Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

Í910 december 25 DÉLMAGYARORSZÁG 51 Hir.zcbb vonása a proletáiság minden fajára minden vonatkozásban való megmozdulása ós jelentkezése, sajátos életviszonyainak s ebből származó gondolkozás és érzés módjának minden téren s igy a szépirodalom terén való kifejezése is. Előmozdította az ezen irányú fejlődóst az a hadjárat is, amelyet a vallási dogmatizmustó fölszabadított emberi gondolkozás megindított azon képmutatás és álszenteskedés ellen, amellyé szüklelkü és kiaszott agyvelejű emberek az őskereszténységnek önmagában véve nagyszerű aszketizmusát összezsugorították. Továbbá^a mindent megértő és mindent megbocsátó nemes és előkelő gondolkozásmódnak mind szélesebb körökben való elterjedése, amely szakított azzal az éppen olyan fonák, mint ostoba nézettel, hogy az emberi életben oly nagy szerepet játszó dolgokra csak gondolni szabad, de róluk beszélni nem. Mindezeknek a tényezőknek össze kellett játszania, hogy a szerelem proletárjai, a prostituáltak előtt megnyíljanak az irodalmi megismerés kapui. Zola, Dostojewsky, hogy csak két titán nevet, említsünk, voltak az irodalom ós a prostitúció törvénye és jogos összekelésének a tanúi. Ebbe a fejlődési sorba kell beállítani, mert csak igy lehet igazi értelme és jelentősége szerint méltatni. Else Jerusalemnek „A szent Skarabáus" cimü regényét, amely a prostituáltak társadalmának hozzáértés, alaposság és kimerítő ismertetés szempontjából is szerfölött értékes rajzát adja. Lélektani ós társadalomtudományi szempontból egyaránt uj föld az, ahova e könyv olvasói eljutnak ós érdekfeszítő, izgalmas, szivet elszoritó útirajz, amelyet az irónő olvasóinak kezébe ad. Kétségtelen, hogy a prostitúció világának, a milieunek a legapróbb részletekig elhatoló, mindenre kiterjeszkedő rajza teszi ennek a regénynek a főerőssógét. Egy nagyvárosi mulatóház életén keresztül megismeri az olvasó mindazokat a gazdasági, társadalmi, erkölcsi és temperamentumbeli okokat, amelylyel a prostitúció világa számára toborozzák a katonákat., Éles szemét nem kerüli el egyetlen rés sem, amelyen keresztül romboló erők behatolnak a polgári társadalomba és szedik onnan a prostitúció áldozatait. Vége beláthatatlan sorban vonulnak föl a rima-sorsnak legkülönfélébb típusai: a proletár gyermek, aki tizenhárom óves korában eszik először liust, amelynek árát a teste érintetlenségének föláldozásával fizeti meg ; az előkelő család gyermeke, aki serdületlen korában nyakába varrja magát a férfiaknak, mivel nem tud meglenni anélkül, amit ő nagyon leplezett kifejezéssel férfinak nevez; azután a falusi parasztlány, aki kis telekre, hozományra, házacskára ós férjre való pénzt akar összeszerezni a testének, mint valami idegen, rá nem tartozó portékának, a részletenként való kiárusításával ; a nevelőnő, akit a, ház ura megejt ős aki a kórházban csak a bordólyosné segítségével talál nehéz idejére menedóket. Csak találomra van kikapva ez az egynéhány alak, aki mögött ott rajzik az áruvá lealacsonyított, testükben kizsákmányolt nőstényeknek végtelen sori. Mindegyik életsors mögött megnyílik a nagy társadalmi liáttór is, láthatóvá lesznek azok a kelevények, rothadások, beszakadó helyek,társadalmunknak minden nyomorúsága, fonáksága, embertelensége, a gazdasági és lelki nyomorúságok soha ki nem apadó kútforrása. Ilyen vonatkozásban ez a prostituciós regény súlyos kalapácsütósekkel, — nem tollal — írott vádlevéllé lesz a társadalom mai rendje ellen. Maga a rímatársadalom is sokoldalú megvilágításban kerül szemünk elé. A fölíiletes szem, a nyomor, szerencsétlenség és becstelenség szürke, minden egyéniséget eltüntető kámzsájában látja a prostituáltat. Else Jerusalem megmutatja, hogy ebben a társadalomban is elevenek ugyanazok az erők, itt is van érvényesülés ós letörés, rang ós vagyonbeli különbség, vannak nyárspolgárok ós bohémek, szegény koldusok és lángelmék ós a prostituáltak lélektanának, különös foglalkozásukból eredő, különös gondolkodásmódjának föltárása terén van annyi újszerű, különös, érdekes és egészen ekszotikus jellemvonás e könyvben, mint egy egész könyvtárra menő etnográfiái munkában. Az embereken kivül a prostitúció intézményeinek is igen széleskörű képet látjuk. A regény középpontjában álló Vörösház többször cserél gazdát. Mindegyik gazda más-más fajtáját teremtijmeg a szerelmi nagy üzemnek, a leányok kizsákmányolásának más és más módjait vezeti be üzletébe. Mivel a Vörösház nemcsak a szerelmi élvezetnek, hanem a leánykereskedósnek is börzéje, azok a leányok, akik idegen üzletekből kerülnek oda, vagy akik onnan jutnak el másfelé, — e vándormadarak révén megismeri az olvasó mindazokat a különféle üzleti típusokat, üzemi különösségeket, amelyeket a prostituciós ipar megteremtett. S amikor a Vörösház első gazdája üzletének tökéletes berendezése céljából tanulmányútra indul, elviszi az irónő magával az olvasót a szerelemnek azokra a vásáraira is, ahol egyetlen ölelésnek ezer márka, de azokra is, ahol harminc fillér az ára. Rávilágit „A szent Skarabáus" a hatóságoknak, rendőrségnek, kórházaknak, városi igazgatásnak a prostitúcióra való viszonyára, valamint azoknak az embereknek a révén, akik szomjuságuk eloltására isznak a szerelmi közkutak vizéből: az egész társadalomra is. Ez a méreteiben és mélységében egyaránt nagyszerű társadalmi rajz keretévé lesz egy eleinte érdekfeszítő, később bájos s utolsó kihangzásában nagyszerű életpálya történetének. Ezt a pályát Rezek Milada futja meg, aki ott születik, prostituált gyermeke gyanánt a Vörösházban, szörnyű sorsuak bélyegével a homlokán, de hatalmas akarattal, erős észszel a lelkében. A műveltség és filozófia, — amelyet eltorzult, korcs, de lelket fölemelő formájában juttat el hozzá egy elzüllött lángész, — akit az irónő Peter Alteuberg, hires bécsi költő alakja után mintázott — s a szerelem, amelynek tisztító és nemesítő erejét már prostituált sorban ismeri meg Milada: összefogva kemény és erős lelke minden energiájával megnyitják a prostitúció világából kivezető utat e leány számára. A kis Miladából, aki viszi anyjához a vendégeket, akiből később cseléd lesz a Vörösházban, majd pedig kisasszony, hogy aztán gazdasszony és társtulajdonosnő legyen : a prostituáltak társadalmának reformátora lesz, aki a mga ós mások testéből összegyűjtött véres pónzt arra akarja fordítani, hogy a gyermeket megmentse és fölemelje. Bizonyos, hogy ez a befejezés nem megoldása a prostitúció nagy kérdésének. De a könyvnek értéke ós jelentősége nem is ebben a kiliangzásában van, hanem abban a nagy anyagban, amelyet összehoz s a gondolatoknak és érzéseknek abban a zajlásában, amelyet minden érző ember lelkében megindít. Ipolyi Tamás. Az Uránia. (Saját tudósítónktól.) Erről a hézagpótló szórakoztató és ismeretterjesztő vállalatról is megemlékezünk néhány tárgyilagos sorban. A szegedi műértő közönség körében, épen ugy, mint a munkások között ma már fogalommá lett az Uránia-színház. Vasárnaponként valóságos bucsujárást rendeznek a Hid-utcai Holtzerpalotában levő Urániába, tanújelét adva annak a föltétlenül jól megérdemelt bizalomnak, amelyet a színház derék igazgatója kiváló igyekezetével és ízlésével kiérdemelt. Abonyi Mihály, a szegedi Uránia magyar tudományos színház igazgatója, kiváló szakértelemmel, finom érzékkel, minden igyekezetét odairányitja, hogy az Urániát látogató közönség legmagasabb igényeit is a legmesszebbmenő határig kielégítse. Az Uránia-szitfház igazgatósága a legnagyobb áldozatkészséggel tökéletesítette a berendező" seit. Csak néhány hét előtt is hozatott Drez dából egy vagyontértő fölszerelést, ainelylyel a mozgóképeket ugy tökéletesítheti, hogy