Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-05 / 139. szám

1910 november S DELMAGYARORSZÁG 5 adásokra harmincötmillióhétszázhetvenötezer korona. E folytatólagos kiadásokból 1908-ban elköltöttek kétmilliókilencszázezer koronát, 1909-ben huszonhárommilliónégyszáztizezer ós 1910-ben tizmillióhetvenötezer koronát. A jelentés hatodik fejezete a rendkívüli hitelek fölhasználásáról és elszámolási határidejük kiterjesztéséről szól. A Kern-ügy. — fi tárgyalás harmadik napja. — (Saját tudósítónktól.) Kern Lajos dr szenzációs bűnügyében a mai, harmadik napon, befejezték a már tegnap délután megkezdett Ördögh-féle ügy tárgyalását és hozzáfogtak a Balogh-téle hagyatéki ügy tárgyalásához. A vádlott nyugodtabb volt, mint az előző napokon. Rekedtsége még mindig olyan nagyfokú, hogy csak alig érthetően beszél. Fizikai ereje gyöngült és legtöbbnyire ülve vall. Az érdeklődés ma sem növekedett. A délelőtti tárgyalás. (Még mindig az Ördögh-Ugy.) Az Ördögh-ügyben a bizonyítási eljárást ma délelőtt folytatták le. Ördögh Mihály az első tanu. Elmondja, hogy a négyezerháromszáz korona után kamatot kapott csak Kerntől s a tőkét csupán a följelentés megtétele után kapta vissza. Ördögh Mihálynó tanu következett utána. Az elnök: Hány éves? A tanu: Negyven. Az elnök: Tavaly negyvenegynek mondta magát. (Derültség.) A tanu: Akkor most negyvenkettő vagyok. Az elnök: Járt-e maguknál valaki, hogy várjanak a közjegyzőnél levő pénzre? A tanu: Igen. Volt kint egy alkalmazottja, aztán Kern is volt a feleségével és fiával. Az elnök: Miért volt kint maguknál Kern ? A tanu: Haladékot kért a fizetésre. Az elnök: Talán kölcsön adták maguk a pénzt Kernnek? A tanu: Nem. Dehogy adtuk. Az elnök: Hányszor volt az ura Kern közjegyzőnél ? A tanu: Vagy húszszor. Az elnök (Kernhez): Miért volt ön kint Ördöghéknél ? Kern: Mert a mellettük levő tanyán hivatalos dolgom volt. Ezt bizonyítani is tudom. A tanu: Nem igaz. A közjegyző ur sokszor nálunk volt s azért, hogy várjunk a pénzre addig, mig ő hivatalos pénzt küld. Ifjabb Ördögh Mihály a következő tanu. Sértettek fia. Tudja, hogy apja számtalanszor sürgette a pénzét, de Kern mindig azt mondta, várjon. (Kern öngyilkos akart lenni.) Tanhauser Sándor, az Osztrák-Magyar Bank főnökhelyettese a következő tanu. A tanu: Egyszer telefonon magához kéretett Kern. Igen izgatott volt s kért, hogy menjek a helyetteséhez, az akar velem beszélni. Fölkerestem a helyettesét, aki azt mondta, hogy Kern igen izgatott, félő, hogy öngyilkos less a Schulek-féle dolog miatt. Kért, hogy menjek ScJiulekhez s vegyem rá, hogy a saját érdekében várjon még a pénz letételére, mert ha Kern agyonlövi magát, Schuleknek kell a pénzt megfisetni. Én ezt elmondtam Schulek Teofil biró urnák, aki kijelentette, hogy majd megbeszéli az ügyet birótársaival. ' Beiniger Jakab védő: Gyakran érintkezett ön Kern közjegyzővel? A tanu: Igen, baráti viszony vjlt köztünk. A védő: Nem vette észre, hogy 1909-ben igen sokszor nagyon izgatott volt? A tanu: De vettem észre. Török János hivatalszolga a Szécsi-féle banküzletben, azelőtt Kern közjegyzőnél volt szolga. Az Ördögh-féle hamis nyugtát mint tanu irta alá, de nem tudta, minek irt alá. Ofc csak behívták s ráparancsoltak, hogy írjon alá. Az elnök: Ördöghék még akkor ott voltak? A tanu: Ott voltak. Az elnök: Honnan tudja, hogy azok Ördöghék voltak? A tanu: Ismertem őket. A