erről is beszámoltak a rövid jelentések az elhalálozások rovatában. Pedig Kosztics Lázár néhány sorral többet is megérdemelt volna. Elsősorban magyar volt, Magyarországon született, élete javarészét közöttünk, magyarok között töltötte, valamikor tagja volt a magyar országgyűlésnek és a politikai életben is nem sokkal kisebb jelentőségű szerepet játszott, mint az irodalomban. Az irodalomban pedig egy vonalba került a két nagy szerb költővel: Branko Sándorral és Zmai Jánossal. Ez utóbbinak monumentális sirja Magyarországon Karlócán, a Sztrazsilovó-csucson emelkedik. Koszticsot is visszahozták Magyarországba, a jó, puha anyaföldbe, ahol olyan édes az örök nyugalom . . . Kosztics Lázár életének jelesebb mozzanatairól, politikai ós irodalmi szerepléseiről érdekes adatokat mondott el munkatársunk előtt az elhunyt költő egyik legjobb, szegedi barátja: Tyószity Gy. János a szegedi szerb hitközség tanítója. — Lázó bátyám — igy hívtam őt mindig —j sokszor megfordult Szegeden — kezdte Tyószity a beszélgetést. — Régi barátságban voltunk egymással és bizony nagyon megsirattam, amikor megtudtam, hogy Bécsben, egy szanatórium" ban meghalt. Sok szép, izgalmas napot töltöttünk együtt, különösen a képviselőválasztások alkalmával. Büszkén vallom, hogy mindig az 6 politikai zászlója alatt küzdöttem, legutóbb azonban mégsem választották meg. Akkor aztán visszavonult a közélettől. Visszavonnltságáho2 különben egyéb is hozzájárult, dehát ennek hosszú története van. Röviden azonban elmondhatom, mert ez minden bizonnyal szoros összefüggésben van az ő irodalmi kiválóságával. — Hatvankilenc éves volt Kosztics Lázár s alig néhány évvel azelőtt rősült meg. Pelyhedző bajusza volt még, amikor szerelmes lett egy zombori leányba, nemzetes Palanacsk1 Juliannába. A leánynyal gyakran érintkezett' de sohasem merte bevallani, hogy gyöngéd érzelmekkel van iránta. Ennek az volt az oka hogy a fiatal költőnek nem volt egy árva krajcárja sem, a leány ellenben rendkívül nagy vagyonnal birt. A szegény, kopott kis költő tehát csak szőtte az ábrándjait a gyönyörű királykisasszonyról . . . Sorra jelentek meg a szebbnél-szebb versek. — Ilyen lemondó, bánkódó szerelemben élte az életét Ko«ztics Lázár még hatvan éves korán tul is. Mert a leány természetesen férjhez ment. Hosszú együttélés után a férj meghalt, Koszticsnak már deres feje volt, de az első szerelmét mindvégig megőrizte a «ivében. Hatvan éves elmúlt, amikor megkérte a Julianna kezét. A nemzetes asszony ekkor bevallotta, hogy ő is szerelmet érzett Kosztics iránt az első pillanattól kezdve, de nem tehetett