azok a legkényesebb ízléseket kielégíthetik. Élethű ós világos minden egyes mozgóképe az Urániaszínháznak s ezért az előadásokat bátran nézhetik azok is, akik eddig a szemük kimélóse szempontjából távol tartották magukat. A színház helyiségót is állandóan perfekciouálja ugy elhelyezkedés, mint közegészségügyi szempontból is. Ebből a célból szereltetett föl, az ötszáz embert befogadó nézőtéren, három villanyos szellőztetöt az igazgatóság. Azonkívül, hogy az Uránia ismeretterjesztő még a humanizmus szempontjából is külön kiemelendő, mert különös vonzereje sokkal járul hozzá, hogy a közönséget elvonja olyan helyekről, amelyek káros hatásúak, hogy többet ne mondjunk — a korcsmáktól. Kedves innovációja az Uránia-színháznak a gyermekelőadás. Ezen újítás folytán minden kedden délután öt órakor megtekinthetik az iskolásgyermekek a mozgófénykép előadásokat, amelyeknek a műsora külön e célra, a fiatalságot érdeklő képekből van összeállítva. Ezen alkalommal meg kell emlékeznünk a csütörtöki tudományos előadásokról is. A szegedi Uránia, mint tudjuk, a budapesti Uránia fiókja. Szegeden ugyanazon darabok kerülnek előadásra, mint amelyek a fővárosi Uránia műsorán láthatók. Ugyanazon képeket mutatják be itt, ugyanazon szöveg keretében, csak azzal a különbséggel, hogy Szegeden népszerűsítés céljából a helyárak szerényebben lettek megállapítva, miáltal a legkisebb jövedelmű embernek is lehetővé lett téve, hogy az Urániaszinházat fölkeresse. A csütörtöki tudományos előadásokon a szerző maga is tart fölolvasást, de minthogy az egyes szerzők nem jöhetnek el mindig Szegedre, az igazgatóság gondoskodott arról, hogy a közönség legmagasabb igényeit kielégíthesse ós e célból a színház érdemes titkárját, Nagy József dt-urat szerződtette rendes fölolvasónak. Kvausz Imre. Szeged közéletében szerény szerepű, de intelligenciáját, mely kiemeli a szürke hétköznapi emberek sorából — sokan méltányolják. Foglalkozására nézve tánctanár és mint ilyen elsőrendű kvalitás. Neve fogalommá lett a táuckedvelők között, hol csak „Krausz Imre a kis táncmester" néven ismerik. Művészi hajlama, irói vénája van. Több tárcája, cikke megjelent, leginkább asszonyoknak, leányoknak szólnak irásai. Elég értékes dolgok ezek. Hullámos fekete haja, impozáns creol arcbőre, mélázó szeme sok asszony és leány emlék-viiágában él. Tanulmányait Pesten a magyar királyi Opera-ház ballet-iskolájában, később a berlini táncakadémián végezte. Szerénysége Szegedhez kötik, pedig tehetsége bármely színházi ballet mester tehetségével fölér. Egyszer azt kérdezték tőle, mit érez, midőn leányokat tanit, A válasz ez volt: „Mesterségesen neveltem magamat arra, hogy a nőket ne tekintsem nemi szemekkel, hanem benne egy nem nélküli embert lássak. De ha kikerülök az életbe, férfi vagyok a javából, tiizben és viharban erős. Ez ideig nőtlen, félő azonban, hogy hamar meg nősül, hogy ne legyen kitéve a kísérteteknek (?) — Mikor föltűnik graciős kis alakja a bohémek között, azzal köszöntik, jó táncolást kívánok, mire ő egy stílszerű gráciös illemtanári mozdulattal leül. Mindenütt szeretik kedélyéért és ötletességéért. A jó múltkor Nyárai Tónit tanította bosztonozni a végszó ez volt: „Tónikám téged az Isten két ballábbal áldott meg." Ugyancsak vele esett meg egy vidéki tánctanítása alatt, hogy egy ablakból az épen arra járó falusi rendőr nyakába ugrott. A rendőr azt hívón, hogy egy szökő betörővel van dolga, bekísérte. Ott igazolásra szólították föl s kérdőre vonták, mit keresett az ablakban. Diszkrét ember lévén, váltig szabadkozott, nem árulta el, hogy mi járatban volt a muskátlis ablak mögött. S mert nem hitték el, hogy tánctanár, egyóbb igazolvány hiján, eljárt еду szabályos bosztont, mire kinyíltak a kapuk. Értékes ember; bátyja, aki szintén tánctanár, Magyarország egyik legelső tánctanára.