Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-13 / 170. szám

1910 december 10 DÊLMAGYARORSZAG 51 — Hogy agitációjukban milyen eszközökkel dolgoznakV Olyanokkal, amilyenekkel seuki, csak ők. Például egyházi sorsjegyeket bocsátanak ki, kicsi, iskolás gyerekek, leánykák házalnak a sorsjegyekkel, épen Szegeden is történtek ilyen esetek. Beviszik ezt az árusítást az iskolákba is. Pedig nyolcvanmillió korona vagyonuk van az országban. Próbáljunk csak mi, 3zabadgondolkozó tanárok, mint ők, az iskolában vagy azon kivül sorsjegyet kinálni. Hogy repülnénk! Apponyi Albert és Barkóczy Sándort kulturkormányzásuk idején a leglehetetlenebb állapotok, minden téren reakció következett. Bevitték az iskolába, a tanárok közé a kongregációkat. Tudunk példákat — önök is tudnak, Szegeden köztudomásu — mint dolgoztak a kongregációk még a tanári kinevezések közöl is. — Az egész országot ellepik már, mindenkor a hazafiság jelszava alatt. — Trón és oltár szövetkeztek a hatalom érdekében, a népjólét ellen, hogy mindent visszatartsanak és visszavigyenek a régi világba. Kiáltanak, mint Kolumbus matrózai, hogy „nem hiszünk egy uj világban, vissza, vissza!" Es akkor fölharsan a másik, az őrtálló ós figyelő matróz kiáltása is: Föld ! Fölfedező útra indultunk a tudomány, a kultura megvilágításával — előre! És akadnak, akik a trón és oltár szövetkezésével kiáltják: Vissza, vissza a sötétbe! Mindegy már. Nekünk nem árthat. A tudománynak, a kultúrának, a bátor küzdelemnek meg kell hoznia az eredményt, amely méltó lesz a huszadik századhoz. A tiszta emberiségi érdekben dolgozzunk teljes erővel, bátorsággal, akkor minden kicsinység ledől, akkor eljutunk oda, ahol csak jólét, kultura és emberi boldogság van. Prohászka Ottokár utja. — Három napi programja Szegeden. — December 16-án érkezik Szegedre Prohászka Ottokár ós három napig marad az Alföld metropolisában, amikor fölolvas, előad, szentgyakorlatokat végez. A szegedi katolikus nővédő-egyesület fölkérésére vállalkozott a kitűnő püspök, a katolikus világ élő büszkesége a szegedi útra. A szegedi katolikus kör egyik vezető embere Prohászka útjáról ós szegedi előadási sorozatáról ezeke* mondotta a Bélmagyarország munkatársának : — Sok ezer ember égő kívánsága a kiváló püspöknek szegedi utja. Szükség van erre, a lelki megerősödésünkre való útra. Szegeden az utóbbi időben bizonytalan türelmetlenség mu_ tátkozik, bizonyos az elégedetlenség egyházi dolgokban is. Megvallom, hogy a vallásos élet általában kezd átalakulni egyes tömegek lelkében, egyeseknél siirü ismétlődéssel aggasztó tünetek mutatkoztak, aztán a katolikus körben is volt válság, másik egyesületben is akadt félreértés, aztán elkövetkezett az ujszegedi templom körül a sajnálatos eset, legutóbb pedig, most: a Mária-kongregációk ismertetésének jeligéje alatt tettek ellenünk támadást. Ha összegezzük a jelenségeket, megállapíthatjuk — és ez lett a közfelfogás és óhaj is: — hogy okvetetlenül szükséges a kitűnő főpap Szegedre érkezése és előadása. Mondhatom, hogy olyan ünnepies fogadásban részesit• iik a kitűnő főpapot, amely méltó lesz az állásához, méltó lesz a vallásos érzésünkhöz. Érdekes és különös is kissé, hogy a lelkigyakorlatokon, amikor a püspök Szegeden lesz, (.sakis a katolikus kör tagjai, valamint a külön meghívottak vehetnek részt. A szentbeszédek nyilvánosak lesznek, azokon mindenki résztvehet. A szegedi katolikus nővédő-egyesület ezt a meghívót küldötte ma szét: á\ szegedi katolikus nővédő-egyesület fölkérós'e folytán méltóságos Prohászka Ottokár püspök ur Szegeden december 16., 17. és 18-ik napján lelkigyakorlatokat és szentbeszédet tart, melyre Nagyságodat és becses családját tisztelettel meghívjuk. A lelkigyakorlatokon csak a szegedi katolikus nővédő egyesület és a katolikus kör tagjai, valamint a külön meghívottak vehetnek részt, miért is kérünk mindenkit a meghivót magával hozni és felmutatni. A lelkigyakorlatokon a hölgyek kéretnek kalapjaikat a ruhatárban letenni. Belépő-dij nincsen, azonban kérjük a megjelenőket hogy a szegedi katolikus nővédő egyesület céljaira, bármely szerény adományt a kitett perselybe adományozni szíveskedjék. Szegeden. 1910. évi december 12-én. Simkó Elemér dr Raskó Jstvánné dmé titkár. elnök. Program, December 16-án: 1. Délután két óra huszonhét perckor Prohászka Ottokár püspök érkezése Bajáról a Sxeged-Rókus pályaudvaron. 2. Délután hat órakor konferencia urak részére a szegedi katolikus körben. 1910 december 17-én. 3. Délelőtt félnyolctól féltizenegy óráig őrnél: tósága a jelentkezőket gyóntatja a szeged1 katolikus körben. 4. Délelőtt féltizenegy órakor konferencia hölgyek részére a szegedi katolikus körben. 5. Délután félnógy órakor konferencia hölgyek részére a szegedi katolikus körben. 6. Délután hat órakoí konferencia urak részére a katolikus körben. 1910 december 18-án. 7. Délelőtt hét órától kilencig gyónás ós utána szent áldozás a belvárosi templomban. 8. Féltizenegy órakor konferencia hölgyek részére a katolikus körben. 9. Délután félnégy órakor a szegedi nővédőegyesület vezetése alatt álló patronázs-testületek tagjainak ünnepélyes fölvétele a belvárosi Szent Demeter-templomban. A fölavatást és szentbeszédet Prohászka Ottokár püspök ur őméltósága fogja végezni. A szertartás alatt a városi gimnázium énekkara ad elő Máriaénekeket Prelog József kegyesrendi tanár vezetésével. 10. Délután öt órakor a mórai patronázstestület ünnepélye a mórai iskolában ós ugyanakkor a szentgyörgyí patronázs-testület, ünnepélye az állami főgimnázium tornatermében. 11. Délután hat órakor konferencia urak részére a katolikus körben. December 19-én. 12. Délelőtt tíz órakor Prohászka Ottokár püspök ur őméltóságának elutazása. Tisza István emlékbeszéde Széchenyi István grófról. (Saját tudósítónktól.) Nagy napjuk volt az agráriusoknak vasárnap : az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tartotta ez évi rendes közgyűlését, melyet délben a Károlyi-einiéklakoma követett. Fölvonultak a különböző megyei gazdasági egyesületek képviselői, egyszerű gazda" arcok, eljöttek az agrárius politikusok, negyven nyolcasok ós hatvanhetesek vegyesen, a pártonkívüli negyvennyolcas elnöktől, gróf Károlyi Mihálytol kezdve a hatvanhetes Wekerle Sándorig. A megnyitó-beszédet Károlyi Mihály gróf elnök mondotta, majd Tisza István gróf tartott rendkívül jellemző, érdekes emlékbeszédet Széchenyi István grófról. A beszédéből közöljük ezeket a sorokat: — Már Széchenyi István gróf első lépése is különbözik a magyar hazafiak addigi küzdelmeitől. A magyar hazafiságnak, fájdalom, hosz. s/,u századokon keresztül a létező jogok megvédésében kellett kimerülnie. A magyar nemzet legjobbjainak lelkét csak az ősök által alapított alkotmányhoz való kegyeletes ragaszkodás hevíteti e és Széchenyi az első, aki kérlelhetetlenül rámutat arra, hogy a magyar alkotmánybau akkor biztosított jogok és az akkori társadalmi rend egy nemzet szabad előmenetelének, nagyságának nem lehet többé alkalmas épülete. De óva intett attól, hogy a nemzet a közjogi haladás céljait tűzze ki maga elé, mielőtt annak kivívására elég erősSzéchenyi tanítása elsősorban a munka tanítása. Fellépése harci kiáltás a társadalmi és gazdasági rendet lenyűgöző kézépkori szervezet békói ellen. Nem volt híve a túlságos állami beavatkozásnak, mert az gyöngíti a társadalmat• Végül a legnagyobb tanítás, amit Széchenyi élet« elénk tár, mindenen diadalmaskodó, mindent felszívó, mindent magában egyesítő és a maga céljaira felhasználó fajszeretetnek a tanulsága, amely elvein, nézetein, szeretetén, gyülölségén, mindenen diadalmaskodik. A mély hatást tett beszéd végeztével perce kig tartó tapssal és óljenzóssel ünnepelte Tisza Istvánt a közgyűlés, amelynek nevében Károlyi Mihály gróf elnök külön is köszönetet mondott a szónokuak. Ezután Jeszenszky Pál jelentette be a szövetségi tagok kiküldötteit az 1810—1912. évi ciklusra. Majd a választásokat ejtették meg. Délután egy órakor a Royal-szállóban bankétra gyűltek összek. Khuen az indemnitás vitájáról. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) A hétfon tartott ülésen a Ház többsége az indemnitásról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az elfogadás után fölszólalt Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök. Legelőször válaszolt Bánffy Dezső báró szombati beszédére. Tudvalevőleg Bánffy is megszavazta az indemnitást, de kijelentette beszédében, hogy a kormány iránt bizalmatlan — még pedig elsősorban a horvát ügyek és Tomasich bán miatt. Khuen válaszában kifejtette, hogy Tomasich miatt a kormány iránt senkinek nincs oka bizalmatlanságra, mert — így mondotta — ha valaki, mint Tomasich horvát hazafi, ez ránk nézve is megnyugtatható lehet. Az indemnitás vitáján elhangzott fontosabb kijelentések és aggályok közül válaszolt Khuen miniszterelnök a választójog kérdésére is. Bejelentette, hogy a választójog szabályozása csak a véderő kérdés megoldása után fog megtörténni. A mai ülésen több érdekesebb fölszólalas történt és minden jel arra vall, hogy a részletes vita során az ellenzéki vezérek is fölszólalnak. A mai ülésen Kabos Ferenc elnökölt. Napi. rend szerint következett az indemnitási törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az előadó, Hegedűs Lóránt reflektált a vita során elhangzott ellenzéki felszólalásokra. Az indemnitás és költségvetés vitája nem meddő dolog, mert különösen nálunk, politikai érlelő hatása van. Véleménye szerint a költségvetés általános ós technikai vitáját külön lehet választani. Kérte a javaslat elfogadását. Az elnök: Következik a szavazás. A Ház többsége az indemnitásról szóló törvényjavaslat tot általánosságban, a részletes tárgyalás alap iáid elfogadja, (A miniszterelnök beszéde). Khuen-Héclerváry Károly gróf Lukács beszéde után csupán Bánffy Dezső báró beszédével kíván bővebben foglalkozni. Bánffy, bár megszavazta az indemnitást, főleg a horvát ügyek és Tomasich miatt bizalmatlan a kormány iránt. Ismertette Tomasich könyvét, amely Bánffy szerint hazafiatlan. Fz a könyv tudományos munka, amely Magyarország és Horvátország viszonyát tárgyalja Kálmán király idejében es azt vitatja, hogy akkor Magyarország nem hódította meg Horvátországot. Egy horvát hazafitól ilyesmit rossz néven venni nem lehet ós ebben az ügyben, kilencszáz év multán, lehetetlen a teljes igazságot megállapítani. De ebből a könyvből bizalmatlanságra vonni következtetést nem lehet. Ha valaki horvát hazafi, ez ránk nézve is megnyugtató lehet. Ez volt Tisza Kálmán álláspontja is, aki megelégedett azzal, ha valaki jó horvát és nem kívánta, hogy meg külön jó magyar is legyen. Magára nézve azt a következtetést vonja le, hogy Tomasich Szilágyi Dezsőnek volt bizalmas c.nber aki mint megbízható embert ajánlót Bánit, azu is mondja, hogy az összes edd J kormányok ex-lexben multak ki. Hála istennek, o.bbe a betegségbe nem fogunk meghalni, mert nem 4utunk ex-lexben. Maylander Mihály ':(¡szolalasara a fiumei ügyekre vonatkozólag megjegyzi, hoy a. szokásjog kölcsönös megállapodáson alapszik. Kijelenti, hoay a kormány nem szándékszik változtatni Fiume közjogi helyzetén. A választójog kérdésére megjegyzi, hogy ismert delegációs nyilatkozatát csak egy ellenzéki képviselő megnyugtatására tette. A \a.:wztojo°- szabályozása csak a véderőkerdes megoldása után fog megtörténni. Pop Cs. István szerint a kormány békéltetési tárgyalásokat kezdett a románokkal és aztán faképnél