Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-14 / 171. szám

1910 december 15 BÉLMAGYARORSZAG 5 semmit a szülei miatt. Es egymáséi lettek ak­kor, amikor mindkettőjük hajában ősz szálak esillogtak. De a kopott kis poéta már nagy­nevű ember volt, országszerte ismert. Néhány évig élhettek csak boldog házasságban, mert a nemzetes asszony a mult évben meghalt. — ... Sokszor látogattam meg a boldog há­zasokat. Zomborban, a kaszinó emeletes épüle­tében laktak. Gyakran tettünk László bátyám­mal hosszú sétákat s olyankor fiatalos hévvel szavalgatott ifjúkori költeményeiből. Novella­témákat mondogatott el, közben nekem is volt néhány ötletem • ha elmondottam egyet-kettőt, aranyakat nyomott a markomba. — Amikor a nemzetes asszony a mult évben meghalt, a csapás Láezló bátyámat nagyon megviselte. Betegeskedni kezdett, állapota egyre rosszabbra fordult, ugy, hogy orvosai tanácsára kénytelen volt hat héttel ezelőtt Bécsbe utazni, ahol egy szanatóriumban remélt gyógyulást. A felesége halála azonban napról-napra jobban gyötörte, nem tudott belenyugodni a megvál­tozliatatlanba. László bátyám meghalt . . . — Az életrajzáról beszéljek? Szivesen te­szem, az ő élete sok érdekes mozzanatban bő­velkedik. 1841-ben született, Újvidék közelé­ben, azt hiszem, Sajkás-Kabol községben. Há" romkirályok napján. Atyját Koszties Péternek hivták, császári és királyi kapitány volt, de korán elhalt. Vagyon nem maradt. Koszties Lázár Pancsován járt először iskolába. Az elemi iskolából a reáliskolába lépett át, később azonban Újvidékre jött, ahol a gimnázium négy alsó osztályát végezte el. A felső osztályokat már Budapesten járta, ott is tette le az érett­ségit. Azután a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1866-ban doktori diplomát nyert. A tanári pályára lépett. Még abban az évben segédtanárrá nevezték ki az újvidéki gimnáziumhoz, ahol a szerb ós német nyelvet tanította. 1867-ben kiküldték a moszkvai et­nográfiai kiállításra, amelyről tanulmányt irt. 1872-ben az újvidéki városi tanács tagja lett. 1875-ben a titeli járást képviselte a karlócai görögkeleti szerb egyházi kongresszuson. Nem­sokára elhagyta a tanári pályát, mert Bel­grádba hivták meg, ahol a szerb függetlenségi lapot szerkesztette. Montenegróban is volt, a kormány lapját szerkesztette. Országgyűlési képviselővé, — nem emlékszem pontosan — a hetvenes évek körül választották meg a saj­kási kerületben. Akkor kezdődött politikai szereplése. Tagja volt a nemzetiségi klub­nak is. — Működését az irodalom terén minden ér­deklődő ismeri. László bátyám jó barátságban volt Hegedűs Pállal, a szegedi főreáliskolai ta­nárral ós iróval, aki mintegy négy-öt évvel ezelőtt halt meg. Talán Hegedűs ismerte leg­jobban Koszties müveit. Gyönyörűséggel olvas­gatta ugy a költeményeit, mint a novelláit és egyéb prózai munkáit. Mert Koszties nemcsak nagy költő, hanem mélytudásu filozófus ós kitűnő esztétikus is volt. Sőt irt két igen sikerült drámát, Szegedincic Péra ós Maxim Zrnojevits címmel. Klasszikus műveltsége volt Beszélt latinul, görögül, szerbül, magyarul és még néhány nyelven. — Mint fordító, a szerbek között eddig a legkiválóbb volt. Szerb nyelvre fordította Schakespeare müveinek legnagyohb részét, de olyan klasszikusan, hogy elnevezték a szerb „Schakespeare"-nak. Görögből is fordított köl­teményeket. Mint esztétikus, kiváló értekezé­seket irt a Szépről. Novellái köteteket tesznek ki. A Sárkány, Sámson és Delila, Vukoszava, Gordana, A mártír asszony, valamennyi gyöngye a szerb novella-termékeknek. Ezeket mondotta el Tyószity Koszties Lázárról. Tyószity maga is irogat, sok érde­kes cikke jelent már meg a szerb lapokban. Több könyvet is adott ki, ezeket Tolstoj­nak is elkiildötte, aki igen meleghangú levélben válaszolt Tyószitynak, mellékletül pedig az összes müveit bocsátotta a rendel­kezésére. Ujabb bonyodalmak Marosíorda megyében. (Saját tudósítónktól.) Marostorda megyében Erősdy Sándor főispán lemondásával sem állott helyre a nyugalom. Marosvásárhely város tör­vényhatósági bizottságának üléss igazolja ujab­ban ezt a szomorú valóságot, világosságot vetve arra az elkeseredett harcra, mely a volt főispán hive és ellenfelei között dul. Minden­esetre jó volna, ha a kormány megfelelő, uj főispán kinevezésével a megye és város béké­iének annyira óhajtott helyreállítását minél előbb megvalósítaná. A város törvényhatósági bizottságának közgyűléséről a félhivatalos Ma­gyar Távirati Iroda hozott jelentést. A félhiva­talos jelentós