Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-04 / 138. szám

12 DELM AQ YARORSZAQ 1910 november 1 egyre kisebb lesz, végül pedig teljesen eltűnik, de pár másodperc múlva egy ujabb ilyen gyo­mornyulvány keletkezik, később persze ez is eltűnik és helyet ad egy másik Antrumpylorinak. És igy tovább. A tele gyomor közepén meg­indul a hullámmozgás, amely a gyomornyilásig terjed s ez. állandó és igy tágulás és össze­húzódás nem történik. Mindezt Röntgen-suga­rakkal és egy sajátságos film segítségével föl­fogták a föll'odozölc és igy a gyomormozgás kitűnő mozgófényképben láthatóvá lesz. A föl­fedezés nagyjelentőségű. A kezdődő gyomorrák eseteiben, egy beteget már meg is mentettek. TUDOMÁNY, IRODALOM • Perjéssy Mihály fölolvasása. Vasárnap a szegedi Dugonics-Társaság fölolvasó-ülósén a rendes tagokon kivül vendége is lesz a Társa­ságnak: Perjéssy Mihály királyi Ítélőtáblai bíró. A vallásvédelem történeti fejlődése cimmel ta­nulmányt olvas föl a kitűnő jogi iró, akinek nagy tudását és képzettségét oly sok értékes munkája dicséri. A Társaság örömmel üdvözöl­heti fölolvasó-asztalánál e kitűnő és képzett irót, aki Pozsonyban, az ottani Toldy-körben is nagy­arányú működést fejtett ki. TÖRVÉNYKEZÉS § A tanitő. A nagyváradi ügyészséghez bor­zalmas dolgokról tettek följelentést Vizesgyán­ból. A kis román község lakossága lelkésze utján panaszt emelt Porrumb Döme görögkeleti tanitő ellen. A följelentés szerint a tanító az iskolába járó nyolc-tíz éves leánykákat föl­áldozta beteges szenvedélyének. Évek óta űzte gazságait. A leányok közül liatan súlyosan meg­betegedtek. A község erre forrongani kezdett és meg akarta lincselni a tanitót. A község lelké­szének közbenjárására a cséfai szolgabíró nyo­mozást indított a tanitő ellen és a görögkeleti szentszéknél is panaszt emelt. Mert a szent­szék nem mozdította el a tanitót, a község lakossága most a nagyváradi ügyészségnél tet^ följelentést Porrumb ellen. § Crippen kedvesé. Utoljára a rendőrbiró" ság előtt találkozott miss Le Neve Crippennel, mert a leány a törvényszéki tárgyaláson nem lehetett jelen, arra még tanuként sem idézték meg. A halálos ítélet óta a gyilkos amerikai orvos tegnap először látta viszont a leányt. Maga Crippen kérte a fogház igazgatóságától ezt a találkozást avégből, hogy végrendelkez­zék, ha szombaton a fölebbviteli törvényszéken is kedvezőtlenül dől el ügye. Tegnap délelőtt jelentkezett miss Le Neve a törvényszéki fog­házban. Crippent szuronyos börtönörök vezették az elfogadó-csarnokba, ahol már várta a leány. Csak néhány percig beszélhettek egymással, mert jelt adott a fogházgondriok és búcsúz­kodni kellett. Miss Le Neve kezet nyújtott a halálraítéltnek, fejével bólintott, ennyi volt az egész búcsúzás. § A pincér. Csépán Lajos foglalkozásnélküli pincér, aki egy időben valóságos réme volt a főváros vendéglőseinek, ez év iulius 2-án elrej­tőzött Katona Géza váci-utcai vendéglőjének mellékhelyiségében, majd rövid várakozás után a vendéglőbe lopódzott, ahonnan, a szekrénye­ket feltörve, több száz korona értékű érték­tárgyakat ós készpénzt vitt el. Ezután a Váci­utca 15-ik számú házban levő Rothberger Jakab-féle üzletbe tört be, ahonnan már liosz­szabb idő óta lopkodta a holmikat. Ez év január 1-én a Bodó-kávéházban követett el betöréses lopást, legutoljára pedig ez év junius 7-én akart lopást elkövetni a Váci-körűt és Alkotmány­utca sarkán levő ScliuUér-véndéglőben. Csépán Lajost a budapesti büntetőtörvényszék lopás miatt egy évi ós hat hónapi börtönre Ítélte. KÖZOKTATÁS •f A szegedi iskolaszék. A szegedi köz­ségi iskolaszék csütörtökre hirdetett ülését nem lehetett megtartani, mert a tagok nem jelentek meg kellő számban. Az ülést szombat délutánra halasztották. KÖZGAZDASÁG Egy báró a drágaságról. (Saját tudósítónktól.) Ambrózy Béla báró, a temesvármegyei gazdasági egyesület elnöke, egy temesvári lap ólén cikket ir a drágaságról és annak órvosszerciről. „A marhahús árának emelkedése — irja a többek között, — természetes következménye annak, hogy marha-állományunk, az aszályos esztendők folytán, harmincöt százalékkal csök­kent. Hozzájárult még az is, hogy az idén a száj- és körömfájás vehemensen föllépett és nagy pusztítást tesz marha-állományunkban. Temosgyarmatán például alig múlik el nap, hogy négy-öt darab jószág ne pusztulna el. Nem csoda ennélfogva, ha a termelő az egészséges jószá­gért többet kér, mint normális viszonyok között. Egyébiránt a kereskedelmi viszonyok olyanok, hogy egy kifogástalan szarvasmarháért valóság­gal árverést rendeznek a vevők és ezzel mes­terségesen is emelik az árakat." Ambrózy báró igazat ad a miniszterelnöknek abban, hogy nálunk kizárólag egyes husnemekre szorítkozik a húsfogyasztás és ez növeli azok árát. Ennek egyik ellenszeréül Ambrózy a nyultenyósztést ajánlja. „Franciaországban — úgymond — nincs husmizéria, mert ott sok millió lapin szolgáltatja a szegényebb osztály­nak a pecsenyét és a bourgois is örömmel eszi tápláló húsát. A hetvenes években huzamosabb ideig Franciaországban tartózkodván, több törzs-lapint hoztam onnan haza a normandi goran- ós a belier-fajokból, melyeket a belga Schon-rendszer szerint ketrecekben elhelyezett fiaztatókban neveltem. Legyőzve az aklimati­zációnak első nehézségeit, behoztam nyulaimat a Temesvárott rendezett gazdasági egyesületi kiállításra. Kitüntetésekben, elismerésekben bőségesen részesültem, de a nyulak nem kellet­tek senkinek sem. Milyen áldás lenne most, ha hetenként két-háromezer lapint hoznának be a vidéki gazdák a temesvári piacra." Megszívlelendő, amit Ambrózy báró a sertés­árak drágaságának ellensúlyozására ajánl: „Szükségesnek tartom, hogy a fölclmivelés­ügyi minisztérium állami dijat tűzzön ki oly szérum fölfedezésére, mely gyógyítja a sertés­vészt, Egy százezer koronás nagy díj — mely érdemessé „tenné a tudományos kutatást — bizonyára eredményre vezetne. Hiszen már eddig is csodák történtek a fölfedezések vilá­gában és ezért bizonyára a sertésvész fertőzé­sét is meg fogják gátolni tudni." Végül azonban ő is, — a gazdák elnöke ós a mezőgazdaság kiváló szakembere — a szerb határ megnyitását tartja szükségesnek a követ­kezőkben : „Ohajtandónak tartanám továbbá, hogy addig is, mig jószágállományunk föl nem szaporodik, ideiglenesen Szerbiából, vagy Romániából enged­jünk be szarvasmarhát és sertést a vágóhidakra, mert a mostani helyzetből nincs haszna sem a termelőnek, akinek eladó jószága nincsen, sem a mészárosnak, aki még drága pénzen sem kap­hat jószágot. Ebből az importból nekünk, gazdáknak, nem volna kárunk, mert közben fölszaporithatnók megcsappant marha-állományunkat, még pedig kiválasztott egészséges tenyészanyaggal, amivel lassan, de biztosan pótolhatnánk az elvesztett anyagot és újból elláthatnánk nemcsak hazán­kat, de a külföldet is olcsóbb liussal. A miniszterelnök ur a főváros küldöttségéhez intézett beszédében utalt azokra a nehézsé­gekre, amelyek egyelőre útját állják a jelzett intézkedésnek. Azt hiszem, a kormánynak nem lehet sürgősebb föladata, mint elhárítani ezeket a nehézségeket, hogy megszűnjenek a kelle­metlen rekríminációk, megkönnyittessék a meg­élhetés és föliendittessók hanyatló állattenyész­tésünk." (—) Drágul a tej. Somogyi Szilveszter dr főkapitány a minap a város tanácsának ülésé­ben szóba hozta azt a lehetőséget, hogy a ra­gadós száj- és körömfájás Szeged környékének, vagy magának a városnak jószágállományába is átterjedhet. Jelezte a főkapitány az állat, járvány veszedelmét a közélelmezésre. A jár­vány nemcsak a hust fogja még a mostani nagy áránál is jobban megdrágítani, hanem tetemesen megdrágítja a tejet is. Amit a fő. kapitány csak lehetőségnek mondott, az most bekövetkezett. Szeged környékén az állatjár­vány föllépett s hatása máris érezhető. A köz. ponti tejcsarnok háromezer literrel kevesebb tejöt kapott. A piacon a tej ára negyven fil­lérre emelkedett. A kávéházak leghamarabb fogják megsinyleni a bajt s ott nemsokára rá­kerülhet arra a sor, hogy nehéz lesz tejjel vagy tejeskávéval kiszolgálni a vendéget, egy­szerűen azért, mert nem lesz elég tej. Nálunk a baj még csak a kezdet kezdetén van, de könnyen elharapózhatik olyan mértékben, mint Aradon, vagy Temesvárott, ahol különö­sen a nagy tejdrágaság sújtja érzékenyen a lakosságot. Ha nálunk is állandó tejdrágaság következnék be, itt is hatósági intézkedéseket kell majd tenni a tejbehozatal megkönnyítésére. A központi tejcsarnok magánfeleit ma még részben ki tudta szolgálni, pénteken azonban már ezeknek sem adhat tejet az eddigi árak mellett. A tej literje ugyanis a huszonnégy filléres árról felszökött harminchat-negyven fillérre. A piacon negyven fillérért adták a gyönge, vízzel vegyitett tejet, de még ily árak mellett is boldog volt az, aki hozzájutott. Temesváron már teát isznak kapuciner, reggeli és uzsonnakávé helyett az emberek. Valószínű, hogy holnap már Szegedén is igy lesz. (—) A karánsebesi vagyonközösség ügye rendeződött. Karánsebesről jelen­tik: A karánsebesi vagyonközösség ügye tegnap döntő fordulathoz érkezett. Krassó­szörénymegye határozata tudvalevőleg azt hibáztatta, hogy a vagyonközösséggel szem­ben fönnálló kétszázötvenezer koronás kauciókötelezettsége a Karánsebesi Faipar Részvénytársaságnak csak harmadik helyen van betáblázva a vállalat ingatlanain. Ez a helyzet megváltozott. A kétszázötvenezer korona a tegnapi naptól kezdve már első helyen van betáblázva. A vállalat ingatla­nain az első tétel az Első Karánsebesi Ta­karékpénztár kétszázkilencvenezer koronás, a másik pedig a kincstár negyvenkétezer koronás követelése volt. A negyvenkétezer koronát a vállalat napokkal ezelőtt kifizette. Az Első Karánsebesi Takarékpénztárral pe­dig megállapodott, hogy az hetvenezer ko­rona törlesztés lefizetése ellenében átongedi a prioritást a vagyonközösség kétszázötven­ezer koronás kaució-követelésének. A het­venezer koronát lefizették és igy a vagyon­közösség követelése első helyre került, amivel a nagy port fölvert ügy be is fejező­dött, Ugy értesülünk különben-, hogy a Karánsebesi Faipar Részvénytársaság egy előkelő budapesti pénzintézetekből álló bank­csoport kezelése alá kerül, amely bank­csoportban résztvesz a Magyar Pénzintése­tek Központi Hitelbankja. Á vállalat alap­tőkéjét elsőbbségi részvények kibocsátásá­val már legközelebb fölemelik. A Magyar Altalános Hitelbank és annak fiókjai a vál­lalat ügyeiben nem szerepelnek, az erről szóló híradás tévedésen alapul. (—) A szerb kereskedelmi szerződés. A magyar delegáció külügyi albizottságában Aehrenthal gróf ugy nyilatkozott, hogy a szerb kereskedelmi szerződés életbeléptetése azért késik, mert a szerb kormány még egyáltalán egy lépést sem tett a szerződés becikkelyezése érdekében. Egy estilap belgrádi tudósítója előtt Milovanovics szerb külügyminiszter ma kijelentette, hogy a szerződésnek a szkupstiná­ban való tárgyalását nem szándékozik tovább késleltetni és , j}pgy a szkupstina bizonyára még e hónap folyamán be fogja cikkelyezni az uj kereskedelmi szerződést. (—) A Sajó hajózhatóvá tétele. A Sajót Bánrévétől a Tiszába való torkolatáig száz­tizenöt kilométer hosszúságban az állam hajóz­hatóvá teszi. A földmivelésügyi minisztérium mérnökei most kezdték meg a munkálatokat ós a fölmérést most eszközlik. A tél folyamán a mérnökök az épitési terveket részletesen ki­dolgozzák; magát az épitést tavaszszal kezdik meg. A folyó szabályozási munkálatai tiz millió korona költséget szükségeinek. (—) A kamatmentes jegykontingens. Az Osztrák-Magyar Bank — amint az egyik bécsi híradás mondja — a kötelező készfizetések föl­vételéért kedvezményt kér. A kedvezmény elsősorban az lenne, hogy az 1868 óta válto­zatlan négyszáz milliós kamatmentes jegykon­tingens fölemeltessék és az eddigi háromszáz milliónál több jelzáloglevelet bocsáthasson ki. A fölemelés mórtéke a változott közgazdasági viszonyoknak megfelelő lenne. A két kormány viszont azt kivánná, hogy a bank föintézetei­nek számát mind a két államban szaporítsa és Boszniában is állítson föl több fiókintézetet. A szakreferensek ezekről a kölcsönös követe­lésekről előbb egymás között, azután a bank­kal fognak tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom