Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-13 / 170. szám

1910 december 10 DÊLMAGYARORSZAG 5 * A vidéki városi zenekarok dolga. A városi zenekarok szervezésére nézve a Zenészszövetség és a Szinészegyesület együttes ülést tartott már régebben és ezen megvitatták a módozatokat, amelyekkel a városi zenekarok fölállítását és ezzel együtt a vidéki színházak zenekarainak dolgát elintézhessék. A bizottság most ismét tárgyalt ebben az ügybon és azt indítványozta, hogy az Országos Szinészegyesület igazgató-tanácsa intézzen ujabb fölterjesztést ugy a kultusz-, mint a belügyminisztériumhoz a városi zenekarok szervezése ügyében, őt pedig bizza meg az értekezlet annak a kieszközlésóre, hogy a kultuszminisztériumban a szinészeti ügyek vezetője hivjon össze egy értekezletet a kérdés megvitatására. A tanács a bizottság javaslatát teljes egészében magáévá tette és fölkérte Sztojanovics Jenőt a Zenészszövetség elnökét egy költségvetés bemutatására, mely teljesen megvilágítja, hogy mennyibe kerül egy-egy zenekar föntartása, amely után a tanács ugy a kormánynál, mint a városoknál megteszi a lépéseket. * A zeneiskola hangversenye. Erkel Ferenc legszebb alkotásainak előadásával ünnepelte a városi zeneiskola vasárnap délutáni hang-versenyén a legnagyobb magyar zeneszerző születésének századik évfordulóját. Ez az ünneplés méltó volt a nagy mester szelleméhez és a zeneiskola ismét bizonyságát adta annak hogy a kitűnő vezetés és a buzgó tanári kar munkája ezen intézetet zeneóletünk egyik legfőbb faktorává emelte. Az Erkel-ünnepélyt három idegen szerző müvének előadása előzte meg. A reprodukálok: Répás Béla, aki gordonkán, inig Bőhm Flóra és Kroó Margit zongorán igazolták kitűnő képzettségüket. Az ünnepélyt Helvey Henrik művészi hegedüjátéka nyitotta meg. Az énekkarok dicséretes szereplése után a Cholnoky nővérek négy kezes zongorajátékukkal hódították meg a közönséget. Majd a zeneiskola primadonnája, Miksa Ilona lépett a pódiumra ós Melinda nagy tóparti áriájának eléneklósóvel beigazolta, hogy művészi kvalitásokkal rendelkezik. Balassa József Erkel— Vienxtemps: Magyar Ábrándját adta elő hegedűn mély érzéssel ós tökéletes technikával. Az ünnepély befejezéseül a zenekar Daubratvseky tanár vezetésével a Hunyadi nyitányt adta elő. A nagy nemzeti indulónk lelkesítő zenéjét a közönség állva hallgatta végig ós a zenekar előadását óriási tapsviharral honorálta. * A zseni. Nagy Endre, az'Andrássy-uti kabaré kitűnő igazgatója, visszatér első sikereinek teréhez: az irodalomhoz. Egy háromfölvoiiásos vígjátékot irt, amely a Vígszínházban kerül majd bemutatóra. Darabjának A zseni a cime, a hőse egy zongoraművész. Nagy Endre vígjátékát alkalmasint még az idei szezonban, március táján mutatja be majd a Vígszínház. * Az Uráiiia-szinház a közönség körében hangoztatott óhajnak engedve vasárnapi dus műsorát kibővítette a „Sárga kéz" cimü nagyhatású drámával Az igazgatóság minden tekintetben a látogatói kedvében jár és ez alkalommal sem riadt vissza azon áldozattól, amelynek árán programján tarthatta ezen kiváló érdekessógü képét ós sokoldalú törekvését siker koronázta olyannyira, hogy az összes vasárnapi előadásokon a nézőtér túlzsúfolt volt. A vezetőségló Ízlését dicséri a mai uj műsor, amely a kinematográfia valóságos műremekei. Kiválóan hatásosak az ekszotikus vidékeken fölvett tájképek is, módfölött érdekfeszítő a Khmara cimü orosz' 'dyll. Különösen ki kell emelnünk még a Bikadiadal Chilében cimü képet, meg a kedves gyermekjeleneteket, amelyeket az igazgatóság a kedd délutáni gyermekelőadásra való tekintettel vett föl műsorába. A véderőbizottság nem tartott ülést. Budapestről jelentik: A véderőbizottságot TalKán Béla elnök hétfőn délután öt órára hívta ússze az ujoncjavaslatok és az ezzel kapcsolatos honvédelmi miniszteri jelentések le. tárgyalására. Az ülés azonban elmarad bizonytalan ideig. Az elhalasztásnak az az oka, hogy ugyanabban az időben a pénzügyi bizottság is Ölést tartott. A zsolnai választás. Ma volt a képviselőválasztás Zsolnán. Miután a függetlenségi jelelt tegnap visszalépett, Hence Károly munkaPárti jelöltet egyhangúlag képviselővé választották. l^^üpEse^dá^^j (Saját tudósítónktól.) Lipcsey Ádám meghalt És Szegednek újra gyásza van. De gyászolja az ország is a kitűnő írót, aki szintén Szegedről indult el országot meghódító útjára, aki szive utolsó dobbanásáig szegedinek érezte önmagát és magyarnak akart látni mindenkit és mindent maga körül. A magyarság deltájának nevezte Szegedet és hirdette, ékes kiáltással ismételte, hogy Szeged az Alföld metropolisa, hogy Szeged a nemzeti főváros, a szegedi talaj a jövőé, a hatalmas magyar kulturáé. Szerette Szegedet ugy, mint kívüle kevesen és anynyit tett Szegedért, amennyit kivüle ismét kevesen. Az ország általában, Szeged pedig kiváltképen gyászolja Lipcsey Ádámot, a bátor irót, a kedves költőt, a javítani akaró gunyolódót, a meggyőző tollú vezércikkírót, Es a nagyszivü, tipikus nagy magyart. * Lipcsey Adám halálánál is azt gondolja az ember: ime, egy ember, aki boldogan halt meg. Mikszáth Kálmánról mondtuk ezt, mert ő maga kérte a közönséget, országos üunepeltetósekor hogy csak menjen az haza abban a tudatban, hogy látott egy boldog embert. Szegény Lipcsey is így volt. Életében vagyonra, pozícióra vágyott. Elérte mind a kettőt. Országgyűlési képviselő lett, amivel álmai valóra váltak, roppant befolyású irópolitikussá küzdötte föl magát. És dúsgazdagon is nősült, anyát adott iskolás gyermekeinek. Boldog volt Lipcsey Ádám és boldogsága közepette elfogta a lues, a paralisis progres" siva: az agylágyulás. Néhány nap múlva meghalt. * Hogy Bizony Ákost a miskolci északi kerületben legyőzte, eljött Szegedre, bemutatkozni, mint képviselő. A megszokott nagykarimájú fekete puha kalap volt a fején s oly boldog volt . . . Sokan szemrehányást tettek neki, hogy miért épen Bizony Ákost buktatta ki V — Nem kellett már a legjobb embereinek sem, — mondotta szegény Lipcsay Ádám ós.. oly boldog volt. Azóta sem igen volt Szegeden. Közben megnősült, a gyászév leteltével — a mult év nyarán halt meg első felesége — feleségül vette szepesváraljai Szabó Teréz urinőt, akivel nagy vagyont kapott. Második felesége kevéssel az esküdő után súlyos beteg lett 8 mikor a férj is elvesztette lelki egyensúlyát: a második hitves meghalt. * Várták Szegedre sokan és sokszor, sőt mindig Lipcseyt, de hiába várták. Nem is jön már most többé. „A nagy vizén lefelé" . . . evez már ő is, már első — (ós most már második is) — neje, kiről ilyen cimen verskötetet adott ki. A verskötet diszkrét formában, egyszerű fehér köntösben jelent meg s rá volt iva, hogy „magánügy". Az ur, az egri ur kitetszett Lipcsyből mindenkor, de leginkább akkor, mikor első hitvese sirba szállt s mikor ő „nászútra kelt egyedül." Nagy volt ez az Ádám, ez a bohém lelkű egri ur. Nagyobb, mint sokan gondolnák. Itt taníttatta Szegeden két kis fiát s alig volt hét, hogy őket meglátogatni ide el ne jött volna. Ilyenkor, bár nagyon sokszor jött mindig szeretettel vártuk ós fogadtuk őt, á vidám, örökre elmés kollégát, aki mikor már régen szerkesztője volt a Borsszem Jankó-nak és mikor tagja lett a parlamentnek, akkor is kollégájának szólította a kis volontőr újságírót is. * Azt irtuk, boldogan halt meg. Hát igen. Elérte célját, boldog volt, mondta is, hogy boldog s aztán meghalt. Hogy korai volt az elmúlása, az tisztára véletlen, azonban, hogy sokáig fogják emlegetni a nevét ebben a korban, az bizonyos. Szegedhez kedves emlékek fűzték Lipcsey Ádámot. Az árvíz után több évet töltött itt, mint újságíró. A Szegedi Napló szerkesztőségében dolgozott, azután a Szegedi Híradó szerkesztője lett ós bejutott a szegedi törvényhatóságba is. A törvényhatóságnak hangadó tagja volt s akkor Szeged legelső ügyvédjével, néhai Herz Gyula dr-ral előmunkálati engedélyt kapott Baross Gábor akkori kereskedelemügyi minisztertől szeged—alsótanyai vasút, kiépítésére. Tehát mint nagyvállalkozó is érvényesülni akart Lipcsey Ádám, aki, mint szellemi nagytőkés, hosszú ideig volt ennek az országnak arisztokratája, Halála a mai napon következett be. Lázár György dr polgármester, a boldogult iró ós képvisolő benső barátja, kapta a gyászesetről az első értesítést s ő közölte azt a lapokkal. Temetése szerdán délelőtt lesz. Bilkei Lipcsey Ádám mint iró, liirlapiró, vezércikkíró, mint a Borsszem Jankó felelő» szerkesztője, egyként ismert volt az országban s a Pesti Hírlap-ban közzétett vezércikkei akárhányszor nagy föltűnést keltettek. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a szegedi Dugonics-Társaságnak. Irodalmi síkerei is voltak s a Singet• és Wolfner cég már ezelőtt busz évvel kiadta Arnyak című verskötetét, # Lipcsey Ádám hétfőn délután négy órakor a budapesti Schwarzer-fóle szanatóriumban halt meg. Két gyermeke gyászolja: Ádám és Teréz. A magyar zsurnalisztika büszkesége 1864 julius 6-án Tiszafüreden született, középiskoláit Egerben, jogi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol doktorátust kapott. Hírlapírói pályáját Szegeden kezdte meg. Három lap volt akkor Szegeden. Az egyiknek munkatársa volt, majd később szerkesztője lett a Szeged cimü lapnak, amely több éves fönnállása után megszűnt. Azután a harmadik laphoz hivták meg szerkesztőnek. Szegeden általában igen jelentékeny szerepet játszott Lipcsey a köz- 03 az irodalmi életben. A szegedi Dugonics-Társaság megalakításában is részt vett és a szépirodalmi osztály élére került. Amikor később Budapesten telepedett meg, a Magyar Nemzet-nél dolgozott, de munkatársa volt a többi fővárosi lapoknak is. Szerkesztette ós kiadta a Községi Közlöny-t. Disz" tagja volt a jegyzők országos szövetségének. Később a Pesti Hírlap politikai munkatársa lett, majd a Borsszem Jankó felelős szer" kesztője. Politikai karriérjét élete delén, de mégis nagyon későn, a halála óvóben kezdette meg, amikor a legutóbbi választáson képviselővé választották munkapárti programmal. Békésinegye nj főispánja. Békéscsabáról felentik: Közel egy éve, hogy Dőry Pál főispán fölmentésót közölte a hivatalos lap ós azóta Békésmegyóben nincs főispán. Mint békéscsabai levelezőnk közli, a főispáni szók nem marad már sokáig betöltetlen. A kormány a vármegyei vezető körökkel harmóniában Bolza Géza gróf szarvasi földbirtokos személyében állapo dott meg, kinek kinevezése rövidesen megjelenik a hivatalos lapban. Bolza Géza gróf eddig politikával nem foglalkozott, de közeli rokonságban van Csáky Albin gróffal, a főrendiház elnökével. Az osztrák kormány lemondott. Bécsből jelentik: A lengyeleknek a Bienerthkabinet iránt tanúsított viselkedése az egész kormány lemondását vonta maga után. Attól félnek, hogy a lengyelek föllépésének a parlamentre nézve is káros következménye lesz és már most beszélnek a képviselőház föloszlatásáról. Ma délelőtt már tudták parlamenti körökben, hogy Bienert még ma be fogja nyújtani az egész kabinet lemondását, amint be is nyújtotta. Az uj kabinet megalakulásáról azonban csak a karácsonyi parlamenti szünet alatt lehet szó. A lengyel klub ma délután ülést tart, melyen további magatartásáról fog tanácskozni. A németek ha-