a marostordai állapotokról a kö­vetkezőket mondja: Erősdynek főispáni állásáról való lemondá­sával sem állott helyre a városban a béke. Tegnap a város köztörvényhatósági bizottsága közgyűlést tartott, amelyen Varga Lajos dr főkapitányt állásától fölfüggesztették azzal a megokolással, hogy a hivatalos vizsgálat, ame­lyen Hofbauer Aurél polgármester-helyettes és Bodola Ferenc dr tiszti főügyész, mint kikül­dött vizsgálóbiztosok vettek részt, apróbb sza­bálytalanságot állapított meg. A felfüggesztés­nek egyik oka az is volt, hogy a főkapitány a vizsgálóbiztosoknak egy bűnügyi aktát nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyomozásra való tekintettel az aktába való be­tekintést senkinek sem engedi meg. A városban általánosságban azt hiszik, hogy a főkapitánynak üldözése politikai okokra ve­zethető vissza, mert Varga Lajos dr. főkapitány a többi városi tisztviselővel ellentétben, Erősdy volt főispán installációján megjelent ós a főispán rendeleteit végrehajtotta. Szóval Varga dr. hive volt Erősdy főispánnak. Még a főispán hiva­taloskodása alatt Bernády György dr polgár­mester kezdésére a tisztikar Vargát bojkottálta. A főkapitány ós a polgármester között fönn­állóit ellentétet növelte még az is, hogy a fő­kapitány a polgármester egyik kedvelt híva talnokát okirathamisitás, csalás ós sikkasztás miatt letartóztatta. Attól az órától fogva, hogy Erősdy főispán hivatalát elhagyta, Bernády polgármester mindama hivatalnokok ellen, kik a volt főispán hívei voltede, könyörtelenül járt el. Közben egy érdekes eset történt. Bernády polgármesternek tudomására jutott, hogy a rendőrség bűnügyi osztályába ellene két föl­jelentés érkezett s ezekben az ügyekben a rendőrség ellene nyomozást indított. A munka­párt hivatalos lapja, a Székely Napló szerint az egyik följelentés zsarolással és megveszte­getéssel vádolja a polgármestert. A polgár­mester, hogy a följelentés tartalmáról tudomást szerezzen, hivatali vizsgálatot rendelt el a rendőrségnél. Varga főkapitány már az első följelentés megmutatását is megtagadta a vizsgálóbiztosoknak, utalással arra, hogy az ügy nyomozás alatt áll és ezért a törvény értelmében az iratok megtekintését nem enged­heti meg. Erre a vizsgálóbiztosok eltávoztak és jelen­tést tettek az esetről a hétfői közgyűlésnek, melyen ifjabb Ugrón Gábor dr volt főispán in­dítványozta a főkapitány fölfüggesztését. Feny­vesi Soma dr volt országgyűlési képviselő nyo­matékosan ellenezte a fölfüggesztést már csak azért is, nehogy a dolognak politikai boszu színezete legyen, de különben is szerinte a föl­függesztésre nincs ok. A titkos szavazásnál harmincketten Ugrón indítványa mellett, tizen­ketten ellene szavaztak. Ugyanez ügyben Oroszlán Endre és Szathmáry Géza dr rendőr­fogalmazók ellen is elrendelték a fegyelmi vizsgálatot. Varga főkapitány felfüggesztése városszerte nagy szenzációt keltett. A közgyűlés után a város előkelőségeiből álló polgárság értekez­letre jött össze, amelyen elhatározták, hogy monstre depidációt küldenek a belügyminiszter­hez, hogy a miniszter előtt bebizonyítsák, hogy a felfüggesztés politikai üldözés eredménye. Az angol választások. Londonból jelen­tik: Ma délig százkilencvenhárom liberális pártit, kétszázharmincnyolc unionistát, har­minchat munkáspártit, ötvennyolc Redmond ir-pártit, hatvan O'Brien ir-pártit választot­tak meg. A liberálisok tizenkilenc, az unio­nisták huszonkét és a munkáspártiak négy szavazatot nyertek. :: politikai napilap :: s: w B a B J / Ije 11 nn*> • • uu •• hirdetését lia bármit venni, vagy eladni akar, ha nősülni, férjhez­menni óhajt, ha levelezni, is­meretséget kötni kiván, ha alkalmazottat, vagy alkalma­zást keres, ha lakást, házat, birtokot, bérbevenni, vagy bérbeadni szeretne, ha pénz­kölcsönre, társra volna szük­sége, szóval ha bárminemű szükségletének megszerzését óhajtja, legalkalmasabb, leg­célszerűbb ha a „Délmagyar­:: ország" politikai napilap :: apróhirdetési levelezőlapja utján küldi be a hirdetését. Az minden dohánytőzsdében kap­ható. Nem kell tehát a hirdető­nek a kiadóba fáradni, hogy a hirdetését megjelentethesse. ntilrdefési 1 10 szóig 40 fillér 10 . . . . . 00 20 ;; . . . . . 8ö ff A beérkezett ajánlatokat, le­:: :: :: veleket az :: :: :: apróhirdetési levelezőlapon levő ellenőrzési szelvény fel­mutatójának adja ki a kiadó­:: :: :: hivatal. :: :: :: Hirdessen o Jligprsi" apróhirdetések rovatában, hirdetésének feltétlenül eredménye lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom