Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)
1910-11-24 / 155. szám
6 DÉLMAGYARÖRSZÁG Í91Ö november É4 A londoni kivégzés. — Fölakasztották Crippen doktort. — (Saját tudósít ónktól.) Félméteres kötélre lógattak egy rejtélyt, egy bonyodalmas regényt, melynek Crippen doktor volt a neve. Crippent ma reggel kilenc órakor fölakasztották. Ezzel a Crippen-ügy az emberi lehetőségek szerint a legalaposabban el van intézve. Hogy bűnös volt-e az angol orvos, ez még most sem bizonyos, amikor a vádlott egész bizonyosan halott. A New-Gate szomoru londoni külváros. Megfakult földszintes házak, fekete kerítések, piros ablakkendők: ez New-Gate. Gyári munkások lakják. Két nevezetessége van. Az egyik: ez a kerület küldte John Burns személyében az első szociálista képviselőt az angol parlamentbe ; a másik : egy kopár angol park tövében áll a zord Pentonville-fegyház. A legszigorúbb, a legkomorabb angol fegyintézet. Londonban itt akasztanak. Itt halt meg Dingha, az indiai angol kormányzó gyilkosa. És itt fojtották meg ma reggel Crippen doktort. Korán reggel megkezdődött a népvándorlás a londoni New-Gate városrész felé, ahol a Pentonville-börtön van. Itt várta Crippen doktor a halálos Ítélet végrehajtását, amelynek pontban kilenc órakor kellett megtörténnie. Ezrével hömpölyögtek a nagy embertömegek, a forgalom az egész vonalon folyton fönnakadtReggel hat órakor fölkeltette a börtönőr a halálra Ítéltet. — Akar valamit enni, Crippen? — kérdezte tőle. — Igen, csokoládét és szilvóriumot,— felelte a delikvens nyugodtan. Néhány perc múlva ott volt a csokoládé meg a szilvórium. A halálraítélt jó étvágygyal fogyasztotta el. Azután háromnegyed kilencig Charray katolikus lelkéssszel maradt Crippen a siralomházban. A pap az egész éjszakát vele töltötte és imádkozott a lelke üdvösségéért, bűnei bocsánatáért. Pár perccel kilenc óra előtt újra megjelent a börtönőr. — Crippen, — mondta tompán, — legyen el. készülve utolsó útjára. Az orvoa fölvette a télikabátját és a kalapját. Charray pap és a börtönőr kíséretében kemény, határozott léptekkel az udvarra ment, ahol a hivatalos személyek ós az újságírók foglaltak helyet. Marwood hóhér intésére két pribék megragadta Crippent és kezeit a hátára kötötte. Ezután az akasztófa alá állították. Ebben a pillanatban lehúzták a bitóról a fehér leplet. Kilenc óra . . . Egyszerre elcsöndesedik az egész vidék. Mindenki a Pentonville tornyára néz, ahol lassan feltűnik egy fekete zászló. A fogház udvarán két börtönőr kinyitja a kaput. Most vonul be a közönség. Elől a fogház igazgatója, egy borotvált arcú, rideg, ötvenéves férfi, fekete ruhában, cilinderben, utána a sherif, egy orvos, három börtönőr és hat újságíró. Az eső egyre jobban zuhog. A sikátorszerű szűk íogházudvarban félhomály van. Megszólal a harang. Ünnepélyes, mélyen megindító pillanat. A fegyház kápolnáján kilép Coon börtönőr, aki egész fogsága alatt Crippen mellé volt beosztva. Utána egy rettenetesen megtört ember, prémes télikabátban, kemény kalapban, feltűrt nadrággal, a fején sűrű, fekete fátyol. Az a hitvesgyilkos amerikai: Crippen dr, akit három lépés választ el az akasztófától. Keztyüs keze bilincsbe van verve. Az akasztófa mellett, igen jól szabott zsakettben, csikós nadrágban egy alacsony, zömök ember áll. Az a hóhér, a világhírű Marwood mester. Mögötte két legénye, szintén kifogástalan gentleman külsejében. A harang folyton zug. Crippen mögött feltűnik a pap, aki megöleli a hitvesgyilkost. A sherif az akasztófa elé áll és fölolvassa a halálos Ítéletet. Gyorsan, hadarva. Akkor a fogház igazgatója intett a hóhérnak. Fekete pálcájával Crippenre mutatott. A két legény átveszi az elitéltet. Ami most következik, villámgyorsan történt. Crippen az akasztófa alatt áll. A térde remeg és egész testén átvonaglik valami rémes rángatózás. Marwood a nyakára dobja a hurkot, két legény kiránt egy sülyesztőszerü padlót, zuhanás és a test a mélységbe esik. A fogházigazgató megindul, nyomában a többiek és a hóhér, két legényével, egyedül maradt az udvaron. Crippen már halott. A kapuban az orvos az újságírók elé áll : — Abban a pillanatban, amikor Marwood le" génye a padlót kirúgja az elitélt alatt, — a delikvens halott. A hátgerincét töri ketté az esés. NAPIJ1IREK Jelöltek arcképe. Kugler Albert. * Bankigazgató, — és most városatyajelölt is. Nagyon komoly városatyajelölt, mert amióta Szegeden ól Kugler Albert, aki csak ismerj aki csak érintkezett vele, megkedvelte és nagyrabecsülí. Szeretetreméltó modorú, udvarias mindenkivel szemben. És határozottan ügyes, életrevaló szellemű ember. Mondják és minden jel arra is vall, hogy amihez eddig hozzáfogott, az mindig sikerült. Ez pedig sokat jelent még egy hatalmas fejlődésnek induló bank igazgatójánál is. De sokat jelent mint városatyajelöltnél is, most, amikor szilárd elhatározássá vált a Szeged közéleti életének vezetői között, hogy meddő vitatkozók, közhelyek és frázisok puffogtatói, szónokai helyett komoly, iparos-, kereskedő-, tisztviselő-elemeket bevigyenek a díszterembe, hogy irányítsák Szeged életét ós fejlődését. A mult példáiból láttuk és hála a sok puffogó frázisnak: be is látta mindenki, mit jelenthet Szeged életében az, ha megtudja válogatni városi képviselőit. Mindenki tudja, mit jelent az, ha olyan elemek kerülnek be a városi képviselőtestületbe, akik nem frázisok emberei, akik nem azt tekintik föladatuknak, hogy minél nagyobb zajt csapjanak magas tenorhanggai, hogy észrevegyék a külvárosban, a kávéházakban ós másutt, hogy: nini, megint összeszidott a nagy ő mindenkit . . . Reméljük, az eddigi előjelekből várhatjuk is, hogy a frázisok emberei helyett komoly, alapos, intelligens munkaemberek kerülnek be Szeged képviselőtestületébe, akik között minden jel szerint ott lesz Kugler Albert is. Alig néhány éve, hogy megalakult Szegeden a Szeged-Alföldi Takarékpénztár, amelynek igazgatója kezdettől fogva Kugler Albert voltAzóta ennek a tekintélyessé nőtt pénzintézetnek vezérigazgatói szobájából egy nagy intel. ligenciáju és kitűnő képzettségű bankembernek a munkásságával gyarapodott az a produktív munka, amelyet Szegeden kevesen végeznekKugler Albert, a legelőzókenyebb urak, a legkonciliánsabb üzletemberek egyike, abban a forgatagban, amelyet nálunk neveznek közéletnek, nem igen vesz részt. Gazdag tudásával, elismert szakképzettségével, kitűnő közgazdasági ismereteivel és nagy intelligenciájává1 azonban föltétlenül szükség van rá abban a törvényhatóságban, amelyre a fejlődő város egyre nagyobbodó kereteiben mindig nagyobb stilu, tartalmasabb és hatalmasabb munka vár. — A nagy temetés után. Odesszából jelentik : Tolstoj temetése alkalmából tegnap este nagy zavargás volt. A kozákok és a rendőrök megszállták az összes utcákat. Több száz diák gyászdalokat énekelve vonult végig az utcákon, de a rendőrök korbácscsal szétverték őket. Tizennyolc diákot letartóztattak s ezeket meg nem engedett gyűlésen való részvétel miatt ki fogják zárni az egyetemből. A Tolstoj tiszteletére hirdetett gyűléseket a rendőrség megtiltotta. Kievben az egyetem előtt véres összeütközés volt a rendőrök ós az egyetemi hallgatók között. Az utóbbiak közül többen veszedelmesen megsérültek. Egy diákcsapat gyászdalt énekelt s a rendőrség az egész csapatot letartóztatta. — flíégyesy László egyetemi tanár. Katona Lajos halálával megüresedett az egyetem magyar irodalomtörténeti katedrája. A bölcsészeti kar a napokban tartott ülésén elhatározták, hogy Négyesy László magántanárt hivják meg Katona örökébe. — A nagybeteg belga királyné. Brüsszelbó'l jelentik: Öt napja már, hogy nem evett a nagybeteg királyné s ez annyira elgyöngitette, hogy az orvosok komplikációktól félnek. Hétfőről keddre virradó éjjel egy pillanatig sem aludt a királyné. A tegnapi napot mozdulatlanul töltötte ágyában, semmi iránt sem érdeklődik. — A Petőfi-társaság matinéje. Budapestről jelentik: A Petőfi-társaság matiné-bizottsága vasárnap délelőtt tizenegy órakor a régi képviselőház üléstermében rendezi első matinéjét, melynek műsora a következő: 1. Petőfi-költemények, szavalja Beregi Oszkár, a Nemzeti Szinház tagja. 