védő: Tudja ön azt, hogy Kern szórakozott volt? A tanu: Tudom, hogy igen feledékeny volt. Több izben megtörtént, hogy valamiért elküldött a boltba s százkoronást adott át. Amikor a visszajáró pénzt oda akartam neki adni, csodálkozva kérdezte: „Micsoda pénz ez?" Már akkor nem emlékezett arra sem, hogy elküldött valahová. Ez sokszor megésett vele. (Schulek Teofil vallomása.) Schulek Teofil járásbiró a következő tanu. Ő tárgyalta le Ördögh András hagyatéki ügyét s ő bizta meg Kernt a hagyaték-fölosztással. Az elnök: Hogyan intézkedett ön a hagyatékot képező negyvenezer koronára vonatkozólag? A tanu: Ugy rendeltem, hogy jogerősség után adassék át Kern közjegyzőnek fölosztás végett. Az elnök: Ellenőrizte ön, hogy a íöiosztás megtörtént? A tanu: Igen. Kernt sokszor hivatalos uton, sokszor személyesen hívtam föl, hogy rendezze az ügyet. Kern azzal védekezett, hogy tévedésből nem osztotta föl a pénzt. Megfeledkezett az ügyről. Persze, ezt ón nem hittem el. Egyszer aztán a törvényszék elnöke közölte velem, hogy az árvaszék följelentést tett, hogy Kern az ÖrcZöf/7í-hagyatékot még mindig nem osztotta föl. Ekkor újra fölkerestem s kérdőre vontam, amire ismét kijelentette, hogy a pénz megvan s a feleségénél van. Én a járásbíróság vezetőjével történt megegyezés folytán adtam Kernnek hol huszonnégy órai, hol nyolc napi haladékot. Ezt azért tettem, mert féltem, hogy máskép elvész a pénz. Egy napon már a bűnvádi följelentést is meg akartam tenni ellene, amikor Iíem helyettese hozta az árvaszék nyugtáját, amely szerint Kern a negyvenezer koronát kamataival együtt kifizette. Az elnök (Kernhez): Nincs önnek kérdezni valója a tanu úrtól? Kern: Nincs. Az elnök: Nem akarja kimagyarázni, miként késett ön a fizetéssel ? Kern: Vidéken voltam, tehát fizikai időm sem volt, hogy fizessek, aztán meg azt híresztelték, hogy elszöktem. Különben is nem büntető, hanem csak fegyelmi útra tartozik. (A hamis nyugta.) Veszelkci Pál tanu: Ő járt Ördögh Mihálylyal Kern közjegyzőnél a pénzt sürgetni. Az elnök: Mit mondott Kern erre? A tanu: Könyörgött, hogy várjon még Ördögh. Az elnök: Mit mondott Kern, miért nem tud fizetni ? A tanu: Csak azt mondta, hogy most nem tud fizetni. Az elnök: Mondta-e azt magának valaki, hogy a bíróság előtt ugy valljon, hogy Ördögh a pénzt kölcsönadta Kernnek? A tanu: Igen, Kern ur maga mondta ezt nekünk, de mi nem vallhattunk ugy, mert nem ¡gaz, hogy a pénz kölcsönkép maradt nála. Augur Aurél Kern Lajos közjegyző irodájában volt írnokként alkalmazva. Neki diktálta tollba Kern az Ördögh-féle hamis nyugtát s ő is szerepel azon, mint tanu. Ördögh ekkor nem volt ott. Ördöghéktől soha sem hallotta, hogy a pénzt kölcsönadták volna Kernnek. Elmondja, hogy egy izben kiküldte őt Ördöghékhez, hogy azoktól haladékot kérjen a fizetésre. Tudja, hogy Ördöghék sokszor jártak benn Kernnél a pénzt sürgetni. Ördöghék a hagyatékot részletekben kapták meg. Kern maga is járt kint Ördöghéknél, de ekkor másutt is volt dolga. A védő: Milyen lelki állapotban volt akkoriban Kern? A tanu: Bizony desperált lelki állapotban volt. l?eledékeny volt, mindenre figyelmeztetni kellett. Én 1907-ben mentem -Kern közjegyzőhöz s már akkor is igen szórakozott volt. A tárgyalást déli egy órakor az elnök berekesztette ós folytatását délután félnégyre halasztotta. A délutáni tárgyalás. (Ezerkétszáz korona miatt.) A tárgyalás