Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-26 / 157. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1910 november 27 ban 1910 február huszonhetedikén „Szalajkából" cim alatt cikket tett közzé, amelyben Perics Jankót, a Branik cimü liberális lap felelős szerkesztőjét támadta. Többek között ezeket irta róla: „Már egész Újvidéken ismerik a nyomorult Jankót. Szegény Jankó. Ő nem any­nyira rossz, mint sanyarú és szánalmas. Ő a gázsija és jövedelmei miatt magára vállalja a mások bűneit. Őt ezért csukják be és ö pén­zért szépen fii. Most már tudhatják, hogy a szegény Jankó liberális, sőt még a Branik-ba is ir." Ezek voltak az inkriminált kifejezések, ame­lyek Perics rágalmazás ós nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés miatt tett följelen­tésének alapjául szolgáltak. Tyószity az újvidéki törvényszék előtt be. ismerte, hogy a cikket ő irta, de azzal véde­kezett, hogy a Jankóról szóló kifejezéseket a bátyjára értette, aki szintén munkatársa a BrawiA-nak. Ezt a védekezést azonban nem fogadta el a biróság. Bizonyítottnak látta> hogy Perics a mások cikkei miatt, amelyeket a lapjában tett közzé, több ízben ült. A rágal­mazás esetét a biróság nem látta bizonyított­nak, mert az inkriminált kifejezések a köz­megvetésre nem adnak okot. Csupán nyomtat­vány utján elkövetett becsületsértés miatt ítélte el a biróság Tyószityot négy napi fog­házra átváltoztatható nyolcvan korona fő- és egy napi fogházra átváltoztatható huss ko­rona mellékbüntetésre. A szegedi tábla büntetőtanácsa szintén megállapította, hogy Tyószity PericBcsel szem­ben gyalázó kifejezéseket használt, melynek alapján az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. November 26, soombat: A balkáni hercegnő, operett. (Páros '/s-os bérlet.) „ 27, vasárnap d. u.: A kard becsülete, szinmti. „ 27, „ este: A balkáni hercegnő, operett. (Páratlan »/>-os béri.) „ 28, hétfő: A három testőr, vígjáték. (Páros 2/,-os bérlet.) „ 29, kedd: Denevér, operett. (Páratlan 3/s-os bérlet!) „ 30, szerda: A balga szűz, szinmü. Be­mutató. (Páros '/s-os bérlet.) December 1, csütörtök . A balga szűz, szinmü. (Pá­ratlan '/s-os bérlet.) „ 2, pénttk: A balga szűz, szinmü. (Pá­• ros »/»-os bérlet.) „ 3, soombat: Troubadour, opera. (Páratlan '/s-os bérlet.) „ 4, vasárnap: A muzsikusleány. (Páros '/»-08 bérlei) * A balkáni hercegné A Király Színház­ban rendkívül nagy sikerrel adták az előadás miatt, a szegedi művezető szintén bemutatta ma, gondolta, hogy lesz néhány telt ház. De a szegedi közönség nem gondolta, hogy ilyen elő­adást is megnézhet. Rekord-előadás volt. Aki lehe­tetlenebből el tudja osztaniaszerepeket, az jelent­kezzék Almássy Endre művezető-igazgató urnái. Az a vakmerő zseni kap tőle egy díszpáholyt — A balkáni hercegnő legközelebbi előadására. Mulatságosan balkáni előadás volt, amely le­pipálta nemcsak A balkáni hercegnő-t, mint da­rabot, hanem a balkánt is. Fölháboritó elő­adás volt! Felhő' Rózsi, aki még soha nem mondta le a bemutató-előadást, ma kivételesen lemondta. De azért beugrott — miért ne: hercegnőnek — Nagy Aranka. Saj­nos, beugrott. Ellenben B. Koppán Margit és B. Lendvay Mici nem ugrottak be, de nagy szerepet eljátszottak ők is. Kijött a drámai és Urai hős — sajnos, nem Almássy, de Lugosy, — félméteres, negyvenkilenc és fél centiméteres nyakkendővel, amely, kérem alássan, balkáni piros volt ós csirkefogó humorkás szerepecskót játszott és a nyakkendőjével ijesztette a balkáni urakat. Sajnos, a közönséget is. Mit mondjunk még? Nyarai a kezén táncolt, Sümegi a lábával verte a taktust, Pesti, ha tehette, kiszökött, de a legtöbben pici kis fekete pontokat pötyögtet­tek bájosan, (a kottapontokat tudni nem illik), mert, kérem, A balkáni hercegnőnek zenéje is van. Nem balkáni zenéje. Mert a Balkánon ilyen zenét nem mernének előadni. Rögtön és vissza­vonhatatlanul kitörne akkor a szerb, eset­leg montenegrói világháború. A közönség? A közönség mesésen unatkozott. A díszlet? Első ós utolsó fölvonásban undorító a szennytől, a második legalább tiszta. Aki en­nél rosszabb ós balkánibb előadást látott ed­dig, az lutrin nyer egy balkáni hercegnőt. De csak — színpadon. (Jelentkezni lehet Almássy Endre művezető-igazgatónál.) * A barrikád. (A Nemzeti Színház ma esti bemutatója.) Iránydarab négy fölvonásban, gyá­ros, munkásvezér, le a tökével, üsd, vágd, nem apád, morál, függöny: jaj, ez sok egy érző ke­belnek. Én legalább mindig szaladni szeretnék, valahányszor a színpadon nekem ront a ten­dencia-esztergályos ós kényszerít, hogy néz­zem, hogyan rakja össze azt a képet, amelyet ő akar ós amelyhez a mozaik-kockákat, ah, oly rettenetes kínnal jóelőre kikereste. Rettene­tesek az iránydarabok hamis csoportosításaik­kal s rettenetesek a dramatizált vezércikkek: szökjünk előlük jó emberek, akik derülni já­runk a szinházba, akik néhány elmés monda­tot akarunk hallani s egy jó moadulatot aka­runk látni, amelyet gyümölcsözőleg föl lehet használni az életben. Paul Bourget darabjának megírására a nemrég lezajlott francia sztráj­kok inspirálták. A szindikátus terrorja ós Pattaud szereplése bőszítette a jeles franciát és megírta a darabot a pártszociálisták elleu. Irásközben erősen iparkodott, hogy mindkét félnek oszszon igazságot, de hiába, a bourgeois erősebb volt benne és legyűrte a szociálistát, Paul Bourget erre szükségesnek látta kifejteni egy cikkben, hogy darabja nem iránydarab és hogy ő határozottan nem céloz semmire: nem használt. A párisi szociálisták botrányt ren­deztek a bemutatón és alaposan belepisszeg­tek az előadásba. Miért? Mert ez a rossz irány­darab ellenük szól? Mert az első fölvonásban megindulnak a rozzant társzekerek és hordják az argumentumokat a pártszociálizmus ellen? Mert veszélyes csoportosítással hazugságokat hoz ki a szerző? Ugyanilyen rossz darabnak, amelyik ugyanilyen eszközökkel ugyancsak ha­zugságokat hoz ki, tapsoltak volna, ha ő mel­lettük kardoskodik. De uraim, mindehez ne­kem semmi közöm. Ezt intézzék el a népgyű­léseken és ne az ón háromforíntos zsöllyéni előtt. Én elismerem, hogy Bourget-t becsületes meggyőződés vezérelte, hogy rámutatott ferde­ségekre, amelyeket úgyis tudok ós fölhívta a figyelmet szájas munkásvezérekre, akik a mun­kásságot csalják, zsarolják és a munkásság zsírján jól élnek, amit szintén igen jói tudok. De magát a szociális kérdést ép oly kevéssé intézte el, mint az a másik, aki fölvonultatja a kapzsi gyárost, az éhes munkásasszonyokat stb., stb. Akkor hát hagyjuk ezt az unalmas mulatságot és gyerünk tovább. A tartalmat talán el se kellene mondani, csak az alakokat: a mesét azután összerakhatja bárki. Adatik egy gyáros, ennek szociálista fia, egy munkás­leány, egy vad munkásvezér, a szindikátus ki­küldötte, mint nópcsaló, egy derék öreg munkás és sok nép. Ebből azután tetszik már tudni a többit. Csak a vége uj. A gyáros győzedel­meskedik, a munkások éhesen, megverten el­kullognak, szidva a nyomorult szindikátusi ki­küldöttet, aki őket a bajba vitte. És a világ kereke forog tovább és pörgeti felénk azt az egy-kétszáz esztendőt, amely ebben a nagy szociális kérdésben megoldást, vagy, ami való­színűbb, csak nyugvópontot hoz. Az előadás elég jó volt, különösen Gál Gyula, Pethes, Odry, Somlai és Aczél Ilona tetszettek. (U. 0.) * A Magyar Színház Részvénytársaság mérlege. A budapesti színházi részvénytársa­ságok csak a bérlőknek jövedelmeznek. Egyet­len kivétel a saját rezsiben kezelt Uránia Színház Részvénytársaság. Itt a részvényesek még rendes osztalékot is kapnak, mig a Víg­színház és Magyar Színház részvényesei be­fektetett tőkéjüket, legalább egyelőre, fond perdunek tekinthetik. A Magyar Színház most közzétett mérlege alig valamivel jobb, mint a mult évben. Azt a néhány száz korona több­letet is a társaság bérházának lakói adták. A színház bérlete negyvenezer korona és a bér­ház jövedelme hétezer korona. Ebből fizettek valamit az adósoknak, a többi kamatokra és költségekre kellett. A veszteség-áthozat így igen lassan apad és még mindig száztizennyolc­ezer korona. * Szépségverseny. Kedves, bájos dolog kez­dődött meg pénteken este a színház szobros előcsarnokában: szépségverseny, amelyet a Mai Szinlap agilis, ötletes szerkesztője, Róna Bóla rendezett. A szépségverseny több napos lesz ós az első nap eredménye után biztosra vehető, hogy egyre fokozottabb mórtékben fogja fölkelteni Szeged egész színházlátogató közönségének az érdeklődését. Szavazójegy minden Mai Szinlap-ban van, így aki négy Hl­lérórt a Mai Szinlap-ot megveszi, az abban a gyönyörűségben is részesül, hogy szavazhat a színtársulat egyik szépére. Pénteken este a szavazatok aránya ez: Várnai Janka 127 Lendvai Mici 82 Felhő Rózsi 71 Fodor Ella 68 Kende Paula 51 Nagy Aranka 46 Tóvölgyi Margit 29 Bókefinó Koppán Margit 21 Szüts Irén 19 * Kicsaptak huszonnyolc sziuészakadé­mistát. Annak az áldatlan harcnak, amely a Szinmüvészetí Akadémia növendékei és igaz­gatósága között volt, ma olyan vége lett, amely semmiképen sem helyeselhető. Tegnap ugyanis Somló igazgató ezt a plakátot füg­gesztette ki: Figyelmeztetés.' Figyelmeztetem a Színművészeti Akadémia növendékeit, hogy aki holnap délelőtt az előadáson nem jelent­kezik, az önként kilépettnek fog tekintetni. Somló Sándor, igazgató." Megállapítható, hogy ma délelőtt mindössze hárman jelentkeztek: SchwimmerEte], Hegyesi Ilona és Debreczenszky Gusztáv. Ezek kez-' dettől fogva távol tartották magukat a harctól. Tehát kizárattak az első évfolyamból : Czakó Pál, Várkonyi Mihály, Ungváry Kál­mán, Pető Pál, Fenyő Aladár, Kollár Margit, Gyöngyössy Terike, Tasnády-Nagv Ilonka, Kár­páti Ilona, Mátray Böske és Hajdú Emma. A második évfolyamból. Petrik József, Trági József, Lóránt Vilmos, Járay Sándor, Marosffy Lajos, Nagy Gáspár, Szászhalmy József, Bányai Katica, Hamvai Irón, Rónai Alice, Rákos Alice, Rajna Alice, Radó Kornélia, Mátray Ida, Járay Erzsi és Ligeti Klára. Ez összesen huszonhét növendék, Hajdú An­tal a listában a huszonnyolcai?. A kicsapottak ma délben Molnár államtitkárnál voltak ós fö­lebbeztek a kicsapás ellen. * Koncert a koncertre. A bécsi filharmo­nikusok egyesülete vasárnap délután koncer­tet tart és ezen a koncerten fog elbúcsúzni Weingártner, az udvari opera volt igazgatója a bécsi közönségtől. Szokatlan előkészületeket tesznek most erre a hangversenyre a bécsi szociálisták. Tüntetést akarnak rendezni Wein­gártner mellett, még pedig azért, mert szerin­tük Weingártnert a zsidók üldözték el Bécsből. A keresztényszoeiálista városatyák közül tö­megesen vásároltak jegyeket a koncertre olya­nok is, akik talán soha életükben sem hallot­tak más zenét, mint a verklit és a gramofont. * A horvát nemzeti szinház jubileuma. Zágrábból jelentik : Ma ötven esztendeje an­nak, hogy a horvát nemzeti szinház fönnáll. Az első horvát előadás 1860 november 25-ón volt; addig németül játszottak. A félszázados jubileumot ünnepi előadások sorával és nem­zeti ünnepségekkel ülik meg, amelyek ma kez­dődtek. Vj parasztpárt Horvátországban. Zágráb­ból jelentik: Az Obzor értesülése szerint szerb parasztpárt néven uj politikai párt van alakuló­ban, amely december elejétől fogva hetenkint megjelenő pártlapot fog kiadni. A szerb paraszt­nép nem akart belépni a Radic István vezetése alatt álló parasztpártba, amely horvát elemek­ből toborzódott. Százkilencven-kétszáztiz millió márka deficit. Berlinből, jelentik: A porosz államkor­mány most terjesztette elő az állami költség­vetést. A büdzsé százkilencven-kétszáztiz mil­lió márka deficittel zárul, amelyet a kormány kölcsönnel akar fedezni. A szerb kereskedelmi szerződés. Belgrád­ból jelentik: Az itteni kormánykörökben az Ausztria és Magyarország ós Szerbia között megkötött kereskedelmi szerződés parlamenti elintézését december elejére várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom