Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-13 / 170. szám

DÉLMA6YAR0R5ZÁ6 1910 deeember IB gyar karácsony, olyan, amelyik még ebben a tekintetben is a szeretettől áthatott ünnep lesz. Fáber elment, Prohászka jön. (Saját tudósítónktól,) Az egyházi viták napjai következtek el Szegeden. A katolikus alföldi metropolisban megkezdődtek a viták olyan időben, amikor senki nem remélte, amikor senki nem gondolta, hogy elkövetkezhetnek. Vasárnap osztatlan érdeklődéssel és minden jel szerint számbavehető utóhatással tartotta meg Fdber Oszkár előadását a Mária-kongregációról, legközelebb pedig, december 16-án Szegedre érkezik Prohászka Ottokár, a magyar katolikus világ legkitűnőbb főpapja és három napon át fog előadást tartani, válaszképen Fáber Oszkár előadására. De Prohászka Ottokár előadásával nem szakad vége a vitának, mert újra Szegedre érkezik Fáber Oszkár és újra szabad-előadást tart, amikor válaszolni fog Prohászka Ottokár előadásaira. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan szellemi párbaj kezdődött el Szegeden, amilyenre az utóbbi időben alig akad példa. Bizonyos, hogy egész Szegeden, de a város határain tul is nagy érdeklődéssel kisérik ezt a szegedi egyházi és hitvitát, annál inkább, mert az ellenfelek mindketten elismert, kiváló harcosok, Fáber Oszkár dr is, Prohászka Ottokár is; bizonyosra vehető, hogy a kiváló vezéreknek szegedi vitája kihatással lesz Szeged társadalmára is, bizonyos, hogy máris nyugtalanságot észlelünk, máris osztatlan figyelemmel fordul mindenki a szellemi küzdelem elé. A Mária-kongregációk. — Fáber Oszkár előadása. — Fáber Oszkár dr, az országosan ismert szociológus tanár vasárnap tartotta meg- Szegeden az előadását a Mária-kongregáciékrót Szeged társadalmának minden rétegéből, ezer. nél többen hallgatták meg a Tisza-szálló nagytermében az előadást. Az általános érdeklődést csak fokozta az előadás tárgya és az a körülmény, hogy már egyszer megakadályozták Fáber Oszkárt beszédének megtartásában. Ugyanis december másodikára hirdették Fáber Szegedre érkezését és beszédének elmondását, de a szegedi Lloyd-társulat elnöke a már fölajánlott termet közvetlenül az előadás előtt megtagadta, amint arról körülményesen és a legnagyobb tárgyilagossággal beszámolt a Délmagyarország. Közölttik azt is, hogy ft szegedi Lloyd-társulatban milyen mozgalom indult meg a terem megtagadása után. Az ilyen előzmények és a nyilatkozatok elhangzása után nem is csoda, hogy a Tisza-szálló dísztermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. A vasárnap megtartott előadás a legforradalmibb beszéd volt, ami az utóbbi időben Szegeden elhangzott. Fáber a kongregácionisták idézett írásaiból ismertette a Mária-kongregáeiók célját. Kijelentette, hogy nem az egyházak ellen beszél, de hozzá fűzte rögtön az ő leszűrt tanulságát is, amely szerint „a kongregácionista szervezkedés célja az egyházi papok befolyását, népre való hatását visszaállítani ugy, hogy világi emberek vállalkozzanak a papok helyeit való agitálásraRészletesen foglalkozott előadása során, hogy mint műkő. dik a Mária-kongregáció, miféle szakszervezetei vannak és azoknak mik a föladatai V Kijelentette, hogy „a kongregációk nem az egyházakat erősitik, hanem a papi hatalomért vannak." És amikor a forradalom és szabadgondolkozás embere nyíltan ós ismételten mondotta, hogy a trón és az oltár szövetkeztek a hatalom érdekében, — akkor kipirult a sok emberarc és izgatottan hallgatta az előadónak ezt az ismételten hangoztatott, szokatlan kijelentését ós ugy hallgatták, hogy dolgozzunk bátorsággal, teljes erővel és akkor a kicsinység ledől. Ezeket mondotta el Fáber Oszkár dr ós érdekes, a közönség legtöbbször megtapsolta, megéljenezte, de időközben fölhangzottak a tiltakozó hangok is. Vasárnap délután hat órától kezdve ós másfél óra hosszáig tartotta előadását Fáber Oszkár dr. A Tisza-szálló nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a teremben megjelent Fáber, a szegedi Társadalomtudományi Társaság elnöke, Kőhegyi Lajos dr ós főtitkára, Hollós József dr kíséretében. A társaság legtöbb tagja szintén megjelent. Kőhegyi Lajos dr elnök üdvözlő beszédében fölkérté Fáber Oszkár drt előadása megtartására, aki beszédében többek között ezeket mondotta el: — Nem akarok ón beszólni a Mária-kongregációkról, hogy mit akar ez, mi a célja. A Mária-kongregáció emberei azt mondanák, hogy elfogult vagyok. Tehát elhoztam az ő könyveiket, az '6 írásukat, hadd beszéljenek azok. — Hogy mi az a Mária-kongregáció, azt az ő könyvükből vett szavakkal mondom meg, amely szerint nem más, mint az üdvösség hadserege, mely csak a győzelmet ismeri, de a legyőzést írói pályát. Nevezetes eredményt még 1904ben ért el egy fantáziájával, amelyet Lugné Poé maga játszott el az „Oenore"-szinházban ós néhány egyfelvonásos darabjával. Ismertté azonban igazán csak akkor lett, mikor a Coeur d'Angélique 1906-ban került színre a Oymnase-ban. Ezt a színmüvét az Antoine által alapított és Gemier vezetése alá került színházban ismét előadták. Az ily módon a boulevard de Strasbourg színházába bevonult színdarab szerzője utat egyengetett magának az Antoine színház igazgatójához, Gémierhez, aki előzetes megbeszélés után megrendelte Guirandnál az ötfölvonásos, hét képből álló, Karmin Anná' ját. Gémier, amint a kéziratot kézhez vette és tudomást vett tartalmáról, azonnal elfogadta és műsorára tűzte ki. Annak dacára, hogy szükségszerűen sok egyszerűsítést kellett a darabon eszközölnie, mégis nagyszámú némaszemélyzettel kellett összeállítania. Nem kevés gondot okozhatott a szerzőnek a színmüvében előforduló sok cifra egyenruha összeállítása, amiben azonban Gémier igazgató és ennek barátja, Oznobicsin orosz őrnagy (Leuchtenberg herceg hadsegéde) segítségére voltak. Ezenkívül raffinált vi lésre vallanak a Girand által kieszelt azon jelenetek, ahol egyrészt a második fölvonásban a carszkojé-szélói lóversenytér és másrészt az ötödik fölvonásban a vasúti vonal közelében, Moszkva környékén, a szent város panorámájára elterülő, falusi lakhely fordulnak elő, Gémier, ugy mint elődje: Antoine, az Odéonszinház jelenlegi igazgatója, maga játssza műsorának címszerepeit, Gémier azonmód, mint Antoine, Paris műértő közönsége előtt valóságos fogalom. Csupa tüz, csupa élet. Ha magára vállal egy szerepet, akkor annak sikere biztos. Igaz ugyan, hogy csak jó darabot fogad el, de ha elfogadta, lelkesedéssel viszi a célhoz, ügy játsza a szinmü személyét, mintha benne élne, felesége: Andreé Mégard méltó társa és partnerje. A többi közreműködő is válogatott művész és művésznő Gémier, mint igazgató még a némaszemélyzet (statiszták) összeállításánál is különös gondot fordit arra, hogy ne pusztán bábok forduljanak meg a színpadon. Különösen jellemző pedig az, hogy ezen némaszemélyzet nagyja-kiesinye kisebb tehetségű, de tanidni és gyakorolni vágyó, vagyis végzett szinész. Az elmondottak után mindenki könnyen alkothat magának fogalmat arról, hogy milyen mesébe illő első előadást élvezett Paris közönsége 1907. január 30-án Guirand Karenin Annájának szinre kerülése alkalmával. Hogy mit fog ebből a szegedi színház alkotni, arra magam is nagyon kiváncsi vagyok, de igen félek attól, hogy a hiányos igazgatás meg a hézagos rendezés, amiben már oly gyakran volt részünk, a szombati előadást is, amelynek rendezése és igazgatása egyaránt különös gondozást igényel, minden illúziónkat meg fogja bénítani. nem. Ugyancsak ők mondják, hogy a Máriakongregáeió azért van, hogy „begyakoroljuk az apostolkodás mesterségét". — Szeretik letagadni, hogy a kongregáció jezsuitatalálmány, holott kétségbevonhatatlanul, teljesen az. Külön szabályuk van a megalakulásra, attól egy se térhet el, különben nem kongregáció. Az igazolásra való az a körülmény is, hogy a kongregáció feje mindig csak pap lehet — az egész tehát a papokért vau. A kongregációkkal a jezsuita szellemet akarják visszahozni, (Ekkor többen, férfiak ós nők is elhagyták a termet.) — Bizonyos, hogy a kongregációk ügyességgel igyekeznek elkövetni mindent a papok érdekében, akik már nem hatnak ma a népre, tehát világi emberekre bizzák az agitálást. Kaszt ós foglalkozás szerint csoportosítják az embereket. Megcsinálták az egyetemi hallgatók ós az urak kongregációját, mindegyik kasztból a legtekintélyesebbeket kell megnyerni, mondják és igy is teszik: vagyon, szorgalom, tehetség szerint válogatják ki a legtekintélyesebbeket, még a nőket is bevonják müködósökbe. — Gyönyörű, mintaszerű a munkabeosztásukSzakosztályok szerint csoportosulnak. Ilyen szakosztályok vannak : 1. Örök imádás szakosztálya. Az ebbe tartozóknak föladatuk, hogy ünnepnapokon ünnepélyesen fölvonuljanak az utcákon, tereken át a templomba, nyilvánosan, tüntetőleg gyónjanak, hadd lássák a szegények, hogy az urak is gyónnak, tehát mi is gyónjunk, ha ők nem szégyellik. 2. Van Szent József- és Szent Péter-szakosztály. Ezeknek föladatuk, hogy menjenek el a munkások közé és tanítsák őket arra, mekkora boldogság vár rájuk, hogyan kell a csurgó verítéket gyémántokká változtatni. (Viharos derültség, majd „gyalázat" fölkiáltás hangzik és az csak erősödik, amikor a Mária-kongregácíók jelvénye alatt, a terembe bevonult katolikus tanítóképző növendékei éljen-e hangzott). A Máriakongregáció szakosztályai közül oz a szakosztály a legerkölcstelenebb, célú — mondotta Fáber Oszkár ós a kijelentése után hoszszantartó taps következett, — ellenben többen újra elhagyták a termet. 3. Van hitoktató-szakosztály, — folytatta. — Világi kiválasztottakat elküldenek az intelligens osztály ós a munkások közé, hogy ezek lássák, milyen kiváló emberek is vallásosok, tehát nekünk sincs miért szógyelni a vallásunkat. 4. Ismeretes a beteglátogatók szakosztályaEz, amikor a beteg rettenetes kínokban gyötrődik, akkor megnyerik őket a kongregációknak, istenfélő életre vezetik őket. Kár, — mondotta, — hogy nem jobb kórházi viszonyokat ós nem több orvost kívánnak. 5. Aztán a katolikus sajtószakosztály. Ez az utóbbi időben mindjobban működik. Az „ Egyházi Közlöny"-ön ós az „Alkotmányion akar segíteni, mert az Egyházi Közlöny rendszeresen támadja az Alkotmányt, jeléül, hogy a katolikus sajtó ma gyönge. Tehát segíteni kell rajta, mondják és cselekszik. 6. A jogi szakosztály mindent klerikális értelemben vesz, vissza akarja hozni a régi jogi eljárást. Beviszik működésüket a birák közé. 7. A történelmi szakosztály az iskolákra kiterjeszti működését. Minden modern gondolatot a lehető legrosszabb színben tüntetnek föl, hangsúlyozzák, hogy a hazára, mindig csak a hazára nincs rosszabb, mint a modern gondolatok és a modern fölfogás ós tudás. 8. A természettudományi szakosztály. Ez ideig ez volt a legfontosabb. Kaváló jezsuitái voltak. A természettudományok meghamisításával óriási kárt okoztak az emberiség fejlődósében, — mondotta Fáber Oszkár és hozzátette, hogy: gyönyörűen bizonyítanak — egy ideig. Aztán szépen meghajolnak és csodálkoznak a Teremtő müvén, de nem bizonyítanak. 9. A művészeteket fejlesztő és irodalmi szakosztály. Ellenőrzi, nincs-e pornográfia, A pornográfiát üldözi a füzetek, könyvek címlapján, a képeken, szobron ós a többi. Ez olyan támadás önmagunk ellen, amely páratlan. És ha évekig, állandóan valláserkölcsösen nevelik a gyermekeket, akkor miért féltik őket, ha a nevelésük azért volt és azért van, hogy megálljon a piszokkal, erkölcstelenséggel szemben . . . Hogy mennyire üldözik a pornográfiát, annak bizonyítására szolgáljon, hogy Schopenhauer könyvét Budapesten a könyvkirakatból bevetették és szegény Schopenhauert megbüntették husz koronára, — Hogy mint terjeszkednek és mint agitálnak, annak igazolására elmondom, hogy a budapesti urak kongregációja 1903. évben alakult és 1904-ben még mindig nyolc tagja volt, ellenben csakhamar száz lett a tagok száma és ez a száz ember nyolcszáz bucsujárót, zászlók alatt szervezett. Ma pedig már kétezer tagja van Budal pesten az urak kongregációjának.