Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-30 / 184. szám

6 ьпмтыигм 1910 december SO MonfccuccoU, Burinn, Schönaich közös miniszterek. Uexküll-Ghylleband gróf hadtestparancsnok. A magyar kormány képviseletében megjelent Khuen-Héderváry miniszterelnök, Hasai és Lukács miniszterek. Legelőször az indemnitást tárgyalták le, azután Apponyi Albert gróf jelentette be, hogy lemond a hadügyi költségvetés tárgyalása során vállalt megbízatásáról. A napirend során Kossuth Ferenc szólalt föl először. Bejelentette, hogy elvei nem engedik meg, hogy elfogadja az indemnitást. Issekutz Győző elfogadta azt, Sághy Gyula pedig csatlakozott Kossuth felszólalásához, ő sem fogadja el: — jelentette be. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök reflektált a rövid fölszólalásokra. Az indemnitás elfogadását a törvényes állapot követeli meg, — mondotta. Bőven, a legpozitivebben indokolta meg már az indemnitás elfogadásának szükségességét, amelynek a megadása a legelső kérdés most. A kormány álláspontja ismeretes, — folytatta Khuen. A hadügyi költségvetés megadása a legfontosabb. A bizonyítás egyes részleteit visszaidézni fölösleges ezúttal. Bizonyos, hogy a hadügyi megrendelések megfelelnek majd a kvóta arányának. Hogy magyar gyárban rendelik-e meg legközeiebb a Dreadnoughtot, annál a kérdésnél tisztább és fontosabb az, hogy föltétlenül a kvóta arányában rendelik meg a hajókat, hogy a megrendelés Dreadnoughttal kezdődik-e, avagy más tipusu hajóval, az nem lényeges kérdés. A magyar miniszterelnök fölszólalása után a delegáció általánosságban elfogadta a hadügyi költségvetést. Ezután a részletes tárgyalásra került a sor. A részletes tárgyalás első pontjánál Kossuth Ferenc reflektált Kliuen beszédére. A részleteiben sorra elfogadták a költségvetés egyes pontjait, Majd boldog uj évet kívántak a közös minisztereknek és egymásnak a delegáció tagjai. A magyar delegátusok közül harmincötén jelentek meg a mai, délutáni ülósen. flz osztrák delegáció. Ferenc Ferdinánd trónörökös tizenegy órakor fogadta az osztrák delegációt. A delegáció legtöbb tagja frakkban volt, a miniszterek és a titkos tanácsosok díszruháikban. A trónörököst belépésekor frocü-okkal fogadták. Bernreuther elnök üdvözölte. Beszédében utalt arra, hogy a delegáció tudatában van annak a nagy föladatnak, amely rá vár és felelőssége érzetében hagyományos áldozatkészséget fog tanúsítani ezúttal is. A trónörökös emelkedett hangon olvasta beszédét. Nem beszólt patetikusan, de sok közvetlenséggel. Beszéde befejeztével lelépett a trón lépcsőin és Bernreuther, a delegáció elnökével röviden beszélgetett. A delegáció munkarendje iránt érdeklődött. Még Glombinszkyt, a delegáció alelnökét szólította meg a trónörökös, azután visszavonult. Newyork-kávéház. Kitűnő = —_ AD ~1 Szombaton és cigányzene. I MŰSOR: | v« *« Halászat a nyílt tengeren, természetes felvétel. — A bátor kérfl, humor. — Alkalmatlan férj, humor. — Olasz Riviéra, látványos. — Az állá óra, humor. — Hegy titka, dráma. — Egy szép álam uége, nagyhatású szenzációs dráma. Minrteu második nap uj műsor! Hideg bulht. Szíves pártfogást kép Palkovits Andor, Newyork-kávés. Kifuíóíiu felvétetik Délmagyarország kiadóhivatalában, A besúgó vérengzése. — Tőrrel keresztülszúrta egy kávés kezét. — (Saját, tudósítónktól) Tegnap este hat óra tájban véres eset játszódott le a szegedi Tisza Lajos-körut 34. szám alatt lévő kávémérésben. Szűcs Ferenc húszéves, rovottmultu egyén tőrrel beleszúrt Fischof Lajos hátába, majd ujabb szúrással átdöfte a kávés csuklóját. A vérengzés oka az volt, hogy a kávés Szűcs Ferencet az üzletéből kiutasította. Az esetről a következő tudósításunk szól: Tudvalevő, hogy minden rendőrség besúgókat tart, akik bizonyos ellenszolgáltatásért a nyomozásoknál haszuos szolgálatot tudnak teljesíteni. Természetes, hogy a „mószerolok" rovottmultu csirkefogókból kerülnek ki, akik a társaikkal való sűrű érintkezés folytán minden készülődő vagy megtörtónt bűnügyről (lopás, betörés) tudomással bírnak. A „fogás" nagyságához képest a mószerolok húsz, ötven, sőt gyakran száz korona jutalomban is részesülnek, ha a rendőrséget helyes nyomra vezetik és a bűnösöket a kezére játszák. Az is érthető eként, hogy a bemószerolók a csirkefogó-társadalom leggyölöltebb és legbecstelenebbnek tartott alakjai. Viszont azonban sokszor megtörténik, hogy magát a besúgót kapja rajta a rendőrség lopáson vagy betörésen. Ha a besúgó a büntetést kitöltötte és kiszabadul, rendszerint ismét a rendőrség mellé szegődik — egyideig. így váltakozik ez a szerep a csirkefogók társadalmában. Szűcs Ferenc is a mószerolok közé tartozik. Rovott múltja van, legutóbb kilenc hónapig ült börtönben lopásért. Kiszabadulása után ismét a szegedi rendőrség szolgálatába állt. Most is, mint kölső rendőri közeg működik, revolvert és tőrt hordoz magánál, bejárja a zugkorcsmákat és egyéb helyeket és szimatol. Tegnap este is szimatolás végett ment be Fischof Lajos Tisza Lajos-köruti kávémérésébe. Többször megfordult már ott azelőtt, de sohasem rendelt semmit. A kávés nem jó szemmel nézte ezt, mert tudomása volt róla, hogy Szűcs a veszedelmesebb alakok közé tartozik ós azórt jár be hozzá, hogy kellemetlenségeket szerezzen neki. Egyideig elnézte, hogy Szűcs az üzletébe jön, leül, nem rendel semmit, körülnéz és érdeklődik, de végül elhatározta, hogy legközelebb kiadja az útját. Husz év óta fennálló kávómérésónek hírnevére károsnak tartotta, hogy Szűcs ok nélkül bejárogasson hozzá. Tegnap este Szűcs azzal nyitott be a kávés üzletébe, hogy nem láttak-e egy Tusi keresztnevü kávésleányt, aki neki tartozik. Fischof azt válaszolta Szűcsnek, hogy nem tudnak a leányról, de egyszer és mindenkorra fölkéri, hogy be ne tegye hozzá a lábát. Fölszólította Szűcsöt, hogy hagyja el a boltját. Szűcs pörölni kezdett, sértő kifejezéseket mondott oda a kávésnak, aki erre megragadta Szűcs kabátját és kilóditotta az ajtón. Szűcs néhány pillanat múlva visszatért. Tőr volt a kezében, de a kabátja ujja alá volt rejtve. A kávés dühösen rákiabált: — Takarodjék, mert rendőrt hivatok. Szűcs erre előrántotta a tőrét és teljes erővel a kávés hátába szúrta. Az éles szerszám mélyen a jobb lapockába hatolt és megsértette a csontot is. Ez azonban még nem elégítette ki a vérszomjas embert. Ujabb szúrással keresztüldöfte a kávés kezecsuklóját, mire sugáralakban több méter távolságra kiszökkent a vér. A kávés megtándorodott, a vendégek ijedten futottak össze, Szűcs pedig közben elmenekült. Az utcán találkozott a Feketesas-szálló portásával, aki régóta ismerte Szűcsöt. Megszólította: — No, maga még mindig szabadlábon jár? — Én már kilencszásegy óta rendőri, közeg vagyok. Tőrt és revolvert hordok magamnál, aki megbánt, azt leszúrom, vagy lelövöm. Szűcs ezután önként jelentkezett a rendőrségen, ahol nyomban letartóztatták, de feltűnő rövid időn belül szabadon ís bocsátották, pedig büntetett előéletű és a besugáson kívül foglalkozása sincs. Fischof sérülése igen súlyos. Kain Sándor dr főorvos vett föl róla látleletet, mely szerint a kávés két liter vért veszített és ha a szerencse kedvez, husz nap alatt fölgyógyul. Komplikációk esetén azonban könnyen válságosra is fordulhat az állapota. Fischofot a lakásán ápolják. A szegedi rendőrség hivatalos kommünikéjében egy szóval sem emlékezik meg erről a vérengzésről. NAPI_HIREK A Délmagyarország cikke Bécsben. — Beavatkozott az államügyész, — (Saját tudósítónktól.) Nemcsak az egész Magyarországon, de még a bécsi diplomáciai körökben is nagy feltűnést keltett a Délmagyarország karácsonyi számában a szerbek fegyverkezéséről megjelent cikk. Szenzációs leleplezések voltak a közleményben, amely megvilágította, adatokkal bizonyította a szerbek titkos hadikészülődéseit, amel vekkel a céljuk, hogy az annekszióért visszafizessenek a magyar és osztrák monarchiának. Nagyon fáj még most is nemcsak Szerbiának és Montenegrónak, de az orosz birodalomnak is Magyarország és Ausztria balkáni térfoglalása és nem mondtak le arról a reményről, hogy alkalomadtán kiköszörüljék a csorbát és a terjeszkedő gerínánizmust a szlávok ősi fészkéből kiszorítsák. Ez azonban nagyon kemény dió. amelybe egyelőre óvakodnak az ellenségeink beleharapni. De titokban, nagy csöndben annál lázasabban fegyverkeznek ós készülődnek, hogy ha elérkezik az alkalmas pillanat, a siker reményével vehessék föl a harcot. A Délmagyar ország karácsonyi cikke ezeket a titkokat föllebbentette, ami a belgrádi köröket óriási módon meglepte. Balkáni szokás szerint a tagadás terére léptek és a szerbek fővárosából távirat érkezett. Aehrenthal gróf külügyminiszterhez, hogy Szerbia a legbarátságosabb érzülettel viseltetik a magyar-osztrák monarchia iránt és esze ágában sincs a hatalmas monarchiával ujjat húzni. Ez rendben volna, de az már baj, hogy Bécsben hisznek Pasicséknak. Ma ugyanis a Délmagyarország szerkesztőségi! a bécsi munkatársától, Lázár Antaltól a következő szenzációs táviratot kapta: Mager államiigyásza „Nachrichte 11" kó'nyoma tost elkoboztatta, a „Délmagyarország" „A szerbek fegyverkeznek" szenzációs cikke kiadásáért. Lázár. A külügyminisztérium tehát nem engedi meg, hogy reprodukálják a Délmagyarország cikkét, amely olyan feltűnést'keltett, hogy még a Nachrichten, ez az előkelő és elterjedt bécsi kőnyomatos is szórói-szóra leközölte. Azonban tudomást vettek róla, nem cáfolták meg és ez a fontos. Mert szükségesnek tartjuk újra hangoztatni, hogy munkatársunk olyan jó forrásból szerezte az értesüléseit, hogy azokat nem is lehet lecáfolni. — Főúri esküvő. Tisza István gróf, Tisza István gróf fia, január hatodikán Szepesváron oltárhoz vezeti Csáky Ilona grófnőt, néhai Csáky Kálmán gróf volt honvédezredes leányát. — A szegedi Mávia-konjfi'egaiiisták. Leközöltük Az Est december 26-iki számában megjelent és a Mária-kongregáció szervezetéről szóló cikk részét, amely nóvszerint fölszólította a szegedi kolónia tagjait. A névsorban, mint jelentkező szerepelt Somogyi Szilveszter dr, Szeged város rendőrfőkapitánya is. Erre vonatkozólag ma ezt a levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő url Lapjában, a napokban az Az Est-bői átvett szegedi kon-