Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-13 / 170. szám

1(5 DELMAGYARORSZAG hagyta őket. A kormány jóhire érdekében ki­jelenti, hogy ez nem igaz. Megbeszélések tör­téntek és ő maga is hajlandó tovább tárgyalni, ha ezek a tárgyalások a magyar állam érdekeit nem sértik. Vinkovics horvát képviselő horvát­nyelvü beszédében a báni méltóság lefokozásá­ról beszélt. Ez nem igaz, mert nagyon fontos állás, zászlós móltóság, amelynek nagy és szép hivatása van. Reflektálva Apponyi fölszólalására, kijelenti, hogy kulturális ügyekben csak egy örökséget vett át a kormány. A haderő kiadásai a többi kiadásnak a biztonságát emeiik. Az a nemzet, amelyik a legközelebbi nemzetközi incidens alkalmával nem lesz eléggé fölfegy­verkezve, nem számit. A kormány bizik ön­magában, a mögötte álló pártban és a nem­zetben, amely nagyon józan ós tudja mórlegelni a helyzetet. Kéri az indemnitás elfogadását (Eljenzes a kormánypárton.) (A koalíció védelme.) Désy Zoltán (Kossuth-párti) engedélyt kér hogy bár a cimhez szólal föl, a tárgytól eltér­hessen. (A Ház az engedélyt megadja.) Birálja a pénzügyminiszter takarékossági álláspontját majd rátér Lukácsnak arra a nyilatkozatára' amely szerint a koalició könnyelműen gazdál­kodott. Ezt az álláspontot nem fogadhatja el mert ez súlyos vád, hogy az előző kormány könnyelműen gazdálkodott. Ha igaz lenne, amit Lukács mond, a koalíciós kormányt vád alá kellene helyezni. (Helyeslés.) Részletesen fog­lalkozik Lukácsnak az indemnitás beterjeszté­sekor es most szombaton mondott beszédével Kimutatja, hogy ha a koalició zárószámadása nyolcvan millió hiánynyal zárult, a mostani zarszámadás deficitje hetvenkilenc millió ko­rona. Ez a pénzügyminiszter komolyságának rovasára megy. A kormánynak semmi szüksége se volt arra, hogy rendkivüli bevételi forrá­sokhoz nyúljon, mert kiadásait, néhány millió iujján, rendes bevételekből fedezhette volna A pénzügyminiszter ezzel szemben védekezzék eav olyan ember előtt, kinek elvette a kedvét attól hogy a Házban megjelenjen, de akinél kiválóbb pénzügyi szakértő nincs az országban. (Erre a Wekerlére vonatkozó célzásra a Kossuth-párt percekig tapsol.) Batthyány Tivadar gróf: Az eddigi gyakorlat szerint az indemnitási vitában a miniszterelnök es a miniszterek is résztvettek. Ezúttal a pénzügyminiszter a vita bezárása után, a mi­niszterelnök pedig a címnél szólaltak föl Mint­hogy ezek a kormánynyilatkozatok az ellenzék részéről válasz nélkül nem maradhatnak, reméli hogy a Ház méltányosnak találja és megengedi hogy a két beszédre hosszasabban válaszol­hasson. Kabos elnök: Kérdem a tisztelt házat: bele­egyezik-e ? t ^képviselőház megengedi a tárgytól való el­Batthyány Tivadar: Beszéde elején Maylander Humei képviselő fölszólalásával foglalkozik Helyteleníti a kormányzó eljárását, hogy nem ment el a képviselőtestület ülésére ós nem je­ünnepélyesen beigtassák. Az autonómiát Fiúménak 1877 óta törvény bizto­sítja és azóta a jó viszony fentartására minden kormány felt® gonddal ügyelt. A mostani kor­mozó eljárása megsértette a képviselőtestü­letet ós ezert elegtótelt kell adnia. Elnök az ülést tiz percre felfüggesztette. ntán Lász10 Pénzügyminiszter válaszolt Desy Zoltán fejtegetésére s azokkal ««¡S"?- is föntartotta ós ismételte a szombati beszedében előadottakat 1910 december 11 vonatkozó fejtegetései ellentétben vannak Lu­kács pénzügyminiszter kijelentéseivel. Polónyi végűi határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a Ház kötelezze a pénzügyminisztert az otszazhatvan milliós kölcsönre vonatkozó okira­toknak a Ház elé való beterjesztésére. Lukács László pénzügyminiszter nyomban válaszolt Polónyinak s hangoztatta, hogjPichon nyilatkozata elferdített tartalommal került a magyar újságokba. Egyebekben a francia köl­csönök dolgát a maga részéről legutóbb tett nyilatkozotával elintézettnek