folytatását félnégy órakor kezdték meg. Tárgyalás alá került a néhai Balogh Katalin hagyatéka ügyében a két örökös, Trucskó testvérek által tett följelentés, amely szerint Kern Lajos, mint a hagyatéki bíróságtól kirendelt közjegyző, elsikkasztotta a kezeihez lefizetett ezerkétszáz koronát. Az elnök röviden ismerteti vádlottal a vádpontokat, amelyekre Kern lényegtelen megjegyzéseket tesz, mire megkezdi a tanuhallgatásokat. Kopa Sándorné az első tanu, akinek vallomása ingadozó. Hol terhelő, hol lényegtelen körülményeket mond el. A tanu megesketését későbbre halasztotta a bíróság. Ezután Erdélyi János, az egyik örökös. Trucskó Mária férjének kihallgatása következett. Az elnök kérdést intéz a tanúhoz az iránt, hogy tud-e arról, miszerint neje örökrészét, a hatszáz koronát, hová fizették? A tanu: Tudom, közjegyzőhöz fizették le. Az elnök: Volt ön a közjegyzőnél ezt a pénzt kérni? A tanu-. Mikor a feleségem nagykorúvá lett. Az elnök: Sokszor volt a közjegyzőnél? A tanu: Kétszer is naponta. Az elnök: Kivel beszólt a közjegyzői iroda, ban? A tanu: Kern Lajossal. Az elnök: Mit mondott Kern, miért nem adja ki a pénzt? A tanu: Azzal küldött el, hogy az ügy még nincs a hagyatéki bíróság előtt letárgyalva. László dr biró: Mikor történt ez ? A tanu: November harmincadikán. László dr biró: Mikor ment a közjegyzőhöz először. A tanu: Mikor a polgári esküvőről eljöttem. László dr biró: A lakodalom után mikor ment el Kernhez ? A tcmu: Három hétre. Az elnök: Akkor már kétszázötven forintot követelt ? A tanu: Igen, mert előzőleg Kern adott száz koronát. Az elnök: Miért ment el ön a kiskorú pénzéért? A tanu: Mert ugy hallottam, hogy a pénz el fog veszni. Az elnök: Miért nem ment az árvaszókhez? A tanu: Mert ott elutasítottak. Az elnök: Mikor járt a kiskorú pénze után? A tanu: Ezerkilencszázkilenc január hónapban. Az elnök: Meddig járt? A tanu: Körülbelül két hónapig. Az elnök: És mi lett a vége ? A tanu: Azt mondta a közjegyző ur, hogy hagyjuk csak nála, ő majd takarékba teszi, ott jó helyen lesz. Az ügyész: Az esküvő után mikor kapta meg a felesége a pénzt? A tanu: Egy hónap múlva. Az ügyész: Egyszerre kapta meg? A tanu: Háromizben. Az ügyész: Kitől hallotta ön? A tanu: A feleségemtől. Az ügyész: Azután mikor kérte azt, hogy az Antal részét helyezzék el az árvapénztárban ? A tanu: Többször. Kern: Én adtam neki ötven forintot, amikor az anyakönyvi kivonatot elhozta hozzám. A tanu megesketését későbbre halasztották. (A többi tanu.) A következő tanu Erdélyi Jánosné született Trucskó Mária, aki nagyjában megerősíti a férje vallomását. Az elnök: Mit mondott Kern, amikor kérte töle a pénzét, miért nem adja egyszerre ki? A tanu: Nem igen tudom. László dr bíró: Mikor kapta ki a pénzt ? A tanu: Az esküvőm után, ami 1909 október 27-ikón volt. László dr biró : Mikor volt először a pénzért ? A tanu: Egy hónap múlva. László dr bíró : Akkor mit felelt Kern önnek ? A tanu : Akkor kiadott kétszáz koronát. László dr bíró: Bolondította önt Kern valamivel ? A tanu: Nem, László dr biró : Mikor mint nagykorú ment el Kernhez, akkor mit mondott? A tanu: Akkor azt mondta, hogy a pénz az árvaszéknél van. Az elnök: Ha talán nem emlékezne a körülményekre, mondja meg. A tanu: Nem emlékszem. Az elnök: Arra sem emlekszik, hogy kétszáz koronát kapott? A tanu: De igen, emlékszem. Az elnök: Mikor fizette ki ezt az összeget Kern?