Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

50 DELMAGYARORSZAG Í916 december 25 a fáradságot nem ismerő munkával, ezzel az erős akarattal és tenni tudással bírja nagyarányúvá fejleszteni vállalatait. A nagyobbszabásu vállalatok mellett foglalkozik még bankügyletekkel is. Leszámítol; kölcsönöket nyújt, házakra, földekre, előlegeket ad árukra, persze szolid alapon s ezért van tekintélyes forgalma a banküzletének is. Bosenfeld Izidor a város köztisztasági vállalkozója, Becsületesen tesz eleget vállalt kötelezettségének. Néhány héttel ezelőtt egy beadványa keltett általános feltűnést. Bosenfeld Izidor ugyanis gavallér módon fölajánlotta a városnak 1911. évre a köztisztasági vállalatának összes gépeit, kocsiait s egyéb eszközeit rendelkezésére bocsátotta lovait, hogy a varos tegyen kísérletet a tisztogatással házi kezelésben. Mindezekért pedig nem kíván se használati dijaztatást, sem pedig a megtakarított összeg után részesedést, hanem egyedül azt akarja ezzel a tényével, hogy a város gazdaságos alapon megtakarítást érjen el. Képviseletét birja a budafok—kőbányai Haggenmacher sörgyárnak is. Amióta kezében van a sörgyár képviselete, azóta Haggenmacherféle sör a város minden részében egyaránt nagy kelendőségnek örvend. Szállítási és elvámolási irodájának már igen régen jó nevet biztosított, A legtekintélyesebb szegedi kereskedőkkel áll már üzletének megalapítása óta összeköttetésben. Pontos. A szállítások eszközlésével a legnagyobb körültekintéssel jár el, ugy, hogy felszólamlásra soha sincs alkalom. Költüzködők is épen ezért nagyon szívesen keresik íöl Bosenfeld Izidor szállítási vállalatát. Hogy szorgalmas, fáradhatatlan munkájának megvan a megérdemelt gyümölcse, az csak természetes és ezt jólesőleg látja mindenki, aki barátja a munkának, aki értékelni tudja Bosenfeld Izidor tevékeny munkásságát. Szegedi kisipar. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kisipar kétségtelenül a fejlődés biztató fokán áll. Nemcsak a kisiparosok nagy száma, hanem azok tekintélyes részének kiváló szorgalma és magas képzett-reményt nyújtanak arra, hogy ez a nagyszorgalmu, munkás, jelentős társadalmi osztály hovatovább jobb viszonyok közé kerül, munkássága egyre nagyobb, méltánylásra és elismerésre talál. A szegedi kisiparnak kitűnő, városszerte, sőt azon tul is elismert képviselői vannak. Különösen fejlett a bádogos-ipar, amelyet nem egy derék, törekvő ember valósággal iparmüvészettó tökéletesített. Schwarz Rudolfot, akinek virágzó üzlete és műhelye a Polgárutca tizenhetedik szám alatt van, egy hete választották be a törvényhatósági bizottságba, Amellett, hogy Schwarz kitűnő iparos, aki szorgalmával és tudásával szép ekzisztenciát tudott teremteni, a közéletben is élénk részt vesz. Tagja az ipartestület elöljáróságának és mindenhol a harcvonal élén látjuk, ahol az iparosság érdekeinek védelméről ós istápolásáról van szó. Fogéi Ede nemcsak Szegednek, de az egész Délvidéknek egyik legelismertebb és legtehetségesebb iparosa. Az az ember elsősorban, aki az iparűzés sablonosságát egyéníteni és tökéletesíteni tudta. Fogel Ede iparművész. A Takaréktár nyolcadik szám alatt levő műhelyéből a rendes bádogos-munkákon kívül nagyon sokszor kerültek ki olyan tárgyak, amelyeket a tervezés, az elkészítés, a finom kidolgozás alapján bátran lehet az iparművészet törni ékének nevezni. Bosenfeld Sándornak a Széclienyi-tér nyolcadik szám alatt levő bádogos-műhelye a legelőkelőbbek és legkeresettebbek egyike. Pontos kiszolgálásával, jó anyagával igazán mintaképe annak a magyar iparosnak, aki üzletének nagy vevőkört, iparágának becsülést akar szerezni. — Fekete Nándornak a Tábor-utca ötödik szám alatt van a bádogos műhelye. Semmi sem jellemző jobban rá, minthogy megrendelésekkel és vásárlásokkal a város minden részéből fölkeresik. Jó kiszolgálást, szép kiállítást, praktikus anyagot ád, ezekkel került a keresett és pártolásra méltó iparosok közé. A jobb bádogosmesterek közül egyelőre még kettőnek a nevét írjuk ide: Merkler Hermanét, akinek a műhelye a Gizella-tér 3. szám ós Schwarz Jánosét, akinek a műhelye a Valéria-tér 12. szám alatt van. Mindkettő törekvő iparos, akik jó kiszolgálásukkal, tartós készítményeikkel tekintélyes és hü vevőkörre tettek szert. Moskovits Lajos elektrotechnikus tipusa az igazi inteligens iparosnak. Budapesten a Magyar Altalános Villamos Bészvénytársaság- és tíancs-gj&r elektrotechnikai osztályának vezető embere volt hosszú éveken keresztül. Jelenleg a Dugonics-tér első szám alatt van az üzlete. — Jánics Józsefnek villanyerőre berendezett gőzmosódája elsőrendű vállalat ezen a téren. Huszonöt munkásnőt állandóan foglalkoztat. Mosótelepe Takaréktár-utca hatodik szám alatt van. — Benedek Antal lakatosmester csak nemrég helyezte a műhelyét, a Vár-utca első szám alá, ahol a szuterén-lielyiségben a modern technika legújabb vívmányaival, gépeivel találkozunk. Sziráky János késes e szakmába az egész város egyedüli, megbízható cége, akinek fényesen berendezett üzlete van a Kelemen-utca negyedik szám alatt. — Szegszárdi József bőröndös és bőrdíszműves fiatal iparos, aki műhelyét csak rövid pár éve alapította és máris sok és nagy megrendeléssel halmozza el a közönség. Négy munkást foglalkoztat, még sem tud eleget tenni a nagy keresletnek. Műhelye és fényesen berendezett bőröndös-üzlete az Iskola-utca tizenegyedik szám alatt van. Babos Sándor hangszerész fiatal, törekvő iparos, aki csak rövid pár hónapja létesítette ipartelepót ós máris rengeteg munkával halmozzák el. Kitűnő és nagy szakértelemmel berendezett telepe az Iskola-utca hatodik szám alatt van. Czncz Ferenc géplakatosnak kitűnően fölszerelt gépjavító-műhelye van a Tisza Lajoskörut hatvankilencedik szám alatt. Egészen fiatal iparos és már olyan kitüntetés érte szakszerű munkájáért, amely díszére válna bármely nagy vállalatnak is. A legutóbbi temesvári kiállításon ugyanis aranyéremmel tüntették ki. — Baszlovszky Sándor asztalos kitűnő, szorgalmas, törekvő iparos. Specialista a konyhabutorkészitésben. Műhelye Tisza Lajoskörut negyvennyolcadik szám alatt van. Kohn Béla müstoppoló ebben a szakmában nemcsak Szegeden, de az egész vidéken egyedül áll. Kitűnő iparos-ember, akit már számos kitüntetés ért. Műhelye Oroszlán-utca tizenhetedik szám alatt van. — Horváth Mihály férfi szabó hosszú éveken keresztül volt a Holtzer-cég szabásza. Amikor innen kilépett, a Kölcsey-utcán szabóüzletet létesített. Jó ízlése, kitűnő munkája és szabása révén rövid idő alatt közismertté és kedveltté lett. — Hoffer B. füzőkészitő, ki hosszas külföldi tartózkodás után Szegeden telepedett le. Kitűnő, szakavatott munkája révén számos elismerő levelet mutathat föl. Tüzőtelepe: Széchenyi-tér harmadik szám alatt van. Egy elsőrangu pékségről. Szegeden mindenki ismeri a hires Nagy Pál Utóda-féle pékmühelyt, amely kitűnő süteményeiért többször elismerésben részesült. Amióta ezt az üzletet a jelenlegi tulajdonos, Wolf Jakab átvette, azóta még inkább emelkedett a forgalma, amely az első helyek egyikét foglalja el a szegedi piacon. Még a konkurrencia is kénytelen elismerni a Wolf sütemények jóságát. A szegedi előkelő kávéházak legtöbbje Wolftól veszi a süteményeket vendégei részére, de rendkívül sok kiskereskedő is van Wolf vevői között. De nemcsak ezért hires a Wolf-féle pékség. A kávéházak látogatói tudják, hogy mit csinál meg Wolf pók, egyedül ő. Az uzsonnakávéhoz fölszolgált kuglófot, amelyből mindenki több darabot is megeszik. Ez specialitása ennek a kitűnő pókmesternek, akinek a Somogyi-utcai üzletét ezért is sokan megkeresik a rendelők közül. Wigner és Lusztig. Ivót fiatal kereskedő neve. Alig pár éve, hogy a Kelemen-utcában rövidáru-üzletet nyitottak, amelyet szolid vezetéssel csakhamar a legelsők egyikévé emeltek. A vásárló közönség ugy ismeri a Wigner és Lusztig céget, mint ahol igen olcsó árakért a legjobb árut kapja. Amellett a cikkeket mind elsőrangú gyáraktól szerzik be, ami szintén vonzóerővel hat és bizalmat gerjeszt. Nemcsak Szegedről, de az egész Délvidékről fölkeresik Wigner és Lusztig üzletét. A magánosokon kivül a falusi kiskereskedők legnagyobbrésze itt szerzi be a szükségletét, főleg a harisnya és kötött árukat. A Kobrák-cipők. Valóságos fogalommá lett már nemcsak Magyarországon, de az egész világon a Kobrák név, ha jó cipőkről van szó. A hazai iparcikkek közül a Kobrák-cipők. szereztek legnagyobb dicsőséget a külföldön versenyképességükkel és tartósságukkal. A konkurencia is tudja és ép ezért a reklámjaiban is utánozza Kobrakék reklámjainak külső formáját is, hogy igy tévútra vezesse a közönséget. De ez legfeljebb csak egyszer sikerülhet, mert aki a Kobrak-cipŐt egyszer viselte az föltétlenül észreveszi az áru jóságán, hogy félrevezették. A Kobrák-féle cipőgyár szegedi képviselete a Kölcsey-utcában van és Eichner László vezeti nagy szakértelemmel és ambícióval. A jó kiflik. A télen történt, hogy egy nagykörúti kiskereskedésbe tértem be a társaságommal. Egész éjjel züllöttünk és reggelizni akartunk. A ruszli mellé péksüteményt vettünk, amely két kosárban volt kipakkolva. Amikor fizetésre került a sor, a kereskedő azt kérdezte tőlünk, melyik kosárból vettük a süteményeket, — Miért? — kérdeztük. — Azért, mert ha ezekből a láthatóan szebb kiflikből ettek az urak, akkor többet fizetnek, mert ezek Schweíger-téle süteméryek. — Hát aztán ? Nincs róla tudomásunk, hogy ezekért többet kell fizetni. — Csodálom, ha az urak szegediek, akkor tudniok kellene, hogy a legjobb péksüteményeket Schweiger Simon és fia Petőfi Sándor-sugáruti sütödéjében kaphatók. Régi hires pékség ez negyven esztendeje áll fönn. Házi kenyere szintén a legízletesebb, egy óv óta pedig cukrász-pékséget is állított föl Schweiger, elsőnek Szegeden. Else Jerusalem regénye. A szépirodalomnak és művészeteknek legtöbbet földolgozott éí legkedveltebb tárgya a szerelmi élet. Az ezzel összefüggő események elbeszélése, az érzolmeknek és szenvedélyeknek játéka, a vágy és kötelesség összeütközése, a társadalmi intézményektől, erkölcstől, szokástól, törvényektől megbéklyózott érzés föllázadása s ezeknek a különböző elemeknek szakadatlan, uj helyzetekbe való bekerülése évezredek óta izgatja és serkenti munkára a teremtő művészi képzeletet. De ennek a sokoldalú, sőt azt lehetne mondani, minden oldalú megvilágításnak ellenére is a szerelmi életnek inkább csak a fölületen jelentkező és színpadi részei, az érzések és életsorsot alakító cselekedetek azok, amelyeket a művészet révén megismert az emberiség. Régebben csak a szerelmi élet diszletei, a cirádák, az ornamentika volt a művészet tárgya. Később azután már az épület falait, az emeleteket, a nagy, nyilt, egyenes folyosókat, másoknál még — a hálószobákat is meg lehetett látni ós csak a legújabb — persze nem esztendőkkel, hanem évtizedekkel mérve az időt — a legújabb irodalom ásott le egészen odáig, ahol ennek az épületnek szociális és fiziológiai, tehát társadalmi ós élettani alapjai vannak. Tudomány és szépirodalom vállvetett erővel dolgozott azon, hogy megismertesse a ködös, érzelgős, holdvilágos szerelem után azt a nagy társadalmi és élettani erőt, amelyet a nemi és szerelmi élet a természet háztartásában képvisel. A naturalista regény a természettudományi ismeretek haladásának és minden müveit ember gondolkodásában való fölszivódásának következtében megmutatta az állatot az emberben, ahogy a régi idealisták szótára a legegyetemesebb és legtermészetesebb emberi szükségletek kielégitósót nevezte. Nagy művészek munkáiban hatalmas erővel szólalt meg az ábrándozás, gőgicsélés, tárgytalan sóvárgás vágy-arisztokráciája helyett a nyers és fékezetlen indulatok, a szükségletek tárgyát nyíltan megnevező szenvedélyek, mezítelen, vérszegénynyé nem tett, erőtelenre nem halványított érzések demokráciája. A szerelmi élet rajzolásában bekövetkezett, másik nagy változás szintén s e szónak még igazibb értelmében demokratikus jellegű. A régi művészet, a nagy görög vagy ind költők elbeszélő munkái istennők, királynők szerelmi életénél szociális szempontból alsóbbrendű szerelmi életekkel nem is igen foglalkozott. Idők folyamán az égi helyére a földi arisztokrácia került s amint uj társadalmi osztályok keletkeztek s kértek részt a társadalom hatalmából, intézményeiből és szellemi életéből, ugy került ezeknek az osztályoknak sajátos szerelmi és nemi élete is az irodalmi élet középpontjába. A mi időnknek társadalmi szempontból legjek