Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-12 / 145. szám

. mo november 10 DELMAQYARORSZAQ 5 állapítani a rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. A szakreferensek tanácskozásainak befejezése utána, két kormány fog döntő határozatokat hozni és ezek alapján teszik meg a banknak az utolsó formális ajánlatokat. A magyar delegáció. — A tengerészeti és külügyi költségvetés. — (Saját tudósítónktól) A magyar delegáció mai, plenáris ülésén a haditengerészeti és a külügyi költségvetést tárgyalták. Jelenvoltak a közös miniszterek közül Schöuaich báró közös hadügyminiszter; a magyar kormány részéről Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Hazai Samu honvédelmi miniszter, továbbá MontecucColi gróf, a tengerészet parancsnoka, Hoffmann Hugó altábornagy és Esterházy Pál gróf osztályfőnökök, Lucich korvett-kapitány és a szakelőadók. Rosenberg Gyula előadó ismertette a monarchia haditengerészetének költségeit, a délutánin pedig Wickenburg Márk előadó terjesztette a bizottság elé a külügyi költségvetést. A tengerészeti költségvetés tárgyalásánál Mezőssy Béla éles támadást intézett a közös hadügyi kormány ellen, azt akarván bizonyítani, hogy a hadvezetőség a költségvetési jogot kijátszotta. Ezzel szemben a tengerészeti osztály nevében Lucich Károly korvett-kapitány kifejtette, hogy a monarchiának, mint nagyhatalomnak, szüksége van megfelelő flottára, sőt erről már előre gondoskodni kell, mert hirtelen veszély esetén hiábavaló volna minden kapkodás. A vita vége az lett, hogy a bizottság Rosenberg indítványait fogadta el, Mezőssyét pedig leszavazta. Általános érdeklődést keltett a délelőtti ülésen Dániel Ernő báró ama kijelentése, amelyben rendszeres flottaprogram készítését tartja kívánatosnak. A délutáni ülésen a külügyi költségvetést tárgyalták. A bizottság egyöntetűen helyeselte Aehrenthal gróf közös külügyminiszter politikáját az annekszió dolgában. Majd Zsilinszky Mihály levelét olvasták föl, amelyben azt irja, hogy az őt ért baleset miatt kénytelen a delegáció tagságáról való lemondását benyújtani. A mai ülésről ezeket jelentjük: A délelőtti ülés. Rosenberg Gyula előadó ismertette a tengerészeti költségvetést. A haditengerészetre vonatkozó előterjesztések elfogadása — úgymond az előadó — nyolc, vannégymillióhétszázötvenhétezerhétszáztiz korona kiadást jelent 1910-ben. Ez az összeg csak akkor válik érthetővé, ha figyelembe veszsziik, hogy Anglia a mult évben kilencszázhetvennégy, Németország hatszázhusz, Franciaország három_ ezázötvenkét, Oroszország kétszáznegyvenhét és Olaszország százhatvankétmillió koronát költ ugyanebben az évben. Nem akarja ezzel azt igazolni, mintha viszo. nyainkhoz képest sokat nem költenénk a haditengerészetre, hanem azt, hogy milyen nagy áldozatokat hoz a külföld erre a célra. A haditengerészet fejlesztésében két szempont van: A külföldi államok fegyverkezése és a nemzet teherviselési képessége. Az elsőt a másodiknak határán belül szabad tekintetbe venni. A Dreadnoughtokról szólva, foglalkozik a trieszti Stabilimento Technikóban épülő DreadHoughtokkal. A haditengerészet vezetőségének nyilatkozatából kitűnik, hogy ezekre nézve a hadügyi kormány, ha nem is jogi, de erkölcs1 obügót vállalt és nemcsak kezdeményező lépé Beket tett, de befejezett tényeket is teremtett anélkül, hogy a két állam kormányának hozzá" járulását kérte volna. Ezért kéri az albizottság ama? határozatának elfogadását, mely szerint utasittatik a hadvezetőség, hogy mindazon tervek és intézkedések tekintetében, melyek végrehajtása olyan pénzfigyi megterheléssel jár, melyre a megszavazott költségvetésekben fedezet nincs, ezentúl még kezdeményező lépéseket se tegyen mindaddig míg a két kormány előzetes beleegyezését ki nem kérte. Hasonlóképen kéri az albizottságoknak a szállításokra és zászló- s cimerkérdésre vonatkozólag hozott határozatainak és a tengerészet1 költségvetésnek elfogadását. Dániel Ernő báró rendszeres flotta-program készítését, tartaná kívánatosnak. Akkor, szerinte, el lehet kerülni a mostanihoz hasonló kellemetlen meglepetést, amikor nagy rendkívüli hitelt kérnek az országtól, anélkül, hogy erre a kormányokat előkészítették volna. Mezőssy Béla a költségvetési jog kijátszásának mondja a vezetőség eljárását. Szerinte tulajdonképen nincsen semmi értelme az 1910-iki költségvetés tárgyalásának, mertezeketaköltségeket valószínűleg régen elköltötte már a haditengerészet vezetősége. Ezt bizonyítja a. Triesztben épülő hajók dolga is. Ennek az építkezésnek költségeit be sem merik vallani. A költségvetésbe százhúsz millió van ugyan beállítva erre a célra, de a várható tulkövetelésekkel legalább százötven millióra fog rúgni ez az összeg. Az sem áll, hogy megrendelés nélkül készülnének a hajók, mert hiszen az épités terveit maga a haditengerészet vezetősége készítette el. Ilyesmire csak Oroszországban lehet precedenst találni. Az is baj, hogy most csak tizenötezer tonnás hajókat építenek, amikor Angliában már huszonöt-harmincezer tonnásokat építenek, ugy, hogy a mieink elavultak, még mielőtt elkészültek volna. Szerencse, úgymond, hogy nincsen gyarmatunk, mert akkor koldussá tennék az országot a haditengerészet fejlesztésének örve alatt. Végül határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a delegáció lielytelenití a haditengerészet vezetőségének a hajók megrendelése körül való eljárását. Rakovszky István hozzájárul Mezőssy határozati javaslatához. Nagy Ferenc tiltakozik Rosenberg Gyula előadónak ama kijelentése ellen, mintha a delegációt csak erkölcsi obligó is terhelne a hajók megrendelése dolgában. Ö maga részéről legalább nem érzi ezt az obügót. Kossidli Ferenc elfogadja Mezőssy határozati javaslatát. Azt fejtegeti, hogy mostani hajóink harcképessége, különösen az ágyuk dolgában, már elavult. A japán-orosz háború bebizonyította, hogy a partokat a legnagyobb hajók sem birják megvédeni. Nekünk különben is nem támadásra, hanem védekezésre kell gondolnunk. Főképen a tengerészeti tüzérséget kellene fejleszteni. A költségvetést nem fogadja el. Issekuts Gyözö megszavazza a költségvetéstBakonyi Samu Mezőssy határozati javaslatát támogatja. Az elnök erre az általános vitát berekesztette, mire Lucich kapitány a haditengerészet parancsnokának nevében válaszolt az elhangzott észrevételekre. Tévedés, úgymond, az, mintha csak gyarmatok esetében volna szükségünk haditengerészetre. Tengerpartjainkat meg kell tartanunk és védelmeznünk, mert elvesztésük sokkal nagyobb kárt jelentene a monarchia mindkét államára nézve, mint amekkora kiadást a haditengerészet szükségletei igényelnek. A Triesztben épülő két nagy hadihajóval nem sértették meg a törvényhozás költségvetési jogát, ellenben így két-három évvel hamarább épülnek meg a hajók, mintha megvárták volna a költségek megszavazásátA monarchia nagyhatalom, ennek megfelelő flottára van szüksége. Erről a flottáról előre kell gondoskodnunk, mert a hirtelen veszély escióben már késő volna intézkedni. Kéri a költségvetés elfogadását. Rosenberg Gyula előadó kijelenti, hogy a hajó_ épités dolgában az erkölcsi obligót nem a delegációra, hanem a haditengerészet vezetőségére értette. Mezőssy Bélának rövid fölszólalása után az országos bizottság a rendes költségvetést Rosenberg határozati javaslatéival együtt elfogadta. Az ötvennégy milliós rendkívüli hitelnél Apponyi Albert gróf kijelentette, hogy a szorb háborús bonyodalommal nem lehet megokolni az 1910. évre beállított tizennyolc milliós költ" séget. Határozati javaslatot nyújt be ennek az összegnek a költségvetésből való törlése iránt. Rosenberg Gyula fölszólalása után a delegáció ezt a tételt megszavazta, majcl vita nélkül elfogadta az összes többi tételeket. Mezőssy javas latát ellenben elejtette. A délutáni ülés. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság ma délután négy órakor Láng Lajos elnöklésével folytatta ülését, amelyen a külügyi költségvetést tárgyalták. Wickenburg Márk előadó röviden ismertette a külügyi albizottság jelentését és ugy ezt, mint a költségvetést elfogadásra ajánlotta. Az ülésen Sághy Gyula szólalt föl elsőnek. Az ellentétes fölfogásokkal szemben szükségesnek tartja az annekszió fölött való utólagos kritika gyakorlását. Rosszalja, hogy a külügyminiszter az annektálás alkalmával olyan nagylelkűséget tanúsított Törökországgal szemben. Ez — úgymond — nem volt helyén, mert — szerinte — ugyanezeket a sikereket olcsóbban is el lehetett volna érni. Miklós Ödön ezzel szemben azt hiszi, hogy mindönki őszinte elismeréssel konstatálja, hogy a külügyminiszter politikája a monarchia akcióképességét a legfényesebben igazolta. Elfogadja a külügyi albizottság előterjesztését. Issekidz Győző azt fejtegette, hogy szükség volt-e az annekszióra és alkalmas iclőben történt-e? Helyesli Aehrenthal politikáját. Majkíth József gróf szólalt föl ezután. Aehrenthalról azt mondotta, hogy reál-politikus, aki elvállalt kötelezettségének eleget tett. Ezután az elnök a vitát bezárta. Az elnök végül tudomására hozta a bizottságnak, hogy miután a delegátusok fele udvari ebédre hivatalos, a legközelebbi ülést holnap délelőtt tiz órára tűzi ki, amely délután négy óráig egy folytéiban fog tartani. A nemzeti munkapárt értekezlete. Az országgyűlési nemzeti munkapárt 15-én, kedden este hat órakor értekezletet tart, amelynek tárgya az uj polgári pörrendtartásról szóló törvényjavaslat, Massaryk vádjai. Az osztrák delegáció egyik minapi ülésén Massaryk delegátus azzal a váddal állott elő, hogy a Friedjung-pör bizonyos okiratait a belgrádi osztrák és magyar követség tagjai szerezték meg, akik egy Vasics nevű belgrádi diákkal készíttették. A diákot letartóztatták és állítólag már be is vallotta a hamisítást. Belgrádból ma azt jelentik, hogy a belgrádi jól értesült körök meg vannak győződve, hogy Massarykot megtévesztették. A Szamouprava azt jelenti, hogy a letartóztatott Vasics vallomásáról szóló hir merő koholmány. — Bécsből jelentik, hogy az osztrák delegáció mai ülésén Aehrenthal gróf külügyminiszter kijelentette, hogy Forgách gróf belgrádi követ sohasem érintkezett Vasics-csal, A kereskedelmi miniszter Bécsben. Mint félhivatalosan jelentik, HierouymiKá.vo\y kereskedelmi miniszter szombaton reggel Jármai Elemér dr titkár kíséretében Bécsbe utazik és este résztvesz az első delogációs udvari ebéden. Az uj bécsi or«sz nagykövet. Bécsből jelentik : Az Uruszov herceg helyébe bécsi nagykövetté kinevezett Giers Miklós volt brüszszeli követ a legközelebbi napokban érkezik ide uj hivatalának átvétele végett. A szerb eyjiiázi kongresszus. Bécsből táviratozzák : Hcderváry Károly gróf miniszterelnök és Bogclánovics Lucián szerb pátriárcha ma délelőtt hosszasabban tanácskozott a szerb egyházi kongresszus összehívásáról. A miniszterelnök ós a pátriárcha abban állapodott meg, hogy a szerb egyházi kongresszust csak a jövő év tavaszán, húsvét és pünkösd között hívják egybe.