2. Dalok, énekli Kordin Mariska operaénekesnő, zongorán kiséri Dienzl Oszkár. 3. Petőfi világpolgársága, szabadelőadás Farkas Páltól. 4. Petőfi-költemények, szavalja R. Gombaszögi Margit, a Magyar Szinház tagja. 5. Petőfi-dalok, énekli Toronyi Gyula, a Király Szinház tagja, zongorán kiséri Dienzl Oszkár. — Szegeden nincs kolera. Mivel Szegeden mindeddig nem jelentkezett a kolera, sőt gyanús megbetegedések sem fordultak elő, Lázár György dr polgármester a szeged-rókusi vasúti állomáson beszüntette az orvosi felügyeleti szolgálatot és Mogán Béla dr-t a további szolgálat alól fölmentette. — A följelentett szabadkai rendőrség. A Délmagyar ország részletesen beszámolt arról, a szabadkai rendőrségen tőrtónt esetről, amelynek következménye az lett, hogy a rendőrség ellen bűnvádi följelentést tettek az ügyészségnél. Úriasszony a följelentő, még pedig Szegeden is általánosan ismert úriasszony, Wirth Mihály mérnök felesége. Szegedről ebben az évben költözött át Szabadkára Wirth Mihály, aki Raichl J. Ferenc szegedi műépítésznek volt a cégvezetője. A mérnököt és szép. fiatal feleségót kedvelték Szeged társadalmi életében, de közbecsülésben éltek Szabadkára költözésük óta a Bácskában is és nagyon sajnálatos, hogy Myen bűnvádi följelentést meg lehet tenni olyan város rendőrsége ellen, mint amilyen Szabadka. — Wirth Mihályné, a meghurcolt úriasszony, a följelentéshez hiven most elmondta egyik újságírónak a merényletet. A vallomása egyezik azzal a följelentéssel, amelyet az ügyészség elé juttatott védője utján és amelyet egész terjedelmében leközöltünk. Érdekesnek találjuk most Wirth Mihályné nyilatkozatának leközlését: — November 10-én délután félnégy órakor idézést hozott hozzám egy detektív, hogy négy órakor jelenjek meg a rendőrségen Krizse József kapitánynál. Én abban a hitben, hogy tanúnak hivnak, kocsin elmentem a kapitányhoz Schulhof Jenő szabadkai kereskedő társaságában. Tudniillik azt hittem, hogy az ő ügyében hallgatnak ki. Schulhof kint várt a folyosón, mig én benn voltam a kapitánynál. Hogy a kapitány szobájában mi törtónt, as a legfölháboritóbb merénylet. A kapitány azt mondta, hogy nyolc-tiz följelentés van ellenem, hogy én másokkal szeretkezem és hogy ... Ó, nem is merem ismételni. A kapitány durván beszélt velem, de ón tiltakoztam a hitvány rágalom ellen ós férjemért akartam küldeni. Ezt nem engedték, hanem a rendőrorvoshoz hurcollak, hogy megvizsgáljanak. Mikor pedig ón a férjem nélkül nem akartam bemenni az orvoshoz, a detektív vissza vitt a rendőrséghez. Ott Krizse kapitány berántott a szobájába ós rám ordított, hogy letartóztat és három hétre lecsukat. Szerencsére épen ekkor érkezett meg a férjem, aki elintézte ugy az ügyet, hogy haza mehettem. Hallatlan, ami velem történt. De nem is hagyom megtorlatlanul ezt a gyalázatos meghurcoltatást. Ügyvédem, Kormányos Benő dr által beadtam a bűnügyi följelentést. Tanúim vannak: a férjem, Schulhof Jenő kereskedő, Kovács Anna cseléd és az 55-ös számú bérkocsis. — A torontálmcgyei tisztviselők mozgalma. Nagybecskerekről jelentik: Torontál vármegye tisztviselői Jankó Ágoston alispán elnöklósével tegnap népes értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a megyei tiszt-