tekinti, Hammersberg László kifogásolta a házszabá­lyokhoz való fölszólalással, hogy az elnök fél­háromkor, tehát a tanácskozásra szánt idő le­telte után megadta a pénzügyminiszternek a szólásra való jogot. Kabos Ferenc elnök kijelentette, hogy a tör­vény szerint járt el, mert az 1848. évi harma­dik törvényeik ugy szól, hogy a miniszter a gyűlés folyamán bármikor fölszóllalliat. Az ülés ezzel végződött. SZINHÁZ._MÜVÉSZET Színházi műsor. December 13, kedd: Egy szegény ifjú története. (Páros «/,-os bérlet.) „ 34, szerda: Vándorlegény. (Páratlan =/8-os bérlet.) „ lo, csütörtök:A balga sziiz. (Páros »/.-os bérlet!) „ 16, péntek: A kis sző ke vén v. (Páratlan V3-0S bérlet.) „ 17, szombat: Karenin Anna. Bemutató (Páros »/,-os bérlet.) „ 18, vasárnap d. u.: Denevér, operett, » 18> » este:Karenin Anna (Páratlan 3/s-os bérlet.) „ 19, hétfő: Karenin Anna. (Páro* '/,-os bérlet.) „ 20, kedd-. A kormánybiztos, szatirikus korrajz. Páratlan -L bérlet. „ 21, szerda: III. Richárd, tragédia. Páros s/a-08 bérlet. ,, 22, csütörtök: Carmen, opera. (Páratlan Vs-os bérlet.) „ 23, péntek: Carmen, opera, (Páros 'L-OB bérlet.) „ 24, szombat: Szünet. „ 24, vasárnap:A muzsikusleány. Bérletszii netben. A vidéki színész azonban arra van kár­hoztatva, hogy a sors szeszélye egyik hely­ről a másikra dobálja és akkor kelljen egy helyről eltávoznia, amikor a közönség már megszokta a játékát, a szinész pedig ki­tapasztalta a közönség Ízlését, igényeit és ehez alkalmazkodva, aratja a becsületes tö­rekvés sikereit, A szinészsorsba már beletörődtünk, — de abba nem tudnak beletörődni és ezt nem is lehet rossz néven venni tőlünk, hogy ké­nyelemszeretettel, nemtörődömséggel vádol­janak meg bennünket és megtépázzák törek­véseink eredményeit, amelyek egyedüli for­rását képezik jövendőnknek. Mi itt is és mindenütt a legjobb képességünkkel szol­gáltuk a közönséget. És szolgáljuk is mind­addig, míg erre alkalom adódik. Ha — saj­nos — itt nem, hát másutt, mert reméljük, hogy a szürke, elavult rendszerben való ne­velkedésünk dacára is szerződéshez jutha­tunk, ahol szintén nem mi, működő szí­nészek csináljuk a rendszert, hanem az akinek rendszere szerint kötelességünk lesz működni. Nem várunk mi tömjént, sem érdemtelen dicséretet, de azt sem várjuk, hogy épen a tavozáselőtti időben fosszanak meg bennün­ket attól, amire minden becsületes szinész büszke : a legjobb képességből és a legbuz­góbb törekvésből származó kötelesség telje­sítésétől. Ezeket voltunk bátrak elmondani ós ezek­nek szíves közlését kérjük a tisztelt Szer­kesztő úrtól, akinek köszönettel tisztelői ma­radunk. Szeged, 1910 december 12-én. Baróthy Antal, Bartíthyné, Almássy Júlia, Juhászné, Békefi Lajos, B. Koppan Margit, Kende Paula, Mezey Andor, Sümegi Ödön. Pelhó Rózsi, Kun Richárd, Pesti Kálmán. Emberek jönnek: emberek mennek! (Apponyi, majd Polónyi). „ ilbert Sróí különösnek és szokatlan­?gy a pénzügyminiszter szombaton hLi^L? Ytftv^en>tehilt ^kormondott olyan mártíL»'^konkrét vádakkal van tele, mikor már az ellenzék számára a házszabályok nem teszik lehetove hogy ezekre válaszolhassanak Kérdi, hogy ha a kormány megalakulásakor olyan kétségbeesett volt az ország pénzügyi hely­zete, hogyan volt lehetséges mégis deficit nél­kül való költségvetést készítenie a pónzüa-v­mimszternek. Ha voltak és vannak pénzügvi bajok, azok nem csak nálunk vannak mesr de csaknem világszerte az államok háztartásában ezért tehát nem lehet a koalíciós kormányt fe­lelósse tenni. A fiumei kérdésben ismétli, hogy a szokásjog megsértetett s ezt a kormánynak ÍSína kerÖlnÍ- * éljenzés Polónyi Géza fejtegette ezután a pénzügy­ülSK-+8Z!mben a koa!iciós kormányváfla­las fölteteleit es a paktum tartalmát. szakf^Lf, elf°a"Ma. A javaslat első ^¡MC'SS" ÍKKE A mai napon ezt a levelet kaptuk. A Szeged és Vidéke szombati számában „Az uj színtársulat" cimü cikkében meg­emlékezett a szinügyi-bizottság pénteki ülé­séről, egyidejűleg a jelenlegi társulatot is megbiralta és azt irta, hogy egyes tagjai fegyelmezetlenek, kényelmesek és abban a rendszerben nevekedtek, amely szürke el­avult. A sajtó bíráló jogát elismerjük ós tiszte­letben is tartjuk és nem is szólaltunk volna föl a Szeged ós Vidéke bírálata miatt, ha csupán a magunk személyéről volna szó jólehet a kényelemszeretet vádja nem indo­kolt velünk szemben, mert mi fáradhatatla­nul működtünk mindig és megtettük a magunkét, amivel ugy a közönségnek, mint a színháznak ós a saját jól fölfogott érde­künknek tartozunk. Fölszólalásra késztet azonban bennünket az idézett cikknek az a passusa, amely elavultnak, szürkének nevezi azt a rendszert, amelyben Makó Lajos igazgatása alatt nevekedtünk. Talán nem is a mi föladatunk lett volna ennek a rendszernek a megvédelmezése, de miután illetékes helyről ez nem történt meg mi kelünk ennek a szürkének ós elavultnak nevezett rendszernek a védelmére ós kije­lentjük, hogy boldogok volnánk, ha ebben a rendszerben működhetnénk a közönség igényeinek kielégítésére ós a sajtó megelé­gedésére és boldog lehetne a legfiatalabb szinészgeneráció ís, ha ebben a leócsárolt rendszerben: a Makó Lajos rendszerében ne­vekedhetne. Amikor néhai igazgatónk rendszerét meg­védelmezzük, ezzel nem kívánunk senkit tamadni, sem azt a hitet fölkelteni, hogy azért nyilatkozunk, mert az uj rendszernek nem leszünk a tagjai. Mi nem kértük a szer­szerzodtetésünket ós hogy szerződtetve nem lettünk, ezért senkinek még szemrehányást sem tettünk. Pedig a várost a közönségével együtt nagyon szeretjük és megvalljuk: tovább ts szolgálni szerettük volna a művészi igényéit. * Back Bernát fölolvasása. Back Bernát szerdán délután tartja meg első művészet­történeti fölolvasását az Uránia-színházban. A fölolvasást a Szegedi Képzőművészeti Egye­sület rendezi, amely ezzel kezdi meg előadásai „orozatát. Az előadás délután félhatkor kez­dődik. * Hnbeimami Broniszláv. A szegedi hang­versenyszezon kitűnően indult, értékes számok, kitűnő előadók váltakoztak eddig is. És a ki­tűnőek között is kitűnik Hubermcmn Broniszláv aki hétfőn este tartotta meg hangversenyét a szegedi Tisza-szálló hangversenytermében. Kül­földi fővárosokban is elragadtatással Írtak Hu" bermannról, csak természetes, hogy Szegeden osztatlan érdeklődéssel várták és hall­gatták meg a művészt. Csodálatos művésze­tével elbűvölte a hallgatói seregét. Pá­ratlan ós szinte boszorkányos az az ügyes sóg, ahogy kifejez és meg is értet minden egyes számot, minden hangot. És annyi újsze­rűség, annyi modern, de mégis sajátos fölfogás hangzik hegedűje szaván, hogy, amint abba­hagyja a játékát, elementáris erővel hangzik a lelkes taps, az éljenzés, fölsóhajtanak az em­berek, még jobban kipirulnak a lázas orcák­Gyönyörű este volt, Hubermannt ennyi lelke­sedéssel talán nem tapsolhatják meg, mint ahogy Szegeden. Hubermann kísérője zongorán Spielmann volt, szintén ismeretlen a szegedi közönség előtt, de ő is azonnal, az első ütemek fölhangzása után, mindenkit meghódított. Vá­logatott, szép közönség jelent meg a hang­versenyen. * A Mai Színlap szépségversenye. Ma estére volt kitűzve a záróra, de a Mai Szinlap­hoz a közönség köréből számos levél érkezett amelyben arra kérik a szépségversenyrendező­ségét, hogy hosszabbítsa meg a határidőt A közönség kérésének engedve, a verseny zár­óráját e hót csütörtökére tűzte ki a Mai Szin­fP". A 0?™vazat°k aránya ma ez : Várnai, Janka 3443, íodor Ella 2348, Tóvölgyi Margit v 1397> Aranka 627, Delho Rózsi 557, Kende Paula 222, Békefiné 53 Szűcs Irén 50, Nagy Dezsőnó 7, a női kar közül •Dob') Katica 534, Szabó Károlynó 206 Koharmé 170 Csige Rózsi 78, Nagy Irén 72, Utast Alfonza 42, Virághátyné 20, Rásó Ida 15, Csikyné 8, Csajaghiné 3, Szokol